Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

' Ponyva cs gyors olajcsere Árusítják és karban is tartják az akkumulátort « Mindent a benzinkútnál?... Minden nap milliókat ér Milyen verseny a munkaverseny? Bányászok, szerelők, építők, piláták mesélik Miről ír a Magyar Mezőgazdaság? A Magyar Mezőgazdaság c he­ti számában vezető helyen köz­li azt az interjút, amelyet dr. Ilomány Pál mezőgazdasági ős élelmezésügyi miniszter NSZK- beli hivatalos látogatása során adott a tannak. A miniszter részletesen szól nvugat-németor- szági tapasztalatairól. Az Iparszert! Kukoriratermesz- tcsi Rendszer igazgatósági illésén a terméshozamok és a fajlagos ráfordítások összefüggését ele­mezték a szakemberek. Dr. Tóth József egyetemi tanár cikkében a számítástechnika mezőgazda- sági üzemekben való alkalma­zásáról ír részletes elemzést. Időszerű a kukoricaszár beta­karításának gépesítése. Majkuth Jenő. a MÉM Műszaki Intézet tu­dományos főmunkatársa ismer­teti a különböző. Magva rorszá- gon létező, szárbetakarításra al­kalmas gépekkel elérhető ered­ményeket. Ugyancsak időszerű kérdésről szól Kiss Lajos, aki bőséges adathalmazt tartalmazó írásának címében azt kérdezi: Szántással, vagy szántás nélkül? Újszerű mezőgazdasági, nö­vénytermelési nemzetközi együtt­működésről számol be cikké­ben Győri Béla. Egy romániai állami gazdaság és Baltonya ter­melőszövetkezetei ezután közösen termesztenek, kísérleteznek és fejlesztenek hibridkukoricát és napraforgóhibridet. Országos felmérés készült a ta­karmányozásról. Fehér Károly írt cikket a felmérés tapasztala­tairól. Ugyancsak a takarmányo­zással foglalkozik dr. Bajnógel Ferenc kandidátus cikke, amely­ben részletesen elemzését adja a melléktermékek hasznosításának. A lap fotóriportere, Kölcsényi Zoltán a Mezőgazdaság ’78 fotó- pályázaton a „Kukorica útja” címmel készített fotósorozatával első díjat nyert. A lap e heti száma közli a színes, látvá­nyos felvételeket. Ezenkívül még számos, érde­kes, aktuális, a mezőgazdasági szakembereket érdeklő informá­ció egészíti ki a Magyar Mező­gazdaság 42. számát. Két adat ékesen bizonyít­hatja az ÁFOR új törekvé­seit: három évvel ezelőtt 3 millió, az idén már több mint 20 millió forint érté­kű. úgynevezett „mellékes” cikket forgalmaztak a válla­lat benzinkútjainál. Ma az országban 124 ÁFOR- kútnál árusítanak felszerelé­si cikkeket (számuk mintegy 700), s az ilyen benzinkutak száma egyre gyarapodik (Borsodban is). Autós isme­rőseinket sorra kérdezve, a válasz mindig ugyanaz volt: jó az. ha egy gyújtógyertyá­ért, egy teleszkópért, egy ab­roncsért, vagy különösen ak­kumulátorért nem kell külön sorba állni valamelyik szak­boltban. Arról már nem is beszélve, ha benzinkútnál a kisebb szervizek is gyorsan és olcsón elvégezhetők (pél­dául motorolajcsere, gumiab­roncsok levegővel történő utántöltése, „fordítása”, ék­szíjcsere). Hadd mondjuk el a magunk tapasztalata alap­ján. hogy mindezt korántsem az ÁFOR találta ki, a szom­szédos Csehszlovákiában, Lengyelországban régen így van, nem beszélve a nyuga­ton nyújtott szolgáltatások­ról. amelyek nálunk a Shell- kutak példáján illusztrálha­tok .,. Az idén nyáron ismét nagy lépést tett előre az ÁFOR: azoknál a benzinkutaknál, ahol szerviz is igényelhétő, megkezdődött az akkumulá­torok árusítása. Sőt, nemcsak árusítja az ÁFOR az akku­kat. hanem díjtalanul karban is tartja a náluk tankoló gépjárművek akkumulátorait: ellenőrzik a savszintet, kor­róziómentesítik a pólusokat. Egy újabb szolgáltatás a gyors olajcsere. Jelenleg 12 ÁFOR-kútnál segítik az olaj- . cserét különböző praktikus berendezések, ám a közeljö­vőben újabb 100 ÁFOR-ben- zinkutat szerelnek fel ezek­kel a készülékekkel. Újdon­ság az is, hogy megkezdődött a különböző típusú gépkocsik takaróponyváinak 'árusítása. Szerte az országban, így Bor­sodban is kaphatók már az ÁFOR-benzinkutaknál a Mul­tiszuper M—SE SAE 15 W— 50 jelű, több fokozatú, télen- nyáron egyaránt használható új motorolajok. A törekvés, hogy az autós „kedvenc” benzinkútjánál ne csak tankolhasson, hanem különböző szolgáltatásokat is igénybe vehessen, szerte a vi­lágon sikert aratott. Biztos, hogy hazánk nagy üzem­anyag-árusító vállalata, az ÁFOR is csak elismerésre számíthat az autósok egyre gyarapodó táborában, szol­gáltatásainak bővítéséért. I (nyikcs) Tokajim, a tialairói Tokaj nagyközség Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága ma délután 2 órától tartja soron következő ülését. A testület tagjai jelentést hall­gatnak meg az ifjúság hely­zetéről, az ifjúsági törvény végrehajtása alapján, majd az adóügyi feladatok ellátá­sát értékelik. Mire jó a munkaverseny? A vállalatok vezetősége — legtöbbször, ha tervteljesítési bajba kerül — brigádvezetői értekezletet tart. Iyenkor őszintén ecsetelik a gondo­kat: csúszik a terv, „ugrik” a nyereség, ha a szocialista brigádok nem lépnek a tet­tek mezejére. Igen, ilyenkor is kapóra jön a mozgalom. S erre mondják, hogy a rossz gazdálkodás okozta ré­sek betömésére szolgál ,e verseny. Van ilyen is, de nem ez az általános. A múlt évi munkaverseny-lendület a n$gy évfordulóhoz kötődött, s az idén, a Láng gépgyári­ak felhívásához kapcsolódva, nem hagyott alább. Statisz­tikák igazolják, hogy mek­kora tömeget képvisel, mond­hatnánk a legnagyobb szer­vezet. Minőségében legalább annyit változott, mint szám­szerűségében. A nevüket adják A KMP megalakulásának «0. évfordulója tiszteletére a brigádok ezrei tettek újabb felajánlást. A Patyolat Vállalat mis­kolci kollektívái a minőség javítását tűzték ki célul; a vállalási jegyhez a nevüket adják. Az üzem vezetői a verseny értékelése során is, de a jövő évi béremelések­nél is figyelembe veszik, ki, milyen „tiszta munkát” adott ki a keze alól. Két kommu­nista műszakjuk keresetét ajánlották fel a műjégpálya építésére. A Miskolci Bányaüzemben a múlt évben 44, az idén 50 brigád versenyez. A KMP megalakulásának évforduló­jára vállalták, hogy 100 ezer tonnával több szenet hoznak a felszínre. Ézt viszont már a bányásznapra teliesíte* é’c s az éves térv eléréséhez mindössze 8 napi termelés van hátra. Ha minden rend­ben megy, szilveszterre meg­lesz az 1 millió tonnás re­kord. Fegyelmezett, jó munka eredménye ez az óriási meny- nyiség, amibe belejátszik az is, hogy a baleseteket csak­nem a minimálisra szorítot­ták le. Ez is brigádvállalás: az embereknek önmaguk és munkatársaik iránt érzett fe­lelőssége, elővigyázatossága. Ami akadályozhatja a ver­senyt, csak az alkatrészhiány. A termelés a brigádokon nem múlik. A verseny éllovasa a komplexen géoesített fejtésen dolgozó. Pataki Sándor ve- zetté 120 tagú Gagarin bri­gád. Magad uram, ha alkatrész nincs! Az AFIT XVI. számú Autó­javítójában sokkal inkább fő a fejük a vezetőknek az alkat­részgondok miatt. A brigádok többet is vállalnak, mint a terv. de az egész szakmának óriási gondja az alkatrész­beszerzés. Amikor pedig dömpingszerűen megérkezik: természetes a kampány. A munkaszervezés megcsú­folása — mondja az igazga­tó —, amikor ki-be tologat­ják a génkocsikat a műhely­ben. A brigádok érdeme, hogy százféle alkatrészt maguk barkácsolnak — ráfizetéssel —, százhetven félét pedig felújítgatnak. A brigádok persze hogy megértik: orszá­gos gond az alkatrészhiány, mégis megesik, hogy tehetet­lenséggel vádolják az anyag- beszerzésért felelős vezetőket­A Volán 3. számú Vállalat­nál ugyanebben a cipőben járnak. Hogyan védekeznek? Újítanak és felújítgatnak. Mégis, az egv főle jutó telje­sítmény értéké 9.0 százalék­kal emelkedett a múlt évhez viszonyítva. A minőségi mun­ka javulását igazolja, hogy 55,2 százalékkal csökkent a kimaradt járatok száma és kevesebbet is késtek. Es ott vannak a volánosok az őszi szállítási csúcáriál, kiveszik részüket az év végi szállítási kampányból, ha exportki- száilításokról van szó, ami­kor az öntudatot tettekre kell váltani. A Miskolci Mélyépítő Vál­lalat kubikos és aszfaltozó brigádjai a Centrum 1 Áruház melletti útszakasz építési ha­táridejének lerövidítését vál­lalták., December 3-a helyett november 7-re készülnek el feladatukkal. A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában a több­gépes, szaknyelven többolda­las mozgalmat indították út­jára. A Tiszai Vegyikombi- nátban, ahol mindig kiemel­kedő munkaverseny-eredmé- nyeket értek el, most a poli­propilénüzem építési határ­idejét sikerült lerövidíteni. A ~3orsodi Vegyikombinátban a PVC—III. üzem építői és a vasasok fogtak össze, „Min­den nap milliókat ér” jel­szóval. I Lesz-e hajrá? A HCM-ben, ahol távve­zérléssel -és automatikus üzemben dolgoznak, a kar­bantartó brigádoknak van nagy érdemük a 130 tonnás többletteljesítményben. Lé­nyegesen csökkentették a ja­vítási időt, s kiváló munkát adtak kj a kezük alól. Korai lenne még az idei versenyt értékelni. De a fi­nisben vagyunk! Az év végi hajrában — mert még sok vállalatnál megesik — a bri­gádok lesznek azok. akikre a vállalatvezetés bizton támasz­kodhat. Ahol tervszerűen fo­lyik a termelés, ott azzal párhuzamosan jó mederben zajlik, s nemcsak folydogál a o igádélet A kettő kölcsö­nösen feltételezi egymást: hi­szen a vállalatok vezetőinek kötelessége a folyamatot sza­bályozni. OLÁH LKZSI Október 16-tól 21-ig a KPVDSZ XVIII. kulturális napok rendezvénysorozat keretében a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak munkáiból kézimunka­kiállítást rendez Miskolc, Régiposta u. 29. sz. alatt. Nyitvatartási hétköznap 16—19 óráig szombat 10—14 óráig MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VAR a BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VALLALAT Mennyibe kerül egy gól? Hétfőn este a rádióban a riporterek arról faggatták a ne­ves sportolókat, hogy mennyibe kerül egy gól. S egyáltalán, mennyibe kerül a sport, s mennyit keres égy sportoló? A futballisták közül a volt Vasas-játékos, Vidáts Csaba válaszolgatott; okosan, őszintén, s első hallásra meghökken­tően magas összegeket említve. A műsorból szépen kikere­kedett az az eddig is sejtett igazság, hogy az élsportoló — s ez a megállapítás különösen a labdarúgókra áll — vala­melyik egyesület fixfizetéses alkalmazottja, akinek jövedel­me a teljesítménytől függően, egy fehéren-íeketén lefektetett premizálási rendszer közbeiktatásán keresztül alakul. Hogy mégis mennyibe kerül egy gól? Ezt pontosan ki lehet szá­molni. Megpróbálták a műsorban, de a sok kiadás, összeadás, átszámítás közepette a jámbor hallgató nyilván elvétette a fonalat. És különbeni is, Vidáts már abbahagyta. Új fiúk jöt­tek, változhattak a premizálási feltételek is, és hát a magyar foci hírnevét az utóbbi időben jó néhány fájó vereség té­pázta meg. Mindenesetre egy gól. a gól: sokba kerül. De a focit gólra játsszák. Gól nélkül nem megy... De ez nemcsak a futball­ban van így. Aki a címeres mezt viseli (s ebben a nagyvá­logatottban csaknem 11 millióan vagyunk), az tudja, tudhat­ja, hogy mire készül a csapat. Nem elég jól cselezni, tenni- venni a labdát, hanem gólt kell rúgni, s helyt kell állni a nemzetközi porondon is. A játékszabályok szigorúbbak lettek, lassú támadásszövéssel, körülményeskedéssel aligha lehet eredményt elérni. Nem könnyű feliratkozni az eredményjel­ző táblára, s egyre többe kerül a gól, hiszen a többi csapatot is a jobb összjáték igénye fűti és hajtja, a nemzetközi me­zőnyben igen kiélezett a harc. Szóval, gólt kell rúgni. Okos gólt. Olyat, amely csak akkora áldozat árán rezegteti rmeg a hálót, hogy a további ered­ményjavítás nem kilátástalan. Még nincs vége ennek a mér­kőzésnek. Nekünk győznünk kell! S éppen a győzelem ér­dekében kell győznünk: türelemmel, fegyelemmel és bátor­sággal, de góllal is. Mert anélkül nem megy! B. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents