Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
I Városi tanácstagok fogadóórái .. I 107t. október. 14. Sxuhai József, Tölgyesi u. 2., 1» órától. 1878. október 16. Hon ti András, Fazekas utcai AH.á‘ «»os Iskola. 16.3U órától; ■keszthelyi Zoltán és Sári László. I ’• •••rvezei. Kisfaludy u. 3-»., it prától: László Vilmosné, Daru u. 23., 17 órától. 1071. október 17. Dr. Igiai Tibor és Kemény Je- r • »i . 17. ivárialanszervezei, Kisfa Uidy u. 35.. 18 órától; Nagy né Tóth Margit. Arany J. u. 35., fer.t. 1J, 17 órától. 1078. október 10. Haidu Bálint. 40. sz. Általános Iskola. Herman O. u. 2., 18 órától. 1071. október 20. Nagy János, Vargahegyi Munkásklub, 17 órától. ^ Lényegében befejezték a munkálatokat a miskolci buszpályaudvar parkolójában. Mint a Búza térre járók bizonyára emlékeznek rá. a forgalomban éppen nem levő távolsági buszok térdig érő pocsolyában, gödrökben álltak. A munkát a Közúti Épitö Vállalat végezte. A továbbiakban lánckorláttal veszik körül a területet — egy részét a Mislxolci Kertészeti Vállalat parkosítja —. és felfestik a parkolóra a buszok beállási rendjét segítő jeleket. (Ágotha Tibor felvétele) Milyen munka a segédmunka ? (3.) Csillagászati Miskolcon ielefonho/. .jutni ma szinte egyenlő a lehetetlennel. Az igénylők száma meghaladja a 15 ezret. Igaz. ebből kiszűrni, hogy ki a valós igénylő, s ki az, aki a négy- vagy hatezer forint befizetése esetén visszalép — nehéz dolog. A fogadóórák zsúfoltsága, az állandó tele- fonkérelmezök sokasága a bizonyság: szükség van a mielőbbi bővítésre. Jóllehet, a közeljövőben változik a helyzet, nem végleges megoldás. A Miskolci Postaigazgatóamelyek tulajdonosai vállalják a meghatározott összeg befizetését. A bővítés munkálatai rr.ár folynak, ezért is felhívják az érintett területei, telefonkészülékkel rendelkezők figyel, mét, hogy az ilyenkor szükséges vizsgálatok, átkötések miatt kisebb üzemzavarok előtörd ul hatnak. (Hosszabban kell várni a hívójelre, félrekapcsol a készülék. foglaltat jelez akkor II szakmásithatatlan mesterség rangja és haszna Számtalan jelentés készült mar az ingázó dolgozók helyzetéről, számtalan fórum tárgyalta élet- és munkakörülményeiket. Nem véletlenül: a munkások 21 százaléka Budapesten. 28 százaléka vidéki varosokban. 50 százaléka községekben él. Különbségek a munkásosztályon belüli rétesek területi elhelyezkedésében is vannak. A szakmunkások inkább városokban, a betanított és segédmunkások inkább a községekben élnek. Az építésvezető minden hétfői nyugtalansága ezért is érthető. A segédmunkások többsége ingázó, otthon földet, kertet művelő ember, akinek jelentős a másodlagos jövedelme is. Nem ritka, de még csak nem is logikátlan, ha a mezőgazdasági munka- esúcsok idején sok segédmunkás szabadságot kér; ha nem kap. „megbetegszik”, vagy egyszerűen nem megy be dolgozni. Teheti, hiszen tisztában van azzal, hogy nem mondanak fel neki. a fizetéslevonás, nyereségelvonás mértéke pedig nincs arányban, nem is lehet, az otthon megkereshető összeggel. Otthoni munka Személyzeti osztályvezető: — Inkább engedélyezzük a fizetés nélküli szabadságot is. hiszen ebben az esetben nem lumpen elemekkel van dolgunk. hanem nagyon becsületes munkásokkal. Mi már próbáltuk beszélgetések alapján felmérni, hogy hogyan pihen az ingázó munkás? A legtöbbjük talán többet dolgozik hétvégeken, mint hétköznap, de mindenképpen többet, mint egy-egy hétfői »agy pénteki munkanapon. Lassú változás persze van. A kommunista szombatokra eljönnek az emberek. A közösséghez tartozóknak érzik magukat. A változás viszont, sajnos, lassú. Azt is tudom, hogy ma még a népgazdaság oak is szüksége van mindarra. amit az ingázók otthon megtermelnek. Ebből a szempontból átmeneti időszakot élünk. Megoldást találni én nem tudok. Egy bizonyos: minden lehető munkafolyamatot gépesíteni kell, mert ha a régi segédmunkásaink kiöregszenek, akkor nem lesz kit a helyükre állítanunk ... B«y 1973-as felmérés szellőt ae ingázó fizikai munkások átlagosan két órát dolgoznak otthon. ívta ennél többet. Ha ehhez hozzászámítjuk az utazás okozta tortúrákat. a gyakran hideg, általában tömött autóbuszokon átkinlódott órákat, akkor talán nem is kell elnéző körzeti orvos a táppénzes lapok aláírásához. Egy másik felmérés szerint a falvakból bejáró dolgozók életszínvonala magasabb. Egy holdnyi terület. kertként művelve, jelentős bérkiegészítés. Nem véletlen. hogy a falvainkban az utóbbi időben nem a jól fizető munkahelyek a rangosak. hanem azok, amelyek egyfolytában sok szabad időt biztosítanak,- s amelyek akár szerényebb fizetést kínálva, kevesebb utazással elérhetők. Az ipar fel is fedezte ezt. és Szabolcsban például sorra települnek a távoli nagvüzemek gyáregységei. Kapós foglalkozassa lett az éjjeliőrség! Nem véletlen az sem. hogy Magyarországon soha nem közlekedtettek a vállalatok annyi munkásbuszt, mint most. hogy a BVK autóbuszai hétvégeken a távoli Nyírséget ' és a Bereg falvait járták. Nem „megsajnálták” a korábban egész éjszakákat átutazó munkásokat, hanem rájöttek, hogy a munkás úgyis megkeresi azt a munkahelyet, ahol kényelmesen utaztatják. jó a jogérzékük Bármilyen abszurdnak tűnő szociológiai bakugrás, de tudomásul kell vennünk azt is, hogy a segédmunkások is'rétegződnek. Lényegében az írás végére hagytam a talán már legszélesebb réteget. Ök azok. akiket sehol se fogadnak szívesen, de kényszerből szinte mindenütt elfogadnak. Ök azok, akik vonaton utaz- tukban egy-egy beszélgetés hatására munkahelyet változtatnak. akik egy átmulatott hétvége után „szégyellnek”, visszamenni és csak a munkakönyvüket kérik el két hét után. Közöttük találjuk az írni-olvasni sem tudókat, a két-három osztályosokat,- akik azért nagyon pontos „jogérzékkel” számítják ki. hogy hány napot kell dolgozniuk a családi pótlékért. Számuk is tetemes, de az igazi veszély nem ebben van. Az sajnos természetes, hogy az írástudatlanság is újrater- melődhjet, az is. hogy minden társadalomból kiválnak lumpen elemek. Nem természetes viszont, hogy mindez valami csendes társadalmi támogatással történik. Az sem természetes, hogy ök a leg- hansos^bbak. ha a munkások jogairól, a munkásosztályról esik szó. Erénynek számít-e? A világért sem akarom ez- zel megbántani azokat az egy-két-három osztályt végzetteket, akik esetleg még csak most fedezik fel életfor-_ maként a munkát, de aggódom. ha ebből erényt akarnak maguknak kovácsolni. Beszélgetőpartnereim szívesen elmondták a gondjaikat, de a gondok sorolásánál nem jutottunk tovább. Megoldást ajánlani valóban nehéz, hiszen a miénknél fejlettebb iparral rendelkező országokban is kevés a jó segédmunkás, s nekünk is beláthatatlan ideig lesz szükségünk rájuk. Talán egyet tehetünk: bérezési intézkedésekkel, nagyon gondos leimérések után segíthetjük, sürgethetjük a segédmunkások rétegződését. Egyfelől lenyesegetvén a vadhajtásokat. másfelől rangot adva a nehéz és nélkülözhetetlen. szakmásithatatlan mesterségnek. (Vége.) BARTHA GÁBOR hetek Az Uránia Csillagvizsgálóban ma 18 órától „A nap- tevékenység hatása a földi időjárásra” című előadás után távcsöves bemutató lesz. Holnap — ugyancsak 18 órától — csillagászati filmestet tartanak. Levetítik a Kozmikus start című szovjet, a Végtelen út és az Ürsikló- űr-epülőgép című amerikai filmeket. A Nehézipari Műszaki Egyetemen ma és holnap egy-égy előadás hangzik el este 6-tól, utána pedig távcsöves bemutató segíti a tájékozódást a csillagos égen. Őszi—téli divat „Mindenki tett!” címmel vidám, zenés divatrulett színhelye lesz holnap délután 5 órakor és este 8 órakor a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ. A Centrum Áruház a Centex-Lu- xus tervezésében bemutatja az 1978—79. évi őszi-téli di- vatirány-kollekcióját. A Bánki Iván rendezte műsorban közreműködik Záray Márta, Vámosi János, Angyal János. Fónay Márta, Mátrai Zsuzsa és Ihász Gábor. A énét a Bergendy-show és a Kertész-trió szolgáltatja. A műsort Kudlik Júlia és Pálos Miklós vezeti. Maximilian Friedrich Thielen nyugalmazott császári és királyi főíovászmes- ter 1827-ben írásra adta a fejét Bécsben és útikalauzt jelentetett meg. amelyben felsorolta a monarchia fQn- tosabb vári sait, megírván azt is, hol mit talál az utazó. Ennek során szerepelteti Miskolcot is és arról tudósít, kora. no meg az utókor számára is, hogy ennek a „szép, nagy vásár- és mezővárosnak” ekkor 2400 háza és 14 ezer* lakosa volt. — Alig telt el húsz esztendő, s első statisztikusunk. Fényes Elek. aki Borsod szülöttjének. Szemere Bertalannak a forradalmi kormányában belügyi osztálytanácsos és a Statisztikai Hivatal szervezője volt — már 30 ezernél is több lakosról tudósít, megírván, ság városi távközlési üzemének helyettes vezetője. Kiss László tegnap arról tájékoztatta a sajtó és a rádió /negyei képviselőit: bővítik a 10. számú postahivatalban — a Kilián-lakótelepen — működő 6 ezer állomásos Crossbar-rendszerű központot. ám a 4 ezer állomásos bővítés csak a Gyula utcától a Papírgyárig terjedő terület igénylőinek gondjain enyhít. Az 1979. IV. negyedévben befejeződő bővítés révén előbb ezer, majd a későbbiek során további másfél ezer igénylő telefonigényét elégítik ki. Tudni kell. hogy az említett területen is elsősorban Komlóstetőn. a Vargahegyen, a diósgyőri város- központban. a Berekalján, a kiliáni lakótelepeken, Perecesen és a Gyula utcai bér- házakban élők száfníthatnak kérelmük elbírálása alapján telefonra. Az ezen a területen élő várakozók számát 3,5 ezerre becsülik, de tapasztalat, hogy a készülék beszerelési költségének növekedése óta mintegy 25 százalékos a lemorzsolódás. ami csak a fizetési felszólításkor dérül ki. Ezért is, már 1979 első fél évében a posta megkeresi az igénylőket, s a továbbiakban csak azokkal a kérelmekkel foglalkoznak. hogy ez a „nagy, népes privilegizált koronaváros” bortermeléséről, ke res k e d és érői ismert, sok benne a kézműves. elsősorban a csizmadia és többségében magyar lakosának fele nemes Majd arról is beszámol, hogy utcái „tágasak, rendezettek, égnek a lámpák éjjel, de esőben sár van”. Ez a kép nem ismeretlen előttünk. legfeljebb az utcák ma már nem tágasak, s az is a múlté már, amit ezután ír: ..Miskolc levegője tiszta és egészséges.” — Fényes Elek bécsi kollégája, a statisztikus Hugó Brachelli szerint is a bor és a kereskedelem Miskolc , gazdasági nevezetessége, de hozzáteszi még, hogy „környékén van a legjobb magyar búza”. — Fényes Elek viszont még arról tudósít abból az időből, is. ha a hívott fél nem beszél mással). Ezért a lakosság megértő támogatását kérik Ugyancsak emiatt 4—5 hónapig szünetel majd annak a jelnek a közlése, amely ismeretlen szám tárcsázása esetén volt hallható. A bővítés kapcsán a város más területeinek ellátásáról is szó esett. Megtudhattuk, hogy a legégetőbb gond továbbra is az Avas-déli lakótelep távbeszélő-ellátottsága. ahol a helyzet csak az új postahivatal megépülése után változhat. (Itt ugyanis öezer állomásos Crossbar-központot létesítenek). Az építés megkezdődött, de 1983 előtt nem valószínű megnyugtató megoldás. Hasonlóan nehéz a helyzet a belvárosi és a Vologda lakótelepen is. Itt bizonyos enyhítést jelenthet majd, hogy kísérleteznek úgynevezett konténerközpontok létesítésével. Amennyiben a kísérletek sikerrel járnak, a Kazinczy utcai központban jelentős hely szabadulna fel. s ezekre újabb vonalak bekötése válna lehetővé. Megnyugtató megoldást azonban csak az Avas-délen épülő központ üzembe helyezése jelertthet majd e területeken is. TÓTH ZOLTÁN hogy Diósgyőr „funérgyára Pestnek is szállít' Színházunk mar akkor is szerepelt a miskolci leírásokban, mert Hunfalvy János, a nyelvész Hunfalvy Pál öes- cse, tájleíró földrajzunk első ielentős képviselője, színházunkról írva megjegyzi: „Kár. hogy előrésze a különben széles utcára nagyon előrenyúlik”. A Honművész című kiadvány 9. évfolyamában pedig azt olvashatjuk a színház egyik előadásával kapcsolatban. amit T. aláírású tudósító látott, hogy nem volt valami jó, márpedig — mint írja — ..ha valamelyik színésztársaság magát ennyire elhagyja, igen méltányosnak tartjuk, ha a közönség is elhagyja”. MÁTÉ IVÁN Araikor levegőnk még „tiszta és egészséges” volt Miskolcról írták a múlt században Sajtótájékoztató a postán Bővül a telefonközpont, nőnek az igények
