Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

( STOP! KÖZLEKEDÜNK! Ellopott, kifosztott autók A külföldjárás bosszúságai Mögöttünk már a nyár, s ismerősök, rokonok mesélik egymásnak, hol jártak, mit láttak itthon és külföldön. A környező cs távolabbi orszá­gokból ezrek és ezrek érkez­tek haza — köztük autósok is, Többségük azzal kezdi az élménybeszámolót: egy kar­colás nélkül megúsztuk! Né- hányan azonban sírnak, pa­naszkodnak, életük legkese­rűbb emlékei közé sorolják a nyári, külföldi autósutat. így járt ismerősöm egy ba­rátja, aki Törökországba— Görögországba utazott. El­hagyva Bulgáriát, Isztambul előtt egy kempingben száll­tak meg. ahonnan autóbusz- szal is könnyen elérhető a mesés város. Még fülükben csengett az otthoni intés: ko­csival , ne menjetek be Isz­tambulba, nagyon nehéz a közlekedés! Nem is mentek be autóval. A kocsit a kem­pingben hagyták, ám mire visszajöttek, mór csak hűlt helyét találták. Szerencséjük volt: nekik az Állami Bizto­sító fizetett... Nem így egy másik mis­kolci autósnak, aki csoport­tal indult feleségével a Ro­mánia—Bulgária—Isztam­bul—Görögország—Jugo­szlávia útra. Mindössze két napot tartózkodtak Isztam­BÉLYEGGYŰJTÉS Személyi igazolványok cseréié A Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság felhívja Miskolc város és járás lakossá­gát, hogy az 1978. december Sí­ig érvényes, vagy* a korábbi években lejárt, és kicserélni el­mulasztott — ét vénvtelen — sze- mélvi igazolványok cseréjéről, érvényesítéséről gondoskodjanak. A személyi igazolványok cse­réjét cs érvénvesítését a kapi­tányság épületében (Miskolc I., Rudas László u. 14.) folyama­tosan Intézik. A lejárt személyi igazolványok cseréjéhez, érvényesítéséhez a kővetkezők szükségesek: Z db 4x4 cm nagyságú szemé­lyi igazolvány arckép (fehersar- kas); 1 db io Ft-os illetékbélyeg; «.Adatlap személyi igazolvány­hoz" szabályosan kitöltve: katonakötelcsck katonai iga­zolványa: igazolólap a ncpcsségösszcirás- ról: a személyi igazolvány tulajdo­nosának adataiban bekövetkezett változások igazolására okirat, bi­zonyítvány, igazolás. A lejárt, érvénytelen szemé­lyi igazolvány kicserélése, érvé­nyesítése állampolgári köteles­ség, amelynek elmulasztása tör­vényben meghatározott követ­kezményekkel járhat. a Miskolci városi és járási Rendőrkapitányság vezetője \cszcüség elleni pótollásoli Egy napig mundérban Tűzoltókkal, szolgálatban sfc Utómunkálatok a tűz eloltása után ... A kazlat alaposan szét kell bontani, hogy a megbúvó parazsat is ártalmatlanná tegyék... Értesítjük az ebtulajflonosokat és ebtartókat, hosy az 1978. évi veszettség: elleni pótoltásokat Miskolc városban az alábbiak szerint tartjuk: Az I. kerületben: 1978. szep­tember 21-cn. csütörtökön 9—10 óra között. I. kcr„ Dugonics u. 2. sz. alatt. A II. kerületben: 1978. szep­tember 25-én. hétfőn 9—10 óra között. II. kér., Csaba vezér u. 1. sz. alatt. A III. kerületben: 1978. szep­tember 20-án. szerdán 9—10 óra között, 111. kér., Szudi-lanyán. búiban. S az utolsó nap, alig valamivel indulás előtt, a szálloda elől lopták el min­den csomaggal együtt a szin­te vadonatúj autót! Sajnos, neki hiába volt a szocialis­ta országokra érvényes, évek óta fizetett cascója, az isz­tambuli két napra nem kö­tött kiegészítő cascót. S végül hadd említsek egy harmadik esetet. Itt az autó szerencsére megmaradt, ám alaposan kifosztva hagyták ott a fentebb említett pél­dákban szereplőknél „becsü­letesebb” rablók. Igaz, a ká­rából neki is visszatérítettek, ám mit ér már az ilyen út, , a megtérített káron felüli veszteséget nem is számítva. Ahány szomorú eset, any- nyiféle elbírálást érdemel. A szerencsésebbek még csak kapnak valamit a casco­vagy csomagbiztosítás után, ám sokan éveken át kupor- gatott pénzüket veszítik el egy-egy nyári úton. Mit tehetünk, hogy lega­lább megkíséreljük elejét venni a kárnak, a bosszúsá­goknak, a külföldi, napokig tartó, idegtépő kivizsgálások­nak? Mindenekelőtt biztosítsuk be autónkat. (Máig sem ér­tem, hogy a balkáni utat szervező miskolci utazási iro­da miért nem figyelmeztette Szeptember 18-án hozza for­galomba a posta az 51. bélyeg- napról me?,emlékező, a Magyar- országon található legjelentősebb figurális, római kori mozaikokat bemutató, 4 db 2 Ft-os bélyegből álló bólyegsoro^atoi cs 10 Ft-os blokkot. A bélyegblokk 253 200 sorszámozott fogazott és 4300 sorszámozott fogazatban, a sor 299 000 fogazott és 3300 fogazflt- lan példányban, 3 színű mély- és egyszínű (szürke) acélnyomással a Szovjetunióban készüli, Zom- bory Éva grafikusművész terve alapján. ★ A mai napon nagyot lén előre a Magyar Posta. E nanon helye­zik üzembe a levélirányító gé­pet. Az eseményt megörökítő szelvényes, egy forint névértékű bélyeget a japán gyártmányú hatalmas szerkezet képe díszíti. Az automatizált kezelésre alkal­mas címzés mintáját a bélyeghez kapcsolódó szelvény mutatja be. Az ebtulajdonosok, illetve eb­tartók kötelesek a 3 hónapos kort betöltő fbenüvő) ebüket a kerületi hivatal pénzügyi osztá­lyán soron kívül bejelenteni és ezt követően oltásra elővezetni. A bejelentési kötelezettség el­mulasztója 5000 Ft-Ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A veszettség elleni védőoltás megtörténtét az oltást végző ál­latorvos igazolja. Miskolc m. város Tanácsa V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya autósunkat arra, hogy Isz­tambulra kössön kétnapos, kiegészítő cascót, avagy, mi­ért nem építették be ezt a 103 forintot' az utazási költ­ségekbe?!...) A méreg, a bosszúság, az utánajárás fá­radsága ugyan megmarad megfelelő biztosítás eseten is, de a kár csökken, esetleg megtérül. Aztán, nálunk na­gyon kevés azoknak a ma­gántulajdonban levő sze­mélygépkocsiknak a száma, amelyek megfelelő biztonsá­gi berendezésekkel fel lenné­nek szerelve. Ott a kormány­zár — mondják erre sokan. Nekik hadd adjam tovább ugyancsak miskolci autósok élményét, akik saját szemük­kel látták külföldön, hogy egy parkoló, Zsiguli típusú autónak négy férfi betörte az oldalsó kisablakát, kinyitot­ta az ajtót, kiengedte a kézi­féket. s eltolta az autót. Nem számított a kormányzár sem, mert az első saroknál négyen megemelték a kocsit, s egye­nesbe fordították. Szerencsé­re. az autólopásból mégsem lett semmi, ám ez csak a vé­letlenen múlott... Az autós turizmus virágko­rát éli. A lehetőséget hasz­nálja ki, aki teheti. De a szükséges óvintézkedésekről ne feledkezzék meg! Ny. I. Az új helyeset Dudás László grafikusművész terve alapján az Állami Nyomda készíti. ★ Többek érdeklődésére közöl­jük, hogy a MABÉÓSZ észak­magyarországi területi irodáját ta­tarozás miatt egyelőre személye- sep nem lehet felkeresni. Az irodával kapcsolatos ügyintézés csakis ievelezés útján történhet. Cím: MABÉOSZ Észak-magyar­országi Területi Iroda. 3501 Mis­kolc, 10. sz. Postahivatal. Csodálatos nyugalom honol az éterben. Néha egy-két té­ves telefon becseng (hogy le­het egy ötjegyű szám helyett kétjegyűt tárcsázni?), de amúgy semmi. Az emberek sétálnak, . ágyukon fekve ol­vasnak, s áldanak minket: iöjjünk máskor is, akkor ugyanis nem történik soha semmi. '— Reggel hattól talpon va­gyunk, korán kezdődött ma a műszak. Váltás csak más­nap reggel hatkor. Huszon­négy órás a szolgálat. Lábdobogás, rohanás. Vissz­hangzik a folyosó. Kigyulladt a lampa . .. Gyerünk, le ne maradjunk...! S már szól is a sziréna ... A Hegyalja ut­cán, a kilencedik emeleten ég valami. SZABÓ, MÉRNÖK, KŐMŰVES „Tűzoltó leszel, s katona” — írja József Attila. Nem voltam katona, így tűzoltó sem lehettem. Ám most még­is lelökhettem a tűzoltók mundérját, ha csak egy nap­ra is. Az oktatási is megkap­tam : tartózkodjak mindig hátul. Reggel hattól délig semmi. Ismerkedés a laktanyai élet­tel. Őszintén megmondva, nem ízlik. Miért lesz valaki tűzoltó? Egy csokor a vá­laszokból : — Hivatásszere­tet. .. Már iskoláskoromban (Sólymos László felvétele) szerettem volna a piros ko­csiban ülni, s szirénázva vé- gigszáguldani a városon ... Sok a szabad idő, 24 óra munka, 48 óra pihenés, így a szolgálat után lehet mást is csinálni... Az eredeti foglalkozás sze­rint található itt a miskolci tűzoltó-parancsnokságon sza­bó, mérnök, kőműves ... VAKLÁRMA A HÚS MIATT Három perccel egy óra előtt, s az ebéd után vagyunk. Ég a lámpa. Már előzetesen kiok­tattak: ha ez a lámpa kigyul­lad (sok helyen láttam a tűz­oltóság épületében), akárhol is vagyok, futólépésben irány a kocsi. Megmutatták, hogy a közismert csúszdán miképp kell leereszkedni: nem mer­tem, pedig csak egy emelet­nyi magasságból csusszannak le a tűzoltók. Inkább a lép­csőt választom. Mire leérek, a többiek már a kocsiban. Alig egy perc telt el a riasz­tás óta. — Hova megyünk ... ? — A Hegyalja utca négy­be. Diósgyőr is vonul... — Nagy tűz lehet, ha két kocsi is kell az oltáshoz. — A kilencedikről gomo­lyog ki a füst..., s egyébként is, mindig két kocsival kell mennünk... — kapom a fel­világosítást. — Minden tűz más, ki tud­ja mi van itt! Semmi! Illetve a diósgyőri kocsi a helyszínen. Eloltották oina? Csengetés a négyes ajtón. A tulajdonos kicsit ér­tetlenül néz ránk: Tűz. itt? Ugyan kérem! Ki volt az a..., aki értesítette magu­kat?! Csak a hús égett oda a gázon, az füstölt. A jegyzőkönyvbe ez kerül: vaklárma. EGY NAP, KÉT TŰZ * Aztán hosszú ideig megint semmi. Kedvet kapok a ping- •'ongozáshoz, csuda jó mun­kahely .., Veszélyes munka­hely. A tűzoltó akkor örül (s mások is ennek örülnek), ha nincs munkája. Nemcsak a tűz oltása a feladatuk. Élet­mentés. Ám a vizekből csak­nem mindig holtakat emel­nek ki. Valakinek a macskái» nem tudott lejönni a fáról. Mit tett? Riasztotta a tűzoltókat! És a vaklárma: életük meg- keserítője. Amíg ők a város egyik végébe indulnak „olta­ni” (minden jelzett tűzeset­hez kötelesek kimenni), ad­dig tíz kilométerre onnét va­lóban ég valami. S ha kés­ek...?! — Leég a ház...! Miért nem jöttek hamarabb?! Csigával járnak...? S ezek még az enyhébb megjegyzé­sek. Este nyolc óra ötvenhat. Először lámpa, aztán rohanás. A riasztócsengő hangját már a kapuban halljuk, — Tűz a Csákány utca ltí. szám alatt — a parancsnok hangját elnyomja a sziréna. — Családi ház ég... Mi az? A gépkocsivezetők nem ismerik a megkülönböz- 'stő jelzést? Nemhogy félre­állnának, még hátráltatják is az utunkat. — Sokan megijednek a szi­rénától. Nem tudják, mit te­gyenek ... Ez az a ház! Tűz már se­hol, csak tömeg és füst. Itt valóban történt, történik va­lami. — Már eloltottam — jön ki az ajtón a tulaj, s könyö­kével törüli verejtékben úszó, kormos homlokát. — Pár vö- uör víz, s kész. A konyhá­ban, a szekrényben égtek a ruhák... A szekrény kormos, üszkös. Mi történt? Hogy gyulladt ki egy szekrény belseje? A vizsgálat sikeres: gyújtogatás. A tettes: 27 éves fiatalember. — Miért tette? — Családi okok — feleli H. Géza. Arcán látszik, még mos. sem tudja, mi történt. Egyébként a tulajdonos veje. i kár kétezer forint. H. Gé­zát a rendőrség garázdaság miatt előállította. A tűz elaludt, de mi még nem megyünk. Egyenként nézzük át a ruhákat (a ma­radványokat), nem bújt-e meg parázs, nem kaphat-e újra lángra. Indulunk visz- sza... ■ S reggel hat óráig már nyu­galom van. A műszaki letelt. Miskolcon aznap (szeptember U-én) két tűz történt, s a megyében is kettő. ILLÉSY SÁNDOR Ozdon és Új helyen Holnap délelőtt 10 órakor a Sátoraljaújhelyi Művelődé­si Központban a helyi áfész könyvesboltja alkalmi könyv­kiállítást rendez. A kiállítás cím”: Utcák, terek kultúrája. Kiállítás nyílik szombaton Jélután 5 órakor az Őzdi If­júsági Parkban is. A látoga­tók Nagy Kristóf szobrász- művész térplasztikáit ismer­hetik meg. V. Gy. Aranydiploma Körülbelül két éve készülünk Jenő bácsi­val, hogy körülnézünk egy bedegvölgyi kis mintagazdaságban. Nem az övé, hanem ked. vés ismerőséé a kertecske, de — szavaiból ítélve — éppen olyan büszke rá. mintha ö telepítette, nemesilelte volna a szőlőt, ápol­ná a gyümölcsfákat. Persze, ha jól belegon­dolok. valami része biztosan van benne, hi­szen Jenő bácsi, Szolnoki Jenő, gyári mun­kások, hivatalnokok több generációját ne­velte kertbaráttá, mi több: a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermesztés avatott szakér­tőjévé. 1938, azaz nyugdíjazása óta vezet mező- gazdasági szakköröket — jelenleg is ket­tőt — ezenkívül szóban és írásban is lel­kes propagálója a kertbarátmozgalomnak. Ismeretségünk is innen származik: talán 3 évvel ezelőtt bekopogtatott szerkesztősé­günkbe egy kis ismeretterjesztő cikkecské­vel. Azóta rendszeresen jelentkezik lapunk , hasábjain, jó tanácsokat ad a növényápolás­hoz, a kis parcellák hasznosításához. Olva­sói levelek sokasága bizonyítja, hogy nép­szerűvé váltak ezek a szaktanácsok. Sokan ismerik a városban úgy is, mint a gombák tudós ismerőjét. Nyáron át Lillafü­reden teljesít szolgálatot, és túlzás nélkül mondhatom, sokan köszönhetik neki egész­ségüket, talán életüket is. A múlt nyáron is számos család kosarából, hátizsákjából szelektálta ki az alattomos, mérges galócát. Van. aki megköszöni neki a jó szolgálatot, de olyan is akad, aki személyes sértésnek veszi, hogy van, aki még nálánál is jobban ismeri a gombafajtákat. Pedig — éppen Jenő bácsi a megmondhatója — milyen fe­lületes tudásra bízzák sokan maguk és csa­ládjuk egészségét... Mindez bőséges indokul szolgálhat arra, hogy a mi kedves Jenő bácsinkat bemutas­suk az olvasóknak. E kis írást azonban gra­tulációnak szánom, szánjuk abból az al­kalomból, hogy Szolnoki Jenő félévszáza­dos szakmai munkájának elismeréseképpen megkapta az arany diplomát. 1928. június 14-én végzett a debreceni Pallagi Akadé­mián. Azóta szolgálja a magyar mezőgaz­daságot, újabban a kiskertmozgalom felvi­rágoztatását. Szeretnénk, ha még nagyon sokáig bejárna hozzánk a szerkesztőségbe, és szokásos szerénységével („majd átpofoz­zátok. stilizáljátok, fiúk ...") előkotorná ko­pott táskájából a kertbarátoknak szóló cik­ket. Szeretnénk, ha még sok-sok embert „ol­tana be’’ azzal a szép szenvedéllyel, mely öt 76 éves korában is hevíti. (bekesj \

Next

/
Thumbnails
Contents