Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-10 / 187. szám
I Napirenden: A város közlekedési helyzete Miskolc közlekedését is megvitatja a legközelebbi, (szeptemberi) ülésén a városi tanács. A testület tájékozódik a városi közúthálózat állapotáról, a KPM-tanácsi — elsősorban a belvárosra vonatkozó — korszerűsítési tervekről, az egységes forgalomszabályozás és forgalomelterelés elveinek kidolgozásáról, az útfelújítások és közműépítések összehangolásáról, valamint a KPM és a tanács távlati, közlekedés- fejlesztési elképzeléseiről, A témáról a tanácsülés előtt tájékoztatót hallgat meg a végrehajtó bizottság is. ♦ A Beton- és Vasbetonipari Müvek csepeli gyáriban az idén mintegy harminc kilométernyi hídgerendát gyártanál:. A szabadtéri üzemben készült nagy fesztávolságú építőelemeket a szegedi. Tisza-híd, az M3-as autópálya hídjainak építéséhez, valamint közúti felüljárók összeszereléséhez használják. (Balaton József felvétele) Perben a pecásokkal Városszéli vadkempingek Belépés csak külföldieknek Akinek Borsod északi részében akad dolga manapság, bizonyára észrevette, hogy Miskolcot elhagyva, de még a 3-as főút elágazását el nem érve egyre több sátor pompázik az út Vét oldalán- Körbefogják a bal oldali kis kerek tavat, túlnanról pedig jó kétszáz méteres hosszúságban sorjáznak békésen egymás mellett az igen praktikus nvári víkendező alkalmatosságok. Polskik, kicsiben és nagyban, 650-esek. és új 1500- asok. Zasztavák. és Moszkvicsok. amott három egyforma 120-as. piros Skoda. És a rendszámok? Kétféle található itt a „zsotcai kempingben". mégpedig lengyel és csehszlovák. A kis Polski teteje zsúfolva sátrakkal, kempingezésnél alig nélkülözhető felszerelésekkel. székekkel, összeesu Sí- ható asztallal. Három léoés- re a kocsitól már verik a négvszemélyes sátrat. de óvatosan. hiszen mellette negyven centire másik sátor áll. Nehéz mozogni. A rendszám krakkói. Hogy miért époen itt vernek tanyát? Kicsit bizalmatlanul méregetnek, de válaszolnak: — Hosszú útra indultunk és pihennünk kell. A zsú Loltságot viszont nem sze retjük. (?) Itt szabadon mo zoghatunk. de a miskolc kempingekben túlságosan zártan érezzük magunkat Kérdezze meg a többieket, ők is ezt mondták! A esekc-»lóvék Zsiguli a rendszáma alapján Brnóbót jött. Az utasok már második napja laknak a tó mellett. Most jóízűen falatoznak a gázpalack fölött elkészített párolgó ebédből. A kérdésünkre visszakérdeznek: — Mondja, volt már maga a mi kempingjeinkben? Megnyugtattam, hogy sok- ' felé jártam már. így módom- - ban áll különbséget tenni. — No látja, akkor elismerheti. hogy akár a lengyel, akár a csehszlovák kempingek iobban felszereltek.-mint az itteniek nagy többsége. , Ha már ezt nem kaphatjuk meg. akkor inkább teljesen nomád módon tát rázunk pár napig, azután tovább állunk. — És önöknél megengedik az engedély nélküli sátorverést ? — kaiért, itt ki tiltotta meg? Van tábla, hogy nem lehet táborozni? Ez igaz. most ebben a kérdésben brnói barátunk győzött. A kis tó igaz nem bővelkedik elsőrangú halakban, de ami benne van, azt ki lehet fogni. Telepítenek bele. hogy itt. a városhoz közel is hódolhassanak szenvedélyüknek a legcsöndesebb sport kedvelői. Erős szél bodrozza a vizet, a tóparti bokrok ágai vihar- előtti hangon zúgnak. Mellette ketten hajolnak előre a víz fölé. A botokat vigyázzák. de időnként hátra-hátra néznek, és félhangosan, majd erősebben mondanak vála- mil. — Képzelje már el. min-1 két sem hagynak nvuglon a sátrazók. Nem elég, hogy idetelepednek. letaposnák a környéket, millió szemetet hagynak maguk után. még hangoskodnak is. Egyikük kicsit beszélt magyarul, tőle kérdeztük meg. hogy mondják ők. hogy csend legyen! Azt hiszi van foganatja? Látják, hogy többen itt horgászunk, és mintha mi sem történne, idejönnek, zú- galják a kocsijukat. Pedig mi is inkább gyalog, vagy kerékpárral járunk ki, hogy ne zavarjuk a halakat. De a horgászoknak ez csak az egyik keserűsége. A másik már ..piszkosabb” téma. Szóval az a másik kérdés. Mivel a terület nem hivatalos kemping. így ott semmiféle egészségügyi létesítmény. mosdó. W. C. nines. Aki reggel fölkel, a patakban. vagy a kis tóban mosóik. Mesélik, hogy nem túl szemérmesek. (Ez talán kárpótolja kicsit a dühös pecá- sokat.) A ló vize viszont nem a legtisztább. így erre a célra nem alkalmas. Azt pedig, hogy illemhely sincs a mesz- sze környéken, azt pár bokor bánja, amit a „táborozok” felkereshetnek. Ügy tűnik, eddig az erre hivatott szervek közül senki nem vette észre (?) Miskolc út „létesítményét". A turisták jönnek, mennek, majd akinek lejárt a szabadsága hazamegy, és újságolja: nem kell Miskolcon kempingért fizetni, van egy jó hely nem messze a- várostól. .. Van egy ilyen hely, nem messze a várostól. Meddig? (sólymos) + Helyére l;e. ült a gyá tócsarnokban az a nyugatnémet, kólár üveget mosó automata, ami a múlt. héten érkezett a Kisvár dal Szeszipari Vállalat Miskolci Likőrgy áriba. Nagy teljesít ■ményű, percenként 20 ezer üveget mosó gépkolosszus, egy 60 millió forintos beruh ízás része. Várhatóan még az idén megkezdi a termelést az a palackoz /üzem. ami a Szíri *nind és a Coca-Cola kétdecis és literes palackjait tölti. 26 dolgozónak 704 ezer forint Segítik a lakásra várókat az LKM-ben A Lenin Kohászati Művekben az idén is több millió forintot költenek arra. hogy | a lakásra várók helyzetét megkönnyítsék. Már az első fél évben 26 dolgozó kapott összesen 704 ezer forintot a lakásépítés segítésére, meghatározott feltételek mellett. Ugyanakkor a vállalat az Avas-déli bérlakások költségeinek fedezetére 3 millió 193 ezer forintot utalt át a városi tanácsnak is. 128 millió forint fejlesztésekre Tovább javul Miskolc vízellátása Az idén is milliókat költünk a sajóládi vízmű, a szennyvíztisztítómű, a csúcsvízmű. az Avas III. ütem szivattyúháza, a szennyvízfőgyűjtők építésére, a közműhálózat bővítésére. A vízgazdálkodási ágazatban több mint 128 millió forintot használ fel az idén á tanács építési és közlekedési, illetve tervosztálya. Számos nagy feladat így is áthúzódik a következő évre. Így például a sajóládi vízmű építésére az elkövetkező időszakban még több mint 152 millió forintot kell költeni. Kovács A. aranykezű szakmunkás, annyi széni. Szerszám- készítő. Olyasféle az a vasasok között, mint a tízpróbázó az egy versenyágra specializálódott atléták gyülekezetében. Sutákat kérdezek, érzem, de ő csak áll réttenthetetlenül, az olyan emberek biztonságával, akiknek, amibe csak belefognak, biztos sikerül. Se szeri, se száma újításainak. A többiek a műhelyben, ha elhaladnak mellette, valósággal megsüve- gelik. „Mi a gazdasági rutinmunkája?” — szegezem neki hirtelen a magammal hozott kérdést, gondolván, biztos van neki ilyen. Mielőtt válaszra méltatna, megelőzi az idegen- vezetőmül szegődött újítási előadó, aki magából valósággal kikelve riposztozza: „Mit gondol az újságíró elvtárs! Kovács elvtárs a fejével dolgozik!” Alighanem szentségtörést követtem el, pedig megfordultam már hasonló műhelyben pár százszor. Szóval: Kovács A. csakugyan „kötetlenül gondolkodik”. Jár-kel a monstre üzemben, figyel. Aztán megáll, mondjuk egy présgépnél, szól az asszonynak, hogy „ugyan állítaná már le pár percre, drága”, s mikor moccanatlan a masina, kivesz belőle valamit — hívei szerint „a lelkét” —, hümmög kettőt-hármat, s odaszól a főművezetőnek, vagy aki vezető éppen ott van, hogy magával vinné néhány napra ezt a micsodát. „Vigye csak, Kovácskám”, s már kezdődhet is a visszaszámlálás. Három nap elteltével visszafelé lejátszódik az iménti jelenet, amely természetesen csattanóval végződik. A sajtológép teljesítménye jó egyharmadáva! megnő, s már be is van vezetve az újítás, mielőtt elfogadták volna. Sokan most azt gondolják, hogy ilyen meséket írna Andersen, ha ma élne, s ha teszem azt, SZOT-díjas volna, pedig Kovács A. élő alak, méghozzá nem is egy van belőle. Átnéztem jó néhány vállalat újítási „bizonyítványát”, s rendre azt tapasztaltam, hogy a fizikai dolgozók viszik a prímet. Ök nyújtják be a legtöbb újítási javaslatot, nekik van a legtöbb elfogadott újításuk, s természetesen a gazdasági megtakarításban is élen járnak. Ennek megfelelően, a kalkulált és eszmei díjból is ők veszik fel a nagyobb summát. Mondhatni: így van ez rendjén. Hiszen a brigádversenyben az újilások révén hozott megtakarítás sokat jelent a címek odaítélésénél. Engem mégis az izgat, hogy érvényesül-e bizonyos fékező hatás ebben a nagyra hivatott mozgalomban? A legtöbb iparjogvédelmi előadó elsőre erre diplomatikusan csak annyit mond: „Ha nem csökken az^ újítások száma, márpédig nem csökken, akkor nem beszélhetünk fékezésről”. Majd hozzáteszik: „Más a helyzet annál, akit már ért valamilyen kudarc. Az legtöbbször nem csinálja tovább.” ... Alighanem itt van a kutya eltemetve. S mindjárt a bűvös kifejezés: munkaköri kötelesség! Ez a szorosan egymást követő két szó okozza immár krónikusan az újítási mozgalom legnagyobb gondját. Talán szokatlanul hangzik, ami- mondok, mégsem hallgathatom el: ha az újítások jelentős része munkaköri kötelesség, akkor akik soha nem újítanak, azok nem teljesítik munkaköri kötelességüket? Más kérdés, hogy mi késztet embereket arra — akik nagyon is ismetik munkakörüket —, hogy csak a „haláraikon túl eresszék ■ szabadra alkotó fantáziájukat... A „nehéz” emberek, persze nem hagyják annyiban. A többség azonban, kivált, akik „nincsenek védett korban" nem keresnek jogorvoslást a bíróságon. A vállalatok év végi eredménylistáján valahol alul, szerényen ott húzódik meg az a forintösszeg, melyet az újítások hoztak a konyhára. Szép summa valamennyi, mégis arra gondolok: vannak rejtett tartalékok ezen a téren is. Rugalmasabb, ösztönzőbb elbírálással, ügyintézéssel még több szellem szabadulhatna ki abból, a feltehetően nem is túlságosan komfortos palackból — a vállalatok, s rajtuk keresztül a népgazdaság hasznára. KERTÉSZ PÉTER Csengős ajtó mögött Á Dl GÉP dózsásai „Fiam, ha a tolómérő ösz- szetolt pofái között átlátsz, akkor a műszered rossz. Csináltasd meg, vagy vegyél egy újat. Pontatlan mérővel nem lehet dolgozni ...” Szakközépiskolai oktatóm mondotta évekkel ezelőtt ezeket a szavakat, az első szakmai gyakorlatunkon. Csak épp azt nem mondta, hol is lehet a műszert megjavíttatni, hol is dolgoznak azok a mesterek? Tolómérőm már rég a kamra mélyén porosodik, rossz is, átlátni rajta. Középiskolás koromban még nem. de ma már tudom, hogy kik re- parálnák meg ... • PRECÍZEN, mint AZ ÓRÁSOK A felületi pontosságot mérő óra valahogy rendellenesen működik. Igaz. a számlapja is piszkos, az üveg is törött — sokat fogdoshatták az olajos kezek, sokat mérhettek vele, ám ettől még mutathat-' na az értékeket. S itt a baj; a mutató mindig megakad ..útközben". A mikronokat mérő órát nem dobják el: megjavítják. Itt nagyon el kell romolnia a műszernek, hogy selejtezzék. Hatalmas gyár a DIGÉP. s hatalmas gyárhoz illően nagy is a zaj. Légkalapács bömböl, szerszámgépek siví- tapak. a híddaru tülköl, mielőtt pár tonnás terhével útnak indulna. A kavalkádban oázis az egyik nagycsarnok végében levő kis műhely. Kinti hang csak megszűrve kerül be. s az esztergamonstrumok helyett csak egy minigép van a köszörű- és fúrógép mellett. Az ebben a műhelyben dolgozó Dózsa György szocialista brigád háromszor lett a vállalat kiváló brigádja, legutóbb tavaly, elnyerték a kongresszusi jubileumi oklevelet, s még több más címet ... Az órások pontosságával, precízségével dolgoznak ; műszerészek ... • NÉLKÜLÖZHETETLEN EMBEREK Kitüntetések, oklevelek a falon. A régebbiek még Mészáros brigád néven adják .tudtul a dicsőséget, az újabbakon már Dózsa György név szerepel, Mészáros Gyula, akinek a nevét csaknem tiz esztendeig viselte a brigád, ma is itt dolgozik. — Hatan voltunk, mikor megalapítottuk a brigádunkat 1959-ben. Akkoriban a könnyűgépgyárban dolgoztunk. ma a feladatunk a gyári műszerek karbantartása, kereskedelmi ügylet, szerszámok beszerzése .. (A brigád most héttagú. Hárman alapítók, négyen később csatlakoztak. Egyikük a DIGÉP pesti kirendeltségén dolgozik. Ök mondják, hogy a brigád komplex.) Tolómérő, mérőóra, lyuk- mérő. optikai műszerek — szinte minden pontosságot mérő eszköz megfordult már a kezükben. Mészáros Gyula és egyik kollégája a csillagászok baráti körébe jár. hogy az optikai berendezések működését jobban értsés... Kis műhely, nélkülözhetetlen emberek maréknyi csoportjával ... • NEMCSAK A MUNKA Büszkén mutatják vállalati takarékossági könyvüket, 270 ezer forintról indultak, s eddig csaknem egymillió forintot takarítottak meg a Diósgyőri Gépgyárnak. Segítik a diósgyőri állami gondozott gyermekeket, s a társadalmi munka mellett társadalmi tevékenységet is végeznek. Mindannyian valamilyen funkciót töltenek be a pártban. szakszervezetben, KISZ- ben. — Egyedül én vagyok öreg melós — mondja Mészáros Gyula. — A többiek mind megszerezték a technikusi, üzemmérnöki oklevelet, én jövőre már nyugdíjas leszek, dolgozni pedig nem most kell megtanulni... Az ajtóra nyitódásra működő csengő van felszei'elve. Aki bejön vagy aki kimegy, csengőszóval köszönti Riská István brigádvezetőt, s a tagokat: Nemesánszky Lászlót, Mészáros Gyulát, Csótai Istvánt. Rozsnavki Antalt. Kiss Jánost, Dabas Kálmánt... A Dózsa brigádot... I. S. Palackba zárt alkotókedv
