Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

•fa Ismerkedés küldötteinkkel. Képmagnó, bazár és sok ;ó öllet 1 A komlóstetőiek telefont kérnek Jövőre fektetik a kábelt Valóban nincsenek köny- nyű helyzetben a komlóste- tői lakótelepen élők. Ha or­vosért, mentőért vagy ügyes- bajos dolgaikat intézendő, telefonálniuk kell. mindössze egyetlen nyilvános telefon áll rendelkezésükre. Az itt lakók joggal hoz­zák szóba különböző fóru­mokon, hogy mikor kapnak telefont. hiszen sok-sok munkáslakás épül ezen a környéken. Nos. valóban kevés — az itt lakók számához viszo­nyítva — a nyilvános tele­fon. Ebbén az évben nem sok változás történik, de jö­vőre kábelfektetési munká­kat végeznek, amely lehe­tővé teszi, hogy a lehető­ségekhez mérten az új la­kásokban is legyen telefon. Ha meglesz az új kábel, nyilvános távbeszélő-állomá­sokat is felállíthatnak. » * Küldötteink egyenruhája csak kiállítási tárgy, más min­den megvásárolható a VIT-bazárban. (Kerényi László felvételei) VIT­Centrum a Centrum Áruházban Amikor e sorok az olvasó kezébe kerülnek, a magyar fiatalok 450 tagú politikai delegációjának repülőgépei már elhagyták a Bahama- szigetek fővárosát, Nassaut. Még néhány óra. s délután 5 órakor — hazai idő szerint — landol az els" gép Havan­nában. Tegnap még Buda­pesten tartózkodtak küldöt­teink, amikor a Centrum Áruház kiállítási termében megnyitotta kapuit a VIT- Centrum. Nem volt ünnepség, nem volt ünnepi beszéd, mégis pillanatok alatt ellepték a termet az érdeklődők. Meg­található itt a rövid történe­ti áttekintés az 1947-es első VIT-től a pénteken kezdődő tizenegyedikig. arcképekről megismerhetjük a politikai delegáció borsodi tagjait, s képes beszámolót láthatunk a delegátusok búcsúztatásá­ról, a csanyiki. sokáig emlé­kezetes műsorról. A VIT Centrum egyik slá­gere a VIT-bazár. ahol az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat rengeteg, a VIT-tel kapcsolatos használati tár­gyat halmozott fel. VIT-tri- kóktól a Kubával kapcsola­tos, hazánkban megjelent könyvekig. VIT-sapkáktól a kulcstartóig sok érdekes­hasznos ajándéktárgy vár vevőre. Már az első pillana­tokban vásárlók hada lepte el a bazárt. Csak győzzék a kiszolgálók áruval... Néhány méterre a bazár­előtt szereli fel az egyikre a színes, a másik kettőre a fe­kete-fehér televíziókészülé­keket. A Kubából éjszaka ér­kező képeket képmagnón rögzitik, s.a nap minden sza­kában látható lesz, amit esetleg éjszaka elmulasztot­tunk. Hamisítatlan dél-ame­rikai dallamok töltik be a termet, amelyeket időről időre megszakítanak a leg­frissebb hírek, információk a VIT-ről. Lesz VIT-totó is. a 20 kérdés hibátlan megvála­szoló! között értékes aján­déktárgyakat sorsol ki a KISZ Borsod megyei Bizott­sága és a Centrum Áruház, Az ötletet a KISZ Borsod ne feledjük el a többi segí­tőt, a GELKA-t, a Miskolci Kertészeti Vállalatot, s az Ezermester- és Űttörőbolt Vállalatot sem. Péntektől bi­zonyára szűknek bizonyul a kis terem. Hiszen most min­denki Kubára figyel... (tóth) Pannónia 78 Az Országos Szövetkezeti Tanács védnökségével az idén kilencedik alkalommal rendezik meg a szövetkezeti szakemberek nyári találko­zóját Harkányfürdőn. A „Pannónia ’78” elnevezésű szövetkezetpolitikai fórum augusztus 19-től szeptember 1-ig tart. A találkozó során a három szövetkezeti ága­zat — az ipari, a mezőgaz­dasági és a fogyasztási szö­vetkezetek — szakemberei a mozgalom időszerű kérdései­től tanácskoznak. Tanuknak a KiSZ-vezetők A szakmunkásképző inté­zetek ifjúsági vezetői népe­sítik be ezekben a napokban a csanyiki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolát. Egyhetes vezetőképző táboro­zásuk idején előadásokon, konzultációkon készülnek fel az új mozgalmi év feladatai­ra, amely számukra szeptem­berben kezdődik. Vasárnap egyébként nem mindennapos élményben volt részük az itt táborozó fiataloknak: a ha­zánkban tanuló kubai diákok egy csoportját látták vendé­gül. Azokat, akik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nemzetközi építőtáborában dolgoznak. Kiállítás, újdonságokból Politikai művek mindenkinek A népgazdaság egyensúlya A népgazdaság fejlődése, működése akkor van összhang­ban az egyensúly-követelményekkel, ha az előállított javakat a szükségleteknek megfelelően osztja el, használja fel, s a jövedelmek, a vásárlóerő képződése is ezzel összhangban van. Ez a tömör formula persze sok mindent feltételez: példának okáért, hogy a termelés összetétele összhangban van a ke­reslettel. a valóságos szükséglettel, hogy a népgazdasági terv a termelés elosztását, felhasználását reálisan, az arányos és kiegyensúlyozott fejlődés követelményei szerint irányozta elő. Napjainkban az is követelmény, hogy a szabályozó rendszer a fentieknek megfelelően befolyásolja mind a termelést, mind a felhasználást. A népgazdaságban a múltban is — az ötvenes és a hatva­nas években is — időről időre keletkeztek egyensúlyzavarok. Leginkább abban a formában, hogy több terméket és jöve­delmet használtunk fel, mint amennyit az adott esztendőben előállítottunk. Az esetek többségében a felhalmozás — a be­ruházások és a készletek túlzott növekedése —, volt a vétkes, s ennek következménye az exportot meghaladó import volt, azaz a külgazdasági egyensúly megbomlása. S bár néha és kivételesen a fogyasztás túlzott növekedése is hozzájárult az egyensúlyzavarokhoz, azok nem okoztak tartós' jellegű gon­dot. Éspedig azért nem, mert a népgazdaság fejlődésének nem kell folyamatos egyensúlyi helyzetben végbemennie, elegendő, ha az utóbbi tendenciaszerűen — több évet együtte­sen tekintve — érvényesül. Konkrétabban: egy-egy ötéves tervidőszakra igyekeztünk biztosítani az egyensúlyi követel­mények érvényesülését kül- és belgazdasági vonatkozásban egyaránt. Gyakran hivatkozott megállapítás: fejlődésünk külgazda­sági feltételei a világpiaci árarányvállozások és a cserearány­veszteség következtében alapvetően módosultak, romlottak. Hadd egészítsük ki ezt azzal, hogy az egyensúlyi követelmé­nyek érvényesítésének feltételei is nehezebbek lettek. Ebbe a tervidőszakba már külgazdasági egyensúlyhiány közepette léptünk, s csak annak enyhítését tűzhettük célul. Az V. öt­éves terv azzal számolt, ha az összes belföldi felhasználás kisebb mértékben nő, mint a nemzeti jövedelem, s ha egy­idejűleg a termelés hatékonyságának javulása, s az export­szerkezet változása is hozzájárul a cserearány-veszteség mér­sékléséhez, folyamatosan javulni fog a külgazdasági egyen­súly helyzete. Nem mellékes kiegészítőként a tervezés azt is feltételezte, hogy a népgazdaságon belül egyensúlyi helyzet alakul ki, azaz a beruházás és a fogyasztás a tervezett me­derben halad. Egyensúlyi gondjaink azért súlyosbodtak, mert a középtávú tervidőszak derekáig a külgazdasági egyensúlyi helyzet nem javult, inkább romlott. Mindenekelőtt azért, mert a gazdasá­gon belül nem tudtuk a tervezett egyensúlyi helyzetet kiala­kítani. Ezúttal is a beruházások futottak el: az 1976—1978. évi beruházások várhatóan mintegy 8—9 százalékkal halad­ják meg a tervidőszak első három évére tervezett értéket. Ennek a többletkiádásnak nem volt sem nemzeti jövedelem, sem árufedezete, tehát csak többletimporttal lehetett fedezni. A külgazdasági egyensúlyi helyzet romlásának, a külkereske­delmi mérleghiány növekedésének másik tényezője: a terme­lés hatékonysága nem javult az elvárt mértékben, nem nőtt megfelelően a jó áron értékesíthető termékek aránya. A gazdaság egyensúlyi problémái az állami költségvetésben is tükröződnek. S korántsem kizárólag a költségvetés hiányá­ban, passzívumában, sokkal inkább a vállalatoknak folyósított kiadásaiban, a támogatások mértékében. Ezekből ugyanis az állapítható meg, hogy a termelés hatékonysága nem kielégí­tő, másrészt az, hogy a vállalati jövedelmek, fejlesztési for­rások képzésében a költségvetésből folyósított tízmilliárdok is nagy szerepet játszanak. A költségvetés és a szabályozó rend­szer akarva-akaratlanul, egyik tényezője a belső egyensúly- hiánynak, amelyet elsősorban a vállalati berüházások túlmé­retezése, tervezettnél nagyobb növekedése idézett elő. A gazdaság egyensúlyzavarai korábban mindig a gazdasá­gon belül keletkeztek — s csaknem mindig a beruházások körében —, s kiváltották a külgazdasági egyensúly hiányát — a külkereskedelmi passzívumot —, amely a zavarok át­meneti kiküszöbölésére adott lehetőséget. Most gyökeresen más a helyzet: külkereskedelmi mérlegünk esztendők óta passzív, a cserearányok 1976. kivételével folyamatosan rom­lottak. Ez utóbbiból az következik, hogy a külgazdasági fel­tételek szinte újratermelik az egyensúlyhiányt, amit a terve­zettnél nagyobb beruházások, a felhalmozás-fogyasztás ará­nyának a felhalmozás javára történő eltolódása is növelt. A magyar népgazdaság helyzetét — sajnos — mindenképpen tartósnak ígérkező egyensúlyzavarok, egyensúlyhiány jellemzi. A tartós jelző használatát nemcsak az elmúlt esztendők azo­nos problémája indokolia, hanem az is, hogy a lehetséges orvoslási módok — a fejlesztési források, a beruházások meg­felelő mederbe terelése, a gazdaságos exoortszerkezet kiala­kítása, a termelés hatékonyságának erőteljesebb javítása — még nem állnak rendelkezésünkre. Mindezek olyan teen­dők elvégzését követelik, amelyek hosszabb időt. több esz­tendőt vesznek igénybe. GARAMVÖLGYI ISTVÁN Még a harmat is... Miskolc környékén is arainak tói három állvány árválko­dik. A GELKA Borsod me­gyei kirendeltsége ma dél­A Lenin Kohászati Mű­vekben folyó 10 milliárd fo­rint értékű nagyberuházás, az új acélmű kivitelezése mintegy félszáz vállalat ösz- szehangolt munkáját igényli A Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyára bri­gádjainak köszönhető, hogy tegnap megkezdődhetett az úgynevezett konverterpálya alagútelemeinek gyártása. A megyei Bizottságát és a Centrum Áruház vezetőit, if­júkommunistáit dicséri. De sablonok ugyanis a tervek­ben rögzített három hónap helyett, egy hónap alatt ké­szültek el. A technológiai alagúthoz — amelyben a kü­lönböző vezetékeket helyezik el — összesen 1200 speciális vasbetonelem készül, s a kol­lektíva ígérete szerint, ha­táridő előtt gyártják le eze­ket is. Tegnap déli 12 órakor a politikai könyvkiállítás meg­nyitójára gyülekeztek a ven­dégek a Szentpéteri kapui kórház kultúrtermében. A város valamennyi kórházából éá egészségügvi intézményé­ből jöttek képviselők, hogy majdan szűkebb munkahe­lyükön propagálják a politi­kai irodalom legújabb ter­mését. Dr. Farkasdy József, az egészségügyi párt-végrehajtó­bizottság tagja megnyitójá­ban hangsúlyozta, hogy a Kossuth Könyvkiadó milyen jelentősen segíti a pártalap- szervezeti munka feladatai­nak megoldását, s milyen je­lentős szerepe van a politi­kai irodalom terjesztésében. S maga a politikai irodalom terjesztése is a politikai mun ka szerves része. A megje­lent és az itt kiállított köny- , vek az önkénzéchez, a szemi- j náriumokhoz és a Marxiz- • mus—Leninizmus Esti Egye­tem elvégzéséhez is kiváló kézikönyveket és szakirodal­mat szolgáltatnak. A megnyitó után Havasi Pál könyvterjesztő elmondta, hogy a Kossuth Könyvkiadó idei újdonságai megvásárol­hatók itt, helyben a kórház­ban, s jó segítséget nyújta­nak a szakszervezeti és nép­frontaktivistáknak is. Tapolca egyik legkereset-, tebb helye még a nyári me­legben is a termál- és bar­langfürdő. Igaz, ezúttal a nyarunk nem az igazi, a bar­langfürdő ajtajára ennek el­lenére naDonta kikerülhetne a „Megtelt” tábla. Mind az A mostoha időjárás alapo­san megnyújtotta az aratást. Péter—Pál nap helyett a Mis­kolc környéki két termelő- szövetkezetben — az Egyet­itt üdülők, mind az átutazó vendégek egyre nagyobb ■ számban keresik fel a bar- - langfürdőt, s sokan mártóz­nak meg a termálmedencék­ben is, amelyek egyikében I most is működik a buboré- I koltató berendezés. értésben és az fúj Életben — csak vasárnap kezdődhetett meg a búza aratása. A csa­padékos időjárás mellett, a harmat okozza a legtöbb gon­dot. Kora reggel emiatt nem lehet kezdeni a betakarítást, s késő este sem folytathatják az aratást. Az Egyetértés Termelőszövetkezet három kombájnja vasárnap a 258 hektárból 10 hektárnyi te­rületről aratta le a kenyér- gabonát, míg az Űj Élet Ter­melőszövetkezet 550 holdas búzatábláján 7 kombájn szor­goskodik ezekben a napok­ban. Ha az idő jóra fordul, s a harmatozás is megáll, nyúitott műszakban fognak aratni. A betongyár is segít Aíagúíeleircli határidő előtt Telt ház a barlangfürdőben

Next

/
Thumbnails
Contents