Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-03 / 181. szám
amaamtmumammEB a miskolciaké a szó Elúszott a Ladám Evek óta játszom havi előfizetéses lottószelvénnyel. Ki- tanú vág., ok, oar eddig meg a Icgcseuelyeob larajuyeie- uicuyt svai sikerült Knugnom- rim a.iogy a júliusi szelvényen olvastam a centrum áruház tüntetését, biztosra vettem, hogy a mostani sorsolás aiaalmaval én, es csakis tn leszek a ooidog cada-tulajaonos. biztonság keuvéert a bc- kuiuesi határidő utolsó napján — ia <8. julius Zd-en —Küldtem be a centrumba a levelezőlapra íeiragasziott Centrum- beiy egeket. Uondoltam, hadd kerüljön a toooieK te tejere, ne Kelljen a szerencsés kezű kis úttörőnek kényekig turnal- nia crte a tóbo ezer — vagy tízezer — lap kozott, ila a tetejükön hever, cgyoöl kihúzza, s lehetetlen, iiogy ismét Kimaradjak a tonyeremenybol... Naiv voltam. Kimaradtam. A meglepetés akkor ért, amikor „Küldönceim” visszauoztak bélyegeimet azzal, hogy mar julius Z»-an — pénteken — cíviuck a centrumból a begyújtó ládákat. A sarki kukán kívül tehát senova se doo- liatiak volna ... Hát így történt- Pedig én a „játékszabályt” — a beküldési határidőt — betartottam. Csakuogy a centrum — vagy a Sportlogadási és Lotioigazgatósag.' — annál kevésoe. Ugyanis nem hiszem, hogy íeireérlettük volna egymást. Hiszen ha mondjuk, kapón egy üduiojegyet, ameiy augusztus ltí-tól 29-ig jogosít üdülésre, nem hiszem, hogy augusztus 28-an hazaKüluenek azzal, hogy az az utolso nap. Ezt csaK a példa kedvéért. Ha tévedek, javítsanak ki. Mivel biztos voltam benne, hogy a Uadat csak én nyerhetem meg, újabb dilemmáin: vajon milyen cseilyci perelhetném a beküldési határidőt megcsonkító illetékest az ilyenformán elúszott Ladámért...? Pócs Imre Miskolc, Bajcsy-Zs. utca A kék nagy vasaló Mesterséges akadály sfe Több hete veszélyezteti a gépjárműforgalmat a lillafüredi úton — Alsóhámornál — ez a mesterséges akadály. A vízművek szakemberei — miután kijavították, újrabetonozták a megsüllyedt vízaknát — ottfelejtették a tett helyén az útelzáró oszlopot, korlátot. S bár a beton maximum 2—3 nap alatt megkötött, a feledékenység tarlós. A nagy testű jármüvek — közöttük a városi autóbuszok is — lekényszerülnek a padkára miatta, jóllehet az éles kanyar amúgy is veszélyes. A környékbeliek szerint nappal még csak hagyján, láttatja magát a vízmű „márkajelzésével” ellátott oszlop, s tartozékai. Ám sötétedés után... ! Az oszlop tetején levő lámpatest nem működik. A kivilágítás nélküli útelzáró miatt ugyan — szerencsére! — eddig még nem volt baleset. No de muszáj azt megvárni... ? — kérdezik az alsóhámoriak. Meddig fogyasztható? így nevezték a pesti buszodat a téve egyik riportjában. Milyen igazuk volt! Találóbban rég nem neveztek el járművet. Hogy városunkban még nem terjedt el e néven, csak a véletlen műve. S hogy miért, <?rre néhány példa: A Kun Béla úti jelzőlámpánál és a Baross utcainál egy hét alatt három alkalommal láttam, hogy a 101-es gyorsjárat teljes sebességgel ..ment át” a piros jelzésen. Egy alkalommal pedig a Ba- ross-kanyarnál, a Tiszai felé „csak” négyen ugrottak a szélrózsa minden . irányába, mert a piros jelzésnek fittyet hányt az autóbusz vezetője. A gyorsaság és a kanyar megakadályozott a rendszám megjegyzésében. Július 15-én, szombaton délután a Hoffmann Ottó utcát tévesztette össze az M7-essel egy szóló kék busz. Igen nagy sebességgel szorította le a személykocsikat, s a nem túl szeles úttesten, csaknem a játszótér járdáját súrolva robogott el,, halálra rémítve közlekedőket, sétálókat és a sok kicsi apróságot. Egyébként is, csaknem minden jármű „megtúltosoA kenyerünkről van szó Olvastam a DH-ban a jegyzetet az AranyfolyosóróU Éppen azon a napon — július 29-én — magam is szemtanúja voltam, hogyan pergetik el városunk utcáin is — merem állítani — zsák- számra az aranyló búzaszemeket. Munkába menet —■ negyed hét körül — a Kun Béla úton láttam, hogy ió félzsáknyit szedett össze az eliiullajtott magokból egy ember. Legalább azt megmentette. A látvány nagyon szomorú, s egyben nagyon felháborító is. Hogy van szívük úgy megpakolni — bogár- hátúan — a szállítóeszközöket a jövő évi kenyerünket biztosító szemekkel? — S mi- ér( nem törniük el a kocsik oldalán tátongó réseket, amelyeken át szökik a járműről a búza? Hogy nemcsak egykét járműről van szó. arról már azóta is meggyőződtem. A tapolcai elágazásnál — a városba befelé is vezet ez a drága „aranyfolyosó”. Érthetetlen. Oly sokat hallunk, olvasunk arról, mekkora erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdaság dolgozói a szemveszteség nélküli betakarításért. Ugyanakkor az utakon mázsas^ám elfolyik. Ne hagyják! Figyeljenek erre is. Elek Antal Miskolc, Bezerédi u. 39. sz. dik” az Eszperantó tértől a Hunyadi utcáig. Az egyirányú Hoffmann Ottó utca arra csábítja a vezetőket, hogy minden késést itt hozzanak be. Csúcsforgalomban —reggel és délután — az őrült száguldással, a szabálytalan sávváltással ijesztgetik egyesek az erre közlekedőket. Érdemes lenne az ellenőrzést erre az útszakaszra jobban kiterjeszteni. I. L. Miskolc, Tízes honvéd u. Híven ápoljuk nemzeti hagyományainkat, áldozunk és büszkék is vagyunk rájuk. Olykor azonban megfeledkezünk rendszeres gondozást igénylő emlékekről. Ezek közé tartozik az avasi temetőben levő, számunkra kedves sír is: a színművészdinasztiát alapító Latabár család nyughelye. A Miskolcra látogatók közül igen sokan keresik fel az avasi temetőt, ahol szomorú látványt nyújt a síremlék. Jó lenne, ha erre is felfigyelne végre valamelyik szerv vagy inApró bosszúság, de bosszúság! Feleségem megbízásából csomagot kellett volna feladnom a Kun Béla úti postán. Nem sikerült. A hivatal zárva, renoválják, ajta.ian leiirat: legközelebbi felvevőhely az Ady Endre u. 2. sz. alatt. Elgyalogoltam odáig, am ott sem volt „sikerélményem”. A csomagot nem vetnék fel. Mondom: kiírhatta volna a Kun Béla úti postahivatal ajtajára azt is. hogy csomagot csak az 1-es vagy a Tiszai oályaudvaron levő postán lehet feladni, míg a renoválás tart. Csakhogy — mint mondták — ez nem az ő feladatuk. Csodálkoztam ezen, mivel „javaslatomat” a renoválás alatt levő posta ideiglenesen áthelyezett alkalmazottjának terjesztettem elő. Mit válaszolhattam hát! Jó. majd szólok a megyei igazgatóságnak. hogy' írják ki ők... Tudom, apróság. De bosz- szant az a szemlélet amelyet az Ilyenfajta válaszok — és eljárások! — tükröznek. Hiszen oly egyszerűen megkímélhetnék a fölös'eges mász- kálástól, fáradságtól az ügyfeleket. Miért nem teszik? Mező István Miskolc, Zsolcai kapu 17. sz. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírláp szerkesztősége 352? Miskolc. Bajcsy-Zsilinszkv út 15. Telefonszám: 18-221 f ,,B 1 ■ . . i-i Ne hagyjuk gondozatlanul! tézmény. s ha másként nem — anyagi erők híján —, társadalmi munkát szervezve intézkednének rendbehozásáról. Magam máris -jelentkezem: szívesen vállalnék társadalmi munkát ezért, annak ellenére, hogv kicsi gyermekem van. Úgy vélem, hogy a ma emberének nemcsak a lakhelye széppé tételével kell törődnie, de azzal is. ahol örök álmukat alusz- szák városunk hírességei. Simon Éva Miskolc, Gagarin u. 1. sz. A Réti Hírlap 1978. július Kién megjelent „A lecsú nyoma- ban” című cikkhez az alábbi tájékoztatást adjuk: — A laboratóriumi vizsgálat eredménye szerint a termék a vonatkozó szabvány követelményeinek megfelel. Jelölése szabványos, megfelelő. A termék az üzletben szavatossági időn belül volt. — Az intézet által kiadott szak- vélemény az általunk vett mintára vonatkozik. A bontott üveg A neve szép, de az ára?!... A Hungarokonzum boltjában nézelődtem az árupolcok kínálata között, s így ötlött szemembe egy hengeres fémdoboz, rajta a felirat: Rozella. És az ári 50 forint. Guszta volt az adjusztálás, kezdtem nézegetni, forgatni a portékát mind kíváncsibban, ugyan mit rejthet ez a vonzó „göngyöleg”. Percek múlva sem lettem okosabb, a feliratból nem derült ki semmi. Tájékozódásért az egyik eladóhoz fordultam, ugyan mondja már meg, hogy mi is ez? ö sem tudta! Most már aztán végképp és mindenáron meg akartam tudni, hogy mit kínál a dobozban az üzlet, s megkértem az eladót: bontsuk fel. Nem szívesen, de egy — „Csak nem képzeli, hogy minden vevőnek felbontunk egyet?” — megjegyzés kíséretében felbontotta. Nem vettem meg. Hengeres ostya volt benne. 50 forintért sokallottam. Hogy mások ne járjanak hozzám hasonló módon, tanácsoltam: írják rá az árura, hogy mi az. A. válasz meghökkentett: ők ezt nem győzik ...' Külön-külön fel- írkálni minden dobozra...?! Hogy mit gondolt rólam az eladó — nem tudom. Én mindenesetre azt gondoltam: van már törvényünk is, amely előírja az áruismertetés módját. De ha nem volna ... .50 forintért azért már meg is mondhatnák, hogy mi van a dobozban. ' Or. T. K. Miskolc minőségi kifogásolását a holt köteles intézni a vásárló kártalanításával, vagy az áru cserélésével. A kifogást bármely üzletben meg lehet tenni, mely olvan árut tart. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatói utasítással is szabályozta a fogyasztói reklamációk intézését, melynek értelmében ekkor nem szükséges a MÉVI szakvéleménye. — Az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény 22. §. 1. 2. pontja tartalmazza az élelmiszerek fogyaszthatósági határidejének feltüntetésére vonatkozó tudnivalókat. Első pontja szerint a gyorsan romló élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni a fogyaszthatósági határidőt. Második pontja szerint a jogszabályban meghatározott, huzamosabb időn át eltartható élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni azt az időtartamot, ameddig az élelmiszer a minőségét megőrzi. — A jelenlegi értelmezésben a szavatossági idő tulajdonképpen jogi kategória, mely azt foglalja magában, hogy a gyártó meddig szavatolja az általa készített termék minőségét. A tanasztala- tok szerint több termék szavatossági időn túl is teljes értékű. Forgalmazásáért és minőségéért — amennyiben értékesítésre kerül — a kereskedelem vállalja át a felelősséget. — Megjegyezni kívánjuk, hogy az 1977. január 1-én életbe lépett új élelmiszertörvény alapján kodifiált minőségmegőrzési időtartam, az eltarthatóság megállapítására az úgynevezett teljes romlási görbét megállapító tudományos kísérletek meg folynak a különböző kutatóintézetekben és iparági laboratóriumokban; eredményük 1980-ra várható. Ekkor fog végleges formát ölteni az, hogy a nevezett élelmiszerek csoportja milyenképpen lesz jelölve. Az intézet főelőadója által zárolt egyéb termékekről intézkedésre kértük fel a városi tanács kereskedelmi osztályát és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot. A zárolt szemes kávék cukrászati üzemben történő felhasználására, a Tere-fe- rc linzer, illetve a 8 tojásos házitarhonya csökkentett áron történő árusítására tettünk javaslatot. Megyei Elclmiszcrellenörző és Vegyvizsgáló Intézet Hová lett a Miskolcon nincs sósperec? — kérdezte tőlem országjáró jóbarátom. Debrecenben, Szegeden. Egerben és a Dunántúlon sokfelé kínálják a kedvelt csemegét, amit „valamikor” — nem is oly túl régen — városunkban is ropogtathattunk az utcai perecárusok jóvoltából. Most azonban ... Hiába is keressük őket a megszokott heVirágpusztítók A magyar költészetnek kétségtelenül egyik legszebb sora. hogy „Minden órádnak szakaszd le virágát”. Ezt azonban nem lenne szabad úgy „értelmezni”, ahogy egyesek teszik. A Hoffmann Ottó utca 21—35. számú —- nyolc lépcsőházas — bérház elől ugyanis rendszeresen törik, pusztítják a lakók által ültetett, s már szépen virító dísznövényeket. Jó lenne valami hathatós módszert találni a virágousztító garázdák megfékezésére. A bérház lakói nevében: M. I. özv. Kocsis Ferencné Miskolc, Baross G. u. 4. sz.: Türelmét kérjük. A 602-es tej- bülé vezetője kivizsgálja panaszát. Levelét a válasszal együtt közöljük. Váradi Józsefné Miskolc, Szabó L. u. 12. sz.: Senki sem sikkaszthat el közösségi pénzt büntetlenül. A büntetésnek ' feltétele azonban, hogy a károsultak rendőrségi feljelentést tegyenek. Forduljon a város' rendőrkapitánysághoz. Csakis így kaphatják viasza iskolai osztályközösségük pénzét, s csak így nyeri el méltó büntetését a bűnös. Török László Szentistván, Kisfaludy u. 9. sz.: Panaszát az Ali ami Kereskedelmi Felügyelőséghez továbbítjuk kivizsgálás végett. A vizsgálat eredményétől függően visz- szatérünk rá. Kádár Sándor Pere, Kossuth u. 18. sz.: Megpróbálunk segíteni. Türelmet kérünk. T. K.-nak: Nem lehet. sósperec? lyen — a Sötétkapu, a Szabadság tér és a mozik környékén —. nincsenek. Vajon az áru vagy az árus hiányzik? Az olcsó és finom perecek visszatérhetnének városunkba. Nemcsak a turisták, de gyermekeink örömére is. Istók Laura Miskolc, Baross utca
