Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-28 / 202. szám
a miskolciaké a szó „Ne bántsátok a fekete kutyát’’ Néhány nappal ezelőtt szemtanúja voltam egy fekete kutyát ingerlő imposztor bűnhődnének. A kutya gazdája a pórázzal vett elégtételt az ebét izgató ebadtán. Felteszem: az állatvédő liga tagja volt az illető, de ha nem, akkor is nyilván úgy véli: heiyes, ha megbünteti az állatot bántó embert. Az „eszme” ragadott meg és inditotta el az alábbi gondolatsort. Védeni kell az állatokat — egymástól és az emberektől. Ma már egy puli kiirtásáért börtön jár. Nem minden esetben sújtják viszont börtönnel az ember kiirtását. Olvastam olyan harcirepülőgép-gyárosról, aki nyulakat tenyészt és óvja életüket. A Kutyavilág című filmben elit ebtemetöt láttam — a közel-keleti konfliktus kapcsán pedig sok-sok emberi tetemet az utcákon. A biológiai egyensúly megőrzéséért tilt iák az egyes kipusztulóban levő állatfajok további irtását azoknak a honfitársai. akik például az indiánok kiirtását szivük szerint meggyorsítanák. Az ember államilag védett területeken táplálta az állatokat, nemzeti parkokban korszerű vadetetőket létesít — ugyanakkor milliók halnak éhen évente a világon. Védjük az állatokat. Kell is. Hasznos lenne azonban az embereket is védeni, s nem izgatni. Az egy mázsa körüli kutya- tulajdonos például nem mulasztja el kedvencét naponta sétáltatni, s beír az újságnak, ha a narkban nem á'lbat meg vele a pázsit szélén, „szükségből”... Ha csak feleennyit mozgott volna — netán kutya nélkül — ma esetleg csak 80 kilót nyomna és az erdei sétát is bírná kutyuskájával. ahol lényegesen kevesebben kapnak szívbajt a lihegő „drágaság” láttán. Nem vagyok állatellenes — függetlenül attól, hogy egyik barátom lakására kizárólag lónyi méretű kutyája miatt nem megyek el. % Egyetértek az állatvédelemmel is, úgy ahogy van. Kellene viszont embervédő liga is. ahol az embereket védenék. Az állatoktól és — egymástól! Az egész világon... Bérezés József Miskolc Nemcsak az időjárás a ludas Még jól emlékszem rá, mily gyorsan vált népszerűvé pár évvel ezelőtt a fagylaltautomaták fagylaltja. A gépek nagyon jó minőségű fagylalttal mutatkoztak be városunkban is. Sokat ígérő volt számunkra a szabvány, amely előírta — és előírja! —, milyen és mennyi alapanyagot kell tartalmazniuk fagyijainknak. Ennek dacára ma már egyre több hígított fagylalttal találkozom. Kásás, jeges, ízetlen, nem is hasonlít a korábbi, géppel adagolt, fényes és krémhez hasonló fagyikhoz. Ha hosszasabban kell sorakozni egy-egy automatánál, nem kevesen csodálkozunk azon, hogy a villámgyorsan adagolt tölcsérek tetején két egyforma adag ritkán látható. Bizonyos, hogy nem a gép uralkodik az emberen. S ha ez így igaz, a fagylalt minősége nem az automatán múlik ... A közelmúltban hallottam az egvik vendéglátós ismerősömtől: a kedvezőtlen nyári időjárás miatt csökkent a forgalom. Én úgy vélem, nemcsak az időjárás a ludas ebben! L. F. Miskolc Kóborló kóbor ló Ki tudja, hány gép- járművezetőre ijesztett már rá Sajószentpéter utolsó házainál — az Edelény jelé vezető úton — a fehér kóbor ló. Esténként — hónapok óta — szabadon grasszál az országúton, s bár békés természetéről már jómagam is meggyőződtem, félelmetes, amint felbukkan a szürkületből vagy éppen az éj sötétjéből. Némelykor társai is vannak — majd valamennyi deres — s a kisebbfajta ménes ralliz- ni tanítja az Aggtelek vagy a határátkelőhely felől érkezőket. Előfordulnak közöttük lassan cammogó sertések is, „akik” olyannyira megszokták az országút forgalmát, hogy a kürtszó sem riasztja kiesebb tájak felé. Mondom: veszedelmesek ezek az esti „gazdátlan" jószágok, hiszen stoplámpájuk nincsen, helyzetjelzővel sem rendelkeznek, még csak prizma sem veri vissza a rájuk hulló fénysugarat. Hiszem: csak a gépjárművezetők ügyességén múlt, hogy eddig nem okoztak balesetet. A kóbor lovakat mindenesetre érdemes megtekinteni. Annak is, aki a közlekedés biztonságáért felel azon a környéken ... R. É. A miskolciaké a szp Rovatvezető: Radványl Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztőség* SS» Miskolc. Bajcsy-Zslltnszkv ót 15. Telefonszám: I8-ZZ1 Kincsünk: a víz! Világméretekben probléma, ha sok van belőle, de az is, ha kevés. Nálunk az utóbbi a helyzet. Miskolcon köztudottan kevés a víz, de valahogy mi, fogyasztók, ezLnem vesszük komolyan. Mert igaz: pedánsak és gondosak vagyunk, ha a vízóra is a miénk, s nekünk kell az elfogyasztott mennyiségért leszurkolnunk a pénzt. Ám, ha az óra nemcsak a mi fogyasztásunkat mutatja, mindjárt más a helyzet. Fut a víz a W. C.-ben, csepeg a konyhacsap, a mosdó, az irodában sem zárjuk el rendesen, hiszen sa'át pénztárcánkon nem érezzük a túlfogyasztást. A csapok és csaptelepek sérülékenyek, hamar vízkövesednek, elkopnak. S a legtöbb esetben szakembert kívánna a javításuk. Szakembert — ha lenne. Lakótársaim a megmondhatói, mennyire kevés azonban még a iószándék is. ha spórolni akarunk a vízzel... Arra gondoltam, hogy ha lehet szabás-varrás tanfo- lyapiot rendezni, akkor nyilván lehetne valamifajta alanfokú tanfolyamot indítani a vizes szerelvények ja- "í'ásának elsaiátítására is Hiszen nem veszélves munka minden lakásban var zárócsap. A család hármel” nemhez tartozó tagia meg- tanulhatná a iavítás csínját- bínjáit. Jó lenne, ha például az iskolában a politechnikai érák tananyagába is beiktatidK, iiogy gyermekeink is segíthessenek vízgazdálkodási gondjaink enyhítésén. ki tudja: az is lehet, hogy holnap már természetes igényként könyvelik el. Istók Éva Miskolc, Baross u. Lehet, hogy ma még mosolyognak az ötletemen. Ám, Tilt a tábla, de... Nagyon he’yesen. behajta ni tilos tábla került a Sza badság tér élére. Végre isme nyugodtan lehet sétálgatni üldögélni Miskolc kedves ki' sétaterén. Ügy látszik azonban, hogy az autósokat e: vajmi kevéssé zavarja. Lele ményesek. Szombaton dél előtt például megdöbbenve láttam, hogy öt autó is parkírozott a tábla „védelmében”, valóságos sövényt alkottak. Nyilván úgy gondolták: a tábla előtti rész még járókelőket az úttestre szorították. nem érdekelte őket. Tudom, kevés a parkírozó- hely a belvárosban. Ám autósaink mégsem panaszkodhatnak, hiszen akár a Déryné utcában, akár a Városház téren kialakított parkírozóban, akár a Szamuely utcában várakozhatnak. Igaz, ott fizetni kell... Hiszem, hogy előbb-utóbb sikerül rendre szoktatni az ilyen gépjárművezetőket. De jobb lenne persze — előbb! nem a tér, be nem hajtottak, szabálytalanságot tehát nem vétettek. Az pedig, hogy a Kun Pál Miskolc, Dorottya u. 1. ... az MKV repülőtéri végállomásánál az autóbuszparkírozó terület valóban kisebb, mint amekkorára szükség volna. A közlekedési vállalat ezért a végállomás átalakítását tervezi, amelynek során jelentősen bővítik a gépkocsitároló helyet is. A bővítési munkákat a közeli jövőben megkezdik. (A válasz a rovatunkban — Kinőtte magát címmel — megjelent észrevételre érkezett az MKV-tól.) ... az Ady Endre utcai postahivatalban félreértették az utasítást, amely arról rendelkezett, hogy míg a Búza téri aluljáró építése tart, korlátozzák a tömeges, vál- lati csomagfelvételt. Az utasítás ugyanis nem vonatkozott a magániieyf elekre. A magánfelek csomagjait a továbbiakban ebben a postahivatalban is át kell venni. M. István olvasónktól — aki rovatunk augusztus 3-i számában Apró bosszúság, de bosszúság! címmel szóvá tette, hogy csomagját nem vették fel az említett postán — elnézést kért az illetékes csoportvezető. ... a Kun Béla utca—Zsol- cai kapui csomópontban a 3. sz. főútra való* felhajtás egyértelművé tételéért kiegészítették a burkolati jeleket. A kiegészítés után a burkolati jelek megegyeznek a besorolás rendjét jelző tábla jelzésképével. Módosítják a tájékoztató jelzőtáblát is a közeljövőben. (A válasz a KPM Közúti Igazgatóságától érkezett, a lapunk aueusz'us 4-i számában, Egyértelműbb jelzésrendszert a felüljárónál! címmel megjelent cikkre.) Valóban szűkén vagyunk Teljes mértékben egyetértünk a Déli Hírlap augusztus 24-i számában megjelent Szűkén vagyunk c. írással. Egyre inkább nyomasztóvá válik az élet a belvárosi lakótelepen. A viszonylag jó funkciójú lakások szülte elégedettséget sokunkban ellentétes érzések váltják fel. A közlekedési zajártalmakat — mint korunk egyik betegségét — úgy ahogy megtűrjük, ellenük keveset tehetünk. Annál elégedetlenebbek vagyunk a rendkívül zsúfolt lakásépítések miatt; több épületben családok százai, alig kanunk levegőt. Sok-sok gyermek nem tud hol játszani, az utakat, járdákat foglalják ilyen céllal; emiatt állandó életveszélynek vannak kitéve. Ami eddig már megépült, az ellen nem tehetünk semmit, de annál hangsúlyozottabban kérjük a városfejlesztés irányítóit, hogy a továbbiakban legyenek sokkal körültekintőbbek. Van egy konkrét javaslatunk is: a Bagolyvár lebontása utáni területen tovább ne folytatódjon a lakásépítés, hanem legyen ott park, játszótér, zöldterület. Vagy, ha az építészeti kívánalmak azt megkívánják, legfeljebb egy épület — semmi esetre sem három! — zárja le a lakóte'eoet nyugatról. Több száz gyermek és szülő érdeke ezt kívánja. Reméljük, kérésünk meghallgatásra kerül a város vezetőinél. Ez valamit enyhítene gondjainkon, nagyban hozzájárulna jobb közérzetünkhöz, s talán az esztétikusabb városképi megjelenés hez is. Szeretnénk, ha az illetékesek válaszolnának javaslatunkra. A belvárosi lakótelep lakói Pontosítunk Félreértésre adott okot az egy héttel ezelőtt Mini dinnye... maxi áron! címmel közölt észrevétel, mivel árusítójának nevét nem írtuk meg. Ezúttal pontosítunk: a Búza téri kiskereskedő — akinek standjára azóta kikerült „cégjelzése” is — Zavarkó Gézáné (Miskolc, Petőfi tér 1. sz. alatti lakos), ö árusította — továbbra is zavartalanul — első osztályú áron a méreten és kritikán aluli minidinnyéket. (A szerk.) Űj üzlet nyílt — sokunk örömére — a Széchenyi úton, a villanyrendőrnél. Kávé, tea, édesség! Mondom: örömmel üdvözöltük a központi helyre telepített szaküzlet. Csakhogy a kirakata nem jó cégére ennek a boltnak. Kakaósdobozok, kávé- és kek- szesdobozok — ez minden! A bolt belseje már az elvárt képet mutatja. Csillogó és ízléses árubemutató, márLEHET-E MEGSZAKÍTÁS A SZOLGÁLATI IDŐBEN? Tízéves munkaviszonyomat szakaszosan dolgoztam be, 1950-től 1975-ig. Ez a tíz év feljogosít-e arra, hogy — ha betöltőm az 55. évet — saját munkaviszonyom után kapjak nyugdíjat? — kérdezi Kovács Lajosné Miskolc, Szeles utca 70. szám alatti olvasónk. A választ Cseh Lajos, a SZOT Borsod megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől kaotuk. Eszerint: Az 1975-ben hatálybe lépett új társadalombiztosítási törvény a nyugdíjai jogosultság szempontjából minden olyan időt be kell számítani a szolgálati időbe, amelyet a dolgozó 1929. január 1. úti i munkában töltött. E szabály alól a törvény csak kevés esetben tesz kivételt. Közülük legismertebb az, amikor a dolgozó munkaviszonyai között öt évet meghaladó megszakítás van. Ilyenkor ugyanis a megszakítást megelőző munkaviszonyokat nem lehetett szolgálati időként figyelembe venni. Ez a rendelkezés korábban sok nyugdíjat érintett hátrányosan. Ezért az új törvény az alábbi esetekben már lehetővé teszi a megszakítást megelőző munkaviszonyok szolgálati időként való beszámítását is. Ezek az esetek a következők: 1. Az a dolgozó, aki az öt évet meghaladó megszakítás után újabb öt év szolgálati időt szerez, annak előző munkaviszonyait is szolgálati időként kell beszámítani. 2. Aki a nyugdíjra jogosító szolgálati időt megszerezte, s a megszakítást követő öt éven belül eléri a nvugdíikorha- tárt, vagy ez idő alatt munkaképességének kétharmadát elvesztette, s e munkaképességének csökkenése a nyugdíj igényléséig fennáll, kérheti nyugdíjának megállapítását a megszakítás előtti munkaviszonyai alapján, azok beszámításával. 3. Nem számít megszakításnak a kórházi ápolás időtartama. ha a munkaviszony megszűnésétől a kórházi ápolásig, és a kórházi ápolástól az újabb munkaviszony kezdetéig — külön-külön — öt évnél hosszabb idő nem telt el. Ilven esetben a nyugdíj igénylésekor a kórházi igazolást. zárójelentést, be kell nvúitani a nyugdíjmegállapító szervhez. 4. Nem számít megszakításnak az az idő sem. amely alatt a dolgozó öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban — esetleg 4. fokozatú baleseti járadékban részesült. 5. Nem tekinthető megszakításnak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági idő sem. ha valaki ol. már mirít inari dolgozó kéri nyugdíjazását. 6. Nem számít megszakításnak az az idő sem. ameivre a dolgozó úgvnevezett elismerési díiat fizet. Célszerű elismerési díiat fizetni, ha a dolgozó valamely okból kénv- telen munkaviszonvát megszüntetni. s előre láthatóan öt éven belül nőm á'ibat óiból munkába. A-* elismo-ósj u.'u’;-7„+óc; kérőimet a lakó- belv szerint illetékes társadalombiztosítás-' szervhez kell benvúitani. a munkaviszony — vagy a rokkantsági nvug- díi — megszűnésétől számított egy éven belül. F. L.-né Miskolc \ * Kopár portál már az árubőség zavarával küszködik a vásárló. Ám ez nem menti a kirakat kopár- ságát. Az a szegényesség, amit mutat, félrevezeti a szemlé- lődőt. Ügy vélem, már régen kinőttük azt a tévedésünket, amely elhitette velünk, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ma már tudjuk, hogy kell S ez az üzlet meg is érdemel- ' né a hívogató reklámot, 3 pillantást fogó kirakatot.
