Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

I Eszmecsere taz Üjílók klubjában II. Lehet-e tanítani a kreativitást? A tegnapi számban arról olvashattak, hogy a TIT városi szervezete a DIGÉP újítóinak klubjával közösen vitát ren­dezett. A/ eszmecsere apropójául az Élet és Irodalom című lapban hetek óta zajló Ilyen gazdagok vagyunk? című vi­ta szolgált A gépgyáriak azonban — és ez természetes — elsősorban saját házuk tájáról hoztak példákat, amikor azt kutatták, miért törnek nehezen utat gazdasági életünkben az uj gondolatok. Ha alkatrész van, könnyebb javítani, mint adminisztrálni. A legnehezebb ügy Valami hiányzik... Az egyik fiatal mérnök például azt fejtegette! hogy a műszakiak nem eléggé fogé­konyak az újra. Van, aki egyszerűen kényelmességgel magyarázza ezt. mondván: azok. akik egy-egy újítás, ta­lálmány sorsáról döntenek általában vezető beosztású azaz „beérkezett'’ emberek, és. mert különösen anyagi érdekük sem fűződik hozzá, előnyben részesítik a kipró­bált, középszerű régit, a koc­kázattal járó újjal szemben. De az is igaz, hogy a fiatal szakemberek közül is vi­szonylag kevesen döngetik az ajtót új ötletekkel. Miért ? Az említett ifjú szakember szerint azért, mert az egy-- temeken, főiskolákon nem ta­nítják a „kreativitást”. Magányos feltaláló? — Lehet-e egyáltalán ta­nítani az alkotókészséget? — fogalmazta kérdésbe egy fi­zikai munkás ellenvélemé­nyét. Ennek kapcsán össze­csaptak az érvek afölött is, hogy manapsag lehet-t egyáltalán magányos feltalá­lóról beszélni, vagy a maga­san képzett szakemberekkel, jól felszerelt kísérleti műhe­lyekkel. laboratóriumokkal rendelkező kutatóintézetekre vár az „újítás” feladata. Az utóbbiak létjogosultságát sen­ki sem vitatta, hatékonysá­gukról azonban — enyhén szólva — megoszlottak a vé­lemények. Tévedés ne essék nem a tudományos kutatók képességeit vonták kétségbe a gépgyáriak, hanem azt állí­tották, hogy munkájuk és a mindennapi gyakorlat közöt* néha meglehetősen nagy s szakadék. „Amíg három ember lesz a Földön, közülük egynek főz­nie kell hogy saját és társai éhét csillapítani tudja” — « megállapítással zárta tegnap a gasztronómiai szakmai an­két bevezető előadását Fon­tai Egon. a Hungar Hotels kereskedelmi igazgatója, ma­ga is jónevü szakács. A magyar konyha ma már meghódította a világot, erre számos bizonyítékot találha­tunk kezdve attól, hogy az ínyencségeiről ismert világ­hírű éttermek étlapjain is olt díszeleg egy-két magyar kü­lönlegesség. egészen odáig, hogy egvre nagyobb sikere van a magyar szakácsoknak a gasztronómiai heteken. Ám az is tény. hogy a korszerű táplálkozási szokások nálunk még gyerekcipőben járnak. Még akkor is. ha a szakma nagvjai konyhánk gazdagsága miat* a világelső francia konyhával egy szintre hoz­zák a miénket. Pedig fél év­százada még nem ismerték konyhánkaj — talán, mert akkor kezdődött a kifino­..Ne legyen fizetéskiegészi- tés a prémium, hanem a2 igazán ió munka elismeré­se!” — hozta vissza valaki az anyagi ösztönzés problémáit — nem elsőként! — a vitá­ba. Az egyetértő bólogalások- ból könnyű volt kiolvasni, hogy a Diósgyőri Gépgyárban is van még mit tenni ez ügyben! Nemcsak anyagiak Több száz. jól felkészüli önmaga és környezete meg­újítására is kénes fizikai, műszaki dolgozói mondhal magáénak a Diósgyőri Gép­gyár. Ennyien bőven elegen­dők ahhoz, hogy magukkal ragadjanak ezreket — ha mindenben támogatják őket. És itt már nemcsak az anya­gi megbecsülésről van szó. — A szocialista brigádokat és mindenki mást állandóan arra biztatjuk, újítsanak. Ar­ról viszont kevés szó esik hogy miért nem hasznosítjuk sokszor azt sem. amit már itt. vagy másutt kitaláltak — mon'dta többek között dr. Tóth Imre, az újítóklub el­nöke. „Ki a felelős az elherdúll szellemi javakért? Kit von­tak már felelősségre azért hogy nem mert kockázatot vállalni?" — hangzottak el a nemcsak az e vállalatnál jo­gos kérdések. 4 tetteken a sor A klubelnök vitaösszefog­lalójában arra intett: senki se higgye, hogy okos javaslatok­kal, bátor szókimondással multabb paprikázás, s az erős ételek korábban inkább megizzasztották fogyasztóját, semmint élvezetet nyújtottak. Egy nép táplálkozási kultú­rája az egész kulturáltság mérőfoka — hangsúlyozta Loulai Egon, majd a korsze­rű táplálkozási szokások meghonosításának kísérletei­ről szólt. Régi igazság: borászat nél­kül nincs gasztronómia. Nem véletlen hát. hogy a gasztro­nómiai ankét következő fel­szólalója Visontai Józselnc, az Eger—mátravidéki Borgaz­dasági Kombinát kereske­delmi igazgatója volt, aki a történelmi borvidék nedűi­nek jtazai és nemzetközi si­kereiről. a minőségvédelem­ről. s a várható termésről tájékoztatta a jelenlevő szak­embereket, majd levetítették a közelmúltban elkészült Történelmi borvidék, Eger című színes filmet, amely a kombinát munkájába nyúj­tott betekintést. Végül a drezdai szakácsokkal folytat­tak a jelenlevők eszmecse­rét a korszerű táplálkozásról. T. Z. forinttal, tonnákkal mérhető eredményt lehet elérni. Az eszmecsere mindig csak ar­ra szolgál, hogy segítse a tisztánlátást. Eloszlasson pél­dául olyan tévhiteket, hogy okos. ügyes beosztottak és te­hetetlen. netán rosszindulatú főnökök konfliktusáról van szó csupán. A gazdasági sza­bályozók megváltoztatása tökelelesítése sem hozhat ön­magában gyökeres változást. Az okok sokoldalú vizsgála­ta. szociológiai mélységű fel­mérése után — és ezzel pár­huzamosan! — a gyakorlat­ban kell érvényesíteni mind­azt, amiről sokan, okosan, szépen tudnak beszélni a leg­különbözőbb fórumokon. Vé­gezze ki-ki becsülettel, tisz­tességgel a rászabott munkát, és egyetlen újítás se szület­hessen azért, hogy jóvále- gyen valamit, amit már va­laki más elrontott, vagy el­mulasztott megcsinálni. Vé­gezetül idézte az Újítók klub­jának azt a korábbi állás- foglalását, miszerint életre kell hívni az újítók és felta­lálók országos szövetségét mely azonban csak akkor működhet eredményesen, ha anyagi ereje és hatásköre is’ lesz feladata ellátásához. (Folytatás az 1- oldalról.) A téma nem sokkal ké­sőbb- a Minisztertanács elé került, amely rendeletben szabályozta a leglényegesebb részletkérdéseket. Tisztázta például, hogy mit értsünk a „szokásos élettartamon”, vagyis, hogy mennyi ideig kell egy-egy tartós fogyasz­tási cikkhez alkatrészekről gondoskodni. Az 5000 forint­nál olcsóbb termékek eseté­ben legkevesebb 6. a. drá­gább cikkekhez legkevesebb 8 évig kell gyártani, illetve a kereskedelemnek beszereznie az alkatrészeket. Amennyi­ben ez nem történik meg, a KER.MI megtilthatja a ter­mék árusítását, a vásárló pe­dig polgári pert indíthat a vállalat vagy a szövetkezet ellen, amelyiktől a tartós fo­gyasztási cikket vásárolta. A kormányrendelet már ha­tályba lépett, de csak 1979. január 1. után gyártott ter­mékekre vonatkozik. A ha­táridő 'Csák' a vásárló számá­ra látszik távolinak, a ter­melőknek. az importálók­nak. a forgalmazóknak és a javító-szolgáltató iparnak már rég meg kellett kezde­nie a felkészülést a rendelet és a törvény végrehajtására! ALKATRÉSZ HELYETT TELEX Borsodi tapasztalatok. Dr. Duvaiovszky Zoifan, a GEL- KA megyei kirend^itsegve- zetöje: — A legnehezebb ügynek tartom, ami Magyarországon létezni, a törvénytől na­gyon sokat várunk, de ez is csuk annyit er. amennyit majd megvalósitunK belőle. Telexekkel mar köroetapé- tazhatrjám a szobai, amely­ben erre yagy arra való hi­vatkozással nem tud a gyár­tó mű alkatrészt szállítani. De ez nem érdekli az ügyfelet, joggal lesz ideges, s ez mind nálunk csapódik le. A nyá­ron volt nap. amelyen 624 hűtőgépben hiányzott az agg­regator. Elképzelhető annak a két-háromgyermekes csa­ládnak a bosszúsága, akik nélkülözni voltak kénytele­nek a készüléket. A gépek javításának átfu­tási ideje 2,6 nap. Ez a sta­tisztika sokkal jobb lehetne, ha nem állnának a GELKA raktáraiban azok, amelyeket alkatrészhiány miatt nem tudnak megjavítani. Olykor vezetői engedéllvel számukra veszteséges módszerhez fo­lyamodnak. Kiskereskedelmi áron szerzik be az alkatré­szeket. s így elesnek a 20 százalékos árréstől. Ezt ugyanis ném ruházhatják át a megrendelőre. Ebben a fél évben például 4,5 millió forint értékű alkatrészt vá­sároltak a kiskereskedelem­től. Pedig zsebre megy a já­ték, azaz a nyereségből vesz el nagy pénzeket. Az alkatrészhiány rniatt javíthatatlan készülékeket 6 hónapig tárolja a GELKA. Ha erre az időre sem kapj? meg. csak sajnálkozását tud­ja kifejezni. Sőt. a kis zseb­rádiók és kávéőrlők eseté­ben arra kell biztatni a meg­rendelőket, hogy vegyenek újat. Ilyenkor a félfogadó nyomdafestéket nem tűrő ti­tulust is kap ... ' KI KÉSZLETEZZEN? A GELKA-nál — mint ál­talában minden más válla­latnál .— készletgazdálkodás van, amit ha túllépnek, új­fent anyagi retorziókkal jár. Tulajdonkeppen ott a baj,' hogy alKau’észt készletezni sem a gyártó mű, sem a szol- guliatóipari vállalat nem attar.1 S végül is az aikatr.esz- gyartasnart meg mindig nincs meg a maga becsülete. A mosógépeit Középrészé 66, formUia Kerül,- ,de-nincs, a mosug-p nem / működik, fél eve menyeink a centri- luga-iíicsapaiodoö, ugyan­csak a pojieivartály, s az automata mosogepe.t prog- ramtarolo középrészé. Joggal bosszankodnak, aktit sonti- menóket Keresnem s a szí­nes televíziókhoz színvezérlő egyseget, vagy más televízió­hoz vegKimeno aránydeiek- ton. ruradástechnikai alkutrész- botl. Az üzletvezető, Kere­kes Maria: — A sorkimenő egység eb­ben az evoen allanuoan a hianyciKklistan szerepeit. A RfAViLL itagy iveres^eoeimi Vállalattól 1U—io, maximum 50 aaraoos tételt kaptunk. Petiig na ez nincs. altKor se kép, se nang. Ezeket egy pil­lanat aiaíl. azaz egy-ket óra aiait élaujuk. A magnóka­zetta őeszerezheiellen. Órások bzuveikezete. Má­dat Htuiáne üzietveze.tó: — Különösen az ü.i ma­gyar eoresztourákhoz nem Kapni alkatrészeket. A kül­földi órák esetében teljesen teneietienek vagyunk. A küitului cégekhez ugyanis félévenként adhatunk meg­rendelést. Sok az olyan im­portáru, amely gyári nibás, nekünk kellene garanciában javítani, ue nincs hozzá al­katrész. A számitijelzos órak elemcseréje és javítása szin­te megolaatlan. -Miskolcon a Búza téri csarnok melletti óra-ékszer üzlet foglalkozik eiemcserével és igazítással, de a konkrét javítás még gyermekcipőben jár. Miskol­con is a közeljövőben kez­dődik meg a szakemberek kiképzése. Csak önkényesen válasz­tottunk néhány példái, ami­kor a javítókat, az eladókat is sújtja az alkatrészhiány. Mert könnyebb lenne javí­tani, mint annak az admi­nisztratív oldalaival, panasz­ügyeivel értékes energiát el­fecsérelni. Remélhetőleg a rendelet életbe lépésével enyhülni fognak e krónikus alkatrészhiány miatti pana­szok. Mert a megoldás nem- "sak a tulajdonosok é'deke. hanem a néng'-ívdaságé is: a lakosság gépállománya a nemzeti vagyon nem is cse­kély része. BÉKÉS DEZSŐ (Agotha felv.) Erre járt az ismeretien Vatif Nézem a képet, s egyszerűen nem értéin. Kinek jó az, hogy összetöri a nyilvános telefonfülke ablakait, leszakítja a készüléket, s ezzel lehetetlenné teszi, hogy innen bárki a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget értesítse? A látványnak is megdöbbentő képet az Eszperantó téren kapta lencsevégre fotóriporterünk. Képtelen vagyok megér­teni, kinek, miért van szüksége egy nyilvános telefonkészü­lékre, amit semmire sem tud használni? A pénzért tette volna? Aligha talál benne többet harminc-negyven forint­nál. Az általa okozott kár viszont meghaladja az ötezer fo­rintot. Mit tenne az ismeretlen vandál, ha ő maga. vagy vala­melyik családtagja tűz vagy baleset esetén ilyen kifosztott telefonfülkével találja magát szembe? UóUi) ■ „A ma nyár konyha meghódította a világot’’ Gasztronómiai ankét a Júliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents