Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
Eszmecsere az Újítók klubjában I. Egy sajtóvita ürügyén Ha van az embernek c^y rési típusú, még ii;y ahogy működő porszívója, nem szívesen cseréli ki újra, jóllehet tudja, hogy az gazdaságosabban működik (kevesebb áramot fogyaszt, kisebb fáradsággal, jobban takarít stb.), és viszonylag rövid idő alatt „megkeresné” az árát. Kinek-kinek saját ügye, hogy milyen korszerű berendezéseket használ a háztartásában. Ha azonban a példát egy vállalatra, tágabb értelemben a népgazdaságra vonatkoztatjuk, akkor már nagyon is megfontolandó, hogy becsapja-e az ember az ajtót az újat, jobbat kínáló „házaló” előtt. Mint minden hasonlat, ez is sántít egy kicsit. Én mégis találónak éreztem, és feljegyeznem a Diósgyőri Gépgyár fiatal mérnökének a szavait. Sok más mellett persze, mert a gépgyár újítói között ülve, akadt bőven feljegyezni, megszívlelni való, Az idén született De hogy az elején kezdjem: egy halvaszü'etett próbálkozás után 1978-ban ismét életre kelt és azóta működik az említett klub. Azt hiszem, senkinek sem kell hosszasan magyarázni, hogy a megalakulás évének önmagában is jelentősége van. Mint országszerte, a Diósgyőri Gépgyárban is megfeszített erővel — és itt elsősorban nem is kizárólag szellemi erőre gondolok — keresik a kényszerű megújulás útját. Kikre számíthat inkább e munkában a DIGÉP gazdasági és politikai vezetősége. mint azokra az emberekre, akik eddig sem elégedtek meg a rájuk mért feladatok tessék-lássék módon való elvégzésével, szüntelenül keresték az újat, a jobbat. Mégsem „felülről jövő” kezdeményzésre szerveződtek klubtagsággá. Azok, akik közül sokan — mint például Juhász Jakab is — tulajdonképpen meg sem tudják mondani pontosan, hány célszerű változtatással érdemelték ki a Kiváló Üjító címet, ök maguk döntöttek úgy, hogy legalább negyedévenként ösz- szeülnek néhány órára. Nem azért, hogy az időt agyonüssék. és eggyel szaporítsák az egyébként sem kevés, ilyen- oiyan címmel rendezett értekezletek, konferenciák számát. hanem azért, hogy kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák, kinek, miben lehet segíteni. Miért nem kúp zöld utalt Az a klubfoglalkozás, melyre én is meghívást kaptam, kicsit rendhagyónak ígérkezett. Az Élet és Irodalom című folyóiratban hosszú hetek óta zajlik — hovatovább lezárul — az Ilyen gazdagok vagyunk? című vita. Megkísérelve a lehetetlent, egy mondatban: arról polemizáltak a hozzászólók, miért nem kapnak mindig zöld utat és válnak gazdasági erővé nálunk az új gondolatok. (Az új alatt természetesen a másutt bevált, alkalmazott eljárások is értendők.) Nos, ez a vita szolgált apropóul a !TIT városi szervezete és a gépgyári újítók által szervezett eszmecserének. Dr. Tóth József, a műszaki tudományok kandidátusa, a klub elnöke („civilben” műszaki-gazdasági szaktanácsadó) bevezetőül röviden összefoglalta az ÉS-ben megjelent cikkek tartalmát, majd átadta a szót a , sajtóvita egyik mikolci résztvevőjének, dr. Tuba Imrének. (Dr. Tuba a miskolci egyetemen dolgozik, szociológus, tudományos aspiráns.) Többről van szó... Dr. Tuba Imre hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a vitát nem szűkítették le az újítások, találmányok körére, hiszen ennél sokkal többről, a szellemi termékek hasznosításáról van szó, és ez társadalmi kérdés. Ezzel egyetértve, többen kifejtették, hogy célszerű lenne életre hívni az újítók és feltalálók egyesületét. Ma ugyanis az újítások sorsa teljesen bizonytalan. Jogában áll bármely gazdasági vezetőnek elutasítani, jóllehet: csupán a kockázatvállalástól való félelem az ok. Az említett egyesület — nevezhetjük szervezetnek is — figyelemmel kísérné, összegyűjt- hetné a hasznosítható ötleteket, találmányokat, újításokat, megteremtené az információszerzés lehetőségét és az arra érdemeseket „kiajánlaná” azoknak a vállalatoknak, melyek alkalmazhatnák. Mások úgy vélekedtek, hogy csak eggyel több „papírgyártó” hivatalt teremtenénk a szóban forgó szövetség életrehívásával. (Folytatjuk) BÉKÉS DEZSŐ Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban A Népfront című mozgalmi folyóirat idei 9. számában interjút közöl a Hazafias Népfront Miskolci városi Bizottságának vezető tisztség- viselőivel, a közvéleményku- tató-munkabizottság tevékenységéről. ÖNKÉNTES KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓK Fél évtizeden belül Miskolc lesz a legkorszerűbb hazai vaskohászat székhelye, s ennek jótékony hatását az egész város szinte valameny- nvi lakosa személy szerint is érezni fogja, örül-e mindenki a több milliárdos iparfejlesztésnek? „A Hazafias Népfront Miskolci Bizottsága vállalta, hogy . . . segít naprakészen tájékozódni és tájékoztatni a teendőkről, a gondokról, a közvélemény alakulásáról.” A módszerekről a bizottság alelnöke, Kókai István kohómérnök így nyilatkozott: „ . . . a mi feladatunk ... az álláspontok továbbítása. A megoldásokra megvannak helyben a megfelelő intézmények. . . . Talán ez is közrejátszik abban, hogy Miskolc város vezetői Igen jól tájékoztattak. A mi munkánkban nem jelentéseket fogalmazunk. . . . nem panaszokat gvfPttink, hanem a város politikai életének egészséges vonásait szeretnénk a magunk szerény eszközeivel erősíteni.” KÖNYVTÁRI REKORD A Könyvtáros — a Kulturális Minisztérium folyóirata — legutóbbi számában értékelést ad közre a miskolci megyei könyvtár és a városi könyvtári hálózat fejlődéséről: .... újabb könyvtári rr- Irarrl ... : a statisztikákból kitűnik, hogy a megyei könyvtárba 16 06? olvasó iratkozott be — ennyi olvasója magyar könyvtárnak még nem volt! .. . Egyébként a miskolci városi hálózat olvasótábora szintén nőtt — egy híján ezer olvasóval —, a két könyvtár együtt 33 957 olvasót tart nyilván ... ismét bizonyítván azt az eléggé nem hangsúlyozható igazságot, hogy napjainkban az olvasólétszám növelésének legfőbb tartalékai a jól szervezett, nagy befogadóképességű és teljesítményű könyvtárak.” A lap egy másik cikkében a miskolci járás közművelődési könyvtárügyéről közöl másfél évtizedet átfogó ösz- szefoglalót. TANITÓSORS Az Üj Tükör című hetilap október 1-i számában egy miskolci indulású tanító életpályájáról olvashatunk irodalmi riportot, nyugdíjba vonulása alkalmából. „Legalább ezerötszáz ... ember él az országban, aki megbatot- tan emelne kalapot Sotkó Jánossal találkozva.” Az egykori miskolci tanítóképzőben 1938-ban végzett pedagógus négy évtizedes munkásságának számos állomáshelye között a cikk felsorol ia Szuhahutát, Göncöt. Hollóházát, Aszalót, Novajid- rányt. Későbbi »mérnök, tanárnő. zenetanár került ki tanítványai közül, s tanítványa volt a mosdani hollóházi párttitkár is. Nyugdíjasként kertészkedik, ingyen küld magvakat különleges termékeiből minden érdeklődőnek. S szőlőt telepít. „Eredjenek meg az ősszel telepítendő s^őlővesszők, tercmien sok, zamatos hora, s találjon értő kóstolókra!” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Irányítás, tervezés a nagyvállalatoknál Az MSZMP Miskolc városi Bizottsága és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod megyei Szervezete rendezésében ma délután 3 órakor előadás lesz az SZMT-székház földszinti tanácstermében. A nagyvállalatok termeléséről, irányításáról és szervezéséről V. P. Alexandrovna, a tudományok doktora, az USZSZR Tervhivatala Köz- gazdasági Kutató Intézetének tudományos igazgatóhelyettese beszél. * A MEDICOR miskolci gyárában a fiataloké a jövő. Számtalan új gyártmány meghone sitása elé néznek. Itt ki lehet próbálni a műszerészi tehetséget. A MEDICOR-ban minden év duplán számít fi főzőkanáltól a forrasztópákáig MEDICOR. Ha halljuk e nevet, tudjuk, hogy arról a jó nevű magyar vállalattól van szó, amelyet az orvosi műszeriparban a világranglistán is jegyeznek. Két és fél éve, hogy szű- kebb pátriánknak, Miskolc- nak is köze van e jó hírnévhez. Tető alá került Városunk gazdasági életében, ha jó példát keresünk a tanácsi vállalatok átalakulására, több kis üzem szeren-; esés fúziójára, az elsők között emlegetjük. Nemrég Budapesten igazgatói tanácsülést tartottak a MEDICOR- ban, értékelvén az első fél év termelési eredményeit. A vezérigazgató így jellemezte a miskolci OREL-gyár pályafutását: — Két és fél év alatt ötéves utat tettek meg. Ezt még a laikusnak is észre kell venni. A táskadiagnosztikai rendszerek szinte egyik pillanatról a másikra robbantak be az itteniek keze nyomán a gyógyító-megelőző munkába. Olyan asz- szonyok keze nyomán, akik a főzőkanalat cserélték fel a forrasztópákával! S „kezdőként” — két és fél év egy ilyen gyár, életében igen rövid idő — exportképes finommechanikai és elektronikái munkák kerülnek az országhatáron túlra is. S a fejlődés nem áll meg. Bámulatosan rövid idő alatt került tető alá — így, a még váz álakban is szép — leendő műszercsarnok. Hátha még végleges üvegköntösét is megkapja! Saját beruházásként épül. Nem sírják vissza a gyermekkocsit A Miskolci Vasipari Vállalattal, közismertebb nevén a gyermekkocsigyárral csaknem egy éve egyesültek. A gazdaságtalanul gyártott termékek egy részét már „leadták”. A Győri Lakatosipari Szövetkezet átveszi a gyermekkocsigyártást. Garantálják az itt előállított mennyiséget, sőt idővel többet is készítenek. Ebben az üzemben műtőasztalokat, kórházi gyermekágyakat állítanak majd elő. Azóta a régi vállalat dolgozói is megállapodtak, s már nem sírják vissza a gyermekkocsit. Többet visznek haza a borítékban, fizetés- emelést kaptak. A bérszínvonaluk — nehezebb munkával — alacsonyabb volt, mini a medicorosoké. De jó kollektívát kapott az anyai- gyár, és azóta már az új profillal is sikerrel foglalkoznak. Kórházi éjjeliszekrényeket készítenek, ami ugyancsak kelendő exportcikk. Három új műtőasztal null-sorozata is most van megmunkálás alatt. A gyártáshoz szükséges kapacitást ugyancsak itt tudják biztosítani. A műtőasztalok családjában specialistáknak kell lenniük a medicorosok- nak- A KGST-tagállamok sorában ugyanis mi szakosodtunk ezek előállítására. Az igények egyre nőnek. A vállalat vezetősége arra törekszik, hogy a gyár kollektívája, mind az elektronikában, mind a finommechanikában otthonosan működjék. Mégpedig a következő okból: az elektronikában óriási a világverseny, a világpiaci konkurrencia. Ám ha a finommechanikában is profik, a piaci igényekhez jobban alkalmazkodhatnak. A jó szakemberképzés, az utánpótlás nevelése tehát lét- szükséglet. Tervezik, hogy a jövő évben, kerítésen belül, kétszintes tanműhelyt építenek; az elméletre, a gyakorlatra egyaránt itt oktatják, a jövő orvostechnikai műszerészeit. . kísérlelczo kedv Szép sikerek, még szebb tervek. A mindennapok termelési-fejlesztési gondjaival azonban itt is meg kell birkózni. A két és fél év nem volt teljesen elegendő a múlt felszámolására- Különösen nem a termelésirányítási- szervezési rendszer átalakítására. Tizenkét új gyárt- mány meghonosítását kell elvégezni. Teljesen új szakmával : az audiométerek, azaz a hallásvizsgálók gyártásával kísérleteznek. Az országos anyagellátási bajoktól ők sepj mentesek. A megtett út elismerése — a két és fél év megduplázása — olyan hatásos doppingszer lehet, amely még nagyobb termelési sikerekre és kísérletező kedvre ambicionálhatja a miskolci medicorosokat. O. E. Borsodi úttörők 4000 tonnája Serleg Sserencsnek A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége és a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt évről évre meghirdeti az általános iskolák között az országos hasznos- anyag-gyűjtési versenyt. Ebben a vetélkedésben a borsodi pajtások hosszú idő óta eredményesen szerepelnek, az elmúlt tanév során mondhatni „taroltak”. A kitüntetésátadási ünnepséget tegnap Szerencsen, az általános iskolában tartották, ahol a megjelenteket — közöttük Merényi Józsefet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetőjét. Veress Bélát, Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályának felügyelőjét. Szcbe- ni Győzőt, a Magyar Üttö- rők Szövetsége Országos Elnökségének tagját, városi úttörőelnököt — Zemlényi Zoltán csapatvezető tanár köszöntötte. majd Kristóf Lajos, az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat igazgatóhelyettese ismertette, hogy milyen segítséget ad munkájukhoz a csaknem 90 ezer borsodi pajtás. Az úttörők ugyanis az elmúlt tanévben megközelítőleg 4 millió kilogramm hasznosítható másodnyersanyagot adtak át a MÉH- nek. csaknem 3 millió forint értékben. Deutsch György, a MÉH Tröszt osztályvezetője a kitüntetések átadását megelőzően azt emelte ki: az úttörőcsapatok részvétele a másodnyersanyagok gyűjtésében országosan 65 százalékra tehető, Borsodban ez 100 százalék. Nem véletlen hát. hogy a dijak egvharma- dát a borsodi iskolák szerezték meg. Rövid beszédében köszönetét mondott ezért a kiemelkedően jó munkáért, majd átadta a dijakat és a pénzjutalmakat a hernádpetri, a vattai, a bereit, az erdöbényei, a mezőkövesdi 1. és 3. sz. iskolák, a lent nvárosi 1. sz. iskola — ők két díjat is nyertek —, a ti- szapalkonyai — akik szintén két országos helyezést értek el —, a miskolci 34. sz. iskola és a szerencsi iskola — akik egy országos első és egy második helyezést szereztek — úttörőinek és a hulladékgyűjtést irányító tanároknak. A tanulók üdvrivalgása közenette jelentette be, hogy a 10 éven át kiemelkedő munkát végzett szerencsi pajtások elnyerték az ország legjobb hulladékgyűjtő úttörőcsapatának adományozható. a Magyar Üttö- rők Szövetsége és a MÉH Tröszt által felajánlott vándorserleget is. Az ünnepség a szerencsi pajtások rövid műsorával ért végei. (tóth) Az Állami Bábszínház eiidcjyátcka Évente általában kél -al kálómmal, tavasszal és ös/ szel az Ady Művelődési Ház ban vendégszerepel az Álla mi Bábszínház. Az intéz mény addig is szívesen lát ta vendégül az ország egyet len hivatásos bábszínházé nak művészeit, amíg sajt bábcsoportja működött, mos pedig a diósgyőri városrés óvodásainak, általános iske lásainak. 1600—1800 gyerek nek a műfaj iránti jogo igényét igyekeznek kielégi teni. Az Állami' Bábszínhá első előadása ma délelőtt 1 órakor volt, a következő dél után 2-kor kezdődik, hotnar október 4-én pedig szinté délelőtt 10 és délután 2 óra kezdettel mutatják be A ké kicsi pingvin című műsoru kát.
