Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-26 / 174. szám

25 éve történt

Támadás a Moncada ellen

Ha a Santiago (le Cuba-i Hotel Versailles-ből végigtekint az ember a városon. azonnal szembetűnő a különbség Havanna és Santiago között. Havannában a Miamival vetekedő magas épületek a jellemzőek, Santiagóiban a lágy dombokon a pompás trópusi növényzet és a pálmák csendes villákat takarnak. Végtelen ny ugarom árad el a tájon. Amikor az ember így elgvcnyörködik a látványban, önkéntelenül arra gondol: a város és Oriente tartomány Kuba történelme során mégis mennyi nyugtalanság színhelye volt. Végtére is Őrieméből indul ki Kuba egész, gyarmatosítók elleni történelme. Nem véletlenül választották teliét Fidel Castro és fiatal társai a forradalmi h^gyo- mánvokban Orientét a

diktatúra elleni támadásuk első színhelyéül.

1953. július 25-ével meg- kezdődött Santiago de Cu- bában a háromnapos Fiesta. a karnevál. 25-én délután és este mintegy 130 fiatal forradalmár érkezett a nyugati országrészből a városba, de ez a karneváli hangulat közepette nem tűnt fel senkinek. A városba érkezőket azonnal a gyülekezőhelyre, a Siboney farmra szállították.

A várostól 17 km-re állt a farméoület. Nem a szó igazi értelmében vett farm, inkább amolyan vidéki lakóház, nagyobb kerttel. Ábel Santamaria magas deszka- kerítéssel vette körül a házat, hogy majdan elleplezze a szomszédok elől a gyülekező embereket és gépkocsikat.

Fidel 25-én este 10-kor érkezett. Kiosztották a kútba rejtett fegyvereket, valamint az egyenruhákat, amelyek pontosan megegyeztek a Batista-katonák egyenruhájával. Minden egyenruhán őrmesteri, rendfokozat volt.

Amikor Fidel bejelentette, hogy a Monbadát. Kuba második legnagyobb katonai erődjét kell megtámadni egy pillanatra mindenki meglepődött. A taktika a váratlan meglepetésre és a gyorsaságra épült. A támadás a bayamói figyelemelterelő

művelettel kezdődött és öt óra tizenötre tűzték ki.

Fidel elinduláskor mondott rövid beszédét így fejezte be: „Ha győzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőznek bennünket, amit tettünk, példa lesz Kuba népe számára, és lesznek, akik követni fogják”.

A farmról pontosan ugyanazon az útvonalon érkeztem a Mon- cadához, mint huszonöt esztendővel ezelőtt Fidel és társai. Valami másra számítoltam. Csodálkoztam is, amikor kísérőm szólt, hogy szálljak ki a gépkocsiból, hiszen egy frissen festett, szép iskola előtt álltunk meg, rajta a felirattal: Július 28-ról elnevezett városi iskola.

Ott álltam tehát azon a helyen, ahol két és fél évtizede az előretolt ék parancsnoka a gépkocsiból kiszállva elkiáltotta magát: „Nyissanak utat a tábornoknak!” Miközben az őrök sápadtan vlgyázzba kapták magukat, a gépkocsiból kiszálló harcosok kivették a géppisztolyt a meglepett zsoldosok kezéből. A cél az volt, hogy az akciót lehetőleg harc nélkül hajtsák végre. Az előzetes számításba azonban beleszólt a véletlen. A karneváli hangulat nyilván a laktanya fegyelmére is kihatott, és az őrjárat nem a megszokott időben, hanem később érkezett. A kavarodásban az őrségnek még volt ideje arra, hogy megszólaltassa a riasztócsengőt, s néhány másodperc múlva a Moncada laktanya folyosói és kapui megteltek félig felöltözött, géppisztolyukat szorongató Batista zsoldosokkal. Időközben a gépkocsik egymásba csúsztak és Fidel géo- kocsija használhatatlanná vált. Mindehhez még az is hozzájárult. hogy a fegyveresek nagyobb részét szállító gépkocsik — tekintve, hogy nem ismerték a várost — eltévedtek, és nem érkeztek meg időben.

A meglepctésszerű támadás adta lehetőség elveszett, a revolverekkel és karabélyokkal küzdő forradalmároknak semmi esélvük nem volt a géppisztolyokkal, géppuskákkal felszerelt zsoldosokkal szemben. A harc elszigetelt akciókra morzsolódott. Nem volt mit tenni, vissza kellett vonulni.

A laktanyánál a harc során a forradalmároknak mindössze három halottink volt. A laktanya- udvaron mégis 40 forradalmár holtteste maradt, legtöbblük szétzúzott koponyával, összeroncsolt körmökkel és kivert fogakkal A visszavonuláskor és menekülés

Másodállás és mellékfoglalkozás után

Jár-e nyugdíj?

A munkajogi szabályaink szerint a dolgozó második, vagy további munkaviszonyt Is létesíthet. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esik, a második munkaviszony másodállás. Ha a munkaidők nem esnek azonos időtartamra, a második és további munkaviszony: mellékfoglalkozás. A fő- és mellékfoglalkozásra vonatkozó szabályok alkalmazásánál azt a munkaviszonyt kell főfoglalkozásnak tekinteni, amelyből a legnagyobb összegű munkabér származik. Ha a munkabér mindkét állásban azonos, azt a munkaviszonyt k-li főfoetalkozá«nnk tekinteni. amelyik nagvobh e'fng- lal'sággal Jár. Ha m»gkűlőnböz- tetés ezen az alapon sem lehetséges. mert a munkaidő hossza is mindkét munkavi- s-ónvben egyenlő, úgv főfnshién-Jm.’- —t kőit tekinteni, amelyik előbb kezdődött.

A társflr'f’,nmHiztosítás szabályai Szerint ba a dolgozó egyidejűleg több mnoka"1. szórtban á!l. nyugdíját a fő- fr'glalko?8sv,an fsír 5 állásban) lep-a-tt nvnkabór aloplán bel] medáHanítan* a mámdpllps- ból szérrnpzó '"e^esete* örc-'.'mj nvutdfj meg-Mlaní- tas-' -'ől nem lehet figyelembe venni.

Mellékfoglalkozás esetén már kissé bonyolultabb a szabályozás, Ha a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás sze: riiti munkakörökben b'ány- a 'ó törvényes munkaidő azonos a m“',í,~fn°,alko7.á«bar el árt keresetből ánnvi ldőr° erő k-rese+s-t lebet f:g'-^l«rn- be venni, amennyi a főfoglalkozás szerinti tényleges munkaidőt a munkakörre megállapított tö^ényes munkaköre kiegészíti.

Ha a főfoglp'kozás és a m.ellékfoa1 nllrozás szerinti munkakörökre ir í n vad ó. törvényes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani hogy a főfoela'knzásbsn a tényleges munkaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad

része a törvényes munkaidőnek. továbbá, hogy erre az időhányadra az igénylőt a mellékfoglalkozásban milyen összegű részkereset, illetné meg. Az így kiszámított részkereset, — legfeljebb azonban a mellékfoglalkozásból származó tényleges kereset — összegével lehet a főfoglalkozásból származó keresetet kiegészíteni.

Előfordulhat, hogy a dolgozónak a főfoglalkozás keretiben betöltött munkaidőre a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem állaoi- íanak meg (kötetlen munkaidővel dolgozik), és az ebből származó keresete 1800 forintnál kevesebb a mellékfoglalkozásból származó kereset ez esetben legfeljebb óban összesben vehető figye- puslerrtbe. armlven összes a főfoglalkozásból származó ke- r’F“tet havi 1800 forintra egészíti ki.

Az ismertetett szabályok bemutatáséra nézzünk egy példát: a dolgozó olyan fő- foglalkozásban áll* munkaviszonyban. ahol az előirt teljes heti munkaidő 48 óra. A dolgozó azonban csak he+j 36 órán át végzendő munkára vá’lplt kötelezettséget m°rt volt egy olvan me’lékfoglpl- kozésa. ahol további heti 24 órát dolgozott,. Ebb°n pz ecetbe a nyugdíi mesá’l90ftás,s- nál figvelem^“ veszik elsődlegesen a főfoglalkozásból származó jöveteimet, s ezt követően a me’l^kfooiaikozás- bói származó jövedelemnek a feiet. vagyis a mei'é’-foeialko- zásban 12 óra a’att elért munkabért A főfoglalkozásban eltöltött 36 óra a roeHé’rfog- lalkozásban eltöltött 12 órával egészül kj ugyanis a teljes heti munkaidőre, azaz 48 órára.

Gy. Gy.

közben 68 forradalmárt gyilkoltak meg Batista zsoldosai.

Fidel társaival visszavergődött a Siboney farmra, majd bevetették magukat a Gran Piedra hegységbe.

Gran Piedrát látva magam is meggyőződtem arról, hogy a hegység túl kicsi és kopár ahhoz, hogy hosszabb időre menedéket adjon a bujká- lóknak. A forradalmárok éppen ezért más megoldást kerestek. Fidelt és társait — nyilván besúgásra — néhány nappal később a Soteló-ta- nyán fogta el Sarria néger hadnagy egysége. A zsoldosokkal szemben Sarria hadnagy megvédi a forradalmárok életét.

Fidelt egy kórházi szobában hallgatja ki Chaviano ezredes, a Moncada parancsnoka. Castro kifejti a Mo- vimiento. a mozgalom céljait, és vádolja a rendszert. Az ezredes ideológiailag felkészületlen, nem méltó partnere Castrónak. így jobbnak látja véget vetni a kihallgatásnak.

Fidel perét elkülönítették társaiétól, azt állítván, hogy egészségi állapota nem teszi lehetővé a részvételt a tárgyaláson. Az ő perét a polgári kórház egy kis termében tartották, a nyilvánosság kizárásával. Fidel Castro, a fiatal ügyvéd, önmaga látta el védelmét.

Az ügyész 25 évi börtön- büntetés kiszabását kérte. Fidel négyórás védőbeszédet mondott, kegyetlenül leleplezve a korrupt Batista-dik- tatúra kegyetlenségeit. A tárgyalás alatt nagy hőség volt. a terem ablakát ki kellett nyitni, s így Fidel hangja betöltötte a kórházat. Védőbeszédét sokan hallották. Egy, a mozgalommal szimpatizáló ú.iságírónő jegyzeteket készített, ami néhány nap múlva megjelent a Bo- hémia című. Havannában megjelenő újságban. Fidel beszédében kifejtette mozgalmának célkitűzéseit, programját. Itt hangzik el híressé lett mondása’: ,.Á történelem fel fog menteni!” A bíró szemlesütve olvasta fel az ítéletet, amelyben Fidelt 15 évi börtönre Ítélik. Castro az Isla de Pinos börtönében a 4914-es fogoly, ahonnan két év múlva amnesztiával szabadul.

Ha a Moncaíja laktanya megtámadás«, tapasztalatok híján, a véletlenek összejátszása folvtán, katonailag kudarccal is végződött, Fidel perc politikai győzelemmé vált. július ?8. sok emberrel megértette, ha egvszerrc fognak fegyvert, meg lehet dönteni a Batisfa-dikíalúrát. Fidel Castro neve igazán a Moncada megtámadása után lett Havannán túl is közismert Kubában. A Moncada elleni támadás fordulat a kubai nép történetében, amelv elvezetett az 1059-ben bekövetkezett győzelemhez.

BOROS BÉLA

* Túlzott optimizmus-e azt remélni, hogy ha néhány év múlva előkerül archívumunkból a ]otó, akkor azt mondhatjuk rá: ez már a múlt? (Kerényi László felvétele)

A helyszínen meihírságolják az utcán italozókat

Augusztus 1-én lép életbe a tanácsi rendelet

Nyugodtan kijelenthetem, hogy a közvélemény nyomására született az augusztus 1-én életbe lépő tanácsi rendelet: a helyszínen 100 forintra bírságolják azokat, akik az élelmiszerüzletek környékén, közterületen italoznak. A rendelet megszületésének körülményeiről, a végrehajtás előrelátható nehézségeiről és a kereskedelemmel szemben támasztott elvárásokról beszélgettünk dr. Tóth Istvánnal, a városi tanács vb-titkárával és Orosz Lászlóval, a tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével.

— A rendőrség eddig is fel_ léphetett azokkal szemben, akik a közterületeket szeny- nyezték és zaklatták a járókelőket. Mi újat hoz a tana. esi rendelet?

ir A Dél dunántúli Vízügyi Igazgatóság pécsi gépüzemében elöregyártott elemekből készítenek 6—8 méter szélességű, cölöpökre állítható hidakat. A hidakat a helyszínen szerelik össze. (Képünkön: egy tartóelem a levegőben.)

(Bajkor József felvétele)

Dr. Tóth István: A város lakossága évek óta és joggal kifogásolja, hogy elszaporod- * tak az utcai italozások. A város számos pontján — a miskolciak jól tudják, hogy melyik boltok környékére célzok —, szinte minden napszakban találkozhatunk az „aszfaltkocsmák” vendégeivel. Igaz, hogy ezek szinte kivétel nélkül szennyez-, ték a közterületet — ha mással nem, az eldobált sö- röskupakokknl —és bár magatartásukkal ingerelték a járókelőket, a környék lakosságát, mégis csak egy- egy kirívó eset alkalmával járt el velük szemben a rendőrség. Az augusztus 1- én életbe lépő rendelet félreérthetetlen. Mindegy, hogy szemetel-e az illető vagy nem. Szolidan vagy feltűnően viselkedik, ha az élelmiszerbolt közelében, közterületen italozáson kapják: a helyszínen megbírságolják.

— A rendelet eredményessége tehát jórészt azon múlik, hogy mennyi szigort, követ, kezetességet tanúsít a rendőrség.

Dr. Tóth István: Így van. A rendelet természetesen a rendőri szervek egyetértésével született, és ígéretet kaptunk arra, hogy minden tőlük telhető eszközzel segítik a végrehajtását. Lehet, hogy kezdetben sok dolgot ad rendőreinknek az élelmiszerboltok környékének ellenőrzése, de úgy gondoljuk, hogy néhány bírság után elnéptelenednek a most még szesztől, egyébtől bűzlő kapualjak, utcarészek.

— Nincs mit szépíteni rajta csak félsikert hozott a reggel órákra szólő szeszkiszolgáíás1 tilalom. Az alkohoiforgalom országosan tovább növekedőt és ebben az élelmiszerboltot nagy szerepet Játszottak.

Orosz László: Az idén valóban 10—12 százalékkal nőtt a szeszes italok forgalma. A szóban forgó korlátozás csak a vendéglátóiparra vonatkozik, és életbe lépése óta az élelmiszerboltokban a reggeli órákban észrevehetően megnőtt- a szeszeladás.- «.-•

— A boltok vezetői, dolgozói ' anyagUag érdekeltek a forga.

lom növelésében, ezen belül a szeszes italok forgalmának növelésében is. A tanácsi rendelet végrehajtását is nyilván megnehezíti, hogy Ütközik az anyagi érdekeltséggel.

Orosz László: A jutalékkulcsok módosításával. mar eddig is csökkentették az élelmiszer-kiskeréskedelmi vállalatok a szeszeladáshoz fűződő anyagi érdekeltséget. Csökkentették, de meg nem szüntették. Ami pedig az utcai italozást illeti: a kereskedők alapvető feladata, hogy kielégítsék a lakosság szükségletét. A bolti dolgozók képtelenek megítélni, hogy milyen szándékkal vásárolja a vevő az italt: hazaviszi vagy az utcán fogyasztja el. A vendéglátó- iparban tilos a részegek kiszolgálása. De elvárhatjuk-e az önkiszolgálóbolt pénztárosától — aki ráadásul nő —, hogy felelősségteljes, nehéz munkája közben megítélje, milyen állapotban van a vevő, s megkívánhatjuk-e tőle. hogy ittasság címén elutasítsa. vállalva a vita. inzultus kockázatát.

— Milyen módon segíthetik tehát a rendelet végrehajtását az élelmiszer-kiskereskedelem dolgozói?

Dr. Tóth István: Nincs semmi akadálya innak, hogy a tanács felkérje a kereskedelmi vállalatok vezetőségét: belső rendelkezéssel írják elő a boltvezetők részére a jelzési kötelezettséget. Értve ezalatt a következőt: ha azt tapasztalják, hogy boltjuk közelében, közterületen italoznak. telefon útján jelezzék a rendőrségnek. Ennek a belső rendelkezésnek a végrehajtását természetesen számon is lehetne kérni. Befejezésül még ennyit: a rendeletben a többség kívánsága testesült meg, ezért kérjük a lakosságot. segítse a tanácsot, a rendőrséget a végrehajtásban. mert csak így tűnhetnek el utcáinkról az ..aszfaltkocsmák’*.

(bekcs)

A DH várospolitikáé fóruma