Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

Kerlészkedőknvk ajánljuk Két csengetés között a Parlament folyosóján i Ültessünk Közlekedésünk Naponta ötezer diák rózsát Mennyibe kerül a víz? A házikertek kedvelt dísz­növénye a rózsa: ha októ­berben ültetjük, eredéscre nagy biztonsággal számítha­tunk. Csak olyan növényanyagot használjunk ültetésre, amely ~ lombját már lehullana, s alkalmas az áttelelésre. A rózsa napos, nyíl! fek­vésű. tápanyagban gazdag (kissé meszes), kötött talajon díszük legszebben. A talaj kénhatása enyhén lúgos vagy közömbös legyen. Árnyékos, nyirkos, savanyú talajba ne ültessünk rózsát, mert fejlő­dése lassú, vontatott lesz. A rózsa igényes a talaj tápanyagtartalmáv szem­ben Ültetés előtt istállótrá­gyával vagy műtrágyával djsított komposzttrágvávaJ javíthatjuk meg a talajt. A trágyázást talajforgatással kössük egybe. Az ültetőgödrök kijelölésé­nél vegyük figyelembe a ró­zsa (az ültetendő fajta) nö­vekedési erejét is. gyengébb növekedésű fajtáknál a 0.5— ".8 m. erős növekedésű kú­szó ózsáknál és a parkró­zsáknál 1,5—2 m legyen az ültetési távolság. Sajnos, az utóbbi években •ok házikertben találkozhat­tunk a bogarak, illetve lár­vák kártételével. A lárvák elleni védekezés­re legalkalmasabb készít­mény a Basudin 5 granulá­tum. Akkor járunk el helye­sen. ha a kiásott gödörbe — az ültetés előtt — gödrön­ként 5 kávéskanálnyi nö­vényvédő szert szórunk, majd kevés földet dobunk rá. A gondos vegyszeres kezelést már követheti az ültetés. Telepítéskor a töveket öt rügyre vágjuk vissza: a gyö­kerek metszése csak a sérült részek eltávolítására korláto­zódjon. Ha magasra ültetjük a ró­zsákat. télen a fagytól, nyá­ron a szárazságtól károsod­hatnak Az egészséges, erő­teljes növekedés érdekében űgv ültessük a rózsákat, hogy a növény kissé mélyebben, a gvökémyak 3—4 cm-re ke­rüljön a talaj felszíne alá. Az elültetett töveket ezután beiszapoljuk és felkupacol- juk. Sz. Cs. A vízért, bármennyit is fogyaszt az ember, átalányt kell fizetni. Mértékadó számítások szerint egy köbméter víz drá­gább, mint egy üveg Coca-Cola. A nem ellenőrzött, s nem a logyasztás aranyában fizetett vízdíj pazarlásra csábíthat. Meg sem kísérlem kiszámítani, mennyibe kerülne, ha Ma­gyarországon minden gázóra, villanyóra mellé vízórát is szerelnének. S megérné-e egyáltalán? Egy komfort nélküli lakás naponta vödrüzö egv lakosá­nak napi vízigénye húsz liter alatt van. Egy összkomfortos lakásban élő városi ember napi vízfogyasztása viszont eléri a háromszáz litert. Ne tűnjön megdöbbentőnek a majd tíz­szeres eredmény. A fürdőkád kétszáz literes! Nagyanyáink még úgy mosogatlak, hogy két vájdüngba vizet tettek. Az egyikben mosogattak, a másikban öblögettek. A mai házi­asszony kinyitja a csapot, s engedi a meleg vizet. Megró- hatjuk-e érte? Részint átalányt fizet, bármennyit folyatja is a csapot, részint pedig a többletfogyasztás az életkörül­mények növekedésének fel nem hánytorgatható következ­ménye Miskolc napi vízfogyasztása csaknem százezer köbméter. Miskolc szomjas város. A sok helyről való vízbeszerzés baj­jal jár. Egy 1962-ben megjelent kiadvány 5.5 ezer köbmé­terben állapította meg a napi átlagos vízhiányt, s hetven­ezer köbméterre sem becsülte a hetvenes években várható csúcsfogyasztást. Am ez a becslés is nélkülözte a nagyvona­lúságot, és a futurológia jövőben bizonyosodó racionalizmu­sát. Az 1966-ban elkészített iá évre szóló vízügyi program az 1970. évi csúcsfogyasztást 63 000 köbméterben, az 1980- ast 90 000 köbméterben jelölte meg. Ám a tényleges maxi­mum 1970-ben népi 72 000 köbméter volt. a százezres csú­csot pedig már három évvel ezelőtt meghaladta, s. 1980-ra legalább napi 120 000 köbméteres csúcsfogyasztással lehet számolni. Nem könnyű okosnak és jó jósnak lenni vízügyben. De tudjuk azt, hosv a víz is. s a víznyerő,s is egyre drágább. Az ezredfordulóra a hazai lakosság 94—96 százaléka fo­gyaszthat egészséges vizet. Jelenleg mintegy hárommillió ember iszik olvan vizet, amelynek minősége kifogásolható! S ez a szám Borsodban százhetvenvalahány község lakóját közvetlenül érinti, illetve érdekli. Kevés a víz? Olcsó a víz? Egyre több kell? Mindegyik kérdés igaz önmagában is. De választ, megnyugtató választ esak a három kérdés együttes felelete adhat. (h racka) • f / // I ••• // • / rr f jelenéről, jovojerol Újítók Ukrajnából Egynapos vándorkiállítás, autóbuszban Szüreti szerelvények Szóba került a liszai • • Többet szállítunk közúton bér utasforgalmát bonyolít­ja le, a pályaudvar, elenged­hetetlenül szükséges a re­konstrukció mielőbbi meg­kezdése. Számottevő (gond­ként említette az ország má­sodik városának belvárosi közlekedését, a Gömöri kon­ténerpályaudvar gépkocsi- forgalmához szükséges meg­felelő úthálózat és tárolótér hiányát, a borsodi utak, hi­dak állapotának romlását. Jól tudjuk — hangsúlyozta Kalló István —, hogy az ál­lam pénztárcája sem fene­ketlen, ezért is kér az ága­zat türelmet tőlünk, mi pe­dig választóinktól. De a Ti­szai pályaudvar esetében érthető, ha kétévtizedes hu­zavona után türelmetlenek az állampolgárok. Bízunk benne — mondotta befejezé­sül —, hogy a közlekedéspo­litikai koncepció további végrehajtása eredményes lesz, s mind Borsod megye, mind Miskolc város közle­kedésgondjainak megoldásá­ban előbbre tudunk lépni. * Az országgyűlés vendég­karzatán tegnap . jobbára közlekedési szakemberek foglaltak helyet. Közöttük láttuk Varga Józsefet, a KPM Miskolci Közúti. Igazgatósá­gának igazgatóját, dr. Ju­hász Györgyöt, a Volán 3: sz. Vállalatának igazgatóiát. és Hernádi Istvánt, a MÁV Miskolci Igazgatóságának igazgatóhelyettesét. Az ebéd­szünetben a képviselők — akárcsak e sorok írója — az ő véleményükre is kíváncsi­ak voltak. — A miniszteri expozé reális értékelését adta az el­múlt. évtized közúti és vas­úti közlekedésének, az elé»-t eredmények és gondok fi- pveie’z’hevéteiével — mon­dotta Varga József. — Amit elmondott, az a megyére ve­títve is igaz. Örömömre szolgál, hogy meghallgathat­tam a miniszteri beszámolót, mert a várható célokról is képet kaphattam, s ez a köz­úti közlekedésre különösen vonzó perspektívát adott. Fontos volt szerintem a mi­niszternek az a megállapí­tása, hogy az egész társadal­mat —, mert mindenki köz­lekedik — kell segítségül hívni a közlekedési morál és a közlekedési biztonság ja­vítása érdekében. — A közlekedés egésze az elmúlt évtizedben dinami­kusan fejlődött, ezzel együtt a közlekedéspolitikai kon­cepció lényegében megvaló­sult, illetve a megvalósulás útján van — vette át a szót dr. Juhász György. —Szem­betűnő a motorizáció, a köz­úti közlekedés nagyarányú fejlődése, amely országos és megyei viszonylatban egy­aránt a tehergépkocsik, autóbuszok és személygép­kocsik ' számának hihetetle­nül gyors növekedésével ér­zékelhető. A miniszteri be­számoló egyik leglényege­sebb gondolatának azt tar­tom. hogy a jövőben nép- gazdasági szinten — termé­szetesen a megyein is — a tervezett és jól szervezett áruszállítást oly módon kell megvalósítani, hogy növe­kedjen a szállítás hatékony­sága, a forgalom biztonsága, műszaki színvonala és szer­vezettsége. Hernádi István a MÁV Miskolci Igazgatóságára há­ruló feladatokat gyűjtötte csokorba. — A vasút fejlesztéséről a miniszter — nem kis örö­münkre — ügy szólt: to­vább kell folytatni a villa­mosítást, a dízelesítest, a pályák felújítását, hogy az ország „vérkeringését” biz­tosító vasút még jobb. ered­ményesebb munkát végez­hessen. * A miniszteri beszámoló hozta gondolatoknak éppen a végére értünk, amikor a Parlament folyosóján meg­szólalt az ülésterembe hívó csengőszó. Pullai Árpád mi­niszternek a hozzászólások­ra adott válaszai után az or­szággyűlés elfogadta a be­számolót, majd három inter- pellációs kérdés és az illeté­kes szervek vezetőinek vá­laszai után befejezte mun­kálat az országgyűlés őszi ülésszaka. TÓTH ZOLTÁN A miskolciaknak és az uta­zóközönségnek igazán sok derűs percet szereznek a szüretelő középiskolások. Eszményi antik kalapok és szerelések kerülnek elő a nagyapák és nagyanyák szek­rényéből. s cgy-egv hóbortos öltözék után úgy forognak a járókelők, mint a ringlispil. A seregélyek minden bi­zonnyal messze elkerülik az általuk elözönlött szőlőtáb­lát ... Az első szüretelővonatot október 9-én indította a MÁV Miskolci Igazgatósága, akkor naponta kettőt. 16-a után négyre emelkedett a szerelvények száma. 23-tól kezdve tart a csúcs, s na­ponta 5—6 különvonat indul híres-nevezetes borvidéke­inkre. Tegnap 5370 diák szállt fel a vonatra. De nem­csak -szüretelnek. hanem Mezőnaaymihálvon. Mezőke­resztesen kukoricát is tör­nek. A lövő héten még vál­tozatlanul utaznak a szőlő­termő vidékekre: Mád. Rát- ka. Bodrogkeresztúr. Olasz- Üszka. ToJcsva. Bodrogolaszi az úticél. Nincs is olyan is­kola — legyen az gimnázi­um. szakközépiskola és szak­munkásképző intézet —. amely ne venne részt me­gyénkben e nagy betakarítá­si munkában. A MÁV-nak az év végi hajrá idején nem kis gondot jelent e személy- szállítási többlét, hiszen je­lentős munkaerőt, eszközt és útvonalat köt le. Minden­esetre dicséret illeti a for­galmi osztály személyszállí­tási csoportját a jó szerve­zésért. a rendkívüli menet­rend elkészítéséért. Az országgyűlés őszi ülés­szakának második napján, tegnap a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról és a továbbfejlesztés főbb irá­nyairól hallgatták meg a képviselők Pullai Árpád köz­lekedés - és postaügyi mi­niszter beszámolóját, ame­lyet tartalmas vita követett Természetes, hogy a Parla­ment folyosóján mindenütt a vonatok már-már meg­szokott késéséről — csütör­tökön például lüü perccel az érkezési idő után futott be a Zemplén expressz Buda­pestre —, a közutak zsúfolt­ságáról — amelyet nekünk, borsodiaknak némileg eny­hít az M3-as Gödöllőig át­adott szakasza —, a városi tömegközlekedés már-már trombózissal fenyegető ve­szélyeiről folyt a beszélge­tés. A borsodi képviselők egy csoportja Kalló Istvánnak, a Lenin Kohászati Művek hen­gerész csoportvezetőjének kezét szorongatva gratulált hozzászólásához. A miskolci képviselő egyebek között, mint évtizedes gondot emlí­tette a Tiszai pályaudvar re­konstrukciójának továbbra is vajúdó kérdését, kiemel­ve: már-már életveszélyes a naponta jelentős személy- forgalmat lebonyolító felvé­teli épület állapota. Figye­lembe véve. hogy csúcsidő- szakban óránként 24 000 em­★ A tej minősége manapság a fejestől kezdve a kiszállításig a szaktudástól jügg. A tej wen kényes... A TIT Borsod megyei Szervezetének mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakosz­tálya tegnap délelőtt vezető­ségi ülést tartott a Tejipari Vállalatnál. Czingler Dávid igazgató arról adott számot, hogy a Tejipart Vállalatnál milyen eredményekkel jár a szak­mai oktatás, és milyen haté­kony a kapun kívüli ismé­re! terjeszt esi munka. A tei igen kényes élelmi­szer. Kezelése nemcsak a Tejipari Vállalat dolgozóitól követel meg nagy szakmai felkészültséget, hanem a ház­tájiban termelőktől, az álla­mi gazdaságok, a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóitól t*. Évente körülbelül 100—200 különbózó tárgyú előadást tartanak azoknak, akik tej­termeléssel foglalkoznak. Többek között a hozam nö­velésének lehetőségeiről, a lejfogyasztás jelentőségéről, a premizálásról, kezelési, hi­giéniai ismeretekről. Az Ál­lategészségügyi Állomással karöltve végzik ezt a mun­kát. munkásakadémiák és szaktanácsadás keretében. A beérkező tej minőségé­től függ a feldolgozás továb­bi módja, lehetősége. A Tej­ipari Vállalatnál, -házon be­lül körülbelül 320-art vesz­nek részt állami és társadal­mi oktatásban. Az itteni is­meretterjesztő munka ered­ményeitől is függ. milyen minőségű tejet iszunk. A Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium, valamint az MTESZ Közlekedéstudo­mányi Egyesületének meg­hívására háromtagú szovjet delegáció vendégeskedik ha­zánkban, s érdekes kiállítá­si anyagot hozott magával. Hétfőn tel 11-kor a Volán 3. számú Vállalatnál dr. Ju­hász György igazgató nyitja meg az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság újítói­nak és feltalálóinak azt a vándorkiállítását, amelyen a gépjármű üzemeltetése és karbantartása során haszno­sított újításaikat és talál ­lölgy és A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a nyár­csemeték ültetésével meg­kezdte az őszi erdősítést. Az erdőgazdaság ősszel összesen 120 hektárnyi új erdőt tele­mányaikat mutatják be. A delegáció tagja lesz az Újí­tók és Feltalálók Szövetsé­gének ottani elnöke, főmér­nöke és egyik főosztályve­zetője. ' A kiállítás anyagát autó­buszban rendezték be. igen stílszerűen. A megnyitó után filmvetítésre és konzultáció­ra kerül sor, amelyre főleg szakembereket várnak. A bemutatott újításokról ma­gyar nyelvű leírást adnak. A szakmabeliek érdeklődé­sére számot tartó bemutató csak egv naoig tekinthető meg városunkban, délután 4 óráig. lucfenyő pit. Az aggteleki karsztvi­dékhez tartozó szelídről és szini részeken elsősorban ■blgyet. míg a tokaj-hegyal- jai részeken. így Tolcsva környékén lucfenyőt ültetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents