Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-29 / 203. szám

A nyúl divatos, a nutria drága Kira katnésőben Itt van az ősz, itt van új­ra... Sőt a t:l is. Legalább­is a ruházati üzletekben, ci­pőboltokban. A pénztárcán­kat ugyancsak kizsigereli a nyári szezonvégi vásár, de a kereskedelem nem kegyel­mez. Megjelentek a kirakatok­ban és a boltokban a bőrka­bátok. a bundák, a csizmák és a cúgos cipők. Divatosabb, gazdagabb, jobb-e a válasz­ték, mint az elmúlt évben? Ezzel a nem titkolt szándék­kal néztem sorra a miskolci kirakatokat. Jó érzés volt konstatálni, hogy ebben a divattal való félelmetes versenyfutásban megpróbál lépést tartani az ipar és a kereskedelem. Igaz, ennek megvan az ára is. Aki a legutolsó divat sze­rint akar öltözködni, és mi­nőségi portékát kíván ma­gára ölteni, annak ki kell nyitnia a pénztárcáját. Kezdjük a szemlét a Ta­nácsház tér felől. A férfiru- ha-szaküzletben . az ízléses és szép bőrkabátok mellett megkérik az árát annak a 3200 forintos, kevésbé szép művelúr kabátnak is. A ci­pőboltban a legmodernebb női csiz­mát 1070, illetve 1390 fo­rintért kínálják, de szolidabb anyagból és ki­készítéssel 524-ért is adnak. Kapható minden színben: fe­ketében. vörösben és zöld­ben. A Sötétkapu alatti Centrum cipőboltban a 950 forintos nyersbőr színű -fér­ficsizma nyerte meg a tet­szésemet. és dömping van az erősebb nem számára a di­vatberkekben egyre hódító cúgos cipőkből is. A 490 fo­rintos. kissé túldíszített fér­ficsizmáról inkább lebeszél­ném a vásárlókat. A színházzal szembeni di- vatáru-szaküzletben elraga­dnak a férfipulóverek, csak az áruk igen borsos: 890, il­letve 930 forintért adják. A Modellházban 9300 forint egy rövid irha. de szolidnak és elfogadhatónak mondható a középkorosztálynak szánt kétrészes ruha — 498 forint. A villanyrendőri férfiruha- szaküzletben amelyik férfi nem tudna magának bőrka­bátot venni, az magára ves­sen. Tavaly meg ugyancsak pult alól lehetett hozzájut­ni a 2500 forintos bőrka­báthoz, most van belőle minden mennyiségben. Angol importból 2630-ért, egyiptomi és mongol 2500-tól 4040 forintig. Kár. hogy a ki­rakatban ugyancsak hátra­szorult a kamaszokra való hangulatos, színkombinációs velúrdzseki, amelynek az ára 1210 forint. De aki nem szereti a bőrholmit, 1070 fo­rintért sportos fazonú szö­vetkabátot is vehet. Szűcsipari Szövetkezet: 24 300 forint egy nutriabun- da. Mellette 2600-ért egy nyúlszőr. Nem akarok az üz­letrontás hibájába esni, de ha az utcán szembetalálko­zom a nutriával. nem tudom megmondani, milyen értékes szőrme. Itt legalább rá van írva. De az ember nem ta­lálkozik az utcán minden percben szőrmeszakértővel, Szóval, nekem a nyúlbunda szimpatikusabb, és éppen most divatos is. Van még usánka és sildes sapka — uavancsak nyúlszőrből — 500. illetve 350 forintért. Kicsit szomorkás a hangu­latom. amikor a Tündében és a gyermekruházati boltok kirakatában ..kamaszirhát'' látok 11600, illetve kis hölgyeknek va­ló bakfis irhát 9300 forint­ért. Bőrk'abátot 4940-ért. juhnap- pát 5560-ért. Mivel a legtöbb szülő vállalja az anyagi ál­dozatot, hogy csemetéje a legutolsó cuccokban járjon, megveszi. De mit is tehetne? Ami olcsóbb, azon meg is átszik. Mert akadnak jócs­kán — elnézést a kifeje­zésért, de jobb nem jutott eszembe — kisfiúknak való bohóckockás kabátok és mű­szőrmével agyoncsapott szö­vetek. Elégedetlen voltam a Centrum Áruházban látott oébirevalókkal is. Igaz, az 520 forintos együttes alapanyaga kitűnőnek lát­szott. de a fazonja ugyan­csak divatjamúlt, ugyanúgy, mint a 249-ért kínált kapuc­nis, de horgolással eléktele- nített kiskabátnak. Ugyancsak a Centrumban: a divatos női lábbelik 500- nál kezdődnek. De az igazi, a spanyol import 920. Ami szolidabb, az 350. De ha jó a feje, a fazonja, hibádzik a talpa. Láttam torztalpúa- kat — már nem is divatosak — 475-ért és 252-ért. Vala- mennvivel jobbnak ígérkezik a csizmaválaszték a gyer­mekeknek. Több a bőrből készült, di­vatosabb lábbeli. Sajnálatos, hogy egyelőre csak egynéhány piéretben kapható a gumicsizma, de ígérik, hogy 23-as számtól Kezdve lesz. Még egysze^r az összképről: a módi a férfidivatban lé­pett nagyobbat előre, s ez meglátszik a kirakatokon. A női divat tartja a színvona­lat. csak a gyermekruhákkal elégedetlenkedhetünk még a beköszöntő őszi-téli szezon­ban. OLÁH ERZSI Kalocsai terítő — de cukorból A prágai „olimpiára11 készül a borsodi mesícrcukrász Prágában, a Julius Fűtik parki Kongresszusi Palotá­ban október 9. és 12. között rendezik meg a szakácsok, cukrászok és felszolgálók III. nemzetközi bemutatóját és versenyét, a GASTROPRAG ’78-at. A négyévenként sorra kerülő rendezvény afféle szakmai olimpia. A Magyar Szakácsok és Cukrászok Szö­vetsége a két szakács, a két felszolgáló, az egy mixer és két cukrász között „beválo- gatta” a csapatba Kopcsik Lajost Is. A Borsodi Vendég, látó Vállalat mestercukrásza a kazincbarcikai cukrász­üzem vezetője. A cukrászüzem édes süte­ményillata belopózik a csöpp­nyi irodába is, ahol a ke­rek, faragott, üveglappal bo­rított fatálcán almazöld, négyszögletes doboz díszük, tetején és négy oldalán gyö­nyörű, színes kalocsai hím­zett-virágos csipketerítővei. Nincs az a jó szem. amely e térítőkét egy méterről meg­különböztetné az igazitól! Pedig ezeket a kalocsai csip­kéket cukorból varázsolta a dobozra a fiatal mestercuk­rász. — Ez a tulaidonképoeni kiállítási anyag fele — mond­ja Kopcsik Lajos. — A do­bozba 15-féle és színű tea­sütemény kerül, s az egész kiegészül még további ki­sebb munkákkal. Mozgalmas napok várnak Prágában a magyar csapat tagjaira. Egyénenként részt vesznek a nagyszabású kiál­lításon, amelyre Kopcsik La­jos a kalocsai ládával neve­zett (ezt kiegészíti még egy névnapi torta, hat tejszínes krémpohár, bonbonok, mar­cipán). Tizenkét tagú zsűri dönt afelől, hogy a kiállí­tott remekek közül melyek érdemesek az aranyérmekre. Az egyéni verseny során most először kötelező elké­szíteni (betölteni) egy tortát — 13 perc alatt. Minden or­szág indul az úgynevezett „nemzeti konyha” versenyen, amelyet ugyancsak 12 tagú zsűri bírál el. A két magyar cukrász itt a csapat tagja­ként, Kopcsik Lajos saját receptje szerint tejszínnel díszített, borkrémmel töltött indiánért mutat be. Végül be kell mutatkoznia a ma­gyar csapatnak egy prágai étterem exkluzív vendégse­rege előtt is. Afféle magyar nap lesz ez ... — A legutóbbi prágai ver­senyen még csak mint néző vettem részt. Azóta aranyér­met nyertem Bécsben, majd Baselben a világversenyen. Baselben cukorból készült matyó tányérokkal, antik vá­zával, kardvirágokkal szere­peltem — mondja Kopcsik Lajos. — Sokáig töprengtem, mivel induljak Prágában. Aztán megláttam egy nagyon szép kalocsai csipkét... A többi már fantázia és te­hetség dolga volt. Négy nap, négy éjszaka szinte egyfoly­tában a kalocsai ládát ké­szítette a mestercukrász. — Ha minden sikerül, még a prágai verseny előtt be­mutathatom a kollekciót Miskolcon. A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat­nak mindig nagy eseménye a cukrászati és hidegkonv- hai kiállítás és verseny. Ott szeretném bemutatni az ér­deklődőknek a kalocsai ládát — versenyen kívül... (nyikes) A Volí jó lói óve A Volán 3. (számú Válla­lat pártbizottsága ma dél­előtt tartotta soron következő tanácskozását, amelyen tá­jékoztató hangzott el az első ítél év gazdasági eredményei­ről. Megállapították, hogy a vállalat teljesítette személy- forgalmi és szállítási tervét, sőt egynéhány területen túl is szárnyalták a tervszámo­kat. Ezután a második fél év munkatervét hagyták jó­vá. A cél, hogy az eddigi eredményeket az év továb­bi hónapjaiban is tartani tudják, s minden területen törekedjenek a takarékos gazdálkodásra. ■jlr ősz előtt, szüret előtt (Sólymos László felvétele) As első díjat nem adták ki Merre tart Tokaj? Ha a tanácselnök vendé­get vár, nem mulasztja el irodáját körberakni a nagy álmokat papírra rajzoló tér­képekkel. Tokaj községköz­pont rendezési tervének fel­tételeit annak idején mint­egy kilencvenen kérték el. Ez év tavaszára 22 pályamű fu­tott be. Hét elképzelés ka­pott dijat... De az első di­jat nem adták ki. A sok jó terv között nem volt egy iga­zán jó, az egyetlen, a leg­jobb. Leskó István bosszúság nélkül vallja be. hogy a hét mű mindegyike külön-külön tartalmazza, amire Tokajnak szüksége van... S az ko­rántsem véletlen, hogy annyi okos elme nem tudott egy jó programot készíteni a honfoglalással csaknem egy­idős település megújítására. A tervezők dilemmája: a tokajiak dilemmája. Csak a bor ízlett Csak Tokaj gondja Tokaj? Csaknem egy évvel a mostani térképmutogató lá­togatás előtt részt vettem Tokaj nagyközség fejlesz­tési bizottságának kibővített ülésén. Akkori tapasztalata­im, akkori indulataim vál­tozatlanok. Tokaj kincs és kincsesbánya lehetne. De Tokaj szegény, s e mecénás hajlamú telepü­lés nem tud megélni borából, a Himnusz nektárjából . . . Nemrég egy borsodi idegen- forgalmi szakember mesélte, hogy külföldi vendégét el­vitte a régen áhítozott Hegy­aljára. A bor ízlett neki. de Tokajban csalódott. Nem ilyennek képzelte a nektárt csepegtető szőlővesszejéről híres várost. Sokan és sokszor a világ túlsó végéből zarándokolnak ide, hogy lássák azt a he­lyet. amelynek természeti és történelmi értéke, bora akármelyik világcsodával ve­tekedhet. Sok ország patiká­jának polcán található olyan üveg. amelyre azt írták, hogy Vinum Tokayense. A világ túlsó felén, Passadenában, az egyik utcát Tokayer streetnek hívják. Tokajt a harcosabb patrió­ták szeretnék várossá tenni. A fejlődés híveinek másik tá­bora, a mérsékeltebbek azt szeretnék, ha Tokaj előrébb rukkolna a telenüléshálózati rangsorban, s a kiemelt alsó fokú közoont szerepkör he­lyett elláthatná, mint ahogy a valóságban el is látja, a részleges középfokú központ funkcióit. Tudományos alapon Nemcsak a titulus változ­na meg, hanem a lehetősé­gek is nőnének. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudomá­nyi Kutató Intézete nemrég készítette el a hosszú távú perspektívát, s a gyorsabb ütemű fejlődés lehetőségét kínáló fejlesztési tervtanul­mányt. A neves szerzői kol­lektíva világosan kimutatja, hogy Tokaj most is kulturá­lis és kereskedelmi központ. Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Egy országos vizsgálódás keretébe illesztve elemzi a helyi tömegközlekedés hely­zetét a Közlekedéstudományi Egyesület folyóirata, a Vá­rosi Közlekedés ez évi leg­újabb számában. MISKOLC: A FŐVÁROSINÁL ZSÚFOLTABB KÖZLEKEDÉS Az ismertetett vizsgálat eredményei „ . . . új meg világításban mu­tatják a városi tömegkÖT.lekrdcs helyzetét és a közlekedés üze­meltetői. szervezői részére is al­kalmasak lehetnek újabb követ­keztetések levonására”. Különösen figyelmeztető számunkra a cikk követke­ző megállapítása: „Az utazások fajlagos szá­ma . . . Miskolcon kiugróan najyy, á budapestit meghaladó értékű . . . Miskolc utazási itrény tekintetében . . . megelőzi vala­mennyi vidéki városunkat, a ki. elégetés színvonala viszont el­marad a többi felsőfokú köz­pont átlagától, ezért fokozott figyelmet érdemel.” S annak ellenére, hogy a villamosvonalakon egész nap, Miskolc autóbuszhólózatának pedig 80 százalékán van 10 percenkénti, vagy sűrűbb közlekedés — „ . . . jelenleg Miskolc — és Pécs — autóbusz-közlekedésének helyzete a legkedvezőtlenebb.” A jövőt illetően biztató a cikk egyik kitétele, misze-. rint: ..... a belvárosi (villamos) vonalszakaszokat Mlsko’con mintegy 15 éven belül . . . bur­kolat alá kell helyezni.” A FORDÍTÓIRODA HASZNA A Tudományos és Műsza ki Tájékoztatás című szakfo­lyóirat idei összevont 7—8. számában részletes beszámo­lót olvashatunk a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtárában mű­ködő fordítóiroda — az Or­szágos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ ki­helyezett részlege — köz­hasznú tevékenységéről. „ . . az igényes könyvtári szol­gáltató rendszerben a könyvtár szerkezetéhez simuló fordító­részleg vagy fordítóiroda új je­lenség, de egvben a totális in­formációszolgálat egyik sarka­latos eleme, akárcsak például a számítástechnika. Vidéki körül­mények között a fordítóiroda működést a könyvtári egvütt- múköoést... és az információ- szolgálat kiteljesedését segíti elő.” A fordítóiroda jelentősebb megrendelői között szerepel­nek a Diósgyőri Gépgyár, a December 4. Drótművek, a Lenin Kohászati Művek, a Borsod megyei Nvomdaipari Vállalat. Ezenkívül: „A fordítóiroda a borsodi iparvidék közel száz vá"atata. kutatóintézete és egyetemi tan­széke számára készít rendszeres fordításokat... A tematika és a megrendetők . . . országos mére­tű cs népgazdasági szintű gaz­dasági tevékenységhez kanesol- ak a regionális fordító szolgá­st közreműködését.” összeállította: BERECZ JÓZSEF (A bolti forgalom bizonyos mutatói messze meghaladják Kazincbarcika. Leninvárós adatait, noha itt alig áldoz­hattak az üzletbővítésre.) Idegenforgalmi vonzereje vi­tathatatlan. A kétszázezret meghaladja az évente idelá­togató idegenek száma. Kö­zépiskolája az egyik legran­gosabb és legnépesebb ..vi­déki” gimnázium. Vasúton, közúton könnyen megköze­líthető. A Tisza és a Bodrog találkozása szép látványt, strandolási lehetőséget kí­nál ... De lehet-e elégséges érv Tokaj esetében a többé-ke- vésbé objektív körülmények mérlegelése? Kivételezhe- tünk-e Tokajjal? Megkopott a patina Igen. kivételezhetünk, mert Tokai kivételes. Nem egy község a sok település kö­zött. Tokaj más. Tokaj több! Ha egy Föld-méretű köz­véleménykutatást végeznénk a témában, akkor nagy való­színűséggel azt állapítanánk meg, hogy a világon több ember hállott Tokajról, mint Magyarországról. A hajdan pallosjogú. könyvnyomdával, aranyművessel, konyak- és gyufagyárral. papucs- és szappangyárral rendelkező város fénye, patinája megko­pott. Száz évvel ezelőtt is többen laktak itt. mint most! A Tokairól szóló gyakori és őszinte híradások egyetlen, panaszos sóhajtássá öblösöd­nek. Mi lesz a hegyhátakról a völgybe szoruló szőlővel? Az új technológia garantál­ja-e továbbra is a világhírt? Mikor épülnek új üzletek, vendéglátóhelyek. egészség- ügyi intézmények, kiállító- és bemutatótermek a kirá­lyok borának városában ? Miért van az, hogy a szőlő­ből alig lehet megélni? Mi­ért maradtak parlagon a nemrég még dúsan termő hegyhátak? Miért van a ma­gánkertek egynegyede, egy­ötöde idegenek kezén? Tudjuk, hogy járdát ka­pott a főutca. Jövőre avat­ják a csaknem százszemélyes szállodát, s mint fentebb írtuk, hosszú távú tervek készültek ... De régen valahogy több volt az elragadtatott jelző, mint most. Voltaire. Vörös­marty. Bajza megverselte a tokaii bort. Schnürt dalban dicsőítette. Anatole France így lelkesedett: ..Mily bol­dog lehet az a vidék, ahol ilyen mézédes források tör­nek fel a Dorhanyós anya­földből! Milyen jókedvű, ki­egyensúlyozott. egészséges nép lakhatik a magyar To­kajban! Mily derűs harmó­nia lakozhatik ott! Milv for­ró szerelem, mennyi kultú­ra. hűség, barátság, érte­lem .. ” Az idő szépíti csak az em­lékeket? Vagy a tokaii be­csülése ma már nem páro­sul Tokai szeretetéve!?' BRACKÖ ISTVÁN \

Next

/
Thumbnails
Contents