Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-07 / 184. szám
I Ki mángorol kicsi mángorlóval? Régi tormák új tartalmat keresnek Népművészek Miskolcon A nádudvari fekete kerámia jól illik a többi tárgy közé, a kis fadobozzal is tudok mit kezdeni, de a festett fakanál már mindenképpen a falra kerül, a dísztányérok mellé. A faragott szék sorsán még gondolkodom, és legjobban a gyapjú- szőnyeget szeretem; annak van helye, és bárhová terítem, van rendeltetése. Persze, ha más környezetbe kerülök, ismét törhetem a fejem, hogy mit hogyan helyezzek el, és nem vagyok benne biztos, hogy új helyükön is nekem tetsző, szép értelmet nyernek az évek alatt gondosan összeválogatott tárgyak. Vagyis abban a cipőben járok, mint nagyon sokan, akik elemekből összerakható, modern szekrénysorok, méregdrágán vásárolt stílbútorok között népművészeti tárgyak helyét, a két különböző világ harmóniáját keresik. Elszántan egyébként, mert ahogyan az amatőr fafaragók első országos konferenciájának egyik előadója megfogalmazta: a népművészet eszköztárát használva, egyfajta természetközelségre törekszünk. Igaz, egyértelmű, tiszta környezetre vágyunk. Egyértelműségre törekedett az a több mint negyven ember is, aki a 'Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház Marton Jánosné által vezetett fafaragó szakkörének hívására Miskolcon találkozott az elmúlt héten, hogy az ország tizennégy megyéjébe vigye el a hallottakat, és sok száz, a népművészetet, népi iparművészetet művelő amatőrnak tegye köny- nyebbé a dolgát. Az Akadémia, a Népművelési Intézet szakembereinek, muzeológusoknak, építészeknek, néprajzkutatóknak az előadásait hallgatták, vitatkoztak. Sokszor megnézték a vendéglátók keze munkáját dicsérő tárgyakból rendezett kiállítást, és keresték a választ a kérdésre: hogyan lehet, lehetne a népművészet mindennapjaink szerves tartozéka? Vagy egy másik kérdés: mit kezdjünk azzal a kultúrával, amelyet évszázadokon át a sajátunknak mondhattunk, és amely azóta kicsúszott a lábunk alól? — Az ötéves miskolci szakkör kezdeményezése rendkívül értékes — mondta dr. Andrásfalvy Bertalan kandidátus, a Magyar Néprajzi Társaság titkára. A fafaragók vannak ugyanis a legnehezebb helyzetben, ők találják meg legnehezebben a tiszta motívum- és formakincset. A faragó egyébként is magányos, egyedül szeret dolgozni. A miskolciakra jellemző kollektív munka és keresés egyelőre még kevés kör jellemző tulajdonsága. A hímzőknek például sokkal könnyebb a dolguk, mert számtalan kiadványban áll rendelkezésükre a vidékre jellemző motívumkincs. A faragást, a térben élő tárgyat nehezebb leírni, főként nehéz megmutatni. A fotó mellett sok-sok rajz szükséges hozzá, és bár nagyon jó lenne egy ilyen könyv, az összeállítása hatalmas munka. Marad tehát Nyár, napsütéssel és felhőkkel Szegedi ünnepi hetek He A jubiláló miskolci fafaragó-szakkör legjellemzőbb munkáiból rendezett kiállítás, az Ifjúsági Házban. a múzeumok útmutatása, és sokat segítenek az ilyen találkozók. amelyek a megvalósítás formája, lehetőségei mellett a lényeget kutatják. Az anyag, a forma és a funkció egységét kellene megteremteni, a régi formáknak mai rendeltetést adni. Mert aminek a paraszti életben funkciója volt, az ma sokszor csak értelmetlen dísztárgy. Egy kicsi mángorlóval senki nem mángorol, és a legszebb ivó- csanak már sokra vitte, ha cigarettatartó lesz belőle. Vagyis, mi a teendő? — kérdezhetjük, és felsorolhatjuk a három nap alatt elhangzott előadások témáját, a példákat, amelyek megmutatják: lehetne így ís. Pakson például volt olyan kísérleti építkezés, amelynek tervezői tudták, hogy a gyártmány olyan, amilyen elképzelést az ember a gépbe táplál. A kopjafa formáját visszaadja a loggia, tükröz- tetheti a házgyári ház árnyéka a legősibb formát. Éppen úgy, mint ahogy az évezredekkel ezelőtti „találmány”, a jurta statikáját veszi át a könnyűszerkezetes építkezés, ahogy egységben élhet a fa és a vasbeton, amely rokon anyaggá válik, ha a használat módja megfelelő. De (hogy szerényebb anyagi keretek között maradjunk) • mai értelmet nyerhet a régi forma a vasi példán, a kecskeméti kísérleten, ahol akadt mecénás a népi művészet hagyományait őrző gyermekjátékok előállítására. Meg lehetne találni a módját annak is, hogy (nem utolsósorban) a pénz, a megfizethetőség szempontjából elérhetők legyenek a dísztárgyak mellett a népi berendezési tárgyak is. Egyelőre ott tartunk, ahogy Péterfy László szobrászművész, a miskolci fafaragókor művészeti tanácsadója, a konferencia vezetője fogalmazott: — Az itt dolgozó fafaragók mellett még működik az országban (Debrecenben, Győrött, Szombathelyen, Egerben, Kecskeméten, Balassagyarmaton, Szentendrén) néhány kör, ahol tudják, hogy a tárgyaknak az ember szolgálata a feladata. Ahol az egyes ember sikerélménye mellett sokat ér, hogy maradandó művek születnek. A népművészet nem a felületre való díszítmény; az élet szerves része kell, hogy legyen. MAKAI MÁRTA Örömről tudósítok; személyes örömömről van szó. Arról, hogy azok számára, akik ott voltak 1958—59-ben Szegeden, a szabadtéri előadás- sorozat indulásánál, akik ennek az indulásnak részesei vagy akár csak egyszerű tanúi voltak, nem lehet közömbös, hogy annyi kérészéletű nyári tér-, vár- és városünnep között, amelyek rövid idő alatt alkalmi „haknizássá” degradálódtak és degradálódnak, személyes öröm, személyes ügy tudni és kimondani: Szeged megőrizte művészi rangját és tekintélyét. A szegedi szabadtéri játékoknak húsz év után tartozunk ezzel az elismerő gesztussal. Még akkor is, ha úgy érzem, az utóbbi években mintha nem volna mindig s minden a helyén a Dóm téri színház programjában. Mintha egy-egy műsorterv ösz- szeállításába túlságosan is sok, esetleges mozzanat tolakodnék. . . Az idei program sem mentes efféle kérdője- lektől-kételyektől. Mert, ha meggondolom: láttam már jónéhányszor a Hunyadi Lászlót, a János vitézt, voltam tanúja többször is az Állami Néoi Együttes kvalitásainak. Ami valóban új Dro- dukciónak számít, az a Bánk bán előadása — a húsz év alatt először az eredeti prózai műé —, s a Coppélia, a Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház balettegyüttesének tolmácsolásában. Láttam Katona József Bánk bán-iának szegedi. Dóm téri előadását. Az Illyés Gyula készítette „átigazításban”. Nézőként s nem kritikusként: élménynek, s produkciónak egyaránt felemás ez az előadás. A kritikus lemond itt a részletes, elemző értékelésről. A néző kér inkább szót. Az a néző, aki Miskolcról utazván Szegedre, otthoni hasonló élmények híján — ki mondja már meg végre, miért nem lehet a diósgyőri vár nyújtotta eszményi környezetben szabadtéri színházi előadásokat tartani! — fokozott kíváncsisággal nézte a nagy nevekkel tűzdelt ensemble „viadalát” a művel, s a fizikai, olykor a tehetségben erőt meghaladó kívánalmat támasztó környezettel, a grandiózus színpaddal. A néző személyes joga a szubjektivitás. Élve a joggal, leírom: ez a szegedi előadás mindenekelőtt egy kiemelkedő Me- linda-alakítás miatt marad meg nézői emlékezetében. S ha hozzáteszem, hogy ez az alakítás voltaképp „beugrás” eredménye, hogy Molnár Piroska Béres Ilona helyén játszotta ezt a szerepet, ez a tény ugyan a teljesítmény értékét nem növeli, de érdeklődésünket tovább fokozhatja. S a „néző” jogával élve mondom még: a többi főszereplőkhöz — beleértve a címszereplőt is — képest csakugyan erről az alakításról lehet és kell a teljes elismerés hangján szólni. Pedig Bessenyei Ferenc (Bánk bán),' Kállay Ferenc (Petur bán), Almássy Éva (Gertrudis) jelen színészetünk élvonalbeli művészei. Lengyel György rendezte a szegedi előadást; eredeti Bánk bán értelmezéséhez képest — úgy érezzük — félsikerrel. Megbontja a cselekmény kifejlődésének folyamatosságát, ritmusát, hogy — érezhetően a környezet kényszerének engedve — igyekszik látványos „találókat”, mozgalmas csoport- és tömegjeleneteket produkálni s ezekhez képest (a néző aspektusából legalábbis) háttérbe szorulnak a dráma két- és többszereplős, valódi nagyjelenetei. Fokozza ezt a sajátos „ritmuszavart” egy- egy szereplő rossz, vagy legalább zavaros szerepértelmezésén alapuló bizonytalan játéka. Meggyőződésem, hogy Almássy Éva például teljesen félreértett Gertrudis- alakítást nyújt. S Fehér Tibor kitűnő, korhű, a középkor atmoszféráját hitelesen megteremtő díszletével ellentétben Mialkovszki Erzsébet felettébb eklektikus jelmezei is zavaróak. Kovács János Tiborc-alakítása alighanem a kirívóan rosszul választott jelmez és maszk áldozatául esik. S ha megőrizzük emlékezetünkben Molnár Piroska kitűnő Melinda-alakítása képét, úgy igyekszünk minél előbb elfeledni ifj. Újlaki László „amatőr” II. Endréjét, vagy Némethy Ferenc szokatlanul kedvetlen, szürke Mikhál bánját. A szegedi ünnepi hetek eseménysorozata most érkezett félidejéhez. A Hunyadi László műsornyitó sikeres előadásai, a Bánk bán bemutatója, s a Magyar Állami Népi Együttes produkciói után újra — s immár sokadszor — megszólalnak Ka- csóh Pongrác melódiái a János vitézben, majd a belorusz balettművészeket láthatják a nézők. A mérleg elkészítése az utolsó előadás utánra marad. Három év múlva lesz ötven éve, hogy Hont Ferenc útmutatása nyomán először kapott színházat a szegedi Dóm tér. ötven év nem kevés idő, csaknem emberöltőt fog át. S ez az öt évtizedes távlat különösképp figyelmeztet Balázs Béla valamikori álmára, jövendölésére. Hogy csakugyan Európa népeinek művészeti találkozóhelye legyen a Tisza- parti metropolis. Hogy ez a találkozó Hellászhoz méltó kulturális ünnep legyen. PAPP LAJOS HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 14.00: Ezer- egy délután. — 14.30: Behár György kórusdalaiból. — 14.40: Réti József operafelvételeiből. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Sopronyi Mária zongorázik. — 16.00: Útközben. — 16.05: Két szimfónia. — 17.00: Hírek. — 17.10: Ancsel Éva filozófussal új könyvéről beszélget Zeley László. — 17.25: Félóra a Vujicsics együttessel. — 17.55: Puccini operáiból. — 18.25: Mai könyvajánlatunk. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Szerkeszti a kritikus. — 20.25: A rab. Ou- ezor Gergely versei. — 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21.30: Ami a számok mögött van. — 22.00: Hírek, — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz nerc külpolitika. — 22.30: Madrigálok. — 22.45: A gondolat hatalma. — 23.00: Szimfonikus zene. — *4 00: Hírek. — 0.10: Mészáros Agnes táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: A Budapesti Koncertfúvós-zenekar játszik. — 12.30: Hírek. — 12.33: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből. — 13.28: Kis magyar néprajz. — 13.30: Hírek. — 13.33: Állatmesék. A Bánk bán Tokajban A hagyományos nyári tokaji operaelőadások sorában az idén Erkel Bánk bánja kerül színre, augusztus 14- én, 16-án és 18-án. Az előadások — melyek rendezője Zsurzs Éva — este 7 órakor kezdődnek a Kossuth téren. Közreműködik — szintén hagyományosan — a budapesti I. István Gimnázium zenekara. A szerepeket az Operaház énekesed alakítják. Virágh Endre orgonaestje Virágh Endre orgonaművész ad koncertet holnap este 8 órától a Collegium Mu- sicum hangversenysorozat Evetében az evangélikus templomban. Műsorán Bach, Bach—Vivaldi, Koloss István, Kodály és Liszt művei szerepelnek. A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT (Miskolc, József Attila u. 70. sz., bejárat a Tüzér u. felől) az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbnszvezetőicet képez ki A költségeket a vállalat tériti JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK: # betöltött 21 éves életkor, # legalább 8 általános iskolai végzettség, # C kategóriára érvényes vezetői engedély, # kétéves hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, # büntetlen előélet Jelentkezés 1978. augusztus 7. és 12. között a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba) EJS33 — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: ötödik sebesség. — 18.00: Életed a kezedben van. — 18.30: Hírek. — 18.33: Zeneközeiben. — 19.40: Könnyűzenei olimpia. — 20.10: Fekete-Afrika történetéből. — 20.33: Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. . . Dokumentumjáték. — 21.35: Dani Rudolf népi zenekara játszik. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tóbiás. — 23.03: Zenés játékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Képek községeinkből. Széphalom. G. Tóth Ferenc műsora. — A mezőkeresztesi népdalkor felvételeiből. — Napjaink kérdései (Wirth Lajos jegyzete) — Sport — Slágerkoktél — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika (Üj gyártmányok a Medicor Műveknél). — James Last ének- és zenekarának felvételeiből. — Lap- és műsorelőzetes. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A kétfenekű dob Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 órakor Fogat fogért! Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Blöff Mb. szí olasz film Másfél, helyár! Kezdés: f3. hn5, 7 órakor KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ, ÉJSZAKAI VETÍTÉS Blöff , Mb. szí olasz film Másfél helyár! Kezdés: 9 órakor ART-KINO (Szabadtéri vetítés) A kopár sziget Japán film Kezdés: 8 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB San Babila egy napja Mb. szí. ojasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Holttest a Temzéből Mb. szí. NSZK film Felemelt helvár! Kezdés: f4, f6 órakor FÄKLYA filmklub Ilyen hosszú távoliét Francia—olasz film Kezdés: f8 órakor PETŐFI Piedone Hongkongban Mb. szí olasz film Másfél helyár! Kezdés: Í5, Í7 órakor SZIKRA Fotó Háber Magyar film Kezdés: f4, f6, f8 órakor TÁNCSICS Galiba az állatkertben Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f4, f6 órakor TÁNCSICS FILMKLUB San Babila egy napja Mb. szí olasz film 18 éven felülieknek! Kezdés: f8 órakor TAPOLCA, KERTMOZI A bosszú Szí. francia film 16 éven felülieknek! Kezdés: 8 órakor SAOVARI Gyalog-galopp Mb. szí. angol film Kezdés: 5, 7 órakor gárdonyi ifjüsagi PARKMOZI A fekete kalóz Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 8 órakor GÖ^ÜMRÖTT, KRÜDY Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja Mb. szí. amerikai film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor ADY MŰVELŐDÉSI HÁZ, klubmozt A bosszúállók Szovjet film Kezdés: 4, 6 órakor PERETFS A kétfenekű dob Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Fa yard bíró, akit seriffnek hívtak Mb. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 6 órakor SZIRMA Favard bíró, akit seriffnek hívtak Mb. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f6 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.80: Hírek. — 8.23: Életed a kezedben van. — 8.55: Zenekari muzsika. — 10.00: Hírek. — 10.05: Ballagó idő. Fekete István regénve folytatásokban. — 10.25: Baritonáriák: — 11.00: Szvjatoszlav Richter zongorázik. — 11.41: Egy jenki Artúr király udvarában. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Tűzön-vízen. — 8.20: Ti* perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Munkásdal-feldolgozások. — 8.40: Slágermúzeum. — 9.30: Tóbiás. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.
