Déli Hírlap, 1978. október (10. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
A dán—magyar kapcsolatok fejlesztéséért Anker Jürgensen. a Dánia mí- ni^kctcinöive naniaiuban hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A tárgyalások jelentősegét jelzi, hogy személyében az e.su dán kormányfő lesz hazánk vendége. A Helsinki utáni Európa egyik jellegzetessége a gazdasági-politikai érintkezések számának növekedése, a fokoz.ftt törekvés a különböző társadalmi rendszerű országok közti kapcsolatok fej.esz»esőre. Jellemző pé ti a erre a dán—magyar viszony is. A két ország más-más gazdasági és katonai lOmörUlés iag- ja, így természetesen számos nemzetközi kérdésben eltérő álláspontot követ, niéghs örvendetes, hogy évek óta mindkét oldalról következetesen törekszenek a kapcsolatok sokoldalú bővítésére. E folyamat fontos állomásai voltak a megismétlődő •külügyminiszteri tárgyalások: Knud Andersen dán külügyminiszter 1975-ben járt hazánkban, egy évvel később pedig Púja Frigyes utazott Daniéba. Anker Jörgensen — akkor még szociáldemokrata pártelnökként — 1974-ben tett látogatást Magyarországon. Sor került parlamenti delegációk cseréjére s kialakultak szakszervezeti, valamint testvérvárosi kapcsolatok is. Dánia az utóbbi években számos nehézséggel küzd. A íö problémák — a többi nyugat-európai fejlett tőkés országhoz hasonlóan —: a munkanélküliség; az egyre növekvő eladósodás, amelyet súlyosbít az ország nyersanyagszegénysége; a dán korona többszöri leértékelése két év’ alatt. Ezeken túl több sajátos probléma is nehezíti Anker Jörgensen tevékenységét, aki szociáldemokrata — liberális koalíciós kormány élén áll. így például Dánia és a Közös Piac viszonya (főleg mezőgazdasági és halászati kérdésekben bontakoznak ki éles viták) vagy Grönland jövőjének alakulása. Minden Iszonnyal hozzájárul ez is ahhoz, hogy Dánia fokozódó szerepet tulajdonit a kelet—nyugati kapcsolatok, s ezen belül a gazdasági együttműködés fejlesztésének. Magyarország és Dánia gazdasági kapcsolatai egyenletesen fejlődnek, bár az eddigi eredmények kétségtelenül elmaradnak a reális lehetőségektől. Ennek egyik oka, hogy Dánia továbbra is adminisztratív korlátozásokat alkalmaz termékeinkkel szemel Gagarin brigád sikere A Miskolci Bányaüzemben a komplexen gépesített fejtésen dolgozó 120 tagú Gagarin brigád Pataki Sándor vezetésével tegnap reggelre teljesítette az idei termelési tervét. 580 ezer tonna szenet hoztak a felszínre, s az év további részében még 100 ezer tonna szenet tudnak biztosítani a miskolci lakosságnak. Kiemelkedő érdemeik vannak egy új, TÜZÉP-bunker építésében is. Ezer óra társadalmi munkát végeztek ennek építésén, ahol a miskolciak jó minőségű darabos saenet vásárolhatnak majd. / ben. Ez a magyar exportnak majd telet — számos mezo- gazdasagi cikk melleit a hengerelt-, textil- és bőrárukat is — hátrányosan érinti. E problémák megoldását célozta az 197Ö-ban aláirt, 10 évre szóló gazdasagi-müszaki-tu- dományos együttműködési megállapodás, amely — a kapcsolatok íejleszieoenek általános keretén túlmenően — kijelölte az együttes tevékenységre különösen alkalmas területeket is. Az elmúlt két esztendő alatt történtek mar konkrét lépések a lehetőségek kiak. nazására; országaink között 20 kooperációs szerződés van érvényben, s további 25-rol most folynak tárgyalások. Vállalatot létesített Dániában az Egyesült Izzó és az Interag RT — ez utóbbi gyáramra olyan híradástechnikai berendezéseket, szines tv-ket készítenek, amelyek remélhetőleg a hazai kínálatot is bővíteni fogják. Szintén ígéretes lehetőségei vannak annak az üzemnek, ahol — magyar szabadalom alapján —, zöldnövényekből fehérjekoncent- rátumot fognak előállítani, valamint a harmadik piacokon való közös fellépésnek. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Dánia előrébb lépjen tőkés partnereink sorában, ahol jelenleg csak a 12. helyen áll. Említést kell tenni a két ország közt meglevő egyéb •kapcsolatokról is. Kulturális vegyesbizottság irányítja a bővülő Irodalmi, zenei és képzőművészeti együttműködést. Koppenhága és Arhus egyetemén hamarosan magyar lektorok lépnek munkába. Az eddigi fejlődés felmérése, a problémák megvitatása, a jövő lehetőségeinek értékelése — mindez szerepelni fog a dán miniszterelnök’ budapesti tárgyalásainak napirendjén. Megbeszélései, a kétoldalú kapcsolatok erősítésén túl. mindenképp hozzájárulnak az általános európai légkör további javításához is. SZEGŐ GABOR Villantó Harcsahorgászai Műit heti számunkban a harcsa kuttyogatóval való horgászatához adtunk tanácsot. most pedig tovább bővítjük a harcsahorgászok ismereteit. Hol is keressük ezt a halat? A harcsa — a horgászok általában tudják — éjjeli ragadozó. A nappali órákat búvóhelyén a víz — a folyó, a holtág — legmélyebb részén tölti, általában gödrökben, alámosott. mély partoldala- ^kon, vízbe dőlt fák, akadályok között szinte mozdulatlanul fekszik. Előfordul — ha csak ritkán is —, hogy nappal is elhagyja rejtekhelyét, például az ívás időszakában, zivatarkor, vagy nagyobb áradáskor. Amikor a harcsa mozgásban van. többnyire a fenék közelében vonul. Éjjeli rablókör- útján is a fenékre süllyesztett csalétekkel lehet horogra csalni. Előfordul azonban, hogy feljön a víz felsőbb rétegeibe, s így rablását nappal is meg lehet figyelni. Igaz, hogy a fenekezés a legáltalánosabb, legbiztonságosabb módszer, ám a villantóra a víz felszínén is rákap. A harcsa kapására áprilistól a kora őszi hónapokig számíthatunk. Legjobb napszak a napnyugta utáni első két, három óra. Olyan vizeken, ahol sok a táplálék, a harcsa hamar megtölti gyomrát. így az éjszaka többi óráiban hiába várunk kapásra. Táplélékszegény vizeken érdemes átvirrasztani az egész éjszakát. S hogy mivel is horgász- szunk rá? A legváltozatosabb csalikkal, hisz ez a hal mindenevő. Megeszi a gilisztát, a piócát, a tiszavirág álcáját, kagylót, a nagyobb példányok a rákot, a békát, sőt a pockot is, s kisebb-nagyobb vi- ziszárnyasok is szerepelnek az étlapon. Ám. az egyik legkedveltebb csalija mégis a lótetű. Hogy milyen legyen a felszerelésünk, azt a jövő héten ismertetjük. Múzeumi hétfők A Herman Ottó Múzeum előadótermében hétfőn folytatódik a Múzeumi hétfők előadássorozata. Ezúttal dr. Ujszászy Kálmán igazgató tart előadást A sárospataki Református Egyházi Gyűjtemény címmel. Az előadás 18 órakor kezdődik. Egy faipari mérnök — négy álláshely Sopron, a faipari mérnökképzés otthona Sopron város nevét számos jelzővel emlegetik: műemlék város, üdülővaros, a hűség városa. Az utóbbi két évtizedben Sopron az iskolaváros jelentős tényezővel gazdagodott: itt képezik a mérnököket hazánk egyik leggyorsabban fejlődő iparága, a faipar számára. A faipar útja Faiparunk a felszabadulás után egyike volt azoknak az , iparágaknak, melyeket szinte a semmiből kellett felépíteni. A modern fatermékek: bútorok, ajtók, ablakok, épület- szerkezetek stb. készítéséhez a korszerű alapanyagok gyártását kellett először megvalósítani. Fűrészüzemeink korszerűsítése mellett új termékek előállítását kezdtük meg, a farostlemezekét és forgácslapokét. A kórunkat mindinkább jellemző nyersanyaghiány világszerte az újratermelhető nyersanyagokra irányítja a szakemberek figyelmét. Ezek közül az egyik legfontosabb a fa. Értékét igazán felismerve, nálunk is új impulzusokat kapott a feldolgozó ipar fejlesztése. Az európai .színvonalú bútor*, forgácslap-, farostlemezgyárak mellett hazánkban épült meg a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára. Elmondhatjuk: faiparunk ma dinamikusan fejlődik. Szakemberképzés Sopronban A fejlődés záloga: a megfelelő számú, jól képzett szakembergárda. Ezeket a szakembereket az Erdészeti és Faipari Egyetem Faipari Mérnöki Karán, két szakon képezik. A tanulmányi idő a mérnöki szakon öt, az üzemmérnöki szakon háKertészkedöknek ajánljuk ültetési távolsál a kerthatártól A kertbarátoknak szóló előző cikkünkben ismertettük a gyümölcsfák őszi ültetésének rendjét. Közöltük a kertbarátokkal. hogy az ültetés ideje október közepétől, végétől egészen a fagy beálltáig történhet. Fagyos, időben ne ültessünk, ha mégis ültetni kellene, bármilyen oknál fogva, úgv a gyökerekre fagyos földből ne rakjunk, mert ezzel az eredési meggátoljuk. A gyümölcsfák telertílésé- nél, ültetésnél feltétlenül ügyelnünk kell a kert határára és csak ezzel kapcsolatos rendelkezések betartásával ültessünk a határ mentén bármiféle gyümölcsöt, illetve cserjét. A fák a telekhatártól való távolságának megítélése aszerint változik, hogy külterületi, zártkerti területekről, vagy belterüle- tű kertről van szó. Ennek ismeretében az ingatlan tulajdonosa köteles az ültetéseknél a távolságokat betartani a következők szerint: Belterületeken és zártker- teken beiül 2 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 2 méter. A 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1 méter. Szőlő és 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb növénynél fél méter. Ugyanennyire kell ültetni a ribiszke, köszméte és málnatöveket is. Zártkerten kívül — külterületen — vadalanyra oltott körte, alma és kajszifa 4 méter, cseresznyefa 5 méter, dió, gesztenye és minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 méter. Törpe ala- nyú alma, meggy, szilva és mandula esetében 3 és fél méter. Birs alanyra oltott körtefa, őszibarackfa esetében 2 és fél méter. Minden egyéb gyümölcsbokornál (mogyoró, naspolya) 2 méter. Szőlő, köszméte, ribiszke és málna esetében 80 centiméter. Zártkerten kivüli külterületen egy méternél magasabbra nem növő gyümölcs esetében 80 centiméter. A. 2 méternél magasabbra nem növő sövény esetében másfél méter. A 2 méternél magasabbra növő gyümölcsfa esetében 2 méter. Minden más magas gyümölcsfa esetében 8 méter. Az'áthajló fán levő gyümölcs a tulajdonost illeti meg. Amenyiben a gyümölcs lehullott a szomszéd földjére és a szomszéd igényt nem tart reá, úgy az a tulajdonosát illeti meg. Más a helyzet. ha a fa árnyékot vetve kárt tesz a szomszéd kertjében. ebben az esetben a tulajdonosnak jogában áll a kár megszűnteiésére a szomszédot felkérni. Adott esetben a hatóságoknál jogorvoslatai kereshet- A telekhatáron álló fa gyümölcsét fele-fele arányban a két tulajdonost illeti. A fa gondozásával felmerült költségeket is közösen viselik a tulajdonosok. Általában az a leghelyesebb, ha a két szomszéd jó szomszédságra törekszik. Szolnoki Jenő mezőgazdasági mérnök rom év. A hallgatók a legmagasabb fokú műszaki alapképzésben részesülnek, hogy azután a jól berendezett laboratóriumokban, az egyetem új, 1000 négyzetméter alapterületű tanműhelyében és a faipari üzemekben a termelési ismereteket is megszerezhessék. A bütoj-. ajtó- és ablakgyártási, a fűrész- és lemezipart gyakorlatok mellett többek között a belső építészetben és a hajóépítés- ben is jártasságot szereznek. A tanulmányokhoz sajátos hangulatú hátteret ad a város és festői környezete. A Selmecbányáról ide költözött egyetemen az elődök hagyományait szeretettel ápolják. A KISZ saját klubházában egyetemi színpad és szakkörök működnek. Az ország egyik legmodernebb egyetemi könyvtárát is itt avatták nemrégen. Az egyetem sportkörében 11 szakosztály dolgozik. működésüket a sport- csarnok és a sportpályák segítik. Várják a szakembereket A végzett faipari mérnökök és üzemmérnökök a legkülönbözőbb munkaterületeken (Kiss József felvétele} helyezkedhetnek el. Bútor-, épületasztalos-ipari, forgácslap-, farostlemez-, gyufa-, parketta-, sportszergyárak várják az új szakembereket. Az üzemi gyakorlat megszer-' zése után közülük- kerülnek ki a kutatómérnökök és a szakma közén- és felsőszintű oktatásban részt vevő pedagógusok is. A pályázati rendszer bevezetése óta a vállalatoknál pályázat útján lehet elhelyezkedni. Egy végzett szakember négy álláshely között válogathat, tehát négyszer annyi szakemberre van szükségük a vállalatoknak, mint' ahány végez. Fz érthető, hiszen a faiparban ma az üzemi munka mellett szinte mindenhol jelentős műszaki fejlesztés folyik. Az egyetem végzett mérnökeinek pályafutását is figyelemmel kíséri, számukra mérnöktovábbképző és szakmérnöki tanfolyamokat szervez. Évente több százezer vendég fordul meg Sopronban. Sokan talán nem is tudják, hogy a fejlődő magyar faipar irányító szakemberei e szép műemlék város egyetemén készülnek fel választott hivatásukra. A Pece-palak rejtélye Egy bele, de lehet, hogy több is, rejtélyes módon megemelkedett az Ady-hid mellett a Pecc-patak vize. A Régiposta utcai ágát, amit betelitek, új szakaszon vezették bele a Szittyába. Az Ady-hídi holtagat tehát semmiféle természetes víz nem táplálja. Amitől most megduzzadt: valószínű, hogy szennyvíz. Mindenesetre, az illat ezt selten. Mi, miskolciak már „hozzászoktunk’’, hogy embermagasságnyi gaz burjánzik a patakmederben, de ezt a fertőzésveszéllyel járó ’ folyamot már nehezebben tűrjük. A hid alatt számos vezeték húzódik — köztük valószínű szennyvízvezeték is. A Miskolci Vízművek ügyeletéhez még nem érkezett bejelentés, igy csak találgathatunk, hogy mi lehet az oka e kellemetlen árnak. Igaz, e szakasz építési terület, a 3-as Ut átvezető szakaszának egy része épül majd itt. Lebontották a zsidófürdőt, s emiatt rengeteg építési törmelék került a mederbe. Ez is elánja a víz lefolyásának útját, bár a lényeg egyáltalán nem ez. Az I. kerületi tanács műszaki osztályának illetékese szerint nyílt vízfolyásba szennyvizet bevezetni tilos. S ha a Pece már nem Is vízfolyás ezen a szakaszon, mindenesetre nyílt. S hogy szennyvíz’ az ránézésre és szaglószervi észrevételezés után is bizonyítható. S káros azért is, mert a Szinviba folydogál. A város centrumában a látvány elé a Varsói Cirkusz textilpl*. kálja von spanyolfalat. De az „illái” nem takargatható. O. E.
