Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

je A tipográfus munka közben Mit kell tudni a tipográfusnak? Kemény Zoltán kiállítása A szép könyvnek egyre na­gyobb az ázsiója nálunk (egyre több ezek gyűjtője is). A folyóiratokat azonban csak tudomásul vesszük. Pedig érdemes felfigyelni rá, hogy e/eK a kiadványok — eszté- t:r.s; megjelenésüket tekint­ve — egyre inkább felzár­kóznak széo. legszebb köny­veinkhez. Ezt a tényt bizo- in’itjti Kemény Zoltán tioog- ráfu» most megnyílt kiállí­tása. A fiatal szakember — akit én szívesen nevezek mű­vésznek — azt mutatja be a Jó-'sef Attila Klubkönyvtár ..lállítótermében. hogy miként születik a célszerű és művé­szileg szép folyóirat. Kemény Zoltán l!)(iO-ban lépett először nyomdába. >s azóta egyre magasabb fokú mesterségbeli tudással, mű­vészettel végzi munkáját. A Művészet című folyóirat ter- vező-szerkesztőie. de készít a Kossuth, a Medicina, a Gon­dolat és a Corvina Kiadó szánjára is könyvborítókat és tipográfiai terveket. Aki nyomdaközeiben él. az is éooen úgy rácsodálkozhat a kiállításra, mint a nagykö­zönség. Mit kell tudni a tipográ­fusnak? Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy mindent. Mindenesetre korántsem elég a szakmai titkok ismerete, r'noosan ismernie kell az il­lető orgánum célját, funkció­ját és ezen belül minden egyes publikációt. A kiállítá­son a címoldalakat, tükör­vázlatokat. szövegmintákat, fotókat és grafikákat szem­lélve főként arról győződhe­tünk meg, hogy miként — s hány ember összehangolt munkájának e’-eclményeként — születik a Művészet című folyóirat. De megismerked­hetünk a nemzetközi alkal­mazott grafikai folyóirat, az Interpress Graphic oldalai­val, az Universummal és más munkákkal. A különböző tükrök ékesen bizonyítják, hogy Kemény .Zoltán kitűnően rajzol, így sV.o. .<v.«;:/. i . je Művészet 76 hát megkérdezzük tőle, hogy grafikusként nem kíván-e majd bemutatkozni. Határo­zottan nemet mond. s kije­lenti. hogy megmarad az al­kalmazott grafikáknál, vi­szont nagyon reméli, hogy rövidesen betűtervezőként is megismerjük. Már évek óta tervez egy szép groteszk be­tűcsaládot, ezzel 1980-ban kí­ván bemutatkozni a Békés­csabán rendezendő alkalma­zott grafikai biennálén. Be­tűcsaládjában a megszokott világos, normál és félkövér fokozat mellett még lesz két grádus: s elkészíti a cirill és görög változatot is, valamint megoldja az összes ékezet­problémát. ét A kiállítás katalógusában Hideg Gábor ajánlja figyel­münkbe a tervező művész munkásságát. A többi között ezeket írja: „Lehetséges a szép könyv és a funkciót tisz­teletben tartó, annak érvé­nyesülését elősegítő, esztéti­kailag is magasrendűen meg­Köllőék pantoniimcsíje Ma ismét „kinyit" a Mol­nár Béla Ifjúsági és Úttörő­házban a rock-udvar. Az »•- deklödők Köilö Miklós és a Dominó együttes pantomim­estjét tekinthetik meg. A műsor 19 órakor kezdődik. i 1 If '* (Laczó József felvételei) formált újság és folyóirat közötti, látszólag mély szaka-* dék áthidalása”. A szeptem­ber 9-ig nyitva tartó kiállítás ismeretében, igazat kell ad­nunk ennek a megállapítás­nak. (gyarmati) Az USA legújabb kori tör­ténelmének félelmekkel, eg­zisztenciális válságokkal leli időszakát idézi Martin Ritt filmje. (A forgatókönyvíró Walter Bernstein.)■ Az ötve­nes évek hidegháborús idő­szakának jellegzetes híradó­eseményei elevenednek meg előttünk, a mosolygó Tru- mannal, a korszak háborús képsoraival, a divatos film­csillagokkal és sportemberek­kel. Manapság — egy jelentős mű alapján — „aljas kor­nak” emlegetjük ezt az idő­szakot, melyben az Amerika- ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottság hajtóvadásza­tot indított azok ellen az ér­telmiségiek ellen, akik akár csak szimpatizáltak is a kom­munistákkal. Számos író, művész (a film alkotói szinte valamennyien) feketelistára került. Ez azt jelentette, hogy Ekelő, rica, taligavezér Nyelvjárások pusztulása A népszerű musicalből, a My Fair Ladyböl ismert Hisgins professzor, á fonetika tanára, a csúnya beszédű, kis külvárosi vir3«ráruslány tájszólásából ál­lapítja meg Elisa Doolittle pon­tos születési helyét. Bár ma­napság már nemigen találkoz­ni az utcán jegyzetelő nyelv­tudóssal. a nyelvjárások vizs­gálata napjainkban is fontos tudományos feladat. A magyar tudósokat már régen foglalkoztatja nyelvjá­rásaink sorvadása. Toldy Fe­renc már 1844-ben részlete­sen, rámutatott arra. hogy ennek egyik oka az iskoláz­tatás kiszélesedése, a köz­nyelv hatásának növekedése, az ismeretek gyarapodása. Ezeknek hatása az utóbbi há­rom évtizedben megsokszoro­zódott. s ez nem kis mérték­ben sietteti a nyelvjárások­ban már régebben megindult változásokat. A változás legkönnyebben a szókincsben, a szóhasználat­ban figyelhető meg. Ennek oka. hogy a társadalomban végbemenő társadalmi-gaz- dasági-kulturális változások­ra a szókincs reagál a leg­gyorsabban. Régi fogalmak elhalnak, úiak keletkeznek, s ezzel együtt jár bizonvos sza­vak feledésbe merülése, új szavak bekerülése a szókincs­be. Az elhalásra jellemző pél­da, hogy a mai fiatalok közül egyre kevesebben tudják, mit is jelent például az ekeló. a csúszó, a taligavezér, a csép- hadaró a pohánka, a tatárka, az acatolás, a hajsz, a csálé, a gereben, a tiló. Természe­tesen ugranak kor ezek a fia­talok számtalan olyan szót használnak, amelyet nagv- aoáink még nem ismerhet­tek. A változás eay másik típu­sa: amikor még él a tájszó is. de mellette már használa­tos a köznyelvi megnevezés is. Példa erre: paszuly-ba'ó; gabona-rozs; tányérvirág, szotyola. rica. ouszu: napra­forgó. A nyelvészek vélemé­nye, hogy ez a kettősség nem lesz hosszú életű, a köznyel­vi megnevezés kiszorítja a táiszót. Csak abban a kivéte­les esetben marad meg mind­két forma, ha finom jelen- tésbeü különbség alakul ki közöttük. Ilyen például a firhang, amely alatt a „há­zi szövésű an váz bői készült függönyt” értik, és a függöny, amelv a „gyári-bolti anvag- ból készült ablak elé való”. Bár bonyolultabb módon, de hangzásban is változik, szegényedik nyelvünk. Egy- egv nyelvjárási jelenség ma már jóval kisebb területen található meg, mint 80—100 évvel ezelőtt. Több helyütt következetlenné vált az ej­tésmód is. Például csak el­vétve használják ma már Délkelet-Dunántúlon az ósó, az asztó, az éső. a nyévé. a késsé tínusú kiejtést a köz­nyelvi alsó. asztal, első, nyel­ve. késsel helyett. A falusi lakosság nyelvhasználatában jól érzékelhető rétegződés is bekövetkezett. Az idősebb nemzedék ma is általában a helyi nyelvjárást beszéli, bár szóhasználatukban náluk is jelentős változás történt a ko­rábbiakhoz viszonyítva. A fiatalabbak eléggé tudatosan törekszenek a köznyelv hasz­nálatára. bár bizonyos helvi saiátosságok még az ö nyel­vüket is színezik. Ök még ál­talában e'ég jól ismerik a helyi nyelvjárást, de nem nagyon beszélik. A középko­rúak többsége „kétnyelvű”,, egymás között, saját környe­zetében a helyi nyelvjárást beszéli, hivatalos helyeken, idegenekkel való érintkezés során inkább a köznyelvet használja. A tudós végső következte­tése: bár kétségtelen, hogy nyelvjárásaink belső mozgá­sa „a nyelvi egység” irányá­ba mutat, de ennek csak a viszonylagos megközelítése is még nagyon messze van. K. M. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Meióúiakoktél. — 14.00: Mindenki könyvtára. — 14.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — lö.'oo: Hírek. — 15.10: Mai katonadalok. — 15.28: Ezer- egy délután. — 16.09: Bemutat- juit új felvételeinket. — 16.45: Puccini: Tosca. — 17.00: Hírek. — 17.07: Körmikrofon. — 17.32: Versenymüvek. — 18.15: Kriti­kusok fóruma. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Diákkönj'vtár hangszalagon. — 20.03: Népzenei hangos újság. — 20.43: Bruno Walter vezényel. — 22.00: Hírek. -- 22.15: Sporthírek. — 22.20: Nagy mesterek kamarazenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsessz- felvételekből. Petőfi rádió: 12.00: Gasparone. — 12.30: Hírek. — 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Ze­nés képeskönyv. — 14.00: Válo­gatott perceink. — 17.00: Szólja­tok. szép szavak, az ifjúságról. — 18.30: Hírek. — 18.33: Dzsessz­felvételekből. — 19.00: Magyar operaénekesek. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 01. 05, 07 jelenti. — 21.03: Zenéjét sze­rezte: Vincent Youmans. — 2133: Nótamuzsika. — ?2.?0: Hz'- rek. — 22.33: Világtörténelem dióhéjban. — 22.43: A Mayas eevüttes felvételeiből. — 23.00: Tánczene. — 23.90: A nászéjsza­ka. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Nők a munkahelyen és a közéletben. Riporter: G. Tóth Ferenc. — Beatkedvelők- nek a Hot Chocolate és a Loko­motív GT felvételeiből. — Az or­szágjárás élménye . . . Ónodvári Miklós jegyzete. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (A Gyöngyösi és a Hatvani városi Tanács V. B. üléséről. — A lyu­kói bányában.) — Lonnie Done- gan énekel. — Lap- és műsor- előzetes. Televízió, l. műsor: 16.00: Hí­rek. — 16.05: Csak gyerekeknek! — 16.30: Pergő képek. — 17.35: Tele,sport. — 18.00: VIT — KUBA. — 18.30: Tévébörze. — 18.40: Át­lagon felül. — 19.13: Esti mese. — 10.20: Idősebbek is elkezdhe­tik. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Csak ülők és mesélek. — 21.00: Kapcsoljuk a Kertészeti Egyetem dísztermét. — 22.00: A veszpré­mi tévétalálkozó díjnyertes film­jeiből. — 22.45: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.01: Ne féljetek a szerelemtől. — 21.20: Tv-híradó 2. — 21.40—22.35: Egy­személyes színház. Szlovák televízió: 17.05: Hírek. — 17.20: Tüzoltó-sportvetélkedő. — 17.40: Pionírhíradó. — 17.55: Pionírmagazin. — 18.35: Vetél­kedő. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.30: Co- lombina. — 20.40: Szórakoztató műsor a vízisportok kedvelői­nek. — 21.20: A rendőrség nap­lójából. — 21.25: Az úton nem vagy egyedül! — 21.35: Tv-hír- adó. — 22.00: VIT-krónika. Kiállítások: Mini-Galéria (10— 18) : Amatőr képzőművészek fó­ruma. — Miskolci Galéria (10— 18): Keleti szőnyegek. — József Attila Klubkönyvtár (10—18); Kemény Zoltán tipografikus ki­állítása. — Miskolci Képtár (10— 18) : A XX. század magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlékki­állítás. — Zichy Mihály-illuszt- rációk. — Hennán Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. A Szilágyi-gyűjtemény, — Diósgyőri vár (9—19) : A diós­győri vár története. — Pénzek Diósgyőr életében. — Dérvné- ház (9—19): Déryné Széppataki Róza- és Lévay József-emlékszo- bákv FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Észbe kaptál, gratulálok! ' Szí. szovjet film Kezdés: f4 órakor A XXI. olimpiai játékok Szí. kanadai cioKumentumfilm Kezdés: hn6 és 8 órakor KOSSUTH A jónevű senki Mb., szí. amerikai film Kezdés: f3, hnö és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB A nap vége Svéd film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA Fayard bíró, akit seriffnek hívtak Mb., szí. francia film Felemelt hely ár! Kezdés: f5 és f7 órakor PETŐFI A Csendes-óceán kalózai Mb., szí. román—NSZK film Kezdés: í5 és f7 órakor SZIKRA Valaki a volán mögött Mb., szí. szovjet film Kezdés: f6 és í3 órakor TÁNCSICS A javíthatatlan Mb., szí. francia film Másfél helyár! Kezdés: f5 és f7 órakor TAPOLCA, KERTMOZI A dal ugyanaz marad Szí. angol film Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor SAG VART Játszd újra, Sam! Mb., szí. amerikai film Kezdés: 5 és 7 órakor VAS \S PARKMOZI Serpico Mb., szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor PERECES Vége a vakációnak Mb. lengyel film Kezdés: 6 órakor HÁMOR A vadember Mb. francia film Másfél helyár! Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.25: A madárgyűrűzésről. — 8.35: Ormándy Jenő vezényel. — 9.34: Sári néni utazik. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Gyermekeknek. — 10.25: Az éjszaka és a magány. — 10.41: Miller Lajos operafelvéte­leiből. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Gondolat. — 11.45: Kó­rusmuzsika. . Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Munkásdal-feldolgozások. — 8.20: Világtörténelem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népdalok, néptáncok. — 9.15: Egyiptomi és antik csillaghit. — 9.30: Csókolj meg, Katám! — 9.53: Lottó-sor­solás. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — 11.50: Vargabetűk. A jónevű senki a különböző könyvkiadók, televíziós társaságok stb. nem fogadták el a listára ke­rültek műveit, illetve nem foglalkoztatták azokat. A forgatókönyv írója személyes élményeit eleveníti fel a filmben. A történet fősze­replőjévé egy stróman — egy bisztróbeli pénztáros — válik, aki író barátjának kölcsönzi a nevét némi pén­zért. A filmbeli Howard Prince-nek később már há­rom író dolgozik; az isme­retlenségből felbukkant em­ber híre-neve így egyre na­gyobb lesz. Csakhogy egy­szerre ő is szembetalálja magát az Amerika-ellenes Te­vékenységet Vizsgáló Bizott­sággal. A korábban kisebb- nagyobb szélhámosságoktól sem húzódozó Howard Prince kénytelen szembenézni a szo­rító tényekkel, s önmagával is. Meggyőződik róla ugyan­is, hogy az újkori boszor­kányüldözés mennyire ke­gyetlen, • hogy nemcsak eg­zisztenciákat képes tönkre­tenni, hanem fizikai létében is fenyegeti az embereket. A stróman, mikor a rette­gett bizottság elé kerül, a maga sajátos vagány mód­ján mond véleményt a testü­letről. Ezért bilincsbe verik ugyan, még sincs elkesered­ve, hiszen példát mutatott az üldözötteknek: ne hagyják magukat! A film főszerepét a kitűnő Woody Allen játssza, s szí­vesen emlékezünk még Zero Mostel tragikomikus alakítá­sára is. A történet hangvéte­le ironikus, szatirikus; az eltelt évtizedek bölccsé tet­ték az egykori üldözötteket, akik olykor már mosolyogni is tudnak „azokon az idő kön”, de nem felejtenek. Gy-

Next

/
Thumbnails
Contents