Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-18 / 194. szám
>(( A csaáyiki „főútvonal" (Sólymos László felvételei) A Csanyikbsn csüíö; Lökön cs Ünnepépítők — Honnan? — A köztisztaságitól, az utakat tárjuk végig... — A kertészettől... Kihívták az erdészeket. Bármennyire is kár értük, ki kellett vágni négv fát. mert életveszélyesek voltak ... — Honnan? — A kohászati gyárépítőtől .. . — Géokoesivezető? — Most éppen a kézilabdapályát hengerelem . . . — Társadalmi munka? — Mi lenne? * Robog az úthenger. Nem egyetlen úthenger, ahogyan nem egyetlen metszőolló csattog. A Csanyik ünnep előtt három nappal úgy készülődik. mintha menyasz- szony lenne. — Leaszfaltoztuk a krip- tongyár felőli utat... — Kaszás kellene. Van egy rész. amit le kellene vágni, de kevés az ember. Szemén István úthengere már messzire i - de minket körülfognak a „VASVILL- esek": — írja meg: elplaníroz- tunk több mint tíz teherautónyi salakot ... Marion Zoltán brigád vezető: — A központ és a kirendeltség dolgozói vannak itt. Szó. mi szó. megizzadtunk. Húszadikán is itt leszünk, de az már más . . . Torkos György: . — Nézzen körül. Jókedvű ek vagyunk. Az igaz, hog' itt keményen dolgozik is a ember, de ettől szebb lesz < nap maid húszadikán . .. Legalább tizenkét vállal? brigádjai dolgoztak tegnap í Csanyikban. Ülőhelyek épültek a színpad körül, lehullt az utolsó veszélyes faág. dolÁllam született Interjú Györffy György professzorral Időszámításunk utón 1000-ben egy egyszeri, jelképes aktussal, a koronázással a korabeli szokások alapján megalakult a magyar királyság, a feudális magyar állam. Azt már tudjuk, hogy az állam tényleges kiépítése hosszadalmasabb, fáradságosabb lehetett ennél az egyetlen, bár nagy jelentőségű eseménynél. Az államalkotást azonban a közvélemény István király önálló müvének tartja. zjc Zetor mögött vashenger .., goztak már a szerelők- élni kezdett az alkalmi telefon, áramot adott a vezeték, újrafestéséhez igazodott a libikóka. Dr. Gyimesi Béla, a III. kerületi Tanácsi Hivatal elnöke: — Legszívesebben azt mondanám. hogy minden rendben van. de maradt még dolgunk elég. Ha az időjárás is kedvez, akkor most telt ház lesz a Csanyikban. Szeretnénk. ha mindenki jól élezné magát. Nem akarom elmondani az apró g ndokat. de itt szombatom bejárás lesz. Addigra mindennel készen kell lennünk. Le kellett vágnunk a beteg ágakat minden Tirol. El kellett simítani minien utat. átfesteni a játékszereket- rendet tenni a letelepülni akaró vállalatok között, pontosan kidolgozni a településtervet úgv. hogy közben gondolunk vízre, villanyra ... Ebben a pillanatban legalább egy tucat vállalat brigádjai segítenek. Közülük jó- néhányan. LKM-esek. DI- GÉP-esek sokadszor: egyfajta „csanyiki” rutinnal. Viskevics Zoltán gondnok: — Nem először csinálom, de nyugodt még sosem voltam ilyenkor. Az is igaz. hogy utána se voltam még nyugtalan soha. Az ünnep mindig felépül- pontosabban: az ünnep az emberben van. B. G. — Elöljáróban meg kívánom jegyezni, hogy első királyunk művének jelentőségét már saiát korában is felismerték. Szentté avatása, középkori törvényeink reá. mint példaképre hivatkozása, személyének eszménnyé emelése semmiképpen sem túlzás. való tényeken alapul. Ugyanakkor napjainkban, a kutatások fényében már az is világos- hogy az állam teljes kiépítése nem férhetett bele még Szent István viszonylag hosszú életébe sem. Az újabb történeti-szociológiai irodalom tisztázta, hogy a kora-középkori államok legalább két fejlődési fokozaton mentek keresztül; Az első, fejletlenebb típust az ún. személyi függőségi álla-, mok (a korai germán alakulatok. a Merovingok frank birodalma) jelentik. Ezeknek alapja az uralkodó és a tőle személyükben függő katonai kíséret viszonylag laza. nem megszilárdult kapcsolata. A struktúra uevan hasonlít már a hűbéri lánchoz, de még nem hűbéri kapocs fogja össze. A magyar kettős fejedelemség intézménye a fejedelmek aló tartozó törzsfőkkel, az utóbbiaktól személyükben függő nemzetségfőkkel és ezek katonai kíséretével alkalmas volt egy. a germánokéhoz hasonló személyi függőségű állam életrehívására. Ügy tűnik. a középkori államiságnak ez a korai típusa jellemzi az István előtti. X. századi Magyarországot. A középkori állam fejlettebb típusa az ún. intézményes, vagy területi állam, ahol a funkciók nem személyhez. hanem meghatározott és kialakult intézményekhez kötöttek. Ennek megfelelően az új királyságban a feladatkörök állandósultak: a királyé ugyanúgy. mint a nagyobb területeket kormányzó duxoké, a vármegyék ispánjaié. Ezek uralmat biztosították a katonai kíséret tagjai, mint várjobbágyok. egyházi jobbágyok és udvari iobbógvok. a köznép és a rab cselédség felett. A kialakult vármegye- rendszeren alapuló középkori feudális állam gyakorlatilag Mohácsig, sőt 1848-ig fun- gált. Azzal az egyébként nem elhanyagolható változással- amelyet a XIII. S7ázadtól a várbirtokok és udvari birtokok eladományozósa. a királyi várszerkezet széthullása, egyszóval a királyi megyék nemesi-önkormányzati megyékké vátésa eredményezett. — A magyarság: eselébrn is az államszervezés, a feudalizmus ..feléoftése” korszakos Ideológiai váltást jelentett: a ke- reszténs-sctr (üzzel-vassal elterjesztését és meggyökereztetését. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé kiemelni ... — Király és állam a középkori Európában a legszorosabb egységben volt az egyházzal. A királyság legfőbb ideológiai támasza az egyház volt; egyház nélkül abban a korban és itt nem lehetett volna államot létrehozni és fenntartani. Az csak természetes, hogy az államszervezés, a gyökeresen új, „idegen” vallás bevezetése nem ment nehézségek nélkül. István persze már az új szervezésre ..előkészített'' országot kapott örökül. Krónikáink adataiból úgv tűnik, hogy a véres munkát, a régi lerombolását Géza (970—997 között) elvégezte. A fiúnak, Istvánnak már inkább az építés, a szervezés munkája maradt uralkodásának 41 esztendeiére (997—1038). Kettejük országlásának 68 éve pedig elég hosszú időnek bizonyult arra, hogy az új magyar állam kiállja a próbát: elhárítsa az idegen támadásokat csakúgy, mint kibírja az István halálát rövidesen követő pogánylázadást. — Professzor úr idegen támadásokat említett. Felmerül a kérdés. hogyan vélekedett a korabeli Európa ennek az új állam- alakulatnak a megszületéséről? Egyáltalán, mi volt a jelentősége a magyar állam megalakulásának ebben a térségben. Ez volt a huszonegyedik Jövő héten táborbontás Jövő hél szombatján már az ötödik, utolsó turnus tagjai csomagolnak — bezárják kapuit a KISZ nyári építőtáborai. Most még 13 ezer fiatal dolgozik a különböző építkezéseken. gazdaságokban. Az idén tizenkét új tábor nyílt, s a hagyományos táborokkal együtt hatvanegy helyen fogadták az ifjú önkénteseket. Június 18-án érkezett az első turnus, s augusztus 26-án lesz az ünnepélyes táborzárás, s ez idő alatt 47 500 fiatal dolgozott, illetve még dolgozik. Ez a szám nyolcezerrel több. mini a tavalyi. Legtöbben a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban serénykedtek, összesen negv- vennyolc munkahelyen. Az eddigi években mindig elegendő volt a létszám a táborok gazdáinak, idén viszont 70 ezer diák is ..elkelt" volna. Ezért a KISZ KB Építőtáborok Bizottsága rangsorolt: csaK olyan helyen engedélyezték a tábornyitást, aho' valóban szükség volt a kezekre, s ahol az elengedhetetlenül szükséges szociális és kulturális körülményeket is maradéktalanul biztosítani tudták. A követelményeket ezért a tábornyitások előtt és menet közben is ellenőrizték. Az idei építőtáborok a huszonegyes sorszámot kapták. Az első évfolyam az emlékezetes 1957-es. amikor a Hanság lecsapolásában segédkeztek a vállalkozó kedvű ifjak. Bár az utolsó turnus önkéntesei csak egy hét múlva teszik le a szerszámot, azért már készült gyorsmérleg az eddig eltelt időszakról. Harmincezer fiatal dolgozott az első három turnusban. s csaknem 19.5 millió forint értékű munkát végeztek. Néhány adat, hogy mit is csináltak: a nemesnádudvari Asztalos János Leánytáborban az első két hét alatt a 120 lány 7,2 tonna cseresznyét, 2.1 tonna meggyet szedett, 88 ezer szőlőtőkénél végeztek hajtásválogatást, 53 hektár szőlőt kapáltak meg. A Betonútépítő Vállalat veresegyházi építőtáborában a 194 fiú felszerelt 4400 méter hosszúságban szalagkorlátot. 1300 négyzetméter padkát készítettek, 19 ezer négyzetméternyi területet füvesítettek s 2800 négyzetméternyi mederfelületet burkoltak be betonlapokkal. Tavaly még csak egy, idén már három olyan építőtábor nyílt, ahol • kizárólag szakmunkástanulók dolgoztak, s szakmájukban. Az így eltöltött két hét beleszámított a nyári gyakorlati időbe. A le- ninvárosi Tiszai Kőolajfinomító építésénél, az ajkai alumíniumkohó, valamint a gör- dülőcsapágygyár diósdi gyárának rekonstrukciójánál dolgozó fiatalok a felnőttekkel egyenrangú munkát végeztek. Ám nemcsak munkából állt a két hét. A szabad idő hasz- i nos eltöltésére Is megvolt ! a lehetőség. Az egyes táborok öntevékeny programjai mellett több, mint nyolcszáz központi műsor szórakoztatta a lányokat, fiúkat. A kulturális programok jelentős része az idei év kiemelkedő eseményének, a VIT-nek jegyében zajlott. Táborbontás egy hét múlva. ám a jövő évi tervek is készülőben már. A tábor-„tu- lajdonosok” szeptember közepéig jelentkezhetnek 1979- re szóló terveikkel. A táborok helyéről a KISZ KB december közepén, testületi ülésen dönt. — A korabeli vélemények elsősorban azt emelték ki. hogy keresztény királyság jelent meg a Kárpát-medencében. amely társává vált a keresztény államok közösségének Ne felejtsük el az akkoriban nagyon jelentős keresztény—pogány szembenállást. amely a korábbi római—barbár ellentéthez hasonlítható. A magyarság a Nyugatot potenciálisan és ténylegesen is fenyegető idegen és pogány hatalomból lett megtért közösség, a kor közvéleményének szemében. Ugyanakkor a korabeliek annak a jelentőségét is hangsúlyozták. hogy István megnyitotta azt a nyugat—keleti zarándokutat, amely a IV. századtól. a népvándorlás megindulásától szűnt meg, és amely Konstantinápolyon át vezetett Jeruzsálembe. A konszolidált, keresztény Magyarország és a vallást Kelet felé terjesztő uralkodói végre biztosíthatták ezt a fontos, eszmék és áruk forgalmát egyként elősegítő útvonalat. Ezekhez a véleményekhez mi is hozzátehetünk valamit. István ^gyik nagy államférfiúi sikerét éppen a példakép Nyugattal szemben érte el. Azzal, hogy önálló és nem a német—római birodalomtól függő királyságot hozott létre a Duna mentén. Nem az államalapítást és a magyarság megtérését különben egyértelműen támogató császártól. hanem a pápától kérte és kapta az uralkodás oly fontos szimbólumait, a koronát és a lándzsát. Ellentétben pl. a cseh vagy a lengyel királyság megalakulásának körülményeivel. Az igazi siker és a Szent István-i mű nagy jelentősége mindazonáltal mégiscsak az. hogy a jnagyai ságot a társa- ücüm, es gazdasági fejlődés, a kulturális továbbhaladás útjára terelte, és új történelmi távlatokat nyitott előtte azzal, hogy a környezethez alkalmazkodva, beléptette az európai népek nagy családjába. DÉRER MIKLÓS Szobrászműterem a mezőgazdasági kombinátban A bólyi mezőgazdasági kombinát műtermet nyitott volt munkásának, a falu szülöttének: Trischler Ferenc szobrásznak. Megbízásokat adott, illetve ad számára, ily mó- do is segíti anyagilag a fiatal művészt. Trischler Ferenc ipari tanulóként. majd szobafestő szakmunkásként dolgozott a gazdaságban. Felfedezték a tehetségét, s tovább tanult: előbb levelezőként elvégezte a gimnáziumot, majd a képzőművészeti főiskola szobrász szakán képezte magát. Jelenleg a pécsi művészeti szak- középiskola tanára Hatvanban. Gyöngyösön. Budapesten. Pécsett éá Mohácson volt önálló kiállítása, s több kollektív tárlaton vett részt. sfc: Sátrukat építik a BÁÉV-esek
