Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

Évfordulók és as íróíábor jegyében A Napjaink összevont száma A földvár belsejében feltárt alapokra a fiatal magyar állam egyik első keresztény templomát építették valamikor 1100 körül. Nyolcszáz sír bizonyítja, hogy a kora középkori temetőt több száz évig használták. — Nemsokára kész az ebéd — munüia a háziasszony a jelek szerint megkésve érkező Gá­dor Juditnak, és ahogyan par szóval tisztázták, hogy miéit kell egy kicsit várni a tála­lással, abból teljesen nyil­vánvaló volt: a Herman Oltó Muzeum régésze itthon van a kis családi házban, ötödik éve, hogy kora tavasztól késő őszig hosszabb-rövidebb időt tölt el itt, ötödik éve, hogy a házi­akkal együtt az abaujvári föld­vár lakójaként járja a kukori­catáblák között vezető ösvé­nyeket. Azokat is, ahol ma már csak a régész lába lép biztosan. — Abaújvár vármegye első ispáni központja volt ezen a helyen; Kézai Simon króni­kája szerint Aba Sámuel épít­tetett itt földvárat a 11. szá­zadban. A mintegy kétszáz méter átmérőjű területet ki­lenc méter magas, földből, iából készült sánc övezte, az erősség a maga korában s; ' - moHevű védelmet biztosított. Ennyit tudtunk az abaujvári földvárról, amikor öt éve megkezdtük a munkát, ennél többet korábban nem is lehetett tudni. A krónikák adatai biztosak, alapvetően soha nem kételkedett bennük a történetírás. Csak éppen szűkösek ezek az adatok, amit elmondanak, annál többről nem beszélnek. Az írásos emlékek mellett ezért kell hogy szóhoz jusson a ré­gészet is; a föld megőrizte, amiről a krónika írója hall­gatott. Karinthy Ferenc meg­szállott nyelvésze jutott eszembe, amíg a munkaiatok helyszínét megközelítettük. A napfényes szántóföldek, a ku­korica sárguló levelei, az előttem levő füves halmok nekem éppen úgy nem mond­tak semmit, mint ahogyan a hajdani bölcsész előtt hall­gatott a tihaúyi apátság alá- pítólevelében tevő .,kangrez” szó rejtelmeiről a balatoni táj. Tudta pedig, hogy a meg­fejtést a félsziget dombjai, dűlőútjai rejtik, de még nem ismerte a titkot. Judit az el­múlt években megszerzett tudás biztonságával vezetett el arra a helyre, ahol már elvették a földtől a titkát. — Országos kutatási prog­ram részeként ások; azt kell megtudnunk itt is, a többi helyszínen is, hogy mi volt a földvárak belsejében. Ezért volt nagy öröm. amikor meg­találtuk az Árpád-kori temp­lom alapjait, és a temetőt, amelyben eddig nyolcszáz sírt tártunk lel. A templom egyi­ke volt a fiatal magyar ál­lam keresztény templomai­nak. az egyik sírban talált, az 1100-as évek elejéről való pénz pedig azt bizonyítja, hogy már az első Árpád-házi királyok idejében használták a temetőt. Mindebből arra következtetek, hogy nemcsak veszély idején tartózkodtak az emberek a földvárban, hogy nemcsak a fegyverfor- gatók, hanem a békés la­kosság otthonául is szolgált; itt, a sáncok védelmében él­tek. Mindenesetre elgondol­kodtató,, hogy egyedül itt ta­láltunk a vár falain belül épített templomot. Elgondolkodva hajtogattam magam előtt én is a sűrűn ültetett kukoricát, amíg az újabb bizonyítékok helyszí­nére. a másik kutatóárokhoz értünk: a régmúlt titkai na­gyon izgalmasak. Izgalmas elgondolni, hogy azok az em­berek rakták a mélybe a templom alapjainak fehér köveit, akiknek fehér csont­váza századok óta ezek mel­lett a kövek mellett pihen. Szinte hihetetlen, de így van, egyesek láthatták István ki­rályt. harcolhattak Bánk bán. a nagyút-, vagy II. Endre ki­rály oldalán, vagy még ké­sőbb (a temetőt több száz évig használták), a bőrükön tapasztalták, amit ma így fo­galmazunk: az Árpád-ház ki­halása után anarchia volt az országban. Izgalmas elgon­dolni, kik ismerték 8—900 éve Abaújvár nevét, de mi­ért kell tudni? — A cölöplyukak, a he­lyenként megkeményedett, megfeketedett föld. a gabo­násverem. a halszálka nem­csak a vár belsejében levő településnyomok tartozéka, beszédes emlék. Az itt élők életmódjáról árulkodik. Re­mélem, mgg sok ilyen áruló nyomra bukkanunk, mert mióta a miskolci Nehézipari1 Műszaki Egyetem szakembe­rei megvizsgálták a területet, és a műszerek jelezték, hol van megbolygatva a föld mé­lye. pontosan tudom, hol kell ásni. Visszafelé ballagtunkban megálltunk a fóliasátor mel­lett. ahonnét fotóriporter kollégám kérésére nagy cso­magokat cipelt elő Judit. Ki­rakta az antropológiai vizs­gálat számára csoportosított csontokat, kedvtelve nézeget­(Kerónyi felv.) te, és lelkesen magyarázta, hogy még számára is élmény volt, mikor a medencecsontot átfúró dárda fejét, a nyak- csigolyákban megakadt nyíl­hegyet megtalálta. Nemcsak a történelemkönyvek írják, hanem valóban így volt: ha kellett, harcolt, - békében pe­dig földet művelt, halászott, evett, ivott, aludt, szeretett, szeretett élni az ember. (inakai) Ma este a tévében Csillagászati vetélkedő Ki mit tud az égi titkok­ból? Tulajdonképpen ma es­te 6 órai kezdettel erre a kérdésre kell választ adni az Ifjú csillagászok baráti köré­ből azoknak, akik a borsodi csillagászati hetek keretében vetélkedőre jelentkeztek. A Rónai Sándor Művelődési Központban rendezik meg az érdeklődésre számot tartó szellemi tornát Tizenhat évvel ezelőtt mu­tatták be filmszínházaink ezt az akkor szép sikert ara­tott magyar filmet, amely Rényi Tamás rendező első nagyobb munkája volt. Ap­ró novellafüzér egy brigád hétköznapjaiból. Színek, han­gulatok a munkáséletről. A film nem vállalkozik bonyo­dalmas kérdések bogozgatá- sára, csupán ezeknek a kér­déseknek a felvetésére. Leg­főbb érdeme újszerű líraisá- gában található meg. A ko­rabeli kritikák „kedves, köz­vetlen, szórakoztató filmnek'’ A szokásosnál nehezebb — ám­de mindenképpen érdemesebb és érdekesebb — áttekinteni a Napjaink legújabb számát, he­lyesebben az egybefűzött 10. és 11. számot. (Ezzel az összevo­nással lehetőség nyílt arra, hogy a következőkben ismét a hónap elején kerüljön az olva­só asztalára irodalmi és mű­velődési lapunk.) Az idei év októbere és novembere szá­mos kötelezettséget ró a lap­ra. hiszen ezúttal kell be­számolni a nyári írótáborról, most ünnepeljük Krúdy Gyula születésének 100. évfordulóját. Hatvan esztendővel ezelőtt Volt az őszirózsás forradalom, és ugyancsak hat évtizede alakult meg a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. A szerkesztés elő­relátását és leleményét dicséri, hogy a Napjaink kitűnően tesz eleget kötelezettségeinek. Pub­likációi kicsit sem provinciáli­sak, ugyanakkor megfelelően hívjáK fel a figyelmet a sző­kébb naza — eddig kevésbé is­mert, vagy más világításban felmutatott— eseményeire. Külön felhívjuk a figyel­met Kárpáti Béla Miskolci őszirózsák című publikáció­jára, mely sziles körű kuta­tás eredményeként látott napvilágot. Érdekesek a ta­nulmányhoz kapcsolódó fo­tódokumentumok, melyek so­kat segítenek az atmoszféra­teremtésben. A miskolci Szir­ma utcai kávéház helyiségé­ben jött létre 1918 decembe­rében Pelyhe János és Kra- usz György irányításával a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának miskolci szer­vezete. A Herman Ottó Mú­zeum tudományos munkatár­sainak jóvoltából a Napjaink közzétehette a 60 évvel ez­előtti esemény dokumentu­mait. Mint ismeretes, az augusz­tus 6—12-ig megrendezett VII. tokaji nvári írótábor a „Szocialista demokrácia — KEDD Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: K\ nyer ma? — 12.35: Törvénykönyv. Nincs jogi megoldás? — 12.50: A Rádió Dal­színháza. Loewe: My fair Lady. — 14.06: A Monszun együttes mű­sorából. — 14.20: Halöú Mihály népzenei feldolgozásaiból. — 14.40: Mai tadzsik költők versei. — 15.00 : Hírek. — 15.10: Haydn: Esz-dúr vonósnégyes. Op. 33., No. 12. (A tréfa.). — 15.28: Nyitnikék. — 16.00: Ütközben. — 16.05: Cár és ács. — 17.00: Hírek. — Ütközben. — 17.06: Fiatalok Stúdiója. Mó­ricz Zsigmond irodalmi ösztöndí­jas: Mózes Lajos. — 17.35: Vuji- csics Tihamér: Alföldi képek. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . —18.30: Esti Magazin. — 19.15: Bach: II. brandenburgi verseny. — 19.29: Gazdasági Mini-fórum. — a mun­kaerő-gazdálkodásról. — 20.00: A Suisse Romande Zenekar hang­versenye. Közben kb.: 20.40— 21.00: Aktfoto. — Kb. 21.35: Nép­dalok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Romantikus ka­marazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Blum József táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.25: Látószög.— 12.30: Hírek. — 12.33: Melódia­koktél. — 13.25: Bélyeggyűjtők­nek. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig... — 14.30: Hírek. — 15.20: Könyvről'könyv­ért. — 16.30: Hírek. — 16.33: Csúcsforgalom. — 18.00: Tip-top parádé. Sheila felvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: Beszélni ne­héz. — 13.45: Színes hépi muzsika. — 39.20: Égy kis ..bélyegtörténe- lem” — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára. Molnár Géza: Három regény. — 21.06: ..Régen néma már a húr”. Kálmán Imrére em­lékezünk, halálának 25. évforduló­tartották. Az egyes történe­tekben valóban sok kedves, meleg humor rejtőzik. Azok, akik annak idején látták ezt a filmet, amely a barátság, a kollektíva, a közös munka iskolájaként tekinthető, a minden szempontból helytál­ló brigád tagjai között, bizo­nyára még emlékeznek rá. Akik viszont akkoriban el­mulasztották megnézni, most pótolhatják veszteségüket, a Vár korty i Mihály forgató- könyvéből készült film meg­tekintésekor. (20 órától lát­hatjuk.) szocialista közilet” címmel rendezte meg központi ta­nácskozását. A Napjaink részleteket közöl Gombár Csaba és Biró Zoltán előadá­sából, valamint Molnár Zol­tán. László Bencsik Sándor és Fekete Gyula korreferátu­mából. továbbá közli Mód Aladárné vitazáróját. A té­mához közeli szálon kapcso­lódik Brackó István Szavak a tiszta lapon című írása, melyben a szerző az Avas­déli lakótelep több mint 40 ezer embert érintő gondjai­ról ír, feltárva a lakótelepi­eknek és a város vezetőinek izgalmas kommunikációját. Szépíróink közül Mocsár Gá­bor (Kútásás). Serfőző Si­mon (Hová vezet az út). Bár- czy János (A Savoya-kötelék — regényrészlet) szólal meg. A Krúdv-centenáriumot Ka­tona Béla irodalomtörténész Krúdy és a modern magyar próza című tanulmánya ve­zeti be. majd Panek Zoltán Krúdy Gyula ezeregy szerel­me című írását olvashatjuk. Tóbiás Áron Kárpáti Aurél és Krúdy Gyula barátsását eleveníti fel, a 100 esztende­je született írónak pedig Já­szai Mari térítése című (Üj- ság. 1932) művét közli a lap. A Miskolcon is méltán népszerű Vitézy László film­rendezővel a dokumentum­film útjáról, jövőjéről beszél­get a Napjaink munkatársa. Különös érdeklődéssel ol­vastuk Molnár Jenő publi­kációját, aki Tamási Áron­nak. az udvarhelyi gimna­zistának — egykori osztály­társának — tanulósveit tár­ja fel, valamint Tamási Áron amerikai leveleit, melyeket a műsor ján. — 2ü.25: Kovács Andor szer­zeményeiből. — 23.00: Hírek. — 23.13: Verbunkosok, nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, idő­járás. — Fiatalok zenes találko­zója. Szerkeszti Varsányi Zsu­zsa. — Egészségünk védelmében... Az álmatlanságról. Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00—18.30: Eszak-magyarországl Krónika. (Ülésezett a B.-A.-Z. megyei Ta­nács V. B. — Szakszervezeti ta­nácskozás értékeli a PVC—III. nagyberuházást. ..) — Walter Muprly zenekara játszik. — Lap- es músorelözeies. Televízió, 1. műsor: 18.30: Hí­rek. — 16.35: Különös japán sportok. A karate. — 18.50: Re­pülő drágakövek. — 17.15: Melyi­ket az ötezerből? — 17,30—18.35: Mindenki iskolája. — 18.35: .,. . .hogy megértsük egymást”. A Horizont-szerkesztőség műsora. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időseb, bek is elkezdhetik... — 19.30’: Tv-híradó. — 20.00: Harmincéves az államosított magyar filmgyár­tás. Legenda a vonaton. — 21.20: Nézőpont. — 22.20: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 20 01: Wil­liam Averell Harriman. — 20.43- Tv-híradó 2. — 21.05: zenés be­szélgetés Antal István zongora­művésszel. — 21.25—22.40: Egy is­meretlen színész története. Szlovák televízió: 15.55: Hírek. — 16.00: Iskolatelevízló. — 16.45: Hírek. — 17,00: Szakmunkástanu­lók műsora. — 17.35: Az élettől ellesve. — 17.45: A forrásvizek védelme es hasznosítása. — 18.10 ■ Egy nagy ország történelme. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv- híradó. — 19.30: A haza katonája. — 21.05: Dokumentumfilm egy drámaíróról. — 21.30: Tv-híradó. 22.00: Komoly zene. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Utcék és terek kultúrája. Broczkó Tamás fotókiállítása. — Miskolci Galéria (10—18) : A Fia­tal Képzőművészek Stúdiójának festészeti kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Eé- la-emlékkiáilítás. — Szolnoki mű­vészek. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Szilágyi-gyűjtemény. — Herman Ottő-emlékház (10—16): Herman Ottó élete és munkássága. — Di­ósgyőri vár (10—16): A diósgyőri var története. — Pénzek Diós­győr életében. — Erdei Ferene építész műemléki tervei. — Dé- rvné-ház (10—16): Déryné Széo- pataki Róza- és Lévay József- emlékszobák. Miskolci Nemzeti Színház (7): A koldusdiák. filmszínhazak béke A nagy balhé Színes amerikai Másfél helyár! Kezdés: 14, hn8, és 8 orakor Szerencsen élő Molnár Jenő­nek küldött. A levelek elve­zetnek bennünket az Abel Amerikában című kötet íoi'- rásvidékére. Kuriózumnak számít az ifjú lVíünnich Fe­renc költői arcképének (Bé­kés István) felvázolása. A forradalmár előre tekint címmel Pomogáts Béla Ben­jámin László költői arcképé­hez fűzött tanulmányt. Kiemeljük Örkény István Élőszóval című kötetének elemzését (Köháti Zsolt), Melczer Tibor kritikáját (Szabad György Kossuth- könyve). A Figyelőben a Ke­let-európaiság tudata és nemzeti kultúránk címmel Fenyő István ír, Sára Sándor és Csoóri Sándor Nyolcvan huszár című .filmjét Poros Géza méltatja, a legfrissebb lengyel filmtermésről Bene­dek Miklós ad számot. A Thália erdélyi hajlékai a múlt század első felében cí­met viseli Enyedi Sándor írá­sa. A jövő iskolája: az isko­la jövője címmel Gábor Ist­ván ír oktatáspolitikai törek­véseinkről. A Bathó család­nak (Miskolcon ez a név jól ismert) Dobrosi István és Veres László állít emléket. Felhívjuk a figyelmet Ma­darász László Hanvai regék című publikációjára, vala­mint a Napjaink glosszaro- vatára. A lap versrovata külön méltatást érdemelne, mint ahogy az értékes grafikák is, meljrek közül ezúttal csak Feledv Gyula. Czinke Fe­renc. Reich Károly és Len- key Zoltán illusztrációit, il­letve rajzati említjük meg. Gy KOSSUTH ABBA Színes svéd—ausztrál Másfél helyár! Kezdés: f3, hnő, és 7 órakor HEVEST IVAN FILMKLUB Nagykövetek Színes francia—tunéziai —líbiai 14 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor TÁNCSICS- Észbekaptál, gratulálok! Magyarul beszélő színes szovjet Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Keménykalap és krumpliorr Színes magyar Kezdés: 5 órakor Keoma Színes olasz Másfél helyár! Kezdés: ? órakor PETŐFI A dal ugyanaz marad Színes angol Felemelt helyár! Kezdés: í5, f7 órakor FÁKLYA Dóra jelenti Színes magyar Kezdés: fő, f7 órakor SÁGVARI A szabadság katonái 1—n. Színes szovjet Másfél helyár! Kezdés: f6 órakor GÖRÖMBÜLY—krüdy Police Python 357 Magyarul beszélő színes francia Másfél helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nao kulturális prog­ramjából. — 8.27: Szocialista bri­gádok akadémiála — 8.36: Be­szélni nehéz. — 9.08: Barokk ka­marazene. — 9.49: Tarka mese. kis mese. — 10.00: Hírek. — 10.05: Do­minó. Játék szóval, szómmal, hanggal. - 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.50: Szimfó- nikus zene. Petőfi rádió: 8.00 Hírek. —8.03: Pickwick. — 8.20: Tíz perc kül- oolitika. — R.30: Hírek. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. —9.28: Könnvűzene az NDK-ból. — 10.00: Zen délelőtt. Közben- 10.30—in. 33; Hírek. — 10.50—10.59: Délelőtti torna. — 11.30: A Szabó család. apróhirdetés Gyakorlattal rendelkező ka­rosszérialakatost és autófénye­zőt felveszek. Túri, Miskolc, Csaba vezér 137. A honfoglalás korát konzerválja Földvár Abaújban Legenda a vonaton

Next

/
Thumbnails
Contents