Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

í t {CL |l • ilw ■ • : .-v X. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1978. SZEPT. 27., SZERDA IÁRA: 80 FILLÉR Gyenes András látogatása Sátoraljaújhelyen Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára tegnap megyénkbe, Sá­toraljaújhelyre látogatott. El­kísérte útjára dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizott­ság első titkára. Sátoraljaújhelyen Vavrek István, a városi pártbizottság első titkára fogadta, és tájé­koztatta Gyenes Andrást a város fejlődéséről. Mint töb­bek között elmondotta, az 1960-as évektől több ipari üzem települt a városba, és ezeknek évi termelési' értéke ma már 4.5 milliárd forint. A gondokról szólva, a la­kásigényt említette az első helyen. A beszámolót követő­en Gyenes András az Elzett Művek helyi üzemét keres­te ffl. Ott Szilágyi László, az üzemi pártbizottság titkára kalauzolta és tájékoztatta többek között arról, hogy a gyár különböző veretek és ajtókilincsek gyártásával részt vesz a Zsiguli-program- ban is. A látogatás az Űj Erő Tsz- ben folytatódott. A Központi Bizottság titkára a közel­múltban létrehozott hybro baromfitelepet tekintette meg. Végül a nagy múltú Sátoral­jaújhelyi Dohánygyárat ke­reste fel. 3^ Egy kilométer autópálya 50 millió forintba kerül. Az útépí­tés roppant költséges, de a motorizáció robbanásszerű fejlő­désének ismeretében elod-ázhalatlan vállalkozás. A tervek szerint a nyolcvanas évek elejétől Miskolc határában is meg­kezdődik az autópálya-építés. Ez a bejelentés tegnap, a Bor­sod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén hang­zott el. (Cikk a 3. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Népfrontülés a könyvtárban Csak a fele volt a békésinek Me földrengés Budapest közelében Tegnap délután, 17 óra 47 perc 38 másodperckor a Ma­gyar Tudományos Akadémia geodéziai és geofizikai kuta­tó intézete szeizmológiai osz­tályának műszerei földren­gést .jeleztek. A földmozgás a Richter-skála szerint 3,5 erősségű volt. A rengés az epicentrumban — amely fel­tehetőleg Dunaharaszti térsé­gében volt — néhány másod­percig tartott. A Magyar Tudományos Akadémia piszkéstetői föld­rengésjelző állomásán 10 má­sodperccel később ugyancsak regisztrálták a műszerek ezt a földmozgást. A lakosságtól érkezett be­jelentések szerint a földren­gést a főváros I., II., XIV., XVIII., XIX. XX., XXI. és XXII. kerületében, Budapest környékén, Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmik- lós, Ráckeve. Diósd, Százha­lombatta, továbbá Dunaújvá­ros és Simontornya térségé­ben észlelték. A földmozgás következtében a lakásokban néhol megmozdultak a búto­rok, összecsörrentek a poha­rak. Károkról eddig nem ér­kezett jelentés. Intenzitását — a föld fel­színén létrejött látható, hall­ható és érezhető kísérőjelen­ségeit — tekintve a mostani földrengés alig fele volt a június 22-én, Békés körzeté­ben észlelt földmozgásnak. Annál, mint emlékezetes, a műszerek a Richter-skála sze­rinti 4,5-es erősséget mértek. A megyei könyvtárban ma délelőtt ülést tartott a Haza­fias Népfront Borsod megyei Bizottsága. A HNF megyei elnöksége tagjának, Rozov- Iván Józsefnének előadása után (a megyénkben élő nem­zetiségiek helyzetéről szólt) dr. Tóth Árpád, az NME szo­ciológiai kutatócsoportjának tudományos munkatársa be­szélt a cigánylakosság beil­leszkedését szolgáló felada­tokról. Miskolc közlekedésbiztonsága Ülést tartott a VJKBT ]>őftt a halálos áldozatok száma Tegnap délelőtt Korozs András rendőr alezredes, vá­rosi-járási rendőrkapitány, a VJKBT elnöke vezetésével ülést tartott a Miskolc vá­rosi-járási Közlekedésbizton­sági Tanács elnöksége. A testület megvitatta azt a beszámolót, amely a VJKBT- nek megalakulása óta, há­rom esztendő alatt végzett munkáját elemzi. A VJKBT — állapította meg az elnök­ség — rendkívül felelősség- teljes és hasznos munkát végzett 1975. november 27-e, Húsz iok felett Párás, ködös reggelre éb­redtünk. A napok óta tartó kellemes, nyárias idő után ma már esőre számíthatunk. A délnyugati, nyugati szél megélénkül, a legmagasabb délutáni hőmérséklet 25"fok körül lesz. jjc A Magyar Hajó- és Darugyár óbudai gyáregységében toló­hajók készülnek a Szovjetunió részére. A képen: kétezer lóerős tolóhajó épül a sólyatéren. megalakulása óta. Az elnök­ség, a tanácskozó testület és a szakbizottság a város és a járás 147 vállalatával, 11 termelőszövetkezetével, Mis­kolc és a járás 86 óvodájá­val, 71 általános iskolájával, 16 középiskolájával tartanak rendszeres kapcsolatot. Az óvodákban, iskolákban, kö­zépfokú tanintézményekben, vállalatoknál tartott, vagy a különböző társadalmi szerve­zetekkel közösen rendezett tanfolyamoknak, vetítések­nek, előadásoknak évente több tízezer hallgatója, láto­gatója van. Hogy csak egyet­len példát említsünk: már az idén 57 vállalatnál 330 előadást szervezett a VJKBT, amelyet 16 370-en hallgattak meg... Az idei esztendő egyik eseménye volt az út­törőgárda zászlóalj megala­kulása is, amelyben 19 álta­lános iskola 344 közlekedési úttörője tevékenykedik. Az elmúlt két évben a VJKBT az általános iskolások részé­re 2364, a KRESZ-szel fog­lalkozó előadást szervezett, amelyeket több mint 16 000 iskolás hallgatott meg! (Folytatás az 5. oldalon) Gromiko beszéde az ENSZ-ben Leszereléssel a szilárd békéért Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának tegnapi, plená­ris ülésén szólalt fel Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere. Minden erőfeszítést meg kell tenni — mondotta — egy új háborús katasztrófa kitörésének megakadályozá­sára, mert az még megsem- misítőbb lenne az emberiség számára, mint a két világ­háború együttvéve. A szilárd béke megterem­tése felé vezető legnagyobb utat az európai kontinensen ikerült megtenni. Friss és jól érezhető áramlatot jelen­tettek-az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ere dményei. Három kontinens találko­zásánál fekszik az a térség, amelyet, ahogyan egykor a Balkánt elkeresztelték, „lőpo- ros hordónak"’ lehet nevezni. Ez a térség a Közel-Kelet. Hisz ki meri azt állítani, hogy a közel-keleti helyzet nem rejti magában egy új robbanás veszélyét. És mégis, mi ennek az oka? Az, hogy tíz évvel az agresszió után annak követ­kezményeit még mindig nem számolták fel, és maga az ag­resszió büntetlen maradt. Izrael változatlanul uralko­dik az általa megszállt terü­letek felett. Az arabok rová­sára létrehozott különmegál- lapodások Camp Davidben csak távolabbra viszik a fe­leket a probléma megoldásá­tól. A szovjet delegáció veze­tője a továbbiakban hangsú­lyozta. hogy a legnagyobb, a legégetőbb, a szó legteljesebb értelmében vett globális,' va­lamennyi országot és népet érintő probléma a fegyver­kezési verseny beszüntetése, a leszerelés. A Szovjetunió azt javasol­ta, hogy fontos és sürgős kérdésként tűzzék a jelen ülésszak napirendjére a nuk­leáris fegyverrel nem rendel­kező államok biztonságát szolgáló biztosítékok megerő­sítéséről szóló nemzetközi konvenció megkötésének kérdését. Ne helyezzenek el nukleáris fegyvert az olyan államok területén, ahol jelen­leg ilyen fegyverek nincse­nek. Aligha vitatható, hogy ez a nukleáris fegyverek el­terjedése megakadályozásá­nak egyik megbízható mód­szere. Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert beszédének felolvasása közben múló rosszullét fogta el. Rövid pi­henő után visszatért a szó­noki emelvényre és befejezte felszólalását. Kéí*i igazság Gromiko szovjet külügyminiszter beszédében foglalkozott a szov­jet-amerikai viszonnyal is. Régi igazság, hogy a világméretű eny­hülési folyamat „kemény magja ’, legfontosabb összetevője a szov­jet—amerikai viszony. A két hatalmas ország önmagában is rend­kívül jelentős kapcsolata túlnő a Szovjetunió, és az Egyesült Álla­mok tágas határain és már több évtizede világpolitikai tényező lett. E kapcsolatok sok erőfeszítés árán szépen javultak. A „felmelege­dés” eredményei közé tartozik, hogy csak egy példát mondjunk, a Helsinkiben aláírt záróokmány. A szovjet—amerikai viszony javulása olyan érték, amit óvni kell, amivel nem szabad játszadozni. Sajnos az amerikai kormányzat az utóbbi időben játszadozott vele, taktiká­zott, durván támadta a Szovjetunió belső rendjét. A napokban Kissinger, volt amerikai külügyminiszter nyilatkozatában elismerte, hogy a taktika, a szovjet rendszer bírálata, nem érte el célját, amelyre az USA számított, mindössze a két ország közötti feszültsé­get növelte. Gromiko tegnapi felszólalásában kifejtette, hogy az élet­ről, a fennmaradásról van szó napjainkban és a szilárd béke biz­tosításához nélkülözhetetlen eszköz a szovjet—amerikai viszony ja­vítása. beszédet hallhatott a világ, az amerikai vezetés is, csak érteni kell belőle. Átadták Borsod menye irodalmi díját Serfőző Simon költő kapta az idén Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye irodalmi díját. Az 1970-ben alapított, ezúttal ha­todik alkalommal kiadott dí­jat tjgnap a megyei tanácson Kövér Árpádnak, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettesének és dr. Merényi Józsefnek, a megyei tanács művelődésügyi osztálya meg­bízott vezetőjének jelenlété­ben Bujdos János tanácsel­nök-helyettes nyújtotta át. Az irodalmi díj ^nevéből is következik, hogy á megyében élő, az itt dolgozó nép éle­tének, a táj arculatának ma­gas színvonalú ábrázolását, bemutatását ismeri el vele egy országrész társadalma. Serfőző Simon esetében azt, hogy a Szolnok megyei Zagy- varékasról származó fiatal költő a Miskolcon töltött 13 esztendő eredményeként ide kötődve, fogékonyan figyeli az országrész fejlődését, vál­tozását. Éveken keresztül a Napjaink rovatvezetőjeként dolgozott, és amellett, hogy a mai napig a folyóirat egyik szerkesztője, az Üj írásból, a Tiszatájból, a Forrásból, az Élet és Irodalomból ismer­hetjük verseit A folyamatos publikálás mellett eddig há­rom verseskötet, és az idei könyvhét alkalmából megje­lent Amíg élünk című ri­portkötet jelzi munkásságá­nak állomásait, a színműíró pedig 1976-ban a mezőgaz­daság szocialista átalakulását ábrázoló Rémhírvivők című darabbal mutatkozott be. Otthontalanok című, a mun­kásszállásokon élők minden­napjairól szóló művét az idei szezonban láthatjuk a Mis­kolci Nemzeti Színház szín- ódán. (Interjú a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents