Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-02 / 232. szám

A komfortosabb élet feltételei Lehet-e mérni a mérhetetlent? Gondolatok az infrastruktúráról, kezdőknek és haladóknak Egy-egy ország, vagy egy- cgy országrész fejlettségét olyan mutatókkal is lehet jel­lemezni, amelyek ugyan nem árulkodnak az anyagi javak létrehozásáról, illetve azok közvetlen elfogyasztásáról, de fontos részét képezik az életszínvonalnak, s az állam­polgárok közérzetéről valla­nak. Nézzük például a lakossá­gi szolgáltatásokat. A szocia­lista szektor egy lakosra ju­tó szolgáltatási tevékenységé­nek értéke tavaly átlagban (140 forint volt. De Borsod­ban csak 404 forint. Vagy: megyénkben tízezer lakosra az elmúlt évben 19 orvos ju­tott. Baranyában, Csongrád- ban harmincnál is több. Vagy például az óvodáskorú gye­rekeknek Borsodban csak alig több mint fele járhat óvodába — helyhiány miatt —, s a megyei rangsorban ez bizony a legutolsó hely. Az egy főre jutó acéltermelés­ben ugyan vezetjük a listát, de ez a tény aligha vigasz­talja a kismamákat. Edényrendszer Kevés olyan, manapság gyakran használatos gazda­sági, közgazdasági fogalom van, amelynek értelmezése, értése és értékelése körül annyira ellentétesek lenné­nek a vélemények, mint az infrastruktúra ... Ugyanis az előbbi példák mind-mind eb­be a fogalomkörbe tartoznak. Ezt panaszoljuk föl, ha ká- tyúsak az utak, zsúfoltak a bölcsődék, évekig kell várni telefonra... A szakirodalom definíciója szerint az infrastruktúrán a nemzeti vagyonnak azt a ré­szét értjük, amely közvetle­nül nem szolgálja a javak létrehozását, sem azok elfo­gyasztását, de amely a gaz­dasági fejlettség adott szint­jén, a mindenkori technikai követelményeknek megfelelő­en a termeléselosztás -fo­gyasztás folyamatainak za­vartalan mozgásterét, úgyne­vezett edényrendszerét hiva­tott biztosítani. Mi ez az edényrendszer? Az infrastruktúra — illetve az általa nyújtott szolgáltatások — körét a következőképpen vonhatjuk meg: energiael­osztás, vízellátás és csatorná­zás, szállítás és hírközlés, ke­reskedelem és vendéglátás, la­kásellátás, városrendezés, ja­vító szolgáltatások, oktatás és kultúra, igazgatás, rend- és jogbiztonság. Nagyon tág a kör. Ebben az ötéves terv­ben a beruházások 45 száza­léka infrastruktúrát fejleszt- Azért csak ilyen kevés, mert többre nem futja, s azért ilyen sok. mert kevesebb már a gazdasági fejlődést, az életszínvonal növekedését gátolná. Arányok itt és ott Az infrastrukturális beru­házások aránya a fejlett tő­kés országokban 65—67 szá­zalék között mozog. (De Dá­niában 81, Finnországban 70, Svédországban 74 százalék.) Nálunk tehát a beruházás­ra szánt összeg minden 100 forintjából 45 forint jut az infra fejlesztésére. Tételesen és kerek számokban mond­va: a 45 forintból 10 forrn­ak Üt nélkül nem megy .. tért fejlesztettük a közleke­dést és a hírközlést, 3,50-ért a kereskedelmet, csaknem húsz forint jutott lakás- és kommunális szolgáltatásra. Tudományra, oktatásra, kul­túrára 4 forintot, egészség­ügyre és sportra 2 forintot, közigazgatásra és egyéb szol­gáltatásra csaknem 7 forintot fordítottunk. Ám a nagy erőfeszítések el­lenére is ipari fejlődésünk és fejlettségünk (és ez jellem­ző a többi szocialista ország­ra is), messze meghaladja az infra különböző ágainak, te­rületeinek fejlődését, talán az egyetlen lakásépítést leszá­mítva. A nemzetközi rang­sorban a mezőny második felében vagyunk... A szűkösség dilemmája Nálunk a foglalkoztatottak egyharmada dolgozik ebben a nem termelő ágazat valame­lyikében. Az arány nő, s mindenképpen nőnie kell. (Az 1970-es adatok szerint az USA-ban száz kereső közül 60, Svédországban 52 dolgo­zott az infrában.) Nálunk viszonylag még mindig kevés az üzlet, kévés a szakképzett bolti eladó. Zsúfoltak az iskolák, több képesített pedagógus kellene. A kívánatosnál kevesebb a telefon és a telefonszerelő. Úthálózatunk, szerelőkapaci­tásunk alatta marad a for­galom és a járműpark nagy­sága indokolta igényeknek ... A példák hosszan sorolhatók, de egyet nem szabad elfelej­teni. Az infrastruktúra fej­lesztésére szánt anyagi esz­közök az iparban és a mező- gazdaságban ' képződnek. A szűkösség és az arányosabb fejlesztés igényének dilem­májára csak a hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodás adhat választ... Az egy helyett há­(Kerényi felv.) rom műszak; a munkaerő ésszerű átcsoportosítása; a nagy teljesítményű gépek üzembe állítása; az egymillió anyagmozgató „kiváltása”; a termelésnövelés eszközkímélő útjának keresése. BRACKÓ ISTVÁN Becslések szerint hazánk­ban a súlyosan veszélyezte­tett alkoholisták száma 400 ezer, a gondozói hálózatban pedig 150 ezer beteget tarta­nak nyilván. A fluktáció igen nagy: évente 10—15 ezren gyógyulnak, de a betegek száma mégsem fogy el, mert mindig újabb ezrek szorul­nak kezelésre, gondozásra. 15 év alatt az elmeosztályokon kezelt idült alkoholisták szá­ma 67 százalékkal nőtt. Ál­talában' a bűncselekmények 25—30 százalékát ittas álla­Az alkoholizmus nem magánügy „Beutaló” Nagyfára mi gondozottak csaknem fe­le a szülők alkoholizmusa miatt kerül intézetbe. Meg­döbbentő tény: Magyarorszá­gon az alkoholizmus anyagi kihatása már eléri, sőt meg­haladja az alkoholból szár­mazó állami bevételt. Eljárás indítható Az alkoholisták gyógykeze­lése nemcsak egészségügyi, hanem igen fontos társadal­mi érdek. Nélkülözhetetlen a társadalom, a munkahely és lakóközösségek segítsége eb­ben a nehezen szervezhető orvosi munkában, amelynek hatékonyságát adminisztratív eszközökkel is biztosítani tkell. Ezért látott napvilágot 1 júniusban az egészségügyi miniszter 3/1978. számú, va­lamint az igazságügyminisz­ter 6/1978. számú : rendelete, mely értelmében ezután; ha felvilágosítással, meggyőzés­sel nem lehet célt érni, hogy az alkoholista alávesse ma­gát a kezelésnek, úgy a kö­telező gondozás elrendelését a lakó- vagy munkahely sze­rinti, elsőfokú egészségügyi hatóságnál lehet kezdemé­nyezni. Hivatalból is indítható az eljárás akkor, ha az egész­ségügyi hatóság tudomást szerez a kötelező gondozást indokló körülményekről, vagy a felettes szerv utasít­ja az eljárás megindítására. Ennek kezdeményezésére jo­gosult az alkoholista házas­társa, az egyenesági rokona, testvére, vagy más, érdekelt Donald kacsa és a nyusziházaspár Aranyérmet nyertek Genfben Diósgyőri csokifigurák a világ legkiválóbb árui között Szeptember 23-án Genfben, a Monde Selection élelmi­szertermék-minősítő világ- versenyén a Szerencsi Csoko­ládégyár diósgyőri gyáregy­ségének két terméke arany­érmet nyert! A dijakat Ko­vács György gyáregységveze­tő vette át, aki hazaérkezése után nyilatkozott lapunk munkatársának. — A Monde Selection Brüsszelben székelő világ­szervezet, amely 17 év óta minden esztendőben minősíti ag élelmiszeripari terméke­ket. Az idén a minősítő vi­lágseregszemlére szeptember 23-án, Genfben került sor. A világ 60 országából 217, több­nyire nagy nevű cég neve­zett sok száz terméket, hogy elnyerhessék az ezentúl vi­selhető minősítő jegyet, s az arany-, ezüst vagy bronzér­met. Ez a minősítés hason­ló a mi „Kiváló Áruk Fóru­ma” minősítésünkhöz, annyi különbséggel, hogy itt a mi­nősítésért az egész világ ver­senyez. — Hogyan zajlik egy ilyen verseny? — Nagyon szigorúak a kö­vetelmények, amelyek a szá­munkra horribilis nevezési díjakkal kezdődnek. Folyta­tódik a nagy szaktekintélyek­ből álló, szigorú zsűri mun­kájával, a rendkívül precíz műszerek bevetésével. Az idei versenynek külön jelen­tőséget adott, hogy Svájcban, a csokoládé hazájában ren­dezték, ahol amúgyis maga­sak a minőségi követelmé­nyek, *s nagyon sok a jó szak­emberük, minőségellenőrző, műszerük. A termékeket nem egymáshoz viszonyították, ha­nem egy adott, nagyon ma­gas mércéhez. Vagyis: egy termékcsoporton belül több termék is nyerhetett arany­érmet. A MONIMFEX Kül­kereskedelmi Vállalat Ma­gyarországról a mi gyáregy­ségünk két termékét, a csoki Donald-kacsát és a mezőkö­vesdi — matyó népviseletbe öltözött — nyuszi-házaspárt nevezte, mindkét termékün­ket Kanadába exportáljuk. Nagy örömünkre, mindkét termék aranyérmet nyert. A szocialista országok beneve­zett termékei közül egyedül Jugoszláviának jutott még egy aranyérem ... — Mit jelent egy ilyen vi­lágsiker? — A világpiacon terméke­ink viselhetik a Monde Se­lection megkülönböztető jel­zését. Ez előny, ám egyben kötelez is bennünket arra, hogy termékeink minősége valóban kiváló, az elért rangnak megfelelő legyen. Ehhez lehetőséget ad szá­munkra a folyamatban lévő, 1980 közepére befejeződő re­konstrukció. Azt szeretnénk, ha minél több termékünk, vagy minden termékünk ha­sonló minőséget érne el. Egyébként hadd mondjam el, hogy a Kanadának készülő két termék közül a Donald- kacsa 1979 húsvétjára már a hazai boltokban is kapható lesz, természetesen az arany­érmen olvasható „Selection de la qualite” minőségben. — Ügy tudom, személye­sen vette át Genfben az aranyérmeket... — Nagy élmény volt. A dí­jakat G. Wan Bryen úr, a Monde Selection vezérigazga­tó-elnöke nyújtotta át. Kö­szöntötte a kitüntetetteket a genfi kanton elnöke és Genf város polgármestere is. Fel­emelő érzés volt a sok világ­hírű cégóriás között a kis Magyarország egy még ki­sebb gyáregységét képviselni. Gratulált a sikerhez a cso- koládézsüri elnöke, a világ­hírű Nestle-konszern vezető­je is. Befejezésül hadd mond­jak köszönetét a nyilvános­ság előtt azoknak a diósgyő­ri dolgozóknak, akik a két csokoládéfigura gyártásában részt vesznek. (nyikes) személy, illetőleg bármely ál­lami szerv (intézet, intéz­mény, vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szervezet. Önként vállalhat ja Érdekeltnek kell tekinteni különösen az alkoholista kör­nyezetében élő személyeket, akiket a beteg magatartásá­val veszélyeztet, például kis­korú gyermekének fejlődé­sét, környezetének biztonsá­gát, vagy ha ismételten sú­lyosan zavarja a közrendet, illetve munkahelyén a mun­kát. Előfordulhat, hogy a be­jelentő feleség az alkoholista férjtől való félelmében, fe­nyegetése miatt visszavonja kérelmét, akkor megfelelő környezettanulmány után, hivatalból elrendelik az el­vonókúra megkezdését, il­letve a kötelező intézeti gyógykezelést. Az eljárás alá vont sze­mélyt minden esetben meg­hallgatják, s ha önként vál­lalkozik a kezelésre, meg­szüntetik a hivatalos eljá­rást. Ha a beteg akadályozza a gyógyulását, vagy a fél évig tartó kezelés nem jár sikerrel, ez esetben a tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél lehet kezdemé­nyezni az eljárás megindítá­sát. A részletes környezetta­nulmány után, az orvosszak­értői vélemény alátámasztá­sával, a szerv javasolja a te­rületileg illetékes ügyészség­nél az alkoholista beteg Nagyfára való beutalását. Ha az ügyész a javaslattal egyet­ért, indítványt nyújt be a já­rásbírósághoz, mely — népi ülnökök közreműködésével — határoz az intézeti kezelés el­rendeléséről. Az alkoholiz­mus elleni küzdelemnek az intézet az utolsó állomása. Két évig is eltarthat Sokat olvastunk, hallottunk már a nagyfai intézetről, mely 1975-ben / alakult és ahol jelenleg 60 egészségügyi szakember dolgozik. Az ál­lam mintegy 25 millió forin­tot biztosított az intézet fej­lesztésére, folyamatosan ké­szülnek az épületek, s a tel­jes kiépüléssel ezer lakója lesz Nagyfának'. Az új ren­delet megkönnyíti a betegek beutalását. Itt a kezelés a személyes szabadság tartós korlátozásával jár. Két évig is eltarthat, vagy indokolt esetben megismételhető. Nagyfa nem büntetőintézet — orvosok, pszichológusok, nevelők, foglalkoznak a ki- siklott életű emberekkel. A jelenleg itt gyógyulok több mint fele házas, de sok köz­tük az elvált is. Negyven év az átlagéletkor. Szabadon mozoghatnak az intézet te­rületén, napi nyolc órát dol­goznak, mezőgazdasági és ipa­ri üzemekben. Munkájukért rendes fizetést kapnak, ami­ből az intézet haza is küld. Keresetük egy része takarék­ba kerül és a bérből zseb­pénzt is adnak a betegnek. Természetesen az intézet — személyenként 60—80 forint körüli — költségéhez is hoz­zá kell járulni. Nagyfa célja, hogy az itt kezeltek a tár­sadalom hasznos tagjaiként kerüljenek vissza az életbe. Az alkoholisták gyógyítása közügy, ezt segítik az új rendeletek is és ezt kell se­gíteni mindannyiunknak. A. T. fSEPI A Miskolc városi és já­rási Rendőrkapitányság ve­zetője 1978. október 4-én 09—12 óra közötti időben fogadónapot tart. Helye: Miskolc, Rudas László u. 14. II. em. 15. sz. szoba. Virosi Isnfciarol Ipiiíi 1978. október 2. Fndrédi József. OTP, Széche­nyi út 15—17., igazgatói szoba, •i ó 1* dr. G .dmesi Béla, III. kér. Hivatal, Marx K. u. 96., II/ з. í 14 órától; Harliai Jórse', Mo­solygó A. u. 17., 17 órától; Fa- r-'' > Lr'-'ié s-ínyei Merse Pál и. 10., 17 órától; Ke^c^esi Fe­renc. ÉSZAK^ERV, igazgatói i o­da, Zsigmondv u. 2.. 16 órától; Kiss MfWonné, napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. ti. 8., 12 órától; Majoros Ferenc, F 6.. rár'aiao- « sze 'vcze', Trnácsház tér 2., 17 , órától; Molnár Miklós, lakásszö­> ; jT-o/iQ. K.o+oivice u. 7., j IP órá+/»l; Nayy Ká^olyná, poz- ronvi P H. 6, 18 órából; Paap Gyula, ITT 10—11. nárt?.lao'-ze"ve­^ • ........* 57.. 18 ó-ától; Somossy Kata’in, l'5. pá^ta^n- s^e-ve^et. Fa«^ai u 86 . 18 órá­tól; Schön Péter, Kehely A. u. • - ~,~-v 17 ' F*7J*.*lfc?dÓ T* ári f»V 7 f 17 ó**á+ól; Szt^ei^ik T?e”<éne, Je- genyós u 17 ódától: Tófb Tm- re. T/3. pár+í*i9ps''erve',e+. T?~es- h on véd u, 21., 18 érá+ó1: iT*"-ó Pé^er, Fa^o»* H. úfi általános iskola, 17 órától. 1978. október 3. Csefnek| Jőzse^n“. TTT'14. pi”t- pia^sze^veze4. Győri kapu 122., 17 órá+ól: Kormos Pv^rp-Tr, t*z- iró*n. u. 4., 16 ó»*á*ól: Ko­va.! Pál. T'6. náw+,íi3r<!7*‘rve"et, Tanácsház tér 2., 16 órá*ó?: TÓs­y-x^i T r }ro­da. IVTa^vr»»*—SJ-.iv-rlp*­4., 18 órától: V’n^t Már+q,, Bri­gád u. 18., 17 órától. » 1978. október 4. Budai Ba^náné, ITI/12- pártai»,p- szervezet. Kuruc u., 18 órától. ' 1978. október 5. Gáspár Sándor, F^dei 7>**m«*­k^ket Feldolgozó és F.rfék“r*tfö xmuow Szentpéteri kapu 5—7., 17 órától. ; 1978. október 7. Novák Bertalan, Vologda u. 6., 17 órától; Titt'ó István, Szabó E. u. 70., 17 órától. 1978. október 9. g”^Hora ▼ ;5q~1ő. TTŐltŐ U. 2a.s 16 órától:. Búzái Pál, T/6. nárt- a^anszcT-vezet, Tanác^báz tér 2., 16 30 órától; Gadó I ászló, TI 1. oártalansze^vezet. Csaba vezér u. 95., 1.7 ódától; Ha,ász András, ttt/ 5. p árta.l a *»«z erezet. G^H-te’eo 1., 17 órától; Soós Mikiósné. la­kásszövetkezeti iroda, Gayarin u. 13., 18 órától; Sővárv Sándor, II. kér. Hivatal, titkárság. Csaba ve­zér u. .53., 14 órától: S^e^edi Gvula. We«5sel«nvi u. 43.. 16 ódá­tól : Szdnvi Gábor. IIT. kér. Hi­vatal, Marx K. u. 96., 18 órától. 1978. október 10. Valisek Márta, Görömfcölyi u. 42., 17 órától. 1978. október 11. Dr. Ivánkiewicz Dénesné, Sze­mere u. 3., 16 órától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents