Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-18 / 220. szám

a misko, c2 SáLÍJl Me hagyjuk szó nélkül! Kegyetlenül rázza a szél az erkélyen az üvegfalat. Szerencse, hogy drótszálas az üveg, mert már rég szétporladna. így csak ijesztően csörömpöl. A törcs még hátra van. De mi lesz, ha öt eme­let magasából lezuhan valakire?! Néhány hete garanciális javítás keretében cserélték ugyanis az üvegtáblát. A fémkeret, amely az üveglapot leszorítja, eredetileg hét csavarral rögzítődött mindkét ol­dalon, most hat üres lyuk van, és egy rövid csavar tartja. Közületi megrendelésre cserélték. A munka átvétele feltehetően úgy történt, hogy az utcáról felnéztek: az üveg a helv.'n van, rendben, kész. Hogy csak egy csavar van. hat meg hiányzik, meg a másik oldalon csavar helyett két bekalapált, soha ki nem vehető nyitszeg van, sen­kit sem zavar. Csak a lakót. De neki semmi köze se lehet hozzá, nem ő a megrendelő. ★ Zsúfolt az utca, tele a járda, az autóparkoló. Nagy bérházak sok-sok száznyi gyerekserege nem megy mindig játszóteret keresni — s ha megy, sem mindig talál —, hát játszik a forgalmas úton, a parkolóban. Az autósnak igaza van, mert a kocsit valahol oarkolni kell. A gyereknek is játszani kell. Most kitettek egv táblát, hogy a parkolóban labdázni tilos. Görkorcsolyázni, kerékpározni, fogócs­káim, egyéb módon játszani — ezt nem tiltja a tábla. Apropó, ke­rékpár. Eltörölték valaha azt a közlekedési előírást, amely szerint a gyalogjárón nem szabad kerékpározni? Al.gha! Es mégis tele a járda kerékpárosokkal a legforgalmasabb utakon is. Es nemcsak gyerekekkel! Meg ott járnak az áruhordó triciklik is. Vajon miért? Balesetek sorára várunk a rendeletek betartatásával? ★ Kitűnő játékszernek bizonyul serdületlenebb vakációzó lakótár­sainknak a bérházi lift. Nem lehet elunni, éppen ezért állandóan játszik rajta néhány gyerek. S azon a címen, hegy a szülő fizeti a lifttííjat, a gyerek játszik vele. Pedig tíz éven aluli gyermek önál­lóan nem is használhatná. Ki ellenőrzi? Igaz, csapatosan használ­ják. nem önállóan. Meg igen sokszor azok is, akiknek a szülei nem Is fizetnek, mert máshol laknak, a gyerekek ide csak rendetlenked­ni járnak. Néhány játszótéri eszköz olcsóbb beruházás lenne, mint a liftek állandó javíttatása. No persze, lehetne felsüsszenni néhány felnőtt liftbeli viselkedésén is, de ők ügyesebbek, mint a gyerekek, nehezebb őket tettenérni. ★ Piktogramok a boltajtókon, a buszok, villamosok feljáróinál: fagylaltot fogyasztani tilos. A boltokban olykor figyelmeztetik a ti­lalom megszegőit. A villamosokon, buszokon ritkán. Nincs, aki fi­gyelmeztessen. Kalauz nincs, a vezető elöl tartózkodik. S ha netán figyelmezteti a renitens utast, sokszor ellene fordul a közhangulat. Az utas szembeszegül, vagy külföldit játszik, s az lesz az első párt­fogója, aki azér. szidja a villamost, mert az ülést összecsöpögtet- ték fagylalttal. Igaz, hogy a piktogram az analfabétának is jelzi a de érdemes lenne a villamosmegállók sokszor kihaszná­latlan, négyzetes hasáb alakú tábláin is utalni a facrvlaltozás. a do­hányzás, a rádiózás, magnózás tilalmára, meg esetleg annak követ­kezményeire. Csörömpöl az ablaküveg, nem lehet nem töprengeni. Tele a kör­nyék friss gyepes részekkel, azok telis-tele vadcsapásokkal. Miért nem tudunk megkímélni néhány négyze<méternyi területet abból, ami nem az enyém, hanem a miénk? . . . Dohányzási tilalom a vas­útállomás sok helyén. Több mint másfél éve. Vajon sokan emlékez­nek-e még rá? S ha nem, nem lehetne időnként meg-megújitani a rendelkezést? A csikkek százai indokolnák . . . Exnressz-ajánlott le­vél a kapualji levelesládákéban. A címzett, beteg lévén a háznál, ki sem mozdulhatott egész nap. A kézbesítő meg sem kísérelte a kézbesítést, cédulát sem hagyott. Miért kellett hát nyolcforintos bé­lyeg» s vajon ki írta alá az átvételt? A megvett ingatlan tulajdonjogának bejegyzése Amint arról annak idején hírt adtunk, 1972. január óta az állami földnyilvántartást és telekkönyvet egy szerv, a földhivatal vezeti. Ebben az időben jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek el­rendelték az egységes és új ingatlan-nyilvántartást. A földhivatal munkatársai fo­kozatosan veszik számba és dolgozzák fel az ingatlano­kat, ezért átmenetileg az in­gatlanok egy része még a te­lekkönyvben van nyilván­tartva. Az egyséses ingatlan-nyil­vántartásra vonatkozó ren­delkezéseket megfelelően kell alkalmazni a telek­könyv továbbvezetése során is. Az egységes ingatlan-nvil- vántartás hitelesen tanúsítja általában a tulajdonjog és egyéb jogok, valamint té­nyek valóságát. Ennek érde­kében az ingatlanhoz kap­csolódó jog vagy tény kelet­kezését, módosulását, illetve megszűnését be kell jegyez­ni. A bejegyzés általában kérelemre vagy megkeresés­re történik. Kérelmet az nyújthat be, aki adásvétel útján jogot szerez, vagy aki­nek a korábban megszerzett jogát érinti az új bejegyzés. A korábbi jogszabály sze­rint a kérelmet a szerződés illetékkiszabásra történő be­mutatásától számított 30 na­pon belül kellett benyújtani az illetékes járási földhiva­talhoz. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tárgybani rendelete egysze­rűsítette az eljárást. 1978. ja­nuár 1-től az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény változásának bejegyzésére irányuló kérelmet a szerző­désnek vagyonátruházási il­leték kiszabására történő be­mutatásával egyidejűleg, az illetékhivatalnál kell benyúj­tani. A kérelmet az illeték- hivatal továbbítja a járási földhivatalhoz. Ha pedig az okiratot nem kell illetékezés céljából bemutatni (bejelen­teni), akkor a szerződés kel­tétől, vagy a hatósági jóvá­hagyástól számított 30 napon belül kell a járási földhiva­talhoz beadni. A bejelentés­ben (kérelemben) fel kell tüntetni a jogosult nevét, születési évét, anyja nevét és lakáscímét. A 30 napos határidőt ér­demes betartani, mert utána a 90 napon belül benyújtott kérelem esetén 1000 forint, a kilencven nap után benyúj­tott kérelem esetén pedig 1500 forint késedelmi bírsá­got kell fizetni. Dr. Sass Tibor Megint: a GÖMÖRI A Gömöriről megje­lent írások száma Las­sanként eléri a nyolc- / vanhatot. Nem baj. Ha csak a fele volt hasz­nos, már megérte. Minden igényt ugyan nem elégíthetett ki a kivitelező — beruházó — építtető — tervező — engedélyező — üze­meltető, viszont több szem többet lát Kivé­ve az aluljáróban es­ténként. 0<t ugyanis sötét van. Ettől nem látni. Nem világítanak a szép lámpatestek. Többek között erről beszélgettünk a Gö- möri létesítmény épír ■ tésvezetőjével. Egyike ' voltam azoknak, akik építés közbem újabb és újabb idényeket tolmácsoltam neki. Elmondta, hogy fél attól is, hogy bekö­szönt az esős időszak és az aluliárót elönti a víz. A vízgyűjtő akna ugyanis valóban „gyűjti” a vizet. A szi­vattyúk meg nem szív­ják ki. Nincsenek elektromosan bekötve. Telefonált már a kerü­leti—városi tanácsra. Nincs illetékes. Jó len­ne ezt a „vízzel” is közölni — addig ne öntse el az aluljárót, amíg be nem kötik a szivattyúkat. Más. A „hathúszas” személyvonat ablaká­ban lezajlott célbadobó versenyt az az utas nyerte, aki úgy találta el sörösüveggel az aluljáró zöld üvegét, hogy szép köralakú nyomot hagyott azon. „Végre” feszegetik a burkolatokat is. Hiva­talosan közölhetjük, nincs alatta semmi, csak a fal. Bérezés József A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hir'ap szerkesztősége 35V, Miskolc. Bajcsy-Zsiiinszky út IS. Teietonszám: 18-221 Kelves Déli! Crömmel értesítem n szerkesztőséget, hogy ilyen mini-zsemlét szállított a sütőipar 1978. szeptember 12­én az Expressz étterembe. Ennél kisebb nincs? Juhász Jínnsné Miskolc, Középszer u. 6. sz. LekaszáKák a sípályát * Eredményes volt a toborzás: tíz önkéntes jelentkezett a bánkúti sípálya lekaszálásá­hoz. Tíz kasza vágta a rendet, a társadalmi munkát vállalók hatalmas iramot diktáltak egymásnak. Fél nap alatt „aratták” le a gyomot a nagy népszerűségnek örvendő sípályá­ul ............jó mulatság, férfimunka volt!” A képen Dede József, Vincze Gábor, Bödör Ist­ván, Nyitrai István és Susztig Ferenc látható. Sok ezer síelő mondhat nekik köszönetét. Dr. M. A. felvétele, * Miskolc Közérzetünk és a megbecsülés E rovat hasábjain olvas­tam többek véleményét ar­ról, mit lehetne tenni azért, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, jobban tiszteljük, becsüljük egymást. Az eddig közölt hozzászólásokban azt feszegették, hogy mit tehet ezért a munkahelyi közös­ség. Én arról szeretnék írni: mit tehet ezért a család. Alapvetőnek tartom ezt, hi­szen az otthoni tapasztala­tokból, az otthon látott pél­dákból „élhetünk” hosszú tá­von. Ezek tanítják meg a majdan felnőtté váló gyer­meket arra, hogy a jó köz­érzet egyik biztosítéka az egymás megbecsülése. Ahhoz azonban, hogy ezt megtaníthassuk, megértessük velük, néhány „parancsola­tot” be kell tartani a csalá­don belül. 1. Ne szidjuk barátunkat, főnökünket, kollégánkat gyer­mekünk előtt, mert ha a „szidottak” jelen vannroc, Kellemes meglepetéssel to­porogtunk a Béke mozi előtt szeptember 11-én este: szá­zak vártak az előadásra, voltak kíváncsiak a jól be- narangozott, izgalmas filmre. Zsúfolásig telt a mozi. mi is nelyet foglaltunk a 2-es zártpáholyban. Megoróbál- cunk kényelmesen elhelyez­kedni a recsegő, imbolygó székeken — először csak öten. Aztán még újabb há­rom mozirajongó érkezett. Jó emberek kis helyen is elférnek — tartja a szólás­mondás. Ezt is megpróbál­Ismétlődő gyerekvisítások csalták az ablakhoz a minap. Lenézek a „grundra”. A betonhulladékok, állandósult pocsolyák közötti gazban félkörben állnak a srácok. Velük szemben hat év kö­rüli kisfiú. Kezében bot, a földre nyújtja végét, vala­mit felemel, s a magasba hajít. Ismét visítás. Rongy- szerűen zuhan vissza a föld felé az a valami. Döbbenten ismertem rá: elhullott pat­kány volt. Tizennégy gyer­mek játszott vele. Volt kö­zöttük hároméves, de a leg­nagyobb sem töltötte még be a 12. életévét... Lassan két éve, ho^y be­népesült a lakótelepünk. Minden családban van gye­egészen másként viselkedünk velük. 2. Ne rántsunk vállat a nagyszülők Szavára, ha nem akarjuk, hogy a mi szavunk­ra is vállat rántson gyerme-* künk. 3. Ne tetszelegjünk a csal­hatatlan mindenható szere­pében. Gyermekeinknek szük­ségük van a gyengeségeinkre is. 4. Kudarcaink, balsikereink miatt ne szidjuk az egész vi­lágot. Beletartozunk mi is. 5. Neveljük annyi tapin­tatra és segítőkészségre „utó­dainkat”, amennyit magunk is elvárunk környezetünktől. És nyilván sok mindennel lehetne folytatni még e „pa­rancsolatokat”. Hiszen a fe­gyelmezett, tiszteletre nevelt „utánpótlás” a családban szerzett tapasztalatokat örö­kíti tovább. Az otthoni pél­dával a jövő pilléreit is rak­juk tehát. F. Pálné Miskolc tűk. Térd a falon, karokat előre, test-test mellett. Az izgalmas képsorok peregtek a vásznon, mi pedig levegő után kapkodva szorongtunk nyolcadmagunkkal az ..ele­gáns” zártpáholyban, másfél helyárért. Ezúton szeretném kérni a mozi vezetőit: ne tegyék ezt. Ne ilyen módon bővítsék a férőhelyek számát a sikeres filmek vetítésénél. Vagy ha igen, legalább cseréljék ki a székeket! F. Éva Miskolc, Tízeshonvéd u. rek. S nincs játszóhelyük. A grund — a Vologda utca és a Szabó Lajos utca között — állhatatosan őrzi a volt Pe- ce-patak környezetének jel­legzetességeit. Mocsarasodig gusztustalan hulladékok tar­kítják. Nem lehetne végre feltölteni, s legalább füvesí­teni? Tudom, hogy a jövő évi tervekben szerepel a terület parkosítása. Tudom, hogy más lakótelepeken sincs mer azonnal a játszótér, a terep- rendezés. De ez a Pece-vidék veszélyes ebben az állapot ban. Valamit tenni kell ezé a „grundért”. / Majoros Zsuzsanna Miskolc, Szabó Lajos u. 18. Szabó Pátné, Miskolc, Temp- lom u. 8. sz.: Mi is meglepődtünk. Panaszát továbbítottuk az áruház vezető­jéhez. Magunk is kíváncsian vár- juk a választ. N. N. Miskolc, Batthyány sor: Azt reméltük, hogy többet már nem kell foglalkoznunk a leve­lében feszegetett témával. Kár, hogy az érintett szomszédság nem jelentkezett. S még jobban sajnáljuk, hogy N. N. nem irta meg a nevét és a pontos címét. Kérjük — pótolja. — Ha úgy kívánja, ígérjük: nem hozzuk nyilvánosságra. Fazekas István, Szirmabesenyő, Kazinczy u. 10. sz. Levelét a Magyar Rádió mis­kolci stúdiójához továbbítottuk a kéréssel: a legközelebbi Fórum­műsorban — amelyben a lakás­igénylésekkel kapcsolatos kérdé­sekre válaszolnak az illetékesek —, foglalkozzanak vele. Hallgas­sa meg az adást1; érdemes. Üdvözlet a szeszipari meó-nak! ... i Jf. Nyilván az alkoholizmus ?lieni küzdelem jegyében került forgalomba ez a dió­likőr. Gyártotta és nalackoz- t a a Kisvárdai Szeszipari Vállalat. Fogyaszthatónak ta­lálta a meó. Eladhatónak a kereskedelem. Ihatatlannak a vevő: Barta Léka Zsolt. Bold­va. Biztatónak a DH: Csak így tovább n küzdelemben! Eredményes lesz! Ennyi ember egy páholyban... Döbbenetes „ játék” Mini ez a zsemle

Next

/
Thumbnails
Contents