Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

•#- A tiszta szerszám már a holnapi teljesítmény Panes Józsefné és Péczeli Józsefné sablont tisztit... (Ko . ''la ' vétele) Ionnak nyomát toll sepr ni el Ha egy gyárban, ahol H21- en dolgoznak, híre van hat­vannak. akkor azért a hat­van ember nagyon megdol­gozott. Miskolcon, a házgyár ve- gyeselemgvártó-során három, húszfős brigád dolgozik Nagy Pál. Nagy István és Duna- veezky Janos brigádja. A hírük az. hogy tollseprűvel is takarítják, olajjal dajkál­ják még munka közben is a sablonokat, hogy szinte nem is házgyárhoz illő a rend körülöttük. * A névrokon Nagy István gyártásvezetővel kerestük őket. A délelőttös műszóban Nagy ■ Pálék dolgoztak. A gyártásvezető: — Bizonyos szintig könnyű, de bizonyos szinten túl ne­héz rangsorolni a . brigádok között. A gyárban találni hozzájuk hasonlókat, s talán nem is különös, hogy azok a jó brigádok is a kezdettől fogva itt dolgozó .emberek­ből kerültek ki. Maticsak András művezető: — Hogy van-e valami tit­ka a brigádnak? Háromszo­ros aranykoszorús szocialista brigád. Valamikor, úgv nyolc éve. még a vezetője voltam, most a művezetője vagyok. Ismerem, és beismerem, hogy szeretem is őket. Pontosab­ban nemcsak őket. hanem az egész szalagot. Azt. hogy a gyárvezetésnek, de a műve­zetőnek is mit jelent egy olyan közösség, amelyben tö­kéletesen megbízhat, azt nem kell magyarázni. Ez házgyár, nem patika, de adott ésetben a gyár se lehet meg a szinte patikusi pontosság nélkül. # A százhússzor hatvan mé­teres gyártócsarnok robaja után jólesik az üzemvezetői iroda- viszonylagos csendje. Nagy Pál: — Nézze, ez úgv van. hogy egy gyár se lenne meg egvet- len hajtós brigáddal. Egy sor­ra is kevés ‘lenne egy. Egy brigád se lehet jó máról hol­napra, mert nem egy ember­től lesz jó vagy rossz. Mégha rossz is, több ember hibája az . . . — Ha jó? — Nekünk könnyű. Töb­ben vagyunk, akik tíz éve, a gyártás kezdetétől itt va­gyunk. Sokan vannak, akik közben, de már jó néhány éve jöttek. — Hány felöl? — Sokfélül. Ki szakmával, ki a főzőkanáltól. Alig va­gyunk itt helyiek, de Alsó- zsolca környékéről sokan jár­nak. Van. aki már itt, közöt­ünk tanult, de valamennyien végeztünk tanfolyamokat. A brigádban összerázódtunk . . . A művezető: — Emlékszem a régi bri- tádra, és éppen ezért tudom, ★ Nagy Pál brigádvezető kíséri végig a panelváz útját a ha­jóban hogy mennyit változik az ember. Itt is volt, akit el kellett tanácsolni, de aki megmaradt, az maradt. Nem keresnek olyan nagyon jól, hogy az tartotta volna őket. Olyan hangulatot alakítot­tak ki maguk között és ma­guk körül, amit nagyon ne­héz otthagyni. Nagy Pál: — Csak addig nehéz eljut­ni. amíg elmondhatja az em­ber: nincs gond, ha valaki hiányzik, de még akkor se, ha valaki egy napig fárad­tabb. kedvetlenebb. Gondolja végig, hogv csak a tíz éve itt dolgozók, hányán va­gyunk ! Papp Béla. Csordás József. Danes Józsefné. Fres­kó Béla. Havas Pálné, Ki­sbér Imre ... És sorolhanám azokat, akik itt vannak nyolc, hat, öt éve .. . — A brigád . .. — A brigád emberekből áll. az emberek meg olyanok, ahogyan egymást becsülik, és ahogyan megbecsülik őket. Minket becsülnek. Többen voltunk kiváló dolgozók. Aki tanulni akart, tanulhatott, ha valamit kérünk vagy javaso­lunk, azt meghallgatják. Nem mondom, hogy munka után együtt megyünk moziba, mert kinek családja, kinek dolga van, de egy-egy szabad szom­baton összejövünk. Patroná­lunk iskolát, itt vagyunk a kommunista műszakokon, és ha valamelyikünk például épít otthon, akkor segítünk. Legutóbb a GYES-en levő Simon Lászlónénál voltunk Hernádkakon. Legközelebb itt bent dolgozunk. Társadalmi munkát a KISZ-klubért.. . — Otthon is van család, kert. jószág . . .? — A kenyerünk innen való, és tudja, az lenne jó, ha az ember a munkahelyén se lenne más, mint otthon. Mert ember itt is, ott is . .. * Nagy István gyártásvezető: — Már megpróbáltuk, hogy máshonnan tegyünk ide ta­nulni embereket. Nem ért semmit. Ezen a soron, ebben a brigádban az emberek vé­révé vált. hogy rend van ben­nük és körülöttük. Selejtjük, jóllehet napközben többször is más termékre állnak át. alig van. A megengedettnél is jóval kevesebb. Az a bizo­nyos toliseprű, amivel lesep- rik a szerszámot, kicsit kép­letes. de nem túlzás. Nekik ez, és ilyen a gyár, de a gyárnak jó, hogy ők ilyenek. BARTHA GÁBOR Húszán a házgyárból Munkavédelem - számokban A baleseti veszély még a legmodernebb védőberende­zésekkel ellátott munkahe­lyen is van. Ezért üdvözölni lehet minden olyan kezde­ményezést. amelynek célja a munkahelyi balesetek meg­előzése. Július elsejétől a Lenin Kohászati Müvekben munka- védelmi negyedévet szervez­tek. Az eltelt hat hét tapasz­talatai kedvezőek. A tavalyi év hasonló időszakához ké­pest a baleseti gyakoriság 10 százalékkal csökkent. A gyár Munkavédelmi Híradójában megjelent feladatokat 610 brigád oldotta meg. De még kedvezőbb a kép, ha az egyes gyáregységek július havi mu­tatóit nézzük: az acélmű gyáregységben 9,2-ről 7,2-re, a tűzállótégla-gyárban 11,9- ről 2,9-re. az öntöde gyáregy­ségben 5-ről 2,5 ezrelékre csökkent a balesetek száma. Vadászat, szarva shőgésk or Hamarosan megérkeznek az őszi szezonra az első kül­földi vadászok, hogy a szep­tember elején kezdődő szarvasbőgésre magyar kol­légáikkal együtt elfoglalhas­sák leshelyeiket az erdőkben. A MAVAD-tól kapott infor­máció szerint az idei szarvas- bőgés vadászszemszögből néz­ve jónak ígérkezik; értékes trófeákkal kecsegtet. Szarvas- bőgés idején a legkönnyebb rátalálni az agancsosokra, amelyekből a legtöbb a Du­na árterében, Zala, Baranya és Somogy megye erdeiben él. A szarvasbőgés az időjá­rástól függően, de leggyak­rabban az ország déli részén kezdődik és észak felé tartva Zemplén, valamint Borsod vidékén fejeződik be szep­tember végén. A kilőtt szarvasok agan­csát a trófeabíráló bizottság leméri, lefényképezi, pontoz­za. Az árakat a trófea súlya alapján a MAVAD állapítja meg. A vállalat a vadászat­ból 4—5 millió dollár bevé­telhez jut évente. . ______ Úszni csak vízben lehet A káderek nevelésének, az utánpótlás feltárásának első vo­nalbeli műhelyeiként jellemezte nemrég egy felelős beosz­tású pártmunkás az alapszervezeteket. A jellemzés első pil­lanatra talán kissé meglepő. Hiszen megszoktuk, hogy ami­kor a kádermunkáról esik szó. jobbára úgynevezett „maga­sabb szintű” testületek, irányító pártszervek tevékenységé­nek eredményei, feladatai fogalmazódnak meg. Pedig a ká­dermunka a párt alapszintű egységei tevékenységének is el­választhatatlan része, szerves összetevője. S ezen belül kü­lönösen fontos szerepet játszanak az eljövendő vezetők, tisztségviselők — vagyis a káderutánpótlás — nevelésében, képességeik, tudásuk, jellemvonásaik fejlesztésében. Könnyű ezt belátni, csak arra kell gondolni, hol mutatko­zik meg először és a legnyilvánvalóbban égy-egy ember ve­zetési, szervezői tehetsége, hozzáértése, lendülete, közösségi tenniakarása. Nyilvánvaló, hogy a szűkebb környezetében, közvetlen munkahelyén. Itt figyelhet fel a kollektíva a bon­takozó. megmutatkozó képességekre, a rátermettség, a te­hetség különféle megnyilvánulásaira. Itt derül fény arra. ki szerez tekintélyt magának társai körében, kinek hallgat­nak a szavára, ki válik a kis csoportban hangadóvá, a vé­lemények formálójává, s milyen irányban, milyen célok ér­dekében hallatja szavát. S ez az „itt” éppen a pártalap- szervezetek működési területe, az a közeg, amelyben az alapszervezet a maga mindennapos tevékenységét végzi. „Üszni csak vízben lehet megtanulni” — éppen a kader- munkával kapcsolatban gyakorta emlegetjük ezt a mondást. Nos, az eljövendő vezetők, tisztségviselők első „úszómeden­céi” általában az alapszervezetek. Az alapszervezet vezető­sége, tagsága az a „kollektív úszómester”, amely hozzásegít a szükséges ismeretek megszervezéséhez és elmélyítéséhez. S véleménye lényegében irányadó a felsőbb szintű gazda­sági és politikai vezetés számára, hogy — a hasonlatnál maradva — kiket lehet majd indítani magasabb osztályú versenyeken is. s közülük kit milyen úszásnemben célsze­rű rajtkőhöz állítani. Bár nem lehet eléggé hangsúlyozni a mindennapos poli­tikai, társadalmi tevékenység során történő nevelés jelen­tőségét. elsődlegességét — fejlődésünk jelenlegi körülmé­nyei között az utánpótlás felkészítésének elengedhetetlen eleme az iskoláztatás, a politikai-elméleti, szakmai és ve­zetési ismereteket nyújtó oktatás és képzés. Ennek személy­re szóló megtervezésében és megszervezésében ugyancsak jelentős szerepük van az alapszervezeteknek. Nagyon egy­oldalúan fogják fel feladatukat azok a pártszervezetek, amelyek a káderutánpótlás felkészítését leszűkítik a „beis­kolázásra". ám legalább olyan egyoldalúság lenne ennek le­becsülése. Ezért a tanulás szorgalmazása, segítése, értéke­lése ugyancsak fontos része az alapszervezeti kádernevelő munkának. Az embereknek a politikai tevékenységbe való bevonása, a megbízatásokkal való ellátás és teljesítésük értékelése, az oktatásban való részvétel szorgalmazása és megszervezése, a kollektíva nevelő hatásának kifejlesztése és érvényesítése — mindez az .^lapszervez.eti pártmunkának szervés és lé­nyeges eleme. Á káderutánpótlás nevelése tehát közvetle­nül összekapcsolódik a politikai munka olyan elemeivel, melyek nélkül alapszervezeti pártélet tulajdonképpen el sem képzelhető. Az alapszervezet ezért, akár tudatában van en­nek. akar nem. mindenképpen foglalkozik valamilyen mó­don az eljövendő káderek felkészítésével és nevelésével. Ak­kor is, ha tudatosan nem törekszik rá. ha nem tervezi ez­zel kapcsolatos teendőit. Ám mégsem mindegy, hogy ez a tudatosság jelen van-e. vagy pedig csupán az alapszervezeti munka spontán hatásaként, „melléktermékeként” nevelőd­nek ki az adott helyen vezetőnek alkalmas káderek. Nyil­vánvaló. hogy a tudatosság ez esetben is megsokszorozza hatását, a tervszerűség jelentősen növeli az eredményessé­get. GYENES LÁSZLÓ A magyar hibridek világhírűek Fetőmagcsere a Szovjetunióval A Szovjetunióval 1973-ban Moszkvában megkötött vető­mag- és szaporítóanyag-csere szerződés szinte késedelem nélkül lehetővé teszi egy-egy növény vagy gyümölcsfajta gyors meghonosítását. A szerződésben a magyar és a szovjet' szakemberek meghatározott növények és gyümölcsök termesztésére specializálódtak azért, hogy az anyagi-műszaki erőket mi­nél jobban koncentrálhassák. Érdekes azonban, hogy nem­csak a szerződésben megha­tározott ..szakosított’’ növé­nyek terjedtek el gyorsan a két ország termesztői gyakor­latában, hanem más fajták is. amelyek átadásáról erede­tileg nem volt szó a megál­lapodásokban. Magyarország egyebek között somkórót és vörösherét — fontos takar­mánynövényeket — szállított soron kívül a Szovjetunióba, ahonnan például a mélyhű- tőioar számára fontos gyü­mölcsfélék érkeztek „szerző­désen felül”. A magyar mezőgazdasági üzemek szovjet megrendelés­re évente általában 2500— 3000 tonnányi igen értékes hibridkukorica-magot expor­tálnak a Szovjetunióba. Emellett még takarmánybor­sót. takarmánybükkönyt, és nagyszámú gyümölcs-szapo­rítóanyagot. a többi között évente több millió szőlőolt­ványt és több százezer gyü­mölcsfacsemetét. A Szovjet­unióból őszi búzavetőmag ér­kezik, a többi között a ná­lunk is jól bevált jubilejnaja fajtából, és háromféle étke­zési borsó, ezeken kívül a hazánkban már hagyományos szovjet rizsfajták mellett a legújabb nemesítésü rizs. a korszerű horizont fajta vető­magja. A napraforgó-vető­mag döntő többségét szintén a Szovjetunióból szerezzük be. A nemzetközi szakosodás lehetővé tette a nemesítők specializálódását is. Külföl­dön is rendkívül keresettek a korai érésű — tehát vár­hatóan biztos termést hozó — kukoricahibridek, ezek ki­nemesítésére éppen a magyar —szovjet szerződés nyomán tettek meg-megújuló erőfe­szítéseket a magyar szakem- ’ berek, akiknek végül is több a FAO által a 200—300-as érési csoportba tartozó — te­hát korai — hibridet sikerült biztosítaniuk a köztermesz tésnek. Ezekből a hibridek­ből a szovjet gazdaságoknak is szállítanak. A HCM naoycsaiádosaiért Száz nagycsaládos és gyer­mekét egyedül nevelő dolgo­zója van a Hejőcsabai Ce­mentgyárnak. A gyár szak- szervezeti bizottsága közülük a legérdemesebbeket minden év őszén iskolai segéllyel tá­mogatja. Az idén is 39 há­rom-, vagy ennél több gyer­meket nevelő, vagy legalább két gyermekét egyedül ne­velő dolgozó kap 800-tól 2000 forintig terjedő iskolai se­gélyt. A segélyeket ma délután Eperjessy László, a HCM szakszervezeti bizottságának titkára adja át. Száz éve, önkéntesen Egy évszázada annak, hogy a hegyaljai kisközségben. Tállyán, megalakult a köz­ségi önkéntes tűzoltók egye­sülete, A 100. évforduló meg­ünneplésére holnap délután kerül sor, s a meghívott ven­dégek között ott lesznek i legifjabb,' s a legöregebb ön- » kéntesek is.

Next

/
Thumbnails
Contents