Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-17 / 166. szám

Ä Pamut fonóban így csinálják Létszámhiány ellen: sok jó ötlet Megértették a minisztérium és az idők szavát Képzeletben filmtrükként felgyorsítottam a fonónők munkáját. De lehet-e a je­lenlegit, ezt a boszorkányos tempót fokozni, amint a mak­rancos szálakat rendreuta- sítják? Vagy nem is ez az egyetlen módja a pamutfonó­iparban a belső tartalékok kiaknázásának? Köztudott, hogy ezek a vál­lalatok létszámgondokkal küzdenek. Nem leányálom a három műszak. De főleg nem asszony- és anyaálom. Tudják az iparág és a gyá­rak vezetői, hogy azzal a lét­számmal kell okosan és jól gazdálkodni, ami van. Azt kell a megtartó erő mágne­sével az üzemhez kötni. állapotához képest többet is vállalhat. A nyári munka­versenyben a többletért járó bón szép pénzt hoz a kony­hára. A vállalati stratégiát csak ütőképes üzemvezetői, mű­vezetői gárdával lehet meg­valósítani. Itt megértették a Könnyűipari Minisztérium és az iuők szavát. A kisebb lét­számú, de képzettebb, ráter­mettebb művezetői gárdának nagyobb jog- és hatáskört adtak. A volt művezetők má­sik fele gépmester lett, és a karbantartás területén végez hatékonyabb munkát. • A TULAJDONOS SZEMEVEL jjc Vízre szállás. (Sólymos felv.) MIIÉI a Mfeka Pakson negyven esztende­je készít vasútszerelvény- modelleket Somogyi Géza. a járási tanácshivatal nyugdí­jas — de hivatali munkát még most is vállaló — cso­portvezetője. aki nemzetközi kiállításoknak is rendszeres résztvevője. Lakásán valóságos vasút-» történeti múzeumot rende­zett be az elmúlt évtizedek­ben. Többek között a rácal­mást a pusztaszabolcsi és a régi paksi állomás hű kicsi mását építette fel az ott „veszteglő" szerelvényekkel, valamint a környezethez tar­tozó villany-, telefonoszlo­pokkal. fákkal stb. együtt. Á nemrég Pilsenben rendezett vasútmodellező kiállításon második díjjal jutalmazták egyik borszállító-teherkocsi modelljét. Most levelet ka­pott Münchenből: égy főmoz­donyvezető foglalkozású gyűj­tőtársa arra kérte, hogy küldje el neki a MÁV G-tí- pusú nullás tehervagonjának modelljét, mert még hiány­zik a gyűjteményéből, Meszel szaporán... • CSOMAGOLÁSON NYERT MILLIÓK A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára azon ritka üzemek közé tartozik, amely ebben az ínséges munkaerő- helyzetben még segíteni is tudja a testvéreket. A titkot a belső tartalékok feltárásá­nak kulcsa nyitja. Természe­tesen vannak kisebb kul- csocskák és nagyobbak. De az újak reszelgetése, ponto­sítása soha nem fejeződik be. Az egyik kaput például a zsugoríóliás csomagolás be­vezetése nyitotta. 1975 előtt faládákba csomagolták ter­mékeiket. Negyvenötén fog­lalkoztak a ládikák barká­csolásával, javításával és a csomagolással. Dr. Szigetiig Tibor igazgató és Mátyus Imre áruforgalmi osztályve­zető voltak az ötletemberei az új csomagolási, szállítási : íódinak. Hogy megszűnt ez a kis melléküzemág, húsz dolgozó szabadult fel, és a kalkuláció szerint 2 millió- forint megtakarítást jelent évente. De ez a szám ne té­vesszen meg senkit! Nyugod­tan megtoldhatjuk még egy pár milliócskával. Mert a lá­dákat üresen is vissza kellett szállítani. S ez rengeteg üres fuvart jelentett a MÁV-nak, a Volánnak. A volánosok egyébként mint az egyik leg­korszerűbben szállíttató vál­lalatot tartják nyilván a Mis­kolci Pamutfonót. Sőt, a fó­liás egységrakomány a ve­vőknek is jól jön. A ládák­ban ázott olykor a fonal, ami nem használt a minőségnek. A miskolci úttörők példáját követték, s követik a többi gyárak. • IDŐBÉR HELYETT Persze, csak a laikus ven­dégeskedő látja úgy, hogy a szakmában dolgozók kéz- és lábteljesítményét már nem lehet tovább fokozni. Ebben a gyárban a munkások 63,5 százaléka dolgozik már telje­sítménybérben. Számuk év­ről évre nőtt. S a termelés­ben érdekeltté lett lányok, asszonyok ugyancsak megfog­ják a fonál végét. Persze, ennek a műszaki hátterét is meg kellett teremteni, mert akiket egy kis pénzzel fel­biztattak, nem szeretnek a gépek mellett tétlenkedni. A leszedő csoportoknak is így lett jól felfogott érdekük, hogy minél gyorsabban szol­gálják ki a fonónőket. A gép ' ne menjen üresjáratban, és ha a gubózás, a szálszakadás miatt nem bírnák az ira­mot, a leszedők is a tettek mezejére léphetnek. A kár- tológép-kezelők ugyancsak időbérben dolgoztak. Miután a megtermelt mennyis«? után is jár fizetség, termeléke­nyebbek lettek. De a jó mű­szaki feltételek szolgálnak fedezetként arra is, hogy a gépek hatoldalas kezelése he­lyett áttérhettek a hétolda­lasra. Sőt, ilyenkor, nyáron — a szabadságolási gondokat orvoslandó — ki-ki erőnléti A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer az igazgató szerint jó vezetési eszköz. Hozzásegített, hogy a tulaj­donosi szemlélet uralkodóvá vált — hiszen az én stafírún- gom, ágyneműm, ingem is készülhet a saját kezem mun­kájával ... — Egy brigádunk most utazott Békéscsabára, ta­pasztalatcserére — mondja az igazgató. — Megtudni: hogyan lehet az általunk ké­szített fonalat szőni? A mi asszonyaink igazi gazdaság- politikusok. Nemcsak a ma­guk kis szűk szférájában gondolkodnak ma már. S hisszük, hogy a munkásmű­velődés még nagy kincsesbá­nya. Ezért szorgalmazzuk hót a tanfolyamokat, a to­vábbképzéseket, mert a szak­májukat értő, intelligens munkásokkal nekünk is könnyebb megértetni, mit je­lent ma korszerűen dolgozni. OLÄH ERZSI Emlékpark és múzeum épül a pákozdi emlékmű környékén, az 1848-as sza­badságharc első győztes csa­tájának 130. évfordulójára. A múzeumban nagyméretű te­repasztalon mutatják be a pákozdi csata lefolyását, a tárlókban pedig kiállítják a honvédsereg egyenruháit, fegyvereit, zászlóit és kora­beli dokumentumokat. A pákozdi dombokon már be­fejezéséhez közeledik a nagyarányú tereprendezés, valamint a fásítás, és meg­kezdték a múzeum építését. Mintegy 70 hektáros emlék­parkot alakítanak ki sétá­nyokkal, kilátókkal és pihe­nőhelyekkel. Az új emlékpark és 1848- as múzeum szeptember 29-re, a pákozdi csata 130. évfor­dulójára készül el. Autóstoppal az országban Térdepelnek és táblát tartanak Nézzük csak, hogy csinálja a szomszéd! Kezét' kitartja, s meszel szaporán. Hm ... Mégsem olyan könnyű. Lám- lám, ez sem állt meg. Mi az? Máris megunta? Vállára te­szi szatyrát, kezébe hatalmas csomagját, s elindul. Ez or­szágjáró... Aha! Megállt. Lehet, hogy ott sikerül majd neki? Most jövök én! Hogy is csinálta? Kéz ki, meszelés. Na nem! Elég lesz, ha szé­pen kitartom a kezemet, enyhén behajlítom, de nem integetek. így ni... Ott jön egy • •, Na most. .. Nem áll meg .., (Itt valami kicsú­Az Állami Biztosító rejtvény pályázata Kár lenne nélkülünk VÍZSZINTES: 1. Sajtóban, rá­dióban, televízióban láthatjuk, hallhatjuk, olvashatjuk ezt a biztosítási szlogent. (Zárt be­tűk: K, A, N. K.) 16. Bihar me­gyei nagyközség. 18. A tudniillik latin rövidítése. 20. Antal bece­neve. 21. Olasz vulkán. 22. Ki­felé ! 23. ... ris (Egyiptomi is­tenség). 25. Két szén vegyi el. 2". Ökrök húzták. 27. Egy Verdi- opera egyik fele! 28. Re . . . (ko­csiszín) . 29. ... ép. (Egy beteg­ségnek egész pontos leírása.) 31. Sporteszköz. 33. Evszázadjelzés egyik része. 34. Felelet a miért­re. 35. Nevel. 36. Rénium, kén, urán és oxigén vegyjele. 37. ...speaker (hangszóró), ang. 38. Tagadószó, 39. Tiszteletbeli. 41. Lábak, angolul. 42. Kár lenne nélkülünk! (Ezt a jelmondatot közli velünk az ... Biztosító.) 44. Régi űrmérték. 46. Nem em­beri. AS. NSZK és Japán autó­jelzése. 49. Pizsétel (blzi). 51. Thaiföld. Kuba és kétszer spa­nyolországi autójelzés (—j. 52. . . . onalitás (hangnemnélküliség, modem zenei fogalom.) 53. Ha rendesen megfizeti.. . ! (Két sző.) 57. A vízszintes 1. logikus folytatása ugyancsak az Állami Biztosító szlogenje. (Zárt betűk: K, A, N, K.) FÜGGŐLEGES: 2. ... ti István (festő, egyik alapítója a nagy­bányai festőiskolának.) 3. Le­arat egyneműi. 4. . . . ió (erős ér­zelmi felindulás.) 5. Elfogyott. 6. Nitrogén, hidrogén és jód vegy­jele. 7. eA. 8. Lásd 45. függ. (vissza). 9. ÉY. 10. összekevert német tizenegy. 11. Független emirátus a Perzsa-öbölben. 12. Színházi ige! 13. Ga . . . nlzálás (fémbevonat létesftése elektrolí­zis révén, korrózió elleni védel­min). 14. t)A. 15. Gyerekek sze­retik. 17. Állami... 19. Kis me Kate ( . . . meg Katám!) 22. A kapus a labdát . . . ! 24. A for­dított szerencse! 28. . . . tizenkét találato= totóról! 30. vörös bor. 32. Hirdetik. 33. Viz van benne. 34. odacsücsül mellé. 38. csU- 1 -mió porból készített fémes fé­nyű festők. (Vissza.) 40. Kicsit megrövidített felvágott: 43. Mik­lós, lábak nélkül! 45. NSZK vá­ros. Dombiáról híres. 47. ... Ilik. (Valaki egészen züllötté válik.) 50. Olasz, román és norvég (két­szer) autójelzés. 51. Évszak. 53. Argon vegyjele. 54. Azonos ma­gánhangzók. 55. ... mia (vegy­tan). 56. LÜ. A megfejtett, s a lapból kivágott rejtvényeket leve­lezőlapra ragasztva, vagy bo­rítékban a Déli Hírlap szer­kesztősége címére kell be­küldeni, pénteken délelőtt 10 óráig. (Leadható a Sajtóház portáján is.) A helyes meg­fejtők között az Állami Biz­tosító 10 darab, jó minősé­gű. speciális mintájú ÁB- trikót sorsol ki. Aki mind a négy rejtvényt helyesen fej­ti meg, részt vesz a fősorso­láson. A rejtvénvpálvázat har­madik fordulójára 101 he­lyes megfejtés érkezett. ÁB- trikót nyertek: Szarvas At­tila, Miskolc, Vászonfehérítő u. 34. III 3.; Fekete Zoltán, Miskolc, Árpád u. 70.; Fógel L ászióné, Miskolc, Bíró u. 5.; Szilágyi Ferenc, Miskolc, Engels u. 13. 1/2.; Ladányi Csaba, Kazincbarcika, Pol- lach M. u. 35.; ifj. Vajnai Tibor. Miskolc, Kandó K. u. 12.; ifj. Király Béla, Sátor­aljaújhely, Martinovics u. 37. III 4.; Ormós Lajos, Lilla­füred. Palota u. 83.: Szinai Istvánná, Miskolc. Kun B. út 17.; Zelina Péter, Mis­kolc. Katowice u. 12. I 2. A nyereményeket az Állami Biztosító postán küldi el. szott a számon. Nem gon­doltam, hogy ilyen könnyen dühbe jövök.) Hát persze, napszemüveg van rajtam ... Hamarabb is rájöhettem volna. w Csuda jó az autózás! Tanultam a kudarcból, le­veszem a szemüvegem. Igaz, így erősen pislognom kell, de sebaj, a harmadik kocsi, egy Trabant megáll. A veze­tő szótlan, hát nem' beszelr getünk. Gesztelynél kitesz. Újabb stop ... Fél órát vá­rok, míg felvesznek. Hogy miért nem megyek inkább vonattal? Mi az — már ilyen könnyen megfutamodnék? — Szerencsig megyek — közlöm a Zsiguli vezetőjével —, il­letve szeretnék menni.., Megyünk, száguldunk, csu­da jó az autózás! — Nem szoktam én ám mindenkit felvenni — mondja a pilóta. — Magának bizalomgerjesz­tő az ábrázata — ezt se mondták még nekem!, ez beszélő típus lesz. Végigme- sélte (egymaga, én csak asszisztáltam) a 25 kilométe­res távot. Az idő? Egy ne­gyed órával több, mint vo­nattal. Visszafelé könnyebb; a te­hergépkocsi egyenesen Mis­kolcra jön. — Miért vett fel? — a kér­dés kicsit szokatlan egy autóstopostól, a vezető "is furcsán néz rám. Legköze­lebb majd mást kérdezek! — Záhonyból jövök, unat­koztam, valakivel beszélni is kell útközben... — Hát beszélgessünk.. . Másnap folytatom a kalan­dozást; a cél Orosháza. Nyolc kocsival, nyolc órái« j o Kollégám, akinek kocsija van, mondta, hogy neki lá­nyok még nem integettek — pedig felvenné őket. Engem meg női vezetők nem vesz­nek fel. Már egy órája szob- rozok, tartogatom a keze­met az autók orra alá. de mintha ott sem lennék. Tér­képen megnéztem, Orosháza pár száz kilométer. Végre indexel egy Skoda: megmondom a vezetőnek, hogy hova indultam, csodál­kozik — holnapra sem ér oda — közli velem tárgyila­gosai, s csak Nyékládházáig visz. Az úton sorstársak, szaporán lengetnek felénk, én meg dölyföseri nézek ki­felé; én már utazom! Hogy mennyien akarnak még —! Debrecen. A Trabant csak a város határáig jön. Gya­logolok a másik „kapuig”. Állomások, ahol kocsit vál­tok : Berettyóújfalu, Szegha­lom. Békés, Békéscsaba, s végül a cél: Orosháza. Nyolc kocsival, délután fél négyre érkeztem meg. Pár mondat az útközi beszélgetésekből: — Miért nem megy vonat­tal? — A kérdező egy vas­utas, s ő is Trabanttal szál­lít. (Érdekes, mennyi ilyen _kis ' kocsi van az országban! — Nálunk a legolcsóbb a vo­natjegy ... Mit mondhattam volna? Hogy a kalandért, az él­ményért? Nem hiszi el.»J Nem kedvcsinálónak — Miért stopoltok? — Az utak szélén sok fiatalnak, lánynak s fiúnak egyaránt feltettem a kérdést. A vála­szok egy bizonyos körbe cso­portosultak : a vonatjegy árát akarták megtakarítani, szeretnek autózni (de nincs autójuk), kaland, s talán a gyorsaság is ... Jó stopolni? A Balatonon — Siófokon — pontban éjfél­kor állok ki. Nem látok sem­mit, azt sem, hogy hányán vannak a kocsiban, milyen az a kocsi, csak a fényszó­rókat. Az első autó. amit le­intek, rendőrségi. Hátha el­visznek Badacsonyba, akkor szerencsém van ... » — A személyi igazolvá­nyát ... ! — Az adatok egyeznek... — Miért nem megy vonattal ? — Megma­gyarázom. így továbbra is állhatok az út mentén. Délelőttre Badacsonyban vagyok ... Míg megérkezem, sötétben autózom. Több fia­tal is az éjszakai integetést választotta. Ahogy látom őket előbukkanni a gépkocsi megvilágította sávban, tér­depelnek. könyörögnek, táb­lát tartogatnak (rajta a vá­ros neve. hogy hova men­nek) — sajnálom, hogy ők egyelőre hopoon maradtak. De én megyek ... Egy utolsó megállapítás: ahova elindultam, oda álta­lában megérkeztem. Több száz kilométert autóztam, s nagyon elfáradtam. Milyen volt? Jó és veszélyes (egyes szembejövők nem ismerték a KRESZ-t!). És... a sort le­hetne folytatni.,. Ezt az írást nem kedvcsi­nálónak szántam. Nem kell a stopnak reklám! örülünk, búsulunk, csúnyákat mon­dunk az út mentén. De me­gyünk is... ILLÉSY SÁNDOR A pákózdi csata, múzeumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents