Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

idő, soh fa maradi hint Bányadeszkák is készülnek a Ládi fűrészüzemben Megszaporázva lépteinket Tegyünk többet a közművelődésért! * • Liest tartott a városi tanács vb „Szocialista fejlődésünkben nagy szerepe van az emberek általános és szakmai műveltségét segítő, a szocialista gon­dolkodásmódot és magatartást formáló művelődési tevé­kenységnek." „Nem sikerült még polgárjogot nyerni annak a követel­ménynek, hogy kulturális szolgáltatásokra, művelődési fel­tételekre ugyanúgy szüksége van a lakosságnak, mint ke­reskedelmi, ipari és egyéb szolgáltatásokra.” (sólymos) Ha Jakabkor csillagos az ég... Július — Caesar hónapja Mindkét megállapítás egy­azon jelentésből származik, és a köztük feszülő ellentét egy kicsit jellemzi Miskolc közművelődési helyzetét, kü­lönösen ami a kulturális cé­lú intézmények számát, szín­vonalát illeti. A város és ipa­rának fejlődése felgyorsult az utóbbi tíz évben, és ehhez az ütemhez viszonyítva kü­lönösen lassúnak tűnik mind­az, ami a tudatformálás ér­dekében történt. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében vi­tatta meg tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bi­zottsága azt az anyagot, mely - a javaslatokkal kiegészít­ve, tervvé kovácsolva — akár az ezredfordulóig megszab­hatja a közművelődés fej­lesztésének fő irányát. Rangsorolni a teendőket! Tengernyi a teendő, jelzik az egyre égetőbb hiányok: szimfonikus zenekarunknak még mindig nincs hangver­senyterme; megfelelő kiállí­tási terem híján képzőművé­szetét sem tudja kellőképpen reprezentálni a város; bár igény lenne rá, a színház je­lenlegi adottságai mellett nem tud operatársulatot szer­vezni, s hosszú évek óta vá­rat magára a kamaraszínház; művelődési otthonaink egy részében nincsenek megfelelő klubhelyiségek; az új lakó­telepeken nem épülnek könyv­tárak stb. A „rések” betömésére sú­Nyári egyetem A pedagógusok egyik fon­tos hazai továbbképző fóru­ma a' Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat pedagógiai nyári egyeteme, tegnap nyílt meg Szegeden, az MTA bio­lógiai központjának nagyter­mében. Ágoston György pro­fesszor, a nyári egyetem igaz­gatója és Kurucz Imre, a TIT főtitkára köszöntötte a több mint 200 hallgatót. Rossz volt az Az erdőkben W dolgoztak Bükki faszén frrillsütésre Az erdőgazdasági tervek készí­tésekor — ugyanúgy, mint a me­zőgazdaság minden ágazatában — a legmeghatározóbb az idő. A feladatok megoldását, azok jó vagy kedvezőtlen teljesítését jobban befolyásolhatja, mint a legraostohább alkatrészellátás. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 121 ezer hektár állami erdő gazdája, egyszerre 5—fi ezer munkahelyen folyik a termelés, erdőművelés szállítás. Naponta 1200—1500 köbméter faanyagot kell kitermelniük, és mintegy háromezret elszállítaniuk az er­dőből. Akkor dolgoznak jól. ha napi árbevételük másfél millió forint! És minderre vannak át­lagosan ötezren, beleértve a fa­kitermelőket, rakodókat, erdé­szeket, vezetőket, még a vezér- igazgatót is . . . Nem a számok ismertetése volt a célunk a fenti sorokkal, csupán szemléltetni akartuk, mekkora feladatokkal kell naponta megbirkózni azok­nak, akik esőben, sárban, tik­kasztó melegben, és viharos, sze­les, hózáporos erdőkben állnak helyt, hogy a faipart, bútorgyá­rakat alapanyaggal lássák el, hogy legyen elég tüzelő télire, legyen mész és faszén az azt igénylőknek, hogy a kirándulók, pihenni vágyók árnyékot adó fák alatt, a természet háborítat­lan nyugalmában tölthessék sza­bad óráikat. Eltelt egy fél év. Bár a gaz­daság eredményeit még most összegzik, az eddigi feladatok teljesítéséről ezt mondta Bartucz Ferenc, a BEFAG vezérigazgató-helyettese: — Munkánkban a fakiter­melés a meghatározó. Tulaj­donképpen ettől függ az er­dőfelújítás. és nem utolsó­sorban saját ipari üzemeink térvteljesítése. (Ládi. Olasz- liszka. Pálháza.) Sajnos, az idő nem kedvezett ebben a fél évben. Ennek ellenére ki­termelési és szállítási ter­vünket rendkívüli erőfeszí­téssel teljesíte *ük. Csak né­hány számadat ennek bizo­nyítására: május végén a nyereségünk már húszmillió volt ami az időarányosnál kétmillióval magasabb. (Az A Borsod megye két szél­ső pontja közötti távolság a többi megyékhez képest a legnagyobb. Ezért nem meg­lepő, hogy a különféle rende­lőkbe behívott, bejáró bete­geknek kifizetett útiköltség- térítés igen magas. Forintban kifejezve nyolc és fél millió évi 48 millió forint.) A mos­toha időjárás következmé­nyeként 20 ezer köbméterrel emelkedett az erdőkben fel­halmozott készletek mennyi­sége. Főleg bányászati anyag, papír- és tűzifa maradt kint, amit nem tudtunk elszállíta­ni. Az értékesebb választékot közvetlenül a rossz idő be­állta után kimentettük az er­dőből. Ha az időjárás a mos­tanihoz hasonló, tehát ne­künk kedvező marad, újabb termelőeszköz- és brigádát- csoportositásra kerül sor. — Egyes nyugati országok­ban keresett termék a magyar papirfa és a faszén ... — Sajnos, az I. negyedév­ben az exportot lebonyolító LIGNIMPEX-től nem kap­tunk elég diszpozíciót. így nem tudtunk szállítani, ürö­münkre, napokon belül indul a papírfa-értékesítés, és mivel elérkezett a kempingezés, ki­rándulás ideje, már csoma­goljuk a 'aszenet, melyet kempingekben grillsütésre használnak. A faszenet ha­gyományos boksaszenesítéssel körüli, már 1972 óta. Ha eg lakosra átszámítjuk, körűibe lül 4 forinttal több, mint a- országos átlag. Borsod megye lakosaira ugyanis ma 11 Ft 48 fillér esik, míg az orszá­gos átlag mindössze 7,73 fo­rint. állítjuk elő és év végéig 150— 180 vagonnyi mennyiséget szállítunk külföldre. Üj tech­nológiát vezettünk be: rako­dólapos, zsugorfólias egység- csomagokban szállítjuk. — Az erdőt járók előtt is­mertek a nagy károkat okozó tavaszi fagyok. Mennyiben érintette ez az erdőgazdaságot? — Főleg a fiatal fákban igen nagy károkat okoztak, de ezenfelül, szerencsétlensé­günkre, a fagy a tölgy vi­rágzásának idején károsította az állományt is. így befolyá­solta a makktermést s ez ko­moly növedékkiesést jelent. — Az erdőben dolgozók mun­káját egyre több gép könnyíti. Törvényszerű, hogy időnként meghibásodnak. Milyen az al­katrészellátás? — Sajnos, a kapott tájékoz­tatás szerint javulás ebben az évben sem várható. Igen komoly feladat hárul mű­szaki szakembereinkre, akik­nek sokszor „újjá kell vará­zsolni" a meghibásodott al­katrészeket. Segítjük viszont a mostoha körülmények kö­zött dolgozó erdei embereket azzal, hogy kiselejtezett au­tóbuszokból és pótkocsikból az idén 25 munkásmelegedöt állítottunk fel a nem tele­píteti munkahelyeken, tehál a fakitermelések színhelyén. A 31 napból álló júliust Julius Caesarról nevezték el Caesar rá is szolgált, hogy a római istenek mellett ne­ki, jusson hónap a naptár­ban, hiszen töriénelmi sze­repén kívül mint naptárre­former is emlékezetes: ö rendelte el az egyiptomi idő­számítást alapul vevő naptár bevezetését, s lényegében ezt a naptárt használjuk ma is — a Gergely pápa módosítá­sával. A hónap régi magyar el­nevezései : Nyárhó, Oroszlán hava. Szent Jakab hava. Júliusban a legmagasab­bak a hőmérsékleti átlagok. Hatvan év méréseinek kö­zéparányosa 21.8 °C. ami 1,2 rokkal magasabb a júniusi és 1 9-del az augusztusi közép- hőmérsékletnél, A hónap csa­padékátlaga 52 milliméter, te­hát a papírforma szerint jó lehetőséget ad üdülésre, strandolásra a meleg és a bő­séges napsütés. Július első napján a Nap már 3 óra 51 perckor meg­jelent a keleti égbolton, és csak 19 óra 44 perckor bu­kott a nyugati láthatár alá. Ez öt perc híján 16 órás nap­palt jelent. A hónap»végéig aztán 55 percet fogyatkozik a nappal,- SS A népi tapasztalat bizo­nyos időjárási regulákat fűz július 2., 22." és 25. napjához,! Ha másodikén, Sarlós Bol­dogasszony napján esik. so­káig tart, vagy negyven na­pig. Magdolna napján — 22- én — a tiszta idő jót ígér a termésnek, az esős ártalmat. Ha 25-én, Jakabkor tiszta, csillagos az éjszaka, bőséget várhatnak a kertekben, de ha esőt kapunk, $ változást szenved a dió, mogyoró. Ha pedig nagy halmot hordanak e napon a' hangyák, hideg esztendőre számíthatunk. Cs. B. lyos milliárdokra lenne szük­ség, hiszen sokévi lemaradást kellene pótolni — hallottam a vitában. Mindazt, amit a jelentés előirányzott, csak kö­rülbelül 20 év alatt lehet te­tő alá hozni. Éppen ezért hangoztatták a végrehajtó bi­zottság tagjai a rangsorolás fontosságát. Az iskolák felelőssége Drótos László, a városi pártbizottság első titkára idő­szerűnek, jólátgondoltnak, távlatokra tekintőnek minő­sítette a jelentést. Ezen a te­rületen sok pótolnivalója van a városnak — hangsúlyoz­ta —, hiszen nemcsak az itt élők igényeit kell ébresztgel- ni és kielégíteni. Miskolc fel­sőfokú regionális központ szerepkörét is csak akkor töltheti be maradéktalanul, ha többet áldozunk a köz- művelődés oltárán. Szólt ar­ról is, hogy a művelt szoci­alista embertípus formálása már az általános iskolában megkezdődik, ezért a város tanintézetei fordítsanak több gondot arra, hogy a diákok rendszeresen járjanak könyv­tárba. múzeumba, színházba, ismerjék és szeressék meg szű- kebb pátriájukat. Mert hiába ölünk súlyos milliókat új és új közművelődési intézmé­nyek építéseoe. fenntartásá­ba. ha egy-egy előadáson üre­sen tátongatnak a széksorok. Nyomatékosan felhívta a közművelődési munka irányi­Nem újkeletű a Zrínyi Ilona Gimnázium és a moszk­vai Csajka-üzem szakmunkás speciális képzéssel foglalkozó iskolájának kapcsolata. Az UNESCO segítségével figye­lemmel kísérik egymás mun­káját, oktatási, nevelési tevé­kenységét, s kicserélik ta­pasztalataikat egyéb terüle­teken is. így például nyelvi, kulturális, politikai kérdése­ket vitatnak meg. Hagyomány már, hogy évente a két is­kola csoportjai csereüdülteté­sen vesznek részt, az UNES­CO segítségével. Az idén há­rom nevelő kíséretében 22 zrínyis diákot láttak vendé­gül a moszkvai iskola tanulói, tanárai. A magyar csoport diákjai megtekintétték az osztanki­tóinak figyelmét rá, hogy tekintsenek túl a tanácsi kö­rön, váljanak igazán gazdái­vá, irányítóivá az egész vá­rosban folyó közművelési munkának, beleértve a tö­megszervezetek és természe­tesen a nagyüzemek ilyen irányú tevékenységét. Legalább helyük legyen — A földön kell marad­nunk — számolva anyagi le­hetőségeinkkel —, de ez nem jelenthet földhözragadtságot — mondta. Meglevő intézmé­nyeink sincsenek tökéletesen kihasználva, nem élünk szá­mos kínálkozó lehetőséggel. Egyes területeken igen lassú a fejlő lés, tunyaság, tehetet­lenség is tapasztalható. Néhány elszomorító példát is említett Drótos László: a Petró-gyűjteménynek még mindig nincs helye, és jól­lehet, négy évvel ezelőtt szü­letett az elhatározás a volt megyei pártház múzeummá való átalakítására, még min­dig csak a, tervezés stádiu­mában van a beruházás. Ja­vasolta, hogy a meglevő ko­hászati múzeumon túl léte­süljön az ipar történetét rep­rezentáló gyűjtemény is — a nagyüzemek segítségével. Az­zal 'zárta felszólalását, hogy meg kell szaporáznunk a lé- nést a közművelődés minden területén. Rózsa Kálmán tanácselnök egyebek között arról szólt vitaösszefoglalójában, hogy egy-egy terület fejlesztésekor legalább helyet kell hagyni azoknak a közművelődést szolgáló intézményeknek, me­lyek csak akkor születnek meg, ha megteremtődnek az anyagi feltételek. (békés) nói tv-tornyot, elutaztak egy hétre Leningrádba, illetve környékére. Voltak Pav- lovszkban, Lomonoszovban és a híres Petrodvorecben. A hét elején együtt tértek vissza Miskolcra azokkal a moszk­vai fiatalokkal, akik most ha­zánkkal ismerkednek. Szál­láshelyük az ÉÁÉV Lorántffy utcai munkásszállása. Itt-tar- tózkodásuk ideje alatt Buda­pestre, Vácra, Sárospatakra, Egerbe látogatnak, ahol kul­turális értékeinkkel ismer­kednek. Máris elismerően szóltak Tapolca strandjáról és parkjáról. Első ízben — egy disco-műsoron — az ÉPFU fiataljai látták őket vendégül. Az UM. Miskolci Üveggyáro érettségizett fiatalokat iskoláz be a 100. sz. Ipori Szakmunkásképző Intézethez műszerész szakmára Ösztöndíjat és kollégiumi ellátást biztosítunk. Jelentkezés: a gyár munkaügyi osztályán, Miskolc III., Tatár u. 28. sz. Jelentkezési határidő; 1978. július 30. 3^ Jobban vág a motorfűrész, ha éles a lánc Betegek útiköltsége © © t Moszkvaiak Miskolcon A patrónus: az UNESCO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents