Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-30 / 204. szám
Hórukk-mustra kilenc után ic Eligazítás lövészet előtt Ropog a géppisztoly, dőlnek az a'akok Munkásőrök, lövészeten — Cél a felbukkanó mellalak. rövid sorozatokkal tűz! A parancs elhangzása előtt tíz gázálarcos, rohamsisakos munkásőr töltötte csőre géppisztolyát. hogy harci körülmények között végezzék el az éleslövészetet a harsányi elektromos lőtéren. A vezényszót követően géppisztolysorozatok verték fel az erdő csendjét, s a hátunk mögött kézigránát-durrogások is hallatszottak. Ménesi József, a Munkásőrség ózdi zászlóaljának parancsnoka táiékoztatott: — Egységünk a kiképzési tervekben meghatározott őszi éleslövészeten ad számot arról. hogyan sajátították el a lőelméletet. s annak gyakorlati végrehajtását. Az éle«lö- vészeten pisztollyal és géppisztollyal küzdik le a célokat. ugyanakkor éles kézierá- n^dobást is végrehajtanak a lőtér erre kijelölt részén. Nincs könnyű dolguk, hiszen többen éjszaka még a bányában dolgoztak, s a meglehetősen fárasztó munka után vállalták, hogy végrehajtják a megszabott feladatokat. Ennek ellenére az eddigi eredmények biztatóak... Hogy mennyire így van, azt mutatta Barkóczi Istvánnak, a Munkásőrség megyei parancsnoksága kikéozési szakcsoportvezetőjének egyetértő bólogatása is. — Nagyon lelkesen hajtják végre az ózdi zászlóalj tagjai a gvakorlatokat. s fegyelmezettségüknek köszönhetően, eredményeik is igen jók. Ez a megfelelő felkészítést bizonyítja, amire a parancsnokok lehelnek büszkék, hiszen az ő munkájuk ezen mérhető le. A Borsodnádasdról. Ózdról, Ktráldról és Farkaslvukból érkezett kohászok és bányászok számára külön élményt jelent, hogv először lőhetnek elektromos lőtéren, ahol nem kell azért izgulni, hnav talált-e avagy sem a lövésük, hiszen találat esetén, az alakok automatikusan lebuknak. Néhány percre a.kéz’gra- nátdo'^ások helyszínét is felkeressük, ahol a fül 'ketítő dörrenést hatalmas füstosz- lon követi, bizonyítva, ezt a feladatot is sikerrel hajtják végre a munkásnrök. J°'lem- ző: egyetlen eiőkéozősük — d~ Nami Zoltánná, aki „civilben" Ózdon fogorvos — kiváló eredménnyel fejezte be a lövészetet. . Akik pedig végeztek a gyakorlat végrehajtásával, s az ezt követő fegyvertisztítással, már a kondérok köré sereg- lettek. ahol ízletes, kolbászos babgulyás készült. Az étvágy- gval sem volt baj. pillanatok alatt kiürült minden kon- dér... (tóth) ★ így még nehezebb. Célratariás gázálarcban, tűzparancsra várva. ie Pihenőben (Sólymos László felvételei) Milyen munkás az alkalmi munkás? „Ez szabad élet. Azt és annyit csinálok, amennyit akarok Egy kicsi történelem: nálunk hajdan az alkalmi munkás hajnalban kiment a piacra, télben, őszben, hideg tavaszban ital nélkül is melegedhetett a kocsmában és várta a jó szerencsét. Akit „mustra” után (jaj volt a szemre csenevésznek!) napszámra válogattak, az a pengős, pengő húszas napszámnak úgy örült, mintha megütötte volna a főnyereményt. És azt se kérdezte, hogy mit kell csinálnia és miért... Akit nem választottak napszámba, az maradt a ko- corgóban és leste a jó szerencsét. Kofa ládáját húsz fillérért, ládákat, zsákokat fél vagy negyed napszámért. És a gazda napszámost mindig talált. ‘ Piac, 1978. A személyi igazolvány bejegyzése szerint Kród Gyula. Napszámos. A pontosság kedvéért: alkalmi munkás. A napszámos kifejezés ugyanis meghalt, vagy haldoklóban van, s jószerével senki sem használja már. Ha napszámost keresnek ma, akkor itt, Miskolcon, a reggeli piacon háromszáz forint az ára. — Nem éri meg, uram. Itt lepakolok egy autót, nyolcvanért. De ha ügyes az ember, akkor négy-öt kocsija is akad. Engem itt mindig megtalálnak, kilenc után a Paprikában. — Milyen munkákra? — Én már költöztettem, egyszer, amikor megszorultam, szedtem cukorrépát, van egy kis kétkerekű taligám, azon szállítok. Akár hiszi, akár nem, vittem már haza szobabútort ötszázért. S. Gy. elmondta, hogy ő nem egyszer elment már egy- egy vásárra is. A Hétfői Hírekből lesi ki a vásár napját. A nap akkor jó, ha megvan a négyszáz forint. Általában van is ennyi. A mestersége különben lakatos, elmehetne akármelyik gyárba, de ... — Uram, ez szabad élet. Itt azt, és annyit csinálok, amennyit akarok... A múltkor összetörtünk egy zongorát, de olyanokkal voltam, akik csak kezdik ezt a szakmát. — Mit szólt a megrendelő? — Nálunk nincs garancia Ha van pénze, rendelte volna meg a boyszolgálaHól, ha meg az olcsóbbat keresi, akkor övé a kár... Jártam a Zsarnai telepi éjszakai, a Búza téri nappali piacon. Kerestem embereket, paradicsomrakáshoz és költözéshez. Ugyanott kerestem segédmunkást építkezéshez. Az előbbihez kaptam, a többihez nem. Az előbbi óra napi napszám, aminél a bevallott alkalmi jövedelem is nagyobb. — A rendelők nem szeretnek minket, pedig dolgozunk mi annyit, mint bárki... — Nézze, én beállók a kocsmába, most már csak kilenckor — nagy érvágás volt ez rajtunk — és várom a kuncsaftot. Egy, vagy kettő, vagy három mindig akad. És keresek annyit, mintha elmennék a gyárba, és reggelente szondába kellene fújnom ... Foglalkozása: alkalmi munkás. Nem dolgozik többet, sőt szerencsés napokon lényegesen kevesebbet, mint az, aki szakmunkásként vagy segédmunkásként napi nyolc órában dolgozik a gyárban. Immár ismétlem: a bevallott keresetük napi 400—500 forint. Szerencsétlen napon lehet száz is, de kevesebb soha ... Nincs olyan város Magyar- országon, ahol ne tartanák számon a hajdani emberpiacot. Ez a piac lényegében megszűnt. A talaját vesztette el. A jóra jött világban meghalt Tersánszky Józsi Jenő, Krúdy, Móricz hőse, a napi kenyérért toporgó ember. Ez idáig nagyon szép és nagyon jó. Az, hogy támadt helyettük valami úi, valami torz. az csak szolgáltatási rendszerünk hiányát jelzi. Az én megszólaltatott alkalmi .munkásaim nevetve mondják, hogy bejelentés nélkül egy kisiparos is ad három kilót egy napért... Az utóbbi mondatból úgy tűnik, mintha társadalmilag szentesítették volna az alkalmi munkások státuszát. Némi rossz érzéssel mondják az alkalmi munkások, hogy a rendőrök nem szeretik őket. Nos, azt hiszem, hogy társadalmilag sem lehet szeretnünk őket. Kasztjuk olyan, mint valamiféle történelmi emlék. A lehetőség a mai munkaerőhelyzetben olyan, hogy a szakmunkás is szívesen trógerol, ha ráviszi a lelke... Boyszolgálat a piacon nincs, szervezett munkás a piacon nincs... ■ ■ A fentebb leírtak illusztrációjaként, bármennyire is megharagszanak ' néhányan, írnom kell a gépesített napszámosokról is. Illetékes szerveknek kellene odafigyelni arra, hogy jó néhány faluban található már maszek traktor, s hogy elég a Tiszái pályaudvarra lemenni, hogy találjon az ember maszek taxist ... Ha valakinek személygépkocsija van. akkor igen előnyös feltételek mellett elszegődhet egy zöldségkereskedő napszámosául, és heti két, Bosnyák téri úttal annyit kereshet, hogy azt már szinte szégyellem kimondani. Tévedés ne essék, nem vagyok a kisipar, vagy a szabad munkavállaló ellensége, de ha a termelésből vesz el szakmunkásokat, értékes embereket, akkor nagyón alaposan a végére kell járnom, hogy milyenek ezek a feketén szerzett jövedelmek. Ha nagyobbak, mint a termelő- munkában kereshető jövedelmek, akkor igazságot kell tenni. Történelmileg a niaci toporgás egykor a megélhetés egyetlen, utolsó forrása volt. Manapság pusztán az ügyeskedés lehetősége, gyakorlata. BARTHA GABOR Két napig a Csanyikkn tanácskoznak Értelmiségi Fiatalok Tanácsa A Halló, itt Balaton a Bartókban Eredetileg a Vasas Ifjúsági Parkban rendezték volna meg augusztus 31-én este nyolc órai kezdettel a Halló, itt Balaton című műsort. A rendezőség értesíti az érdeklődőket, hogy a hűvössé vált időjárás miatt, a rendezvényre a Bartók Béla Művelődési Központban kerül sor ugyanebben az időpontban. Városi tanácstagok fogadóórái 1978. augusztus 30. Szabó János, könyvtár, József A. u. 95., 18 órától; Varga Zoltán, 1/8. sz. pártalapszerve- . zct. Csabai kapu 8., 17 órától. 1978. augusztus 31. Dr. Farkas József. Vörösmarty Művelődési Ház, Lenke u. 14/a., 18 órálóL A csanyiki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolán tegnap délelőtt dr. Nagy Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának elnökletével megkezdte kétnapos tanácskozását a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsa. A tanácskozás sokrétű napirendjéről a tanács titkára, Fekete Tibor elmondotta, hogy mindenekelőtt a következő mozgalmi évvel kaocso- lalos feladataikat, az akció- program összeállításához, új akciókra leendő javaslataikat tárgyalják meg. Ezért is ..vonultak el” a fővárosból Miskolcra, ahol számos jó tipnet kaphatnak a munkához. Áttekintik a Magyar Pedagógiai Társasággal és a Magyar Jogász Szövetséggel kötött együttműködési megállapodásuk eredményeit, további feladataikat, majd a fiatal orvosok helyzetéről, a KISZ- körökben végzett munkájuk tapasztalatairól, a továbblépés feladatairól ejtenek szót. (Ezen anyagukat a közeliö- vőben a KISZ KB Intéző Bizottsága is megtárgyalja.) Ezután a szakmunkás-képesítéssel az egyetemre került fiatalok visszailleszkedésének tapasztalatait taglalják, majd Miskolc város két értelmiségi KISZ-bizottsága — a pedagógus és egészségügyi KISZ- bizottság — munkájával, szervezeti felépítésével ismerkednek meg. E téren ugyanis a KISZ Miskolc városi Bizottsága úttörő munkát végzett, hiszen ilyen nagy létszámú és erős pedagógus KlSZ-bi- zottság az országban sehol nem működik. Az itt szerzett tapasztalatok alapján szeretnék a megyei városokban. s más nagyvárosokban — ahol a lehetőségek adottak — átszervezni a pedagógus és egészségügyi szervezeteket. A tanácskozáson a tanács 25 tagján kívül a 10 állandó meghívott, valamint a tanács bizottságaiban dolgozó borso- di-misko'c’ fiatalok vesznek részt, természetesen kiegészülve a pedagógus és egészség- ügyi KISZ-bizottság érintett vezetőivel, s a KISZ Miskolc városi Bizottsága vezetőivel.
