Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-19 / 195. szám

V Hessen előtt9 botrány után Hans Filbingert stuttgarti bársonyszékéből végül is a Hessen felől közeledő fuval­lat repítette ki. Persze szó sincs itt valami valódi szél­járásról a két nagy nyugat­német tartomány között. A politikai légáramlatok és idő- járásváltozások azonban na­gyon is közrejátszottak Ba­den-Wüttemberg tartomány miniszterelnökének, a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) egyik elnökhelyettesé­nek bukásában. NEM ÚJDONSÁG A NÁCI MÚLT .., Mert maga az a tény, hogy a világhírű haladó író, a nyu­gatnémet jobboldal által gyű­lölve rettegett Rolf Hochhuth megírta a Die Zeit című te­kintélyes hetilapban dr. Fil- bingerről, hogy Hitler vak­buzgó hadbírójaként a hábo­rú legutolsó heteiben is ha­lálos ítélteket hozott és haj­tott végre a „zászlót elhagyni próbáló” katonákon, még nem le*t volna elég a „ször­nyűséges jogász” (Hochhuth megfogalmazása) szépen íve­lő politikai karrierjének meg­töréséhez. A keresztényde­mokratáknál ugyanis nem ép­pen újdonság a náci múlt. Fontos volt viszont a nyu­gatnémet pártok között kiéle­ződött politikai harc jelenlegi állása, amelyben mind kelle­metlenebb teherré vált Filbin- ger személye — saját pártja számára. Az idei és a jövő esztendő ugyanis a tartományi válasz­tások évei az NSZK-ban, s az első két összecsapás most ta­vasszal Hamburgban és Alsó- Szászországban máris a vára­kozásokon felül feszült hely­zetet teremtett. A bonni kor­mánykoalícióban részt vevő Szabaddemokrata Párt (FDP) ugyanis mindkét tartomány­ban elvesztette parlamenti képviseletét, minthogy nem érte el. a szavazatok 5 száza­lékát. Ez pedig azt jelentette, hogy az országos parlament egyik házában, a tartományi képviselőkből álló Szövetsé­gi Tanácsban (Bundesrat) a jobboldali pártszövetség, a CDU—CSU tovább növelte, már amúgyis jelentős többsé­gét. Márpedig mivel a szoci­áldemokrata—szabaddemok­rata kormánynak az 1976-os választások óta a másik — tegyük hozzá mindjárt: a fon­tosabb — házban, a Szövet­ségi Gyűlésben (Bundestag) mindössze 8 fős, tehát mini­mális a többsége, a bonni kormányzatnak bizony egyre nehezebb keresztülvinnie po­litikai elképzeléseit. A jobb­oldal előretört, aminek fő oka, az, hogy a szavazók elégedet­lenek a koalícióval, az ország gazdasági prob'émái, a mil­liós munkanélküliség, a nyug­díjpénztárak ijesztő kiürülé­Segítség a nagycsaládosoknak A Miskolci Építőipari Vál­lalat Szakszervezeti Bizott­sága és a vállalat vezetése hatvanötezer-nyolcszáz forin­tot szavazott meg a nagy- családos dolgozók támogatá­sára. A segély most augusz­tusban kerül kifizetésre, je­lentős támogatást adva ezzel azoknak a családoknak, ame­lyek több gyereket is isko­lába küldenek. A segélyek összege azonban nemcsak tanszerekre fordítható. A hatvanötezer-nyolcszáz forin­ton — a gyerekek száma sze­rint — hatvanöt család osz­tozott se, valamint persze a ter­rorizmus elleni eddig ered­ménytelen harc miatt. MEGBUKHAT A KORMÁNY A következő stáció pedig Hessen lesz, amely az adott körülmények között sorsdön­tő lehet mindkét tábor szá­mára. Ha ugyanis az FDP ok­tóberben is úgy jár, mint ta­vasszal, akkor az uniópártok megszerezhetik a Bundesrat helyeinek kétharmadát, s ez valósággal megbéníthatja a központi kormányt. S bár Hessenben, mint a szociálde­mokraták régi bázisában ma is a kormánypárt irányít, a szociáldemokratákat bomlasz­tó be'ső nézeteltérések, a vá­lasztói elégedetlenség nyo­mán nem elképzelhetetlen, az sem, hogy az ellenzék döntő áttörést tud elérni. Ebben az esetben viszont akár két év­vel a soron levő parlamenti választások előtt megbukhat a kormány. Nagy hát a tét, s ezt jól látják mindkét oldalon. Sen­ki nem mer tehát, akár csak a legcsekélyebb mértékben sem kockáztatni. Mindkét fél igyekszik elkerülni, hogy újabb rosszpontokat szedjen össze a két oldal között in­gadozó zavazópolgároktól. Ez motiválta Filbinger bukását is. A Filbinger-intermezzo azonban alapvetően nem vál­toztatta meg az őszi nagy csa­ta előtti erőviszonyokat. A kulcskérdés Hessen előtt továbbra is az, hogy a sza­baddemokraták magukhoz tudnak-e térni. Hiszen a há­rom évtizede a két nagy kö­zött egyensúlyozó, a mérleg nyelnének szerepére áhítozó FDP létezésének szükségessé­gét is megkérdőjelezné egy újabb fiaskó. Noha arról ma méS nincs szó, hogy az FDP eltűnjön az apró pártok kö­zött. az nem kétséges, hogy további gyengülése a szociá1- demokrata-szabaddemokrata kormányzás végét jelentheti az NSZK-ban. Ennek pedig nemcsak az NSZK. hanem a nemzetközi enyhülés folyamata is minden bizonnyal kárát látná. AVAR KAROLY Villantó Eüiber és természet Nem tudom, hogy van-e olvan horgász, aki ne be­szélne egy-egy tájról rajong­va. aki ne mesélné el mind­azt, amit a vizek partján látott, megélt. Az ember és természet Bor­sod '78 című, most vasárnap már búcsúzó kiállításon va­lami hasonlót éreztem, mint amikor egy-egy táíat fedezek fe) magamat, újtitkú új vi­zeket. A kiállítás szervezői vallják: kedvező természeti adottságokkal rendelkező me- gvénk természeti értékeinek, kincseinek bemutatását, a.ter- mészetszeretetre való neve­lést és környezetünk védel­mét kívánták szolgálni. Nos, a Vörösmarty utcai általános iskolában rendezett kiállítás talán többet is tett ennél. Mit adott nekünk, horgá­szoknak a kiállítás? A szak­mai napokon előadások hang­zottak el a vízminőség javí­tásával kapcsolatos felada­tokról. a horgászsport fejlő­déséről. és mai helyzetéről, az új halászati t vényről. Kis- filmek sorozata ismertetett meg a vizeinkkel, egyes hal­fajok horgászatával, a Velen­cei tóval, a Balatonnal, a Du- na-kanyarral. Filmet láthattunk a tem­perált vizű halszaporító gaz­daság pontytenyésztéséről, fil­meket különböző horgászmód­szerekről. A felsorolás nem teljes, de talán érzékelteti a horgászat és a halászat rang­ját a kiállításon. Ugyanezt mondhatjuk el a bemutatott anyagról is. Gyönyörű tró­feák, ősi és modern halász­áé horgászeszközök, védett halak, madarak, vadak vár­ják az érdeklődőt, modern kempingfelszerelések csábíta­nak tervezgetésre. de látha­tunk kőzet- és lepkegyűite- ménvt. bemutatja a kiállítás a Bükki Nemzeti Park termé­szetvédelmi értékeit, idegen- forgalmi nevezetességeit. Megismerkedhetünk a kör­nyezetvédelmünk helyzetével, eredményeivel. technikai szintjével. Valami olyasmit sikerült megvalósítani ezzel a kiállítással, amelyhez hason­lóra nem is emlékszünk. Nem tudom, hogy hány horgász látta a kiállítást ed­dig, de azt igen, hogy elége­detlenül esv se jött el, s hogy mindünknek látni kel­lene, mert nemcsak nekünk, hanem értünk is szólt. Az él­mény pedig még egv horgász­program megkurtítását is megéri. B. G. a<e Magyar kombájnok a vár tövében Magyar módra Nova Bódvún Kombájnokkal északon A hegyek karéja alatt aranyló sárga gabonatábla. Benne a súlyos kalászokat fejükön hordó szálak egye­nesen nyúlnak a felhős ég­bolt felé, de sok helyen en­gedelmesen hajtják a földre crett magoktól terhes ka­lász-éküket. Fenn, magasan a hátuk mögött a háromne­gyed évezredet látott, sokat tapasztalt Torna várának idővel perlekedő falai szem­lélik az alattuk elterülő vi­dék jövőt teremtő, mát for­máló munkáját. Az eső miatt tegnap álltak a vár alatt a magyar kom­bájnok. Hogyan kerülnek magyar, sőt borsodi arató­gépek Csehszlovákiába? Kiss József, a JRD 25. vy- rocia Vitazného februára so sidlom v Novej Bodve. azaz a „Győzelmes Február 25. évfordulója” Egységes Föld­művesszövetkezetek Nova Bódva kollektív gazdaságá­nak elnökhelyettese, és az gazdaság pártszervezetének elnöke: — Szorított az idő, sürgős segítségre volt szükségünk. Környékünkön mindenki ha­sonló gondokkal küzdött, így magyar barátainkhoz fordul­tunk. Érdemes volt. A. Me­zőkövesdi járási Pártbizott­ság első titkára közbenjárá­As őszi módi Ha bő és hosszú, akkor már divatos a szoknya Az ősz már a sarkunkban van, lassan szel­lőztethetjük a naftalinba rakott átmeneti kabá­tokat, kosztümöket, s persze készülhet a fel­mérés: mivel egészítsük ki meglevő ruhatárun­kat. Záhonyi Lujza, az Iparművészeti ’Intézet tervezője, az európai divatirányzat egyik legjobb ismerője így beszél az őszi módi­ról: — A kosztümkabát, olyan, mint egy za­kó, enyhén karcsúsított, emelt egyenes vál­lal (kevés válltömő férfias jelleget ad ne­ki), keskeny csapott gallérral és szivarzseb­bel. A „zakót” a szoknya nagyon nőies for­mája ellensúlyozza. A divatos kosziümszoK- nya ugyanis rakott, vagy plisszé — nem guvré, mert az már kezd kimenni a divat­ból —, de lehet húzott és lezser Is. Újdonság, hogy a kosztümkabát és a szok­nya sok esetben bár azonos színű, de más mintázatú anyagból készül. Például kockás- csíkos, pepita-kockás stb. A szoknya rakása csípőig levarrott. Egyébként hossza a láb­szárközépig ér. Kosztüm fölé divat az úgynevezett „fel­öltő” kabát, amit szintén a férfidivatból kö’csönöznek. A lénveg az új divatnál: elég bő és elég hosszú legyen a szoknva, s akkor már diva­tosak vagvxmk. még akkor is. ba régi kosz­tümkabáttal viseljük. Ebből következik, hogy bármelyik kosztümkabát hordható bárme’v bő szoknyával, ha színben harmo­nizálnak. % A szentistváni „csapat” sával rendkívül sok idő alatt elintéztük a papírmun­kát ahhoz, hogy szentistváni és mezökex’esztesi kombájno- sok jöhessenek Kelet-Szlová- kiába, szövetkezetünk terüle­téi-e ai-atni. Kapcsolatunk tu­lajdonképpen nem új, régi barátok vagyunk, és ez igen sokat jelent mostani közös munkánkban is. Szpisák József, a szövet­kezet főgépésze nap mint nap a kombájnok mellett tölti idejének jó í’észét: — Szédületes, hogy dolgoz­nak ezek a fiúk! Olyan te­rületeken ai-atnak, amit mie­ink kisebb tempóval, hosz- szabb ideig tudnának le, de emellett igen sokat adnak a minőségi, szemveszteség nélküli munkára. És igen jó mechanikai szakemberek. Ma­guk javítanak mindent, mű­szaki hiba miatt perceket áll­nak csak. És milyen dühö­sek, ha az eső miatt rosto­kolniuk kell,.. A szentistváni „vendégtx'ió” a péntek délutáni eső végét várva a szövetkezet központ­jának udvarán álló szlovák kombájnok vezetőivel folytat élénk szakmai eszmecseréi. Tóth Imre, Mohácsi Sándor és Antal Imre — bár hiva­talosan így van — nem érzi, hogj» külföldön dolgo­zik : — Kelet-Szlovákiában va­gyunk, de magyax-ok között. A mi nyelvünkön beszélnek, úgy éreznek és gondolkoz­nak. min* mi otthon. Hogy mi itt „vendégmunkások” va­gyunk? Az az igazság, hogy ugyanúgy dolgozunk, mintha a szentistváni határban len­nénk, csak ha lehet, azért mégis rádobunk pár lapáttal Meg is nézik a munkánkat! Sok itteni kombájnossal ösz- szebarátkoztunk, több olyan szakmai fogást mutattunk nekik, aminek igencsak meg­örültek ... A tábla szélén hat magyar kombájn áll. Az eső vigasz- ’ talrnul zuhog. Később kicsit alábbhagy, kisüt a nap. Meg­indulnak a gépmonstrumok. Kasza István, Cácsi Sándor és Gaál István mezökeiesz- tesről jött segíteni Nova Bód- vára: — Ötödik napja vagyunk itt. Amikor csak lehet, dol­gozunk, és mégsem vagyunk fáradtak. Igaz, úgv bánnak velünk, hogy a munkánkon kívül semmivei nem kell tö­rődnünk. ötszöri étkezést biztosítottak. Reggelikor ma­gunkkal visszük a tízórail, ebédkor az uzsonnái. És az ebéd, vacsora! Mint otthon ünnepnapokon. Ma is pél­dául olyan rántott 'húsokat kaptunk, hazai ízű petrezsely­mes krumplival, hogy utána nehéz volt felmászni a ve­zetőfülkébe. Otthon majd azt mondják, hógy kigömbölyöd- tünk ... A mezökei-esztesiek egyik este odahaza még arattak, éjjel indultak1 útnak, másnap reggel már szlovák földeken zúgtak hatalmas gépükkel. Mondják, az úton a Bódva völgyében éjjel végig köd volt... A szentistvániak me­sélik, hogy volt egy defektíik itt munka közben. A kom- bájnos még le sem tudott jönni a gépről, a szlovák kollégák nyolcán nekiugrot- tak a hatalmas keréknek, és percek alatt ci'réltek. Pedig ez nem az ő dolguk . . . Köteles János, a szövetke­zet elnöke mar a következő ai’atásra gondol: — Megállapodtunk magyar barátainkkal, hogy jövőre az aratás kezdetekor mi visz- szük le kombájnjainkat hoz­zájuk a kövesdi járásba, mi­vel ott hamarább élűk e ter­mény. Azután, ha ott végez­nek, az otthoniakkal együtt jönnek hozzánk ... SÓLYMOS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents