Déli Hírlap, 1978. augusztus (10. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben a nyá­lon sem szünetelt a munka, a tanulók pedagógiai, pszi­chológiai és orvosi vizsgálata. Emellett folyik a következő iskolaév előkészítése, me­gyénk nagyüzemeit bemuta­tó kiadvány, valamint az évenként rendszeresen meg­jelenő tájékoztató füzet szer­kesztése. Elkészült az elmúlt tanév hetedikeseinek, vala­mint harmadikos gimnáziumi és szakközépiskolai tanulói­nak szándékfelmérése me­gyénkben. Az adatlapokból körülbelül tizenhatezer fiatal előzetes továbbtanulási szán­dékát ismerhetik meg. ★ Az Ady Endre iUm egy részén már helyiikre kerültek az épülő Búza téri aluljáró köz­müvei, a munka az elkövetkező hetekben itt, már a felszínen folytatódik .. . (Sólymos László felvétele) Az SZMT elnökségének felit ívása o Munkavédelm i és egészségügyi negyedév Évente mindig kevesebb, ám még így is néhány száz­zal több mint 8 ezer olyan üzemi baleset történik Bor­sodban. amelynek szenvedő alanyai 3 napon túl gyógyuló sérülést szenvednek. Ezen be­lül a halálos sérülések szá­ma 35 körül van. Pedig nem lehet azt mon­dani. hogy üzemeink, intéz­ményeink ne tennének a baleseti helyzet javításáért, íme egy — az SZMT által végeztetett felmérésből szár­mazó — adat: 1977-ben több mint 1.5 millió forintos rá­fordítással 5848 munkavédel­mi feladatot oldottak meg vállalataink. Folyamatosan növekszik a kulturált mun­kahelyek aránya, javul a szo­ciális ellátottság, mind szín­vonalasabb az ellenőrző mun­ka. Am mindezekkel együtt az is igaz. hogy a baleseti veszélyforrások égy része új­ra és újra „jelentkezik", megismétlődően baleseteket idéz elő a műszaki megelő­zés, a karbantartás hiányos­sága, s a vezetők és dolgo­zók egy kis része, bármeny­nyire is hihetetlenül hangzik, nem veszi komolyan a mun­kavédelmi tevékenységet. A fentebb említett felmérés adatai szerint a sérülések nagy része visszatérő okok, szabálytalanságok miatt tör­ténik. például azért, mert sok vezető nem követeli meg a munkavédelmi rendszabá­lyok betartását, a védőesz­közök és védőfelszerelések használatát. NAGYOBB FIGYELEM - MINDEN SZINTEN A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa, annak el­nöksége és munkavédelmi osztálya hosszú évek óta minden esztendő végén meg­hirdeti a munkavédelmi és üzemegészségügy i negyed­évet a megyében dolgozó vállalatok és intézmények munkavédelmi versenyét. Te­szik ezt pedig azért, hogy az esztendő utolsó hónapjai­ban még koncentráltabban irányuljon a vállalati veze­tők és dolgozók figyelme a •munkavédelemre. legfőbb kincsünk: életünk és egész­ségünk megóvására. Az SZMT elnöksége most is felhívással fordul megyénk minden vállalata, intézmé­nye gazdasági, mozgalmi és társadalmi vezetőjéhez, hogy A munkahelyeken szervezzék meg az 1978. évi munkavé­delmi és egészségügyi ne­gyedevet. Az elnökség és a munka­védelmi osztály a felhívás mellett egyben javaslatokat is tesz a legfontosabb mun­kavédelmi és üzemegészség- tigvi feladatokra. Első helyen szerepel a javaslatok között, hogy minden műszaki és gaz­dasági vezető személyesen is mutasson példát a munka- védelmi előírások betartásá­nál, a rend és a biztonság- technikai fegyelem megte­remtésénél. Ugyanakkor a vezetőknek fokozniuk kell az ellenőrző tevékenységet is: meg kell követelniük min­denütt az egyéni védőeszkö­zök viselését, használatát Ehhez kapcsolódóan kell ja­vítani az élenjárók erkölcsi és anyagi elismerését, s azok elmarasztalását, akik hátul kullognak a munkavédelmi tevékenységben. A korábbi­nál több pontosságot kér az elnökség és a munkavédelmi osztály a balesetek kivizsgá­lásánál. á baleseti okok fel­tárásánál. a balesetet kiváltó szabálvtalanságok megszünte­tésénél. ŐRJÁRATOK, TANFOLYAMOK Számos szervezési intézke­dést is javasol a vállalatok­nak az SZMT elnöksége és a munkavédelmi osztály. Ilyen például a vállalatveze­tés és a szakszervezeti bi­zottság közös programja a tennivalók elvégzésére. a KISZ-bizottságoknál az ifjú­sági munkavédelmi őrjáratok megszervezése, az üzemek közötti munkavédelmi ver­seny meghirdetése, kiállítá­sok, tanfolyamok, bemutatók rendezése, a szocialista bri­gádok bevonása a baleseti veszély forrósok felszámolásá­ba, a munkavédelmi újítások soron kívüli elbírálása, és így sorolhatnánk tovább. A munkavédelmi és üzem­egészségügyi negyedév min­den évben lökést ad a mun­kavédelmi tevékenységnek. Talán száz és száz balesetet éppen azért sikerül elkerül­ni. mert a három hónap alatt jobban odafigyelünk a ve­szélyekre. a tennivalókra. Ezért éri meg újra és újra megszervezni. meghirdetni még akkor is, ha a tulajdon­képpeni-jó az egész éven át tartó munkavédelmi és üzem­egészségügyi negyedév len­ne .. . (nyikes) Városok, állomások V onalon, ulcán, egyebütt Debrecenben: zuhogó eső és tömött vonalok. Karnevál. A legélelmesebbek már reg­gel hatkor kitették a széke­ket. sámlikat a járdaszegély­re. hogy mire a vidékről be­özönlő rokonság beér, helyük legyen ... Nyíregyháza: zuhogó eső és tömött vonatok. Itt a nagy­gyűlésre özönlik a nép. Nagy­mama-háton gyerek. Papa nyakába gyerek. Szinte min­den utassal egy-egy gyerek .. . Szerencs: szárad a peron, s mintha az égnek valami kékje is lenne. Mondják mellettem, hogy ha akkora kék van az égen. amivel egy katonaköpenyt meg lehet fol- fozVií. akkor kiderül. Az. hogy Riderül-e. majd kiderül, de Miskolcra is szinte kivétel nélkül családok jönnek. Miskolc: mintha sütni akar. na a nap, de aztán erőseb­bek a felhők. Presszó: telt ház. A családok megvárnak egy futó esőt, aztán irány a Csanyik. A következő esőig üres presszó ... Gárdonyi: nonstop prog­ram fiataloknak. Az egyik legfiatalabb csuromvizes. Há­romszor ázott meg. vattacuk­rot eszik és helyteleníti, hogy délelőtt volt csak bábműsor. Ö az egyetlen, aki lemon­dani. a táncról... Késő délután. Fáradt gye­rek. Nyűgös. Keresztapa egy marék aprópénzből kínálja. A tízes nem kell. Az ötös sem. A keresztapa kezében egy sárga kétforintos. Az végre kell, és a gyerek nem nyűgös, a gyerek ragyog . .. A kétforintos ugyanis fa­gyit ér. Azt hiszem, ennyit akar­tam elmondani. A jókedvről, mert, az ünnep az mindig félborítja egy kicsit az érték­rendeket, de hát ünnep vé­gére mi felnőttek is elfára­dunk. Kezünkben ott az egy- szex’ű kettes... Fagyit ér. Lesz mit megtartanunk az ünnepből hétköznapokon. B. G. Strandmérles az ünnepen Az időjárás nem kedvezett a strandolni vágyóknak az alkotmány ünnepén, illetve az előtte való szombaton. Ezt bizonyították a szabadtéri strandok vezetői. Persze, hoz­zájárult a tavalyihoz képest kisebb forgalomhoz a Mis­kolc város nagy díjáért kiírt motorkerékpáros verseny is. És tegyük hozzá: a Csanyik- ba kilátogató mintegy 25 ezer ember sem a strandon folytatta ünnepi programját. Szénnel, fával, olajjal Tüzelő télire Szeszélyes nyarunkon azok jártak legjobban, akik nem távfűtéses lakásokban lak­nak. hiszen időnként bc-be durranthattak a kályhába, konvektorba, hogy a szokat­lanul hideg napokat köny- nyebben vészeljék át. A me­teorológusok szerint kemény, hideg, hosszú tél elé nézünk. Ennek megfelelően készült fel a téli tüzelővel a TV'Kf.i* és az ÄFOR is. Az engedmé­nyes vásárok idején a lakos­ság döntő többsége beszerez­te téli szükségletét — leg­alábbis erre enged következ­tetni tegnani beszélgetésünk a téli tüzelő ügyében. Amikor Jekkel Jánoshoz. az Észak-magvarországi Tü- zelöszer és Építőanyag Nagy­kereskedelmi Vállalat igaz­gatóhelyetteséhez bekopog­tattunk. éppen a TÜZÉP Egyesülés legfrissebb tájé­koztatóját tanulmányozta, amelyben a március 16-tól június 24-ig tartó engedmé­nyes tüzelővásár tapasztala­tait összegezte a felsőbb szerv. Feltétlenül jól szolgálta az arkció mind a lakosság, mind a TÜZÉP-telepek felkészülé­sét. A’ lakosság részéről azért, mert olcsóbban juthatott hozzá a tüzelőanyaghoz. s biztonságban érezheti masát, hiszen kamrájában, nmcéié- ben már ott van a télireva- ló. Nekünk azért jelentett jó szolgálatot, mert igv nagvobb mennyiséget tudunk felhal­mozni. hogy a később jelent­kező igényeket is kielégít­hessük. Az adatok azt bizo­nyítják. hogv csökken a szén­forgalom. s így van ez Észak- Magyarorszáaon is. Országo­san az elmúlt évhez képest 9». 3 százalékos, nálunk — hazánkban messze a legma­gasabb — 96.7 százalékos volt a forgalom. Jelentősen emelkedett viszont a brikett iránti kereslet. Országszerte 45.7 százalékkal, itt 51.1 szá­zalékkal adtak "1 többet be­lőle. Érdekesség, hogy a tü­zelőanyagok egvnegvede Észak-Magvarorszáson talált vevőre, ami — úgy gondo­lom — egyértelműen bizo- nyítia. hogy a lakosság felké­szült a télre. — Milyen készlet áll ie- levleq a vásárolni szándéko­zók rendelkezésére? — Az engedményes vá°ár időszakában mind a szén. mind a brikett készletünk ki­merült. Feltöltésük folyama­tos. a mennyiségi igényeket mondhatni. azonnal ki tud­juk e'égítení Gondot okoz viszont — főként M;«knlcon — a választéki“ény kielégí­tése. Lvukói szénből ugyanis lényegesen kevesebb van, sok-sok hétre előre p’adtiik már a bányától é^ke^ő Pénz­letét, ugyanakkor viszont a háztartási szenet r°m vásá­rolják. Pedig az előbbire leg­alább 60 napot kell várni, míg az utóbbit azonnal tud­juk szállítani. — Mi a helyzet a tűzifá­val? — A tüzifaforgalom felfu­tóban van. Úgy számoljuk, hogy a csúcsidőszakot szep- temoer végén, októberben ér­jük el. Erre megfelelő kész­lettel készülünk, az ellátás lényegesen jobb, mint ko- raboan volt. Ezeket is\figye- lembe véve. január közepéig semmi meglepetés nem érhet bennünket a vásárlók részé­ről, még akkor sem, ha a már betárolt tüzelömennyi- ség kevésnek bizonyulna. Az első negyedévre egyébként 1979-ben — éppen, mert hosszú télre számíthatunk — 7—8 százalékkal több tüzelőt rendeltünk. abban bízva, hogy ez kitárt a tél végéig, a fűtési szezon zárásáig. Egyre többen választják megyeszerte lakásuk fűtésére az olajtüzelésű berendezése­ket. Bizonyíték rá: az ÁFOR- kutaknál mondhatni, soha nem tapasztalt kereslet nyil­vánult meg a háztartási tü­zelőolaj iránt. Az aratási munkák miatt a szakigazga­tási szervek először június 12-e és július 9-e közötti idő­pontban szabták meg a ked­vezményes akció idejét, a nagy keresletre való tekin­tettel ezt egy héttel meg­hosszabbították. Varga Pál. az ÁFOR 5. számú Tájegy­ségének kereskedelmi vezető­je szerint: — A felfokozott érdeklő­dés egyrészt azért volt, mert az idén — éppen a mezö',-'/- dasági munkák miatt — rö- videbb ideig tartott az akció. Másrészt téves hírek keltek szárnyra, miszerint csak jú­nius 30-ig váltjuk be az ÁFOR-utaLványokat. Ez oko­zott sok gondot a kutaknál is, ahol hosszú sorok álltak nemegyszer olajra várva. Ez­zel együtt jelentős készlete­ket sikerült értékesíteni eb­ben az időszakban. Borsod megyében az ÁFOR-kiren- deltségek és -kutak 23 500 tonna háztartási tüzelőolajat értékesítettek, ebből Miskol­con 8 ezer tonna kelt el. A viszonteladók — termelőszö­vetkezetek. áfész-ek es kis­kertszövetkezetek — további 4700 tonnát árultak. így a megyében 28 200 tonna ola­jat tároltak be téli tüzelő­ként. Továbbra is folyama­tos ellátásra számítunk. így azok. akik az akció idősza­kában nem szerezték be olaj­szükségletüket.' a későbbi időben is hozzájuthatnak eh­hez kúti'ainknál. A téli fel­készülésünk szervezett. bí­zunk benne, akármilyen bosszú is lesz ez az évszak, nem le^z el1 á^ási nehézsé­günk háztartási tüzelőolaj­ból. T. Z. A városi tanács végrehajtó bizott­ságának legrégebbi tagjai sem emlé­keznek rá, hogy valaha is testületi ülésen foglalkoztak volna a Borsodi Szénbányák Vállalat miskolci bánya­üzemének munkájával, a dolgozók szo­ciális, kulturális és egészségügyi ellá­tásával. A város vezetői a közelmúltban meg­látogatták az üzemet, és sok szállal kapcsolódik egymáshoz a város vala­mint a bányaüzem élete, mégis min­denki egyetértett azzal a — némi ön­kritikát is tartalmazó — megállapítás­sal, hogy a többi ipari üzemhez vi­szonyítva. viszonylag kevesebb figyel­met, nyilvánosságot kapott a bányá­szok tevékenysége. Talán közrejátszott ebben az is, hogy a hatvanas évek energiapolitikája néhány évre vissza­vetette a hazai szénbányászat fejleszté­sét, bizonytalanná tette a jövőjét. Időközben azonban gyökeresen meg­változott a helyzet, és az utóbbi évek­ben végrehajtott rohamléptű fejleszté­sek eredményeképpen, a miskolci bá­nyaüzemben is — túlzás nélkül! — vi­lágszínvonalon termelnek. ' Bizonyára kevesen tudják, hogy a lyukói az or­szág egyik legnagyobb aknája, és eb­ben az évben már 950 ’ezer tonna sze­net ad a népgazdaságnak. Ezen belül szinte teljes egészében innen látják el szénnel Miskolc lakosságát. A termelést növelő beruházások az embert is szolgálják, összehasonlítha­tatlanul jobb körülmények között dol­goznak ma a miskolci bányászok, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. A jobb kö­rülmények azonban nem jelentik, hogy könnyű és teljesen veszélytelen a mun­kájuk. Megérdemlik tehát a figyelmet, törődést azok, akik vállalják ezt a hi­vatást. A vállalat és a város közös erővel igyekszik javítani a bányászok lakás­helyzetét. A bányászlakás-akció kere­tében 1976-ban 116-an OTP-értékesíté- sű, 16-an tanácsi bérlakást kaptak, to­vábbi 20 bányásznak pedig 100 ezer forint kölcsönnel támogatták a családi- ház-építését. Tavaly 57 család költöz­hetett tanácsi bérlakásba, és tízen kap­tak kölcsönt házépítéshez. 1980 végéig még körülbelül 180 bérházi lakást jut­tatnak a miskolci bányaüzem dolgozói­nak. Nem felelnek meg a mai követelmé­nyeknek a perecesi kolóniák otthonai. Az idén két épületet Ítélnek bontásra, és remélhetőleg néhány év alatt egész­ségesebb. tágasabb otthonba költözhet az a 21 aktív bányász és nyugdíjas — családjával együtt —, akik még a ki nem ürített négy kolóniában laknak. Pereces hagyományos bányásztelepü­lés, jóllehet, ma már sokan járnak in­nen dolgozni a város más üzemelne is. A végrenajtó bizottság tagjai, csakúgy, mint a banyaüzem párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői, egyetértettek ab­ban, hogy fel kell támasztani Perece­sen a oányaszkultura hagyományait. crOii a tennivaló, hiszen a nagy múltú zenekarnak nincs rendes próbaterme, elhanyagolt állapotban van a szaöad- téri színpad, AFOR-telep költözött a bányászotthonba. Sokat segíthet a Va­sas Művelődési Központ es a Molnár Béla Ifjúsági Ház a bányaüzem köz- művelődési feladatainak végrehajtásá­ban, ha megszületik es élettel telítődik az együttműködési szerződés, melyet a végrenajtó bizottság is helyesel. Többen megfogalmazták azt is, hogy az eddiginél jobban vonják be a jövő­ben a bányaüzem vezetőit, dolgozóit a város közéletébe. Legyenek például ta­nácstagok a miskolci bányászok, és hallassák gyakrabban a hangjukat a különböző várospolitikai fórumokon! A végrehajtó bizottsági ülésen hallottak azzal biztatnak, hogy egyre többször emlegetjük majd így a miskolci üzem dolgozóit: a mi bányászaink. (bekes) Szántíékíeliiiérés, tanácsadó A mi bányászaink

Next

/
Thumbnails
Contents