Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
I Több élmény az elsősöknek Csillagos ötöst is ígérnek az új tan A Műcsarnokban megnyílt o' ÍV. budapesti nemzetközi kisplasztikái kiállítás. A képző- művészeti seregszemléit 28 ország csalcnem 100 művésze félezer alkotással képviselteti magát. A képen: Jan Leth (Dánia): „Csontváz". (Fényes Tamás felvétele) Olvasásra serkentő vetélkedő A leendő elsősök szülei némi izgalommal várják a tanév kezdetét: vajon miképp birkóznak meg gyer- ir.ekeik a magasabb követelményekkel? Szeptembertől ugyanis új tantervek alapján, új tankönyvekből tanulnak az első osztályosok. — A várakozás érthető, az izgalom, a félelem azonban indokolatlan — mondotta Gosztonyi Jánosné, az alsótagozatos tantervek egyik szerkesztője, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője. — A tantervek úgy újak, hogy a régiekből megőrizzük bennük a jót, és ezt egészítettük ki társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai szintjének, mai igényeinek megfelelő tartalommal, módszerekkel. — Az iskola eddig elsősorban az értelmi képességek fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, sok gyerek mégsem jutott el a nyolcadik osztály befejezéséig. Gyakran azért, mert intellektuálisan kevésbé voltak tehetségesek, viszont rendkívül ügyesen mozogtak — például — a test- nevelési órán, vagy kiváló kézügyességgel rendelkeztek. Nyilvánvaló, hogy náluk elsősorban ezeknek a képességeknek a fejlesztésére kellett volna figyelni. Az új ' mtervben minden tantárgy ■ kiemelt feladata a tanulók sokoldalú fejlesztése, a teljes személyiség kibontakoztatása és ezáltal érzelmi életük gazdagítása is. Fontos szerephez jut a testi és az akarati nevelés, valamint a technikai készségek fejlesztése is. — Az új tantervek keret- jellegűek. Ez a többi között azt jelenti, hogy a pedagógus a jövőben a helyi adottságokhoz mérheti a tanítandó anyagot. Nyilvánvaló, hogy például a gazdag történelmi múltú falvakban, városokban részletesebben ismerkednek meg a gyerekek a lakóhelyüket érintő történelmi eseményekkel, másutt az irodalmi emlékek vagy a földrajzi adottságok indokolhatják egy-egy tananyagrész nagyobb terjedelmét. Szabadon választhatják meg a nevelők a tanítási órán és az iskolán kívüli nevelésben alkalmazott módszereket is. Az új ABC-s könyv például lehetővé teszi, hogy az elsős tanítónő a hagyományos hangoztató-elemző-összetevő módszer mellett — vagy azzal együtt — alkalmazza a betűcsoportos, illetve az úgynevezett globális módszert. Az előbbieknél egy-egy szóból, szövegből kiemelt betűvel vagy betűcsoporttal ismerkednek meg első lépésként a kicsik, a globális '■ módszernél szavakat, szóképeket böngésznek, olvasnak először, majd ezeket bontják fel alkotó elemeikre: a hangokra, a betűkre. — Felszabadultabb légkörű tanítási órát és nyugod- tabb tanulást tesz lehetővé, hogy a tantervekben külön megjelöltük a kötelezően megtanítandó törzsanyagot és a nem kötelező kiegészítő anyagot. A törzsanyagot minden átlagos képességű gyermek elsajátíthatja, és ehhez mérik az osztályzatokat is a pedagógusok. A kiegészítő anyag rendkívül nagy szabadságot, választási "ehetőséget ad a nevelőknek. Maguk határozhatják meg, hogy a tantervekben, tankönyvekben feltüntetett, ajánlott ismereteket továbbítják-e a gyerekeknek, vagy maguk állítanak össze — a helyi körülményeknek megfelelően — különböző témákat. A tanterv törzs- és kiegészítő anyagra bontása lehetővé teszi, hogy minden egyes tanulónak legyen sikerélménye. A nevelő ugyanis a gyermekek adottságaihoz, képességeihez igazodva ad számukra esetleges újabb feladatokat. Differenciált foglalkozás — így mondjuk ezt szaknyelven. — A tantervekben meghatároztuk a törzsanyagnak azt a minimális mennyiségét, amelyet feltétlenül meg kell tanulniuk a gyermekeknek ahhoz, hogy a felsőbb osztályban is eredményesen helyt tudjanak állni. Az a diák, aki a teljes törzsanyagot elsajátította, már jeles osztályzatot kaphat. Aki — képességei alapján — még ennél is többet tanul, többet tud, akár csillagos ötös is lehet. Ez a „csillag” természetesen nem kerül be a bizonyítványba, de a gyermekek tudásából, fejlődéséből egyértelműen kitűnik. — Szándékunk szerint valóban magasabb színvonalú, de élménydúsabb és gyer- mekközpontúbb lesz a tanítás és anélkül, hogy a gyerekek terhelése nőne. A tanítási órák száma is változatlan marad az első osztályban — mondta Gosztonyi Jánosné. D. G. Fotók a nyárról Az ősz nemcsak a mező- gazdaságban a betakarítás időszaka, hanem a nyári emlékek rostálásáé is. A Rónai Sándor Megyei Művelődési Házban működő fotóklubban a nyári fotós alkotótáborokban szerzett élményekről számoltak be a táborokat megjárt fotósok. Ez egyben előkészülést jelent a. nyáron készült fekete-fehér ’ és színes fotók jövő heti bemutatására, kiállítására. A legjobb fotók készítői a művelődési ház díjait kapják. Mi mással emlékezhetne még méltóbban az íróról a tévé, mint valamely műve feldolgozásával? Tersánszky Józsi Jenő (90 éve született) írásai ízes nyelvi humorukkal, képi gazdagságukkal, mozgalmas cselekményükkel eddig is mintegy „felkínálták” magukat a rendezőknek, s nem rajta múlt, hogy eddig alig éltek az alkalommal. Igaz, Tersánszky nem is szorul rá az effajta népszerűsítésre, mert enélkül is olvasott író. A szerda este látottakhoz hasonló népszerűsítésre meg végképp nem tart igényt. Erről az új Maár Gyula-produkcióról is minden bizonnyal beszélni fognak egy ideig ..., s nem Tersánszky miatt. A Viszontlátásra, drága című regény lényegében a háborúról szól. Arról a döbbenetről, amit maga az író is átélt kint a fronton. A kortárs írástudók zömétől eltérően, ő ugyanis részt vett az I. világháborúban, s Adyhoz hasonlóan az első perctől elítélte azt. Vallotta, hogy a há.-orú (minden háború!) irracionális, " értelmetlen és megbocsáthatatlan. Értékeket pusztít, szenvedést okoz, anélkül, hogy „haszna” lenne, illetve ez a haszon nagyon is keveseké, akik semmiféle áldozatot nem hoznak a profitjukért. Éppen az első világháború volt az, amely valóban az egész emberiséget döbbentette rá erre a felismerésre. Tersánszky azonban — vérbeli író lévén :—, nem „direktben” ábrázolta ezt.. Nem a frontról szól ez a regény, nem a katonák „hőstetteiről”, hanem arról a nyomorúságról és erkölcsi-lelki A Csendes-óceán partvidékén, délen, Kaliforniában, fa- házuan éldegél két gyermekével és férjével, Tom Hayden- nel, az egykori radikális ifjúsági vezérrel Jane Fonda, Henry Fonda leánya, az egykor a vietnami háború ellen tüntető vezérasszony és színésznő. Az USA átellenes oldalán, Washingtontól alig száz kilométerre, van az amerikai elnökök nyári „házikója”, Camp David, ahol Roosevelt óta számos politikai nagyság találkozott már az elnökkel. Most éppen Begin és Szadat. És amennyire Camp David egy régi film emlékét idézi a politikában, éppen annyira a politika emlékét idézi Fonda kaliforniai faháza. A kaliforniai, nyaralónak nevezett faházban a két egykori radikális ma is politizál, legfeljebb csendesebben. Hayden ma egy „gazdasági demokrácia” nevezetű mozgalmat szervez és felesége, Jane szekundál neki. Jane, amikor elvált Roger Vadim- tól, Párizsban rádöbbent a vietnami háború szörnyű elzüllésről, amit a „hátországban” okoz. Ha a legnagyobb érték: az ember élete devalválódik, mert hiszen milliószám pusztították, akkor logikus, hogy minden más érték, maga az értékrend is megkérdőjeleződik. Mindezt egy fiatal (lengyel) lány tudatán, annak torzulásán, leépülésén keresztül ábrázolta Tersánszky. Nela tragédiája az, hogy éppen akkor marad egyedül (miután öngyilkos lett az apja): a felnőttéválás küszöbén, amikor — a háborútól függetlenül is —, nagy szüksége lenne a családi ház oltalmára. Még nem ismeri a szerelmet, s nem ismeri igazán önmagát sem. A háború, s a kisvároson (ahová menekül a családi tragédia után) áthul- lámzó, vissza-visszatérő frontok egyszerre zúdítja rá a szegénységet, az erőszakot és azt a szennyet, amitől addig megóvta a leányszobája. Tehetetlen és szenilis nagyapja (Csákányi László kitűnő ala-. kítása) már nem képes erre. Jönnek tehát a katonák, a férfiak, s jön a szerelem helyett az erotika, a kiszolgáltatott nő némberré züllése. Ezt mutatta nekünk Maár Gyula regényértelmezése. Véleményünk szerint tévesen, a regény szellemétől idegenül. Ez a Nela ugyanis (Bánsági Ildikó alakításában) éppen az emberi méltóságát veszíti el: a tragikumot. Nem áldozat, mint a többi, háborúban meggyalázott leány és asszony, önérzetében megsebzett ember, csupán egy olyan nyomó jellegére, a harmadik világ elképesztő nyomorára és hazaérve lett politikus. Elutazott Észak-Vietnamba, beszélt a hanoi rádióban és felszólította az amerikai katonákat: „Ne bombázzatok!” — „Akasszátok fel az árulót!” — válaszolták erre az amerikai héják. A vietnami háború véget ért, az „árulót” nem ..akasztották fel”. 1973- ban férjhez ment a radikális vezérhez, akivel együtt szervez most már, amikor a filmszereplés és a gyermek- nevelés megengedi. Az óceán másik partján, Washington mellett, Roosevelt 1942-ben teremtette meg a mai Camp Dávidét, amelyet akkor még nem így nevezett el. Aki még emlékszik a régi, szép, romantikus filmre, a „Kék hold völgye” címűre, amelynek eredeti neve Shangri-La volt, az megértheti, hogy ezt a hegyek Fejezetek a Kommunisták Magyarországi Pártjának történetéből címmel vetélkedősorozatot szervez a Vörösmarty Művelődési Ház. A vetélkedőt kísérletnek is szánják, amelynek célja, hogy minél több embert tudjanak tanulásra, olvasásra, adatkeresésre csábítani. A vetélkedő közben könyvek is használhatók. Programon kívüli módosítás, hogy a vetélkedő tegnapra tervezett első fordulója elmaradt, hogy csak húszadikán kerül rá sor. Addig kilencszáz, a MÁV-nál dolgozó fiatal forgathatja a vetélkedő eredményétől függetlenül, hasznosan a könyveket. nő, akiben potenciálisan adva volt a lotyó is. Márpedig ez így nem igaz — ti. Ter- sánszkynál. Bánsági alakításában éppen ez a negatívum, amit jól vélt csinálni. Éppen azt nem tudta elhitetni, hogy például beleszeretett az orosz tisztbe. Eszközei túl durvák, egyszerűek, anélkül, hogy igazán erotikusak lettek volna. Magyarán: a szereposztásbeli tévedést még egy szemléleti is súlyosbítja. Csak látszólag szól mellette, hogy a férfiszereplők viszont súlytalanok voltak. Ezek a katonák mintha nem a frontról, a halálból jöttek volna, hogy oda is térjenek vissza, hanem hogy Nelával örömüket leljék ... Holott, mint tudjuk, s ezt írta meg Tersánszky is: tragikus figurák ők is. A halál árnyékában roncsol, és önmaga ellen fordul a két alapvető: a lét- és fajfenntartási ösztön. Tersánszky finom lírával, sőt humorral tudott írni mindkettőről (lásd pl. A vezérbika; Kakuk Marci, Legenda a nyúlpaprikásról stb.). Maár Gyula produkciójából kilúgozódott, s maradt egy sablonos történet, némi „magyaros”, mert felemás, idétlen erotikával fűszerezve. Ez annál is inkább bosszantó és nevetséges, mivel ez a tévéjáték nem is szólt másról, csak az erotikáról... Mit szólna ehhez a nagy tréfamester, ha látná? Alighanem elő'enné sípjait, s játszana, hogy mihamarabb elfelejtse... (horpácsi) közti kies vidéket Roosevelt a film címéről nevezte el. Itt találkozott legtöbbet a háború alatt Churchill-lel. Camp Davidnek később nevezte el Eisenhower, mégpedig David nevű unokájáról, aki Nixon leányát, Julie-t vette feleségül. Ma már a nyaraló mintegy f(". négyzetkilométernyi területén van egy golf- és két teniszpálya, istálló a lovagolni vágyó vendégeknek, lehet pingpongozni is, és aki akar, visszavonulhat a 12, összkomforttal ellátott vendégház valamelyikébe. Egykori feljegyzések szerint, amikor Churchill először járt itt. távozva, a bejárati butikban, konyakot akart inni, de csak sört kapott. Miután ezt nem r%- rette, egy korty utály az egészet kiöntötte — és csak azután ült vissza az autóba, amelyben Roosevelt várta. JATÉ IVAN Levelem, leveled Kedves Gábor! Jártál már szerdán vagy pénteken az ócskapiacon? Illetve nem jártál, hanem csoszogtál, ugyanis annyian vannak — vagyunk — ott, mint egy szezonvégi kiárusításkor a Centrumban. A kontraszt ragadott meg. (Es persze megragadtak az árusok is.) „Jöjjön vissza fiatalember! Gyönyörű gyermekholmik vannak már 5—6 (ejtsd: öt-hat) forintért" — hallom innen. Onnan meg azt, hogy 3000-ért nem eladó a kis tévé. Az egyik férfitársam az őrjöngés határán (túl) kiáltott rá a nejére: „Azonnal mondd meg, mit akarsz vásárolni!" Honnan tudta volna szegény asszony? Ott ugyanis nem azt veszünk, amire szükségünk van, hanem, ami éppen kapható. Nem tudom, mikor beszélik meg egymással az idegen ajkú árusok, hogy mit hózzanak. Egyszer ugyanis bőrönd- dömping dúl, mig máskor 20—30 forintért sertésélet kioltására is alkalmas bicskákhoz lehet hozzájutni. A közelmúltban életem törvény előtt hitelesített párját is kivittem az ócskára. Mikor már a kilencedik törülközőt vásárolta, kezdtem aggódni, hátha gőzfürdőt nyitunk ezzel a készlettel. (Az most úgyis éppen hiányzik Miskolcon, furcsa, hogy még nem lehet kapni a zsibogón.) Mondd csak! Miért kell egy ilyen pompás piacon sárban caplatni a vásárlónak? össze-vissza. Szerintem salakkal fel lehetne tölteni a gödröket — akár társadalmi munkában is — és útirányjelző táblákat elhelyezni. Jó talajon, irányított forgalom mellett hamarabb áttekinthetnénk a piacot — így hamarabb visszaérnénk a munkahelyünkre. Nem? Üdv: BÉRCZES JÖZSEF Kedves Józsi! Jártam, caplattam, vásároltam. Van már lengyel magyar kártyám, szlovák kombinécsiptetöm, magyar Zilahy Lajosom. És kétezer forint adósságom, ugyanis matematikailag bebizonyítottam magamnak, hogy miközben négyezer-ötszáz forintot kiadok, megspórolok kétezret. Szóval ez az a kétezer. Közben nyelveket tanulok. És átszámítok forintot zlotyra, koronára és vissza. Magam nem vagyok valami nagy vásárló, de van egy ismerősöm, aki az ócskáról rendezte be gépkocsi-karbantartó készüléltek című kis háziműhelyét, egy másik onnan házasodott. (A fiatalasszony szülei Polski Fiatot hoztak nászajándékba.) Jó ez az ócska. Milyen nagy tud lenni egy személygépkocsi! Mi minden fér bele, rá, mögé, alá és még ki tudja hová. Talán a vámosok istene tudja, de ő behunyja a szemét, lehet, hogy szintén itt vásárol? Zavar a sár? Elhiszem, de a társadalmi munkát nem tartom kivitelezhetőnek. Hogy gondolod? Csak magyarok ásnának, túrnának, töltenének ott? Vagy baráti szocialista brigádok is közreműködnének? Nem megy. Munkaidőben senki nem fog neked társadalmi munkát végezni. Legfeljebb vásárolni, eladni, alkudni, csencselni, de dolgozni? Munkaidőben? Az irányjelző táblákat jó ötletnek tartom. Már el is képzelem, ahogy végigmegyek a gumimatrac utcán, befordulok a táska közbe, majd a farmer téren veszek tizenöt pár pipa- szurkálót. Mert ott éppen azt lehet kapni. Írj megint! Szia: SZABADOS GABOR Régi film és mai filmsztár Két nyaraló az óceán két oldalán
