Déli Hírlap, 1978. szeptember (10. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

Cigányok Nem mindegy, mikor és hogyan Ahol jól él, megmarad Azt. hogy milyen sorsi'» születnek a cigánygyerekek, a szülök élete szabta meg. Egyértelmű tény: a mun­kaképes ciganylakosság mun­kavállalása emelkedő tenden­ciát mutat. 1962-ben mind­össze 19 százalékuknak volt állandó munkahelye. 1974- ben a férfiak 60. a nők 18.6 százaléka dolgozott. 1977-ben a férfiak 65. a nők 26 szá­zaléka. Hasonló módon csökkent a munkát egyáltalán nem vég­zők. tehát az alkalmi mun­kát sem vállalók aránya is. Ma a nők tele. a férfiak 18 százaléka nem dolgozik rendszeresen. Mese a madárról és a magról Cigány mondta nekem: ..Iia mi nem vagyunk, ág­kor nem épül Budapest es Miskolc. mert a hó-ruktc munkára mi megyünk.” A cigány, ahol jól él, megma­rad. Óhatatlanul eszembe jut az egyik meséjük. Gyö­nyörű. gyorsan szálló madár volt egykor a cigány. Mező­ről mezőre szállt. Aztán egy mezőn rengetég volt a mag. Nem szállt fel másnap, ké­sőbb se, soha. Meghízott, re­pülni is elfelejtett, csak a vágy maradt meg benne, meg az emlék ... A cigánycsaládok többsé­gének legalább egy tagja dol­gozik. Törzsgárdatagok van­nak az LKM-ben, a D1GÉP- ben. az ÓKÜ-nél. Ezekben a nagyüzemekben háromgene­rációs cigánycsaládokkal is lehet találkozni. Az LKM munkaügyi osztálvának véle­ménye szerint például a 760 cigánymunkás közül 550-en jól. sőt kiemelkedően dolgoz­nak. 44 százalékuk törzsgár- datag. 23 százalékuk szocia­lista brigádban dolgozik, 54 százalékuk szak-, illetve be­tanított munkás. Hasonló a helyzet a BVK-ban és az ÖKU-nél is. A rendszeres munka: rend­szeres jövedelem. A többet látás és a többet tudás: többletigém. Hogy mi lesz ennek a többet tudásnak és többletlsénvnek a sorsa. az. hogy mi lesz a rendszeres jövedelemből, a családokon belül dől el. két napig kolbász-szaga van a cigányosztálynak, de a ne­gyedik napon rrtár kenyérre se jut. Ha elfelejteném a naptárt, a vonat hangulatá­ból tudnám, hogy péntek van és hogv milyen mesz- szire vagyunk a fizetéstől. Ugyanakkor, ha valaki jár cisánvlakásokban. akkor rá- fe'edkezhet az összespórolt televízióra, még a telepi la­kásokban is. Öltözködési ité- nveik ugyanolyanok. va<ry maidnem ugyanolyanok, mint bárki másé. Lén.vetes az is. hogv hova viszik haza ezt a jövedelmet. Megvénk cigánvlakosságá- naay 80—90 százaléka 1962-ig telepeken élt. 318 ilven ci­gánytelep volt. 1974-ben már csak 235 cigánytelep volt. s itt élt a ci«ánvlako=ság 53 százaléka. Jelenleg, és ez a ..Cs” lakásakció eredménye is. már csak 207 cigánytelep van. s csak a cigányság 39 százaléka él telepi lakások­ban. Korábban szó esett a ci­gánycsaládok gazdálkodási gyakorlatáról. Hogy mennyi­re nem általános, kizárólagos ez a gyakorlat, azt bizonyít­ja. hogv az elmúlt négy év alatt 479 lakóházat vettek vagy építettek önerőből ci­gánycsaládok. utcák, cigánylépcsőházak születnek. Akár lakást is cserélnek azért, hogy egy­más mellé kerüljenek. A rossz liú Cigányasszony mesélt ne­kem a három fiáról, köztük arról, aki nem húz hozzájuk, akit megrontott a város, már haza se jár. Ez a harmadik, a rossz fiú, szakmunkás, csa­ládos. két gyereket nevel és büszke arra. hogy a kislánya kitűnő tanuló. Hogy mit je­lentene nekik a család kö­zelsége, azt el lehet képzel­ni. A cigányság beilleszke­dése egy hagyományos élet­forma elhalása, de ma még abban a stádiumban, amikor az ő értékrendjük szerint éppen a kiemelkedők a „hi- tehagyottak'’. A gyerekek sorsán az élet- körülmények alakítanak, de meghatározó az iskolázottsá­gi színvonal, a kulturális vi­szonyok alakulása lesz, le­het. (Folytatjuk) BARXHA GÁBOR Rakodás a zsúfolt belvárosban Az Ady Endre utcától a Tanácsház térig nem keve­sebb mint 84 üzlet van. Rá­adásul itt, a Széchenyi úton bonyolódik le a kelet—nyu­gati irányú tömegközlekedés 90 százaléka és az eeyéni (értsd: magángépkocslval va­ló) közlekedés döntő hánya­da is. A belváros közleke­dési trombózissal fenyegető, fó ütőerén hovatovább csak lépésben közlekedhetnek a jármüvek a csúcsidőszakok­ban. Az első és legfontosabb teendő az áruszállítás sza­bályozása — lenne. Még mindig feltételes módban kell erről beszélni, jóllehet 1977-ben már fog­lalkozott a megyei szállítási bizottság ezzel a kérdéssel, és utasította a kereskedelmi vállalatokat, hogy lehetőleg azokban a nap­szakokban fogadják a szállítmányokat, amikor viszonylag kisebb a for­galom. A városi tanács legutóbbi ülésén egyebek mellett fog­Négyezer csók nyolc óra alatt Nyolc óra leforgása alatt négyezer nőt csókolt meg James Whale angol fiatal­ember, aki pénteki teljesít­ményével megdöntötte a vi­lágrekordot. Az előző csúcs­tartó tavaly 3223 nő megcsó- kolására volt képes „mind­össze”. A szigorú' versenysza­bályok előírják a csókok mi­nimális időtartamát. Most 7,2 másodperc volt az átlag, míg az eddigi csúcstartó eh­hez képest szinte szenvedé­lyesen csókolózott, nála 8,93 másodpercig tartott egy csók. lalkoztak Miskolc közleke­dési helyzetével. A vitára bocsátott jelentés azonban még mindig nem számottevő eredményekről, csak a prob­lémák megoldásának módjá­ról szólhatott. Átmeneti megoldásként azt szeretnék elérni a közlekedés szervezői, hogy ne a reggeli és a délutáni csúcsidőszak­ban álljanak meg a Széche­nyi úti boltok előtt a szállí­tóvállalatok járművei, s ak­kor is csupán a rakodás idejére. Kérdés persze, hogv milyen hosszú ideig tart a rakodás?! A jelenlegi módszerekkel bizony elég sokáig. Azt tapasztaljuk, hogy azo­kat a árucikkeket sem kon­ténerrel hordják, viszik, melyeket lehetne. A másik hiba, hogy sem a szállítók, sem az árut fogadó boltok nem tudnak elég embert A Népművelés — a Kultu­rális Minisztérium folyóira­ta — mostani szeptemberi számában „duplázik” a mis­kolci, _ borsodi. _ témákban: két „Borsodi jegyzet”-et is közöl, két teljes oldalon. Mindkettő témája a munka­helyi, üzemi művelődés jobb feltételeinek a megteremté­se. A MŰVELŐDÉS TÁRSADALMI MUNKÁSAI ,,A . . . Rónai Sándor Művelő­dési Központ régóta fo&lalkozlk . .. a munkahelyi művelődés kér­déséivel. Fontos feladatának te­kinti egyebek mellett Miskolc kis- és középüzemeinek kulturá­lis támogatását.” mozgósítani a rakodás meg- evorsítására. Távolabbi és végleges meg­oldásként a következőket ja­vasolják a közlekedés szer­vezői : a kereskedelemnek szorgalmaznia kell a rakodás gépesítését: úi üzletházat pedig csak úgy szabad építe­ni a belvárosban, hogy ne a forgalmas, fő-, hanem a csendes mellékutcákról történhessen a rakodás. Gondoljunk pé'dául az áfész Búza téri Árucsarnokára, vagy a Centrum Áruházra, melyek raktárát anélkül tudják feltölteni, hogy za­varnák, akadályoznák a Széchenyi út forgalmát. Végül, de nem utolsósor­ban. előnyös változást hoz majd e téren az északi te­hermentesítő út megépítése is. hiszen ha kevesebb jár­mű fut keresztül a város centrumán, akkor a rakodás is kisebb problémát okoz. B. D. tó jobb minőségű acélról szól. Hírt ad a két ózdi nagybe­ruházás — a rúd- 'és a drót- hengermű — határidő előtti befejezéséről, a kemencék tel­jesítménynöveléséről, amely­nek eredményeként ,.az Ózdi Kohászati Üzemekben évente 300 ezer tonnával több acélt gyárthatnak majd.” Igen lé­nyeges az is, hogy a gyű” ezentúl kevésbé szennyezi környezetét. „Valamennyi kemencéhez por­leválasztót építettek, a város fe­lett gomolygú vörös vasoxidfclhö azóta eltűnt.” Tájékoztat a cikk a Lenin Kohászati Művek rekonstruk­ciójának fázisairól is, ame­lyeknek Hírünk az országban tallózás lapokban, folyóiratokban Fizetésen innen és túl Fizetésnapon mozdulni sem tudunk a cigányoktól — pa­naszolja a pincér. Tanítónő meséli, hogy fizetések után Itt Miskolcon gondot okoz viszont, hogy a felszámolt Csorba-telep lakói, de mások is. új behatárolt telepeken, pontosabban területeken te­lepednek meg, s új cigány­Külföldiek nyári egyetemeinken Az elmúlt évekhez hason­lóan Idén is széles körű nem­zetközi érdeklődés kisérte a TIT pyári szabadegvelemel- nek programját: 15 város adott otthont a rendezvé­nyeknek. s 37 országból 1516 külföldi hallgató választotta ezt a saiátos oktatási for­mát. A 17 nyári egyetemen 347 előadás hangzott el. s ezeket változatos, sokrétű szabadidős program egészítet­te ki — összegezte a tapasz­talatokat Sági Anna. a tár­sulat nyári egyetemeinek tit­kára. A Baranya megyei Néoek barátsága nyári egyetem ösz­töndíjat hirdetett meg u fej­lődő országokból hazánkban tanuló diákok részére. Egy szudáni és egy bangladesi fiatal részesült ebben: térí­tés nélkül vehetett részt a programokon. Először rendezték meg idén — Gyulán — az eszperantót tanító tanárok továbbképzé­sét. A debreceni nyári egye­temet, — amely évek óta a magyar nyelv és kultúra ápo­lását szolgálja — ezúttal is a magyar nyelvet beszélni kí­vánó külföldiek keresték fel. A kezdő csoportok színvona­lát jellemezte, hogy idén ré­szükre is magvar nyelven tarthattak előadásokat. Az utóbbi két évben nem­zetközivé fejlődött az egri filmművészeti nyári egye­tem: míg korábban csak francia hallgatói voltak, ad­dig idén 9 országból érkezett vendégek ismerkedtek Fábri Zoltán alkotói útjával. A nyári egyetemek az el­múlt években sokat változ­tak: gyorsan reagálnak a tu­domány, a társadalom válto­zásaira, s tevékenységükkel sikeresen szolgálják a népek közötti kapcsolatok elmélyíté­sét. Mint a fehér holló... A postások szent madara, a holló fájja ki a szeme­met, ha nem mon­dok igazat. A gyengébbek ked­véért közreadott új boríték-címzési séma feladója és címzettje valós személy! Akár hi­szik, akár nem, ír­ni is lehet nekik! Egyikük, akit az új módi szerint a boríték bal felső sarkába kell írni, a fővárosban la­kik, a Fürst Sán­dor utca 25. szám alatt. Irányitószá- ma 1194. A cím­zett — s ezt nem kis büszkeséggel írom le — váro­sunk lakója. A Kuruc utca 77. szám alatt él. irá­nyítószáma 3535. élért próbaképven kivel is levelez­hetne eny buda­pesti polgár, mint azzal, aki az or­szág második (job­bét! mordra a vi­dék r'sö) városá- tur él?! De továbbme­gyek! Ismét csak a hollóra esküdve állítom, hogy a két, borítékon sze­replő név viselője ismeri egymást. Sőt. Rokonok is. Ügy, ahogy én az anyósommal. Nem tudom, hogy a címzettek mennyi­re tartják a kap­csolatot, s hány­szor veszik igény­be a japán csoda­masina szolgálta­tásait. Az azonban bizonyos, hogy a nagyérdemű kö­zönség sok szabad idővel és tréfás kedvvel megáldott képviselője kéret­len. s nem egy esetben otromba levelekkel zaklat­ja őket. Nem is csoda. A címzés­minta több millió példányban jelent meg plakáton, új­ságban, nem is szólva a televízió­ról. Vigasztal, hogy nem én vol­tam az egvet’en, aki valós elmeket sejtett a séma mö­gött. S hogy kik ők "'Inidnnkénpen? Nos, ez az. amit nines innom itt és most leírni, mert ők a nyilvános szereplést megta­gadták. Illetve nem járultak hoz­zá nevük és sze­repük publikálá­sához, így egy jó ripoYt kútba esett. Az illetékesek sem nyilatkoztak eb­ben az ügyben, noha azt elisme­rik, hogy ennek a névpárnak a mu­tatvány-borítékra kerülése nem vé­letlen . .. Szükségesnek tartom még közöl­ni, hogy tudomá­som szerint egyik fél sem kapott a postától honorá­riumot (iogdijat?). s iliten címen nem is keresték meg a postát. Viszont a posta s°m leért b?- leegyező nyilatko­zatot. s úgy tűnik, mintha csak egy találomra kiemelt levélről lesték vol­na el az új cím­zésmintául szol­gáló neveket és lakcímeket. Szóra l, fura egy ügy. Párját ritkí­tó. Ritka, mint a fehér holló. (brackó) Ezért rendszeresen képzi a szocialista brigádvezetőket, az üzemi művészetpropagandis­tákat, a munkásszállási kul­turális felelősöket. Az egyik leghatékonyabb forma a szak- szervezeti műhelybizottságok kulturális felelőseinek tanfo­lyama. Az évenként megren­dezett tanfolyamok tematiká­jában szerepelnek például a tömegkommunikáció felhasz­nálási lehetőségei a munkás­művelődésben, vagy a könyv­tárak szerepe és lehetőségei a munkások olvasóvá nevelé­sében, ezenkívül múzeumlá­togatás, beszélgetés a múze­umok munkatársaival. „A találkozásokat mindig: élénk vita, sok kérdés követi. Az évek folj'amán több mint 200 kultu­rális felelőst képeztünk .. . sze­nnyesen ismerjük egymást, cí­mük, telefonszámuk nálunk van, fay bármelyik üzembe megyünk, nem vagyunk idegenek”. ACÉL ÉS AUTÓBUSZ Két borsodi vonatkozású tudósítás olvasható a Nép- szabadság szeptember 22-i, pénteki számának 9. oldalán is. Az első a javuló munka- körülmények között gyártha­.........a kohászok munkakörül­ményeinek javítása volt az el­sődleges célja.” Az új acélmű építkezésé­ről beszámolva pedig meg­jegyzi, hogy ez elkészülte után „...a tervek szerint 020 ezer tonna jobb minőségű kereskedel­mi acélt, nemes- és ötvözött acélt gyárt majd.” • A másik cikk a miskolci 3. számú Volán Vállalat sá­toraljaújhelyi üzemegységé­ről tájékoztat. Innét . . irányítják. szervezik a Hegyköz, a Bodrogköz és Tak- taköz, valamint két város; Sá­rospatak és Sátoraljaújhely min­den személy- és teherszállítását, melyet nem a vasút bonyolít le.” A teherszállítás kétharma­dos arányú. A legfrissebb hír. hogy a korán érő almák szállításával a napokban megkezdődött az őszi csúcs- forgalom. A személyszállítás adatai is elismerésre érdeme­sek: tavaly az itteni autóbu­szok majdnem tízmillió utast «•’állítottak. Összeállította: BERECZ JÓZSEF Ehető műalma Az Egyesült Államokban kísérleteket kezdtek a szin­tetikus gyümölcsök gyártá­sának technológiájával kap­csolatban: szintetikus almát, ananászt, banánt és megy- gyet akarnak előállítani. E termékek gyártásához nyers­anyagként algákat, cukrot, zselatint, pektint. illatosít* anyagokat és különböző táp­anyagokat akarnak alkal­mazni.

Next

/
Thumbnails
Contents