Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

♦ •- • * » ' • + Munkában a kárszakértő. A gépkocsi valamennyi rongálódás} szenvedeti ponttól tény* képezik. (Kovács Attila felvétele) A szakember tanácsai Heíven autó totálkáros • • Üveg kell az épületekhez Ve§zik itthon, várják kallóidon Az etsu fél év sikerüli... Gyakori kép: összetört sze­mélykocsit szállít az autó­mentő. Néhány órája még százas tempóban robogott, de elég volt egy figyelme len előzés, fékezés... A benn ülők a kórházba, jobb ecet­ben otthoni betegszabadság­ra kényszerültek, az autót pedig az Állami Biztosító kárrendezési csoportjának szakemberei „veszik kezelés­be". A balesetek okai Milyen volt az első fél év. hány bejelentés érkezett a kárrendezőkhöz, mi volt a balesetek oka? Ezekre a kér­désekre kértünk választ a csoport vezetőjétől, dr. Gál Zoltántól: — Június végéig 6220 kár­eset-bejelentés érkezett hoz­zánk. 1200-zal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Sajnos, mintegy hetve.i gépkocsi vált totálkárossá! Az egy autóra kifizetett át­lagos kárérték négyezer-öt­száz forint, ebben természe­tesen a kitört ablaküvegről a totálkárosig minden szerepei. Az év első felében csaknem huszonöt millió forintot fi­zettünk ki ügyfeleinknek. Ez az összeg évről évre nő, rhu- tatva a gépkocsiállomány ro­hamos gyarapodását, ám egy­ben a balesetek számának növekedését is. A leggyakoribb okok: a gondatlan, figyelmetlen ve­zetés, a nem az út- és látás- viszonyoknak megfelelő se­besség megválasztása (ez fő­ként a kezdő, rutintalan ve­zetőkre jellemző), de sok bal­eset keletkezett a szabályta­lan előzésekből, illetve a kö­vetési távolság be nem tar­tásából is. Az esetek 30—35 százalékában éppen az előzé­si ütközések miatt rongálód­nak a járművek. Felelőtle­nül kanyarodnak ki az előt­tük haladó autó elől. is a szembe jövő forgalom miatt már sem gyorsítani, sem fé­kezni nem képesek. Ekkora sebességnél már nagyobb ru tinnal is nehéz megfogni a kocsit. Sajnos, igen sokszor okoz bajt a lefutott gumi. A meg­engedett profilmélység alatti köpennyel járnak, ami nem képes megfelelően tartani az úton a gépkocsit. A veszélyzónák j A legnagyobb forgalom a szerencsi és az óza. úton zaj­lik. T rmészetes velejárója az itt történő sok baleset. Ne­héz teherkocsik, hosszú szál­lító járművek mögött nem szeretnek haladni a gyorsabb személykocsik vezetői. És is­mét az előzésből származó baleseteknél vagyunk . . Az üvegtörések szinte 98 százalé­ka a nyékládházi útoii, a kavicsbányák környékén tör­ténik. Felelőtlenül rakjak a platót, sokan a megengedett­nél nagyobb sebességgel haj­tanak. óhatatlanul pereg a kisebb-nagyobb kavics, és ezt az tóüveg bánja . . . Miskolcon, a Kun Béla— Vörösmarty, a Kazinczy— Szabó Lajos utcák kereszte­ződése és a BÁÉV székhaza előtti kereszteződés a veszé­lyes zóna. A rendőrségi je­lentések szerint előfordul, hogy a járművezető a piros jelzésen is átzúg. de gyasori, hogy a sárgát sem veszik fi­gyelembe. holott ekkor mái megindul a keresztirányú for­galom. És még itt, a városi forga­lomban is törnek autóüve­gek. Hulladékot, bontási tör­meléket szállító autók közül szinte egyet sem látni leta­karva, vagy úgy lekötözve, hogy a szállítmány kisebb- nagyobb darabjai ne pereg­jenek le. A kavicsos teher­kocsik és a városi szállító járművek az első fél évben összesen 800 (!) üvegtörést okoztak. Fapapucs és citrom... Persze, nemcsak az a bizo­nyos ..másik" jármű a hibás. Hoztak be hozzánk például olyan Polski FIAT-ot. amely­nek tulajdonosa a hátsó ülé­sen citromot szállított. Ném volt rögzítve, és menet közben egy-két szép déligyümölcs begurult a fékpedál alá. Ahogy ilyenkor már történ­ni szokott, egy teherkocsi mögött a vezetőnek hirtelen fékeznie kellett, ami termé­szetesen nem sikerült. Sze­rencsére a kár itt csak nyolc­ezer forint volt. sérülés nem történt. Más. Nem mindegy, miben vezetünk autót. Egy Szakmunkások olvasótábora Ma már az ország több városa szervez szakmunkás- tanulóknak olvasótábort. A KISZ Borsod megyei Bi­zottságának táborában. Aba- újszántón. a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kollégiumában a szakmun­kástanulók mellett ifjúmun­kások is részt vettek. A ta­pasztalatok kedvezőek: már a vasárnapi zárás előtt elmond­ható, hogy a célját — az ol­vasás megszerettetését — el­érte a tábor. példa arra. hogy még a nyári melegben sem vezetésre va­ló a magastalpú fapapucs: egy erős fékezésnél lecsú­szott a volánnál ülő lábá­ról. a fékpedál alá szorult .. Szerencsére személyi sérülés itt sem történt, az autót tíz­ezerért javították . .. Ne csak a vizsga elolt És végül a szakembe né­hány jó tanácsa, az általá­nos káresetek ismeretében: — Figyeljük a gumik álla­potát, sok múlik ezen . .. Ne csak a kötelező műszaki vizs­gák előtt javíttassuk a jár­művet, még akkor is, ha az­zal különben semmi problé^ ma sincs. Érdemes átnézni a fékbetéteket, a lengőkart, a csapszegeket és a lökésgátlót. Egy-egy „revízió’ ne csak az olajcserét jelentse. Ezzel má­sok és a magunk életét véd­jük! SÓLYMOS LÁSZLÓ Szerényen húzódik még * miskolci óriás üzemek árnyé­kában az Üvegipari Művek Miskolci Gyára. Létszámban, teljesítményben hasonlítani sem lehet a „nagyokhoz”. Mégis az üveggyár az utóbbi években egyre többet hallat magáról. Különösen 1974 óta. Ekkor épült fel az új nyers- anvagtároló és ezzel együtt akkor sikerült a fizikai munkát a minimálisra szorí­tani. Fejlődésére ma már azt mondjuk: folyamatos, egyen­letes. Valón i*raz-e ez 1918 első fél éve alapján? Erről beszélgettünk Kopesek Imre igazgatóval: — Gyárunk első félévi munkája, gazdasági helyzete jó. Teljesítettük a tervet, gazdasági tevékenységünk fejlődött, és összhangban van a gyár termékei iránt mutatkozó igénnyel. — Ez túl globális megfo­galmazás . . . — Részletesebben? Az épí­tészeti üvegeink felhaszná­lása a könnyűszerkezetes építési mód térhódításával párhuzamosán növekszik. En­nek megfelelően, jelenleg a gyár piaci helyzete és a ka­pacitás összhangban van. Visszafogója a gazdasági fejlődésünknek, hogy mind a termelésben, mind az érté­kesítésben elértük a maxi­mumot. A kapacitások ki­használása tovább nem iő- koznató. Ugyanakkor a ter­mékeink iránti igény növek­szik, elsősorban a belföldi szükséglet nő. A növekedés arányáoan kénytelenek va­gyunk az igen gazdaságos szocialista és tőkés exportot visszaszorítani. — Tény, hogy a féléves tervet túlteljesítették. Volt-e, ami ezt akadályozta? — Június 20-án az égjük kemence „megfolyt”. A dol­gozók többletmunkát vállal­tak, s így a kiesést sikerült egy hétre szorítani. A szük­séges műszaki intézkedések után a termelőberendezések még a múlt hónap végén üzemelhetett. — A szocialista brigádok­ra lehetett-e számítani? — A 23 szocialista brigád 201 fővel vett — vesz — részt a munkaverseny-moz- galomban: nagyot feilődtek tavaly óta. összesen 1800 óra kommunista műszakot és 2430 társadalmi munkaórát teljesítettek. Ez utóbbi pon­tosan megfelél az egész évi vállalásunk felének. Különö­sen jó eredményt értek el a huta-, a keverő- és a szál­lítási üzem szocialista bri­gádjai. — Szólt a belföldi igényelt és az export Össze/üOQéséiöl. Érintette ez a térvteljesítést? — Nem. A t*’-melési é-ték- térvünkét 4.3 százalékkal túlteljesitetük. A belföldi ér­tékesítés meghaladta a ter­vezett szintet, de az exportot csökkenteni kellett — épp a megnövekedett belföldi igé­nyek miatt. — És hogyan alakult az import? — Emelkedett, elsősorban a tőkés import, mivel a két­évenként esedékes gyúr' í- eszközöket és a kemencefsl- újítási eszközöket beszerez­tük — Elsősorban minek kö­szönhető a térv túl teljesíté­se? — Sikerült a gyártási vesz­teségeket csökkenteni; kész­letgazdálkodásunk az enge­délyezett szinten maradt: az ésszerűség határán belül ta­karékoskodtunk: lényegesen tudtuk csökkenteni a tórcúási és raktározási vesztesége­kéi — E-ek szérint minden rendben? — Magas a táppénzé» na­pok száma, sok a törtmü- szek- az igazolatlan hiány­zás, szakemberhiányunk a tmk-van kifeiezéften hátrál­tató és van javítani'’aló a munkafeéj'e1'T'»y O. T/tinr’“”'- esetré: az első fél év sikerült. Az éves feladat téiiijsífésé- héz az a’-'vazi. a tárgyi és a szemé'”! feltételeink adottak. Ezéit bizakodom ... D. TÚTff *£LA Városi tanácstagok fogadóórái 1978. JÜLIUS 17. Demők Józ.sefné, Sárvári ut­cai Alt. Iskola, 17 órától; Keszt­helyi Zoltán éá Sári László, 1/7. pártái» psz-ervezet* Kisfaludy u. 33., 18 órától; László Vilmosné, Daru u. 23., 17 órától; Sándovfi László. Avasalja u. 14., 17 órá­tól: Zsitnvár Tiborné, Thököly u. 30., 18 órától. 1978. JÜLIUS 18. Dr. Iglai Tibor, 1/7. pártái» n- szervezet, Kisfaludy u. 35., 18 órától. vi, £ v ytú | fr&bí'V • I 'j , & j­1978. JÜLIUS 29. Feivinczy Ernő. Szeles utcai Alt. Iskola, 17 óráiól. 1978. JÜLIUS 22. Daragó Jánósné. Görömböly, Németh I. p. 28., 17 érától. 1978. JÜLIUS 25. Faragé Erzsébet, Oprendek S. pártalapszervezét, Marx K. u. 4#., 17 érától; Sándor János, Szirma, tanácskirendéltséj, 18 érától; Vincze Sándor. Gémpa­rt Technikum, Kun B. út 18., 18 órától. 1978. JULIUS 2«. Boda Józsefné, Felszabadítók u. 2., 17 órától; Szabó János, könyvtár, Szentpéteri kapu 93., 18 órától; dr. Terplán Zénó, egyetem, Gépelemek Tanszéke, I. e. 13., 1« órától: Varya Zol­tán, I'8. pártalapszenezet, Csa­bai kapu 8., 17 órától. 1978. JÚLIUS 28. Ádám Jánosné, 48-as U. 15., 17 órától; dr. Konczvrald Barna, 34. sz. Általános Iskola, Könyves K. u. 2., 17 órától; Maliik Ist­ván, Pereces, bóllóaljai bölcsö­dé, 1« órától; Szuchy Róbert, Temető u. 18., fszt. 1., 17 órától; Szolga István, 40. sz. Általános Iskola, Herman O. o. 2., 17 órá­tól. 1978. JÚLIUS 29. Rózsavölgyi Károly, Nagy l, u. 2., 17 órától; Titkó István, Szabó E. u. 70., 18 órától. Kedvcsináló, kirándulóknak A szentlélek! turistaház vezetője „vette” a lapot. Az időjárás viszontagságait ele­meztük, s eljutottunk a hét végéhez. Nem felejtette el megjegyezni, hogy az előre megrendelt ételekben, italok­ban soha sem volt hiány, és hogy várhatóan nem is lesz. Azt is bizonyította, hogy a rossz időjárás ellenére a for­galom alig észrevehetően rosszabb a korábbi éveknél. Megnyugtathatjuk a kirán­dulni kívánókat — reméljük, ehhez az időjárás is hozzáse­gíti a vállalkozó kedvűeket —, felé-ve Szentiélekre, mind üdítőből, mind sörből, mind meleg ételből a kívánságnak megfelelő áll rendelkezésre, kulturált kiszolgálással. Javaslom: ellenőrizzük! Villantó Új ingruha módi Az ingiuha új változatá­nak titulálják ezt a modellt divatberkekben. Könnyű, pu­ha szövetből készült, kétré­szes megoldásban. Ez pedig azt jelenti, hogy praktikusan variálható más ruhadarabok­kal is. A felsőrész például jól illik a nadrághoz is. Az együttes szoknyája plisszíro zott. a lezser felsőrész bő ujjas, derékon gumival ösz- szefogott. A mellrész magas­ságában két zseb díszíti. A modellt a Magyar Divat In­tézet munkatársa, Bruckner Anna tervezi* Tiszavirág o horgon A szeszélyes, hol esős, hol napsütéses időjárás a horgá­szokat is alaposan megtré­fálja, s felborítja a vizek megszokott rimusát. A tiszai emberek, halászok, horgá­szok ritkán figyelnek meg szakaszos Tisza-virágzást, ám az idén már erre van kilátás. Tiszalöknél, Csobaj térségé­nél már kirepültek az első kérészek, s a hét végén, jö­vő hét elején újabb, csopor­tos repülésre számítanak. Ezekben a napokban megnőtt a horgászinvázió is, sűrűn lepik el az állásokat, a sté­geket a halra, kalandra vá­gyók, s ugyan , mi más lenne a horgon, mint tiszavirág? A Dunán viszont halinvá­zió van. Az egymást követő kisebb-nagj’obb árhullámok halat hoznak a szigetközi sza­kaszra. a Duna-ágakba, s a Rábába. Az itt halászó szö­vetkezet halászai naponta nyolc-tíz mázsa halat külde­nek a győri központba. Nemcsak a mi vizeinkben kezd elszaporodni az egyik legjobb küzdőképességű hal. az amur. A svájci horgászok horgaira is mind gyakrab­ban akad ez a pompás ízű hal, amelynek testsúlya el­éri az öt-hat kilót, a hosszú­sága pedig a 70—80 centi» métert

Next

/
Thumbnails
Contents