Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-30 / 204. szám
k \ tapolcai útelágazásnál * Valahonnan ki kellene jutni az „Y”-ból... (Kovács Attila jelvétele.) vinni. Sőt most már bizonyos, hogy 1980. június 30- ig, amikor rendeződik a 3-as út bevezető szakaszának kérdése, végleges nyomvona- la. nem épül jelzőlámpa sem a Kun Béla út kijövetelénél, áem a tapolcai útelágazásnál. (Sokan felsóhajtottak ezt a hírt hallván, mondva: vajha annak idején a mindig rossz és majdhogynem félesleges Petneházy utcai lámpát egv kicsit feljebb vitték volna, a Kun Béla út kijöveteléhez...) Jelzőlámpa tehát két évig nemigen lesz a két útkereszteződésben. Ám a forgalom további növekedésével, további tumultusokkal kell számolni. Nem segíthetnek-e a rendőrség forgalomirányítói? — vetődött fel. Kezdjük azzal: már eddig is sokszor segítettek. Sajnos, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A megyének ugyanis mindössze három forgalomirányító közlekedési rendőre van. A többiek járőrök, akik ugyan közbeavatkozhatnak tumultus esetén (mondjuk vasárnap délután), s irányíthatják a forgalmat, de mégsem ez a fő dolguk. Talán segít majd valamicskét az, hogy Miskolcon (továbbá Ózdon. Mezőkövesden és Szerencsen) a közlekedésrendészeti munka átszervezése várható, s így több erő (irányító) jut erre a' két kritikus helyre. Ny. I. likőr esz elzőámpa? Vasárnaponként (sőt hét- enap Is) autók hosszú sora r a tapolcai útelágazásnál, ?y kijusson a 3-as útra. .ionosén ilyenkor, nyáron ?y a tumultus, amikor a andolúk tömegei miatt sülödnek a 2-es és a 2-es írsjáratok. amikor ezer és ■r más megyebeli és küldi turista árasztja el az ülöterülelet. a hotelokat, a npingeket. A legtöbben gcdetten távoznának, ám végső búcsú Miskolc-Ta- cától. az elágazásnál való jutás a főútvonalra ...nos glehetösen nehéz. Nti lesz a kirándulók egy- növekvő tömegével, mikor p jelzőlámpát ez a fontos cereszteződés? — tette fel kérdést az MKBT elnökiének legutóbbi ülésén is Fövényessy József, az, el- kség tagja. Mások mind- t hozzátették: hasonlóan tsz a helyzet a Kun Béla ól való kijutás megkisér- ekor .. . Arról már nem is »zélve. ha például valaki a in Béla útról az avasi la- telepre szeretne felmen5ajnos — mondotta Hever van. az MKBT titkára, a •gyei közlekedésrendészeti -tály vezetője — egvha- tr nem számíthatunk a Ivzet gyökeres változására yik- helyen sem. Ugyan ír két év óta konkrétan ■gyalnak az illetékesek PM. tanács) az oly fontos zölámnarends^r létreho- sáról, nem sikerült dűlőre A villámnak lélektana is van Budapesten rendszerint délután, Debrecenben délelőtt csap bod a mennykő A villámoknak nemcsak fé- ük. hangjuk, hanem lélek- nuk is van. Ez derül ki a Uámcsapások törvénvszerű- geinek feltárásán munkál- idó' szakemberek. — meteo- lógusok és fizikusok — ta- isz.talataiból. Például Borsodban Ma már pontosan megha- rozható a villámcsapások enetrendje — mondja Vad- ’rti Ferenc, az Országos eteorológiai Előrejelző Szóidat munkatársa. A zivata- >k döntő többsége ugyanis éli 12 és délután 6 óra kö- itt alakul ki. Ekkor ,a leg- agasabb a napi hőmérsék- t s ilyenkor a legintenzí- ;bb a, légcsere, vagyis a llámlás egvik előidézőié. Az. őoont azonban tálanként iltozik, Budapesten például ibbnvire a délutáni. Debre- ;n vidékén oedig a délelőtti -ákban villámük leggvak- tbban. A délnyugati irányól előző nap elindult ziva- irfrontok általában ekkor •nek Hajdú-Bihar megyébe, zek a melegfrontok — részen a begyek légterelő ha- isára — 10—ló kilométer astag gomoly fel hőkké sűrűidnek. amelyekben a dozí- v és a negatív töltések el- sz'ása váltja ki a villámlást. A meteorológiai sz.olgálat- ál néhány éve még villám- zárrdáló készülékek reéiszt- álták a „tüzes ostor” felhuk- anását. s ezzel kialakult a mennykő’' gyakoriságának vszágos térkéné. Eszerint a «látra, a budqi hegvek. a Ba- ;onv és a borsodi hegyvidék áiain hasítja a legtöbb viliim —, évente — az eget. A rekordot mégis Debrecen tartja, ahol egyetlen zivataros napon 227 villámlást mért a számlálógép. Ennek egy részét azonban a sűrű felhők miatt nem látták a város lakói. Budapest sem sokkal marad el ettől a rekordtól. A főváros légterében 200 villámlást jelzett egy napon a készülék. Ugyanakkor a sík vidékeken, a Hortobágyon, a Nyírségben és a Kiskunságban viszonylag ritkán zavarja meg a nyár nvugalmát a természet „vakuja”. A mérnököket, fizikusokat is élénken foglalkoztatia a villámlás je’ensége. A villámlás során lejátszódó fizikai, kémiai jelenségekből Horváth András, a Budapesti Műszaki Eevetem erősáram, nagv- feszültség-teohnika tanszékének vehetője villantott fel néhányat. Kiderüli, lioiív rövidlátó A villám „rövidlátó” — derült ki a szakemberek tapasztalataiból. Csak a becsapás helyétől 30—40 méter magasságban szemelik ki cél- pontiukat. Ez is csak nagyobb áramerősségű. haragosabb villámok iellemzője. a kisebb erősségűek ugvanis még alacsonyabban „döntik el", hová csapjanak. Ezzel magyarázható. hogy a nagy erejű villámok többsége az. amúgv- is vonzó célpontokat. így például a villámhárítókat támadja. míg a kevésbé erősek — nemegyszer — a házak kéményébe ütnek be a villámhárító helvett, de éppen gyengeségük folytán, nagyobb kárt nemigen okoznak, legfeljebb a kémények tégláját lazítják meg. Egy-egy villám átlagban 20—25 ezer amper erősségű, energiatermelésre mégsem hasznosítható, mert az energiához feszültség, áramerősség és idő kell, a villámlás ideje viszont csak alig néhány tized másodperc. Emiatt több ezer villám erejét kellene összegyűjteni egvetlen órányi áramszolgáltatáshoz. Besodorja a huzat Egv átlagos villám körülbelül 20 ezer fok hőmérsékletű. ezért ..gyújtogat'’, miközben rombol is. Romboló hatása különösen jól megfigyelhető a villámsújtott fákon. A fába érkező mennykő a külső kéregtől néhány év- gyűrűnyire befelé, a fa legnemesebb részén szalad végig. A fa seitüregeiben a magas hőmérséklet hirtelen gőzt fejleszt, amelynek növekvő nyomása valósággal szétrobbantja. széthasítja a törzset. Köztudott, hogy zivatar, égzengés idején nem ajánlatos huzatos lakásban ülni. azt viszont kevesen tudják, hogy a huzat csak a gömbvillámot sodorhatja a helyiségbe. A gömbvillám viszonylag ritka jelenség, nem más. mint a villámból leszakadó ionizált izzó gáztömeg, amelv körülbelül léggömb nagyságú és lebegve sodródik a légben. Villamosság nincs benne. viszont több ezer fokos hőmérséklete tüzet. égést okozhat. A gömbvillám t'Z- hOsz másodpercig vándorol a levegőben, maid magas hőjét leadva kihűl, megszűnik. KENDE GÉZA A DH várospolitikai fóruma Kint vagyunk a vízből Itt van mindenki, aki érdekelt a munkában, a tervezőtől a kivitelezőig. Természetesen az utóbbiakra vár a végső szó kimondása. Legutóbb is ők nyilatkoztak — levélben. Közölték a Miskolci Vízmüvek. Fürdők és Csatornázási Vállalat vezetőségével, hogy a tervezetthez képest jócskán megnőtt az elvégzendő munkák értéke. Jócskán? Helyesebb, ha így fogalmazok; több mint kétszeresére, hiszen eredetileg 10 millióra kalkulálták a felújítás költségeit, most pedig már 21 milliónál tartanak. a fürdő felújítása? Meddig; tart inéij Csontig lekaparták a nial- terhúst a falakról, de a bejárat melletti tábla eddig állta a felújítás viszontagságait. Leolvasható róla, hogy a Szabadság fürdőt 1892—93ban. azaz két év alatt építették. Nem minden célzatosság nélkül hívják fel a figyelmem a patinás szövegre a fürdő gazdái. A felújítás ugyanis lassan három éve tart. Hogy medig még, arra éppen ma kell választ kapnunk a városi tanács építési es kúZtCkeuc-n oszia yu a.«ul szervezett „bejáráson". az uszodát A Miskolci Építőipari Vállalatnak nem ez az egyetlen munkája a városban. Hogy mást ne mondjak, jórészt rájuk hárul a munkáslakásépítés is. A vállalat vezetői nem is tagadják: az első két évben igen keveset tudtak elvégezni a felújításból, mivel munkásaikat máshová kellett vezényelni. Most már jó ütemben halad a munka, de — figyelembe véve a tetemes terven felüli feladatot is — az év végére semmiképpen sem tudják átadni a fürdőt. Csak annyit ígérhetnek, hogy — az iskolai úszásoktatás érdekeben — október végére befejezik az uszoda felújítását. A többi részleget, azaz a kád-, súly- és .gőzfürdőt a jövő év derekáig szakaszosan adják át. Elsőként a kádsorokat. A megbeszélés azzal zárul, hogy pontos ütemtervet készítenek a hátralevő mun kákra az építők, melvne végrehajtását a városi tanát építési és közlekedési oszt; lya lépésről lépésre ellenőr; + A kazánház már kész, de a fürdő fala még „átlátszó". (békés) Változott a program Elsőként arra kér választ Gergely László, az építési és közlekedési osztály helyettes vezetője, miért kell ilyen sok pótmunkát elvégezni. A tervező így indokol: annak idején, amikor a fürdő felújítását elhatározták, még arról volt szó, hogy csak néhány évre kell helyreállítani. Napirenden volt ugyanis egy új, fedett uszoda és tisztasági fürdő építésének a terve. A felújítási programot is ennek megfelelően dolgozták ki. azaz csak . a legsürgősebb javítási munkákat irányozták elő. Közben kiderült, hogv a terv valóra váltása meghaladja a város anyagi lehetőségeit. A Szabadság fürdőt tehát úgy kell felújítani, hogy még sokáig szolgálja a város lakosságát. A Miskolci Építőipari Vállalat vezetői azzal egészítik ki az elhangzottakat, hogy ahová csak nyúltak a munkások a felújítás során új és új hibákra bukkantak. És a határidő? Az épület csaknem évszázados és a szüntelenül párában fürdő falak, még inkább a fagerendázat maliik, korhad. Jórészt megette a rozsda a falban húzódó vezetékeket éá új kazánházzal is ki kellett egészíteni a fürdő régi berendezéseit, hogy a mai igényeknek megfelelően működhessen tovább. Mindazt, amit a szakemberek elmondtak, megerősítik a bejárás során szerzett tapasztalatok. A séta végén senki sem sokallja azt a 11 milliót, amivel a felújítás költsége a tervezetthez képest eddig nőtt. Ám nemcsak a felújítás költsége változik, hanem a befejezés határideje is. És ez talán még szomorúbb, mint az előbbi. A város egyetlen tisztasági fürdőjéről, illetve fedett uszodájáról van szó és — ismétlem — a felújítás lassan három éve tart. Azt reméltük, hogy az idei év végére legalább befejeződik. Elsőként A fa tartószerkezetet is megette az idő, a gerendák többségét ki kell cserélni.
