Déli Hírlap, 1978. július (10. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-22 / 171. szám
Válaszol az MKV Win múlik, hogy autóbusz induljon •• •• • a Ijomorirol: Nem biztatják az utasokat, de később talán lehet róla szó & A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben harmadik alkalommal rendelik meg a nemzetközi Kodály-szemináriumot. Képünkön: közös éneklés az intézet udvarán. Madridi kilátások Spanyolország új politikai korszak és új harcok elé tekint. Röviddel ezelőtt a gyakorlatilag minden parlamenti pártot magába foglaló alkotmányozó bizottság kompromisszumos megállapodásra jutott, és elkészítette az új alkotmány tervezetét. A Franco halála utáni gyors politikai átalakulás és a polgári parlamenti rendszert létrehozó választások alkotmányjogilag csak ideiglenes helyzetet teremtettek. A politikai életben részt vevő összes pártoknak kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy létre kell hozni egy polgári parlamentáris jellegű alkotmányt, s annak elfogadása után új választásokat kell tartani. PARLAMENTÁRIS MONARCHIA Magától értetődik, hogy a különböző pártok másképpen értelmezték az alkotmány szellemét és jelentős nézet- különbségek is leibukkanlak. Végül azonban a bizottságban megszületett a megegyezés: Spanyolország „demokratikus és szociális állam" lesz. amelynek ..politikai formája a parlamentáris monarchia”. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest csökkenni fog a király súlva a végrehajtó hatalom döntéseiben. és Spanyolország hasonlóvá válik azokhoz az európai monarchiákhoz, amelyekben a politikai döntések lényegében a parlamentnek felelős kormány kezébe kerülnek. Az alkotmány másik lényeges vonása, hogy oszthatatlan spanyol nemzetről beszél — ezen belül azonban elismeri a nemzetiségek és körzetek önkormányzati jogait. (Ezeket a jogokat Franco erőszakolt centralizmusa következetesen megtagadta.) Ezen belül még számos, az állampolgárok mindennapi életére hatással levő változás szerepel az új alkotmányban. Igv például igen komoly politikai jelentősége van annak, hogy a nagykorúság határát 21 évről 18 évre szállította le. A soron következő választásokon ez előreláthatóan a (baloldal javára változtathatja meg az erőviszonyokat. CSATLAKOZVA A KÖZÖS PIACHOZ A vitát követően — közvetlenül a nyári szünet ut?n — a törvényhozás elfogadja az alkotmányt, és kora ősszel esetleg már egy néoszavazás jóvá is hagyja. Ezt követően 1078 végén vagy 1979 eleién helyi választásokat kell tartani. Az általános választások 1977 derekán ugyanis csak a páriámat! többpártrendszert teremtettek meg, mintegy a polgári demokrácia törvényhozási kereteit. A helyi közigazgatásban azonban még érintetlen a régi szisztéma, s ennek megváltoztatása csak a helyi választások után történhet meg. A Suarez miniszterelnök által vezetett és több vetélkedő politikai alakulatból összeácsolt Centrum Unió azt reméli, hogy relatív többségét meg tudja tartani, és kormányon maradhat mandátuma végéig, 1981 nyaráig. Amennyiben a helyi választásokon a legnagyobb homogén párt, a szocialisták (PSOE) átütő sikert aratnának, a kormány aligha tagadhatná meg az új általános választások kiírását. Mindez akkor is erősen megterhelné az alig több mint egy- esztendős spanyol polgári demokrácia belső szerkezetét, ha az ország egyidejűleg nem állna igen komoly külpolitikai döntések előtt. E döntések közül egyértelműen a legfontosabb Spanyolország csatlakozása a Közös Piachoz. Magában Spanyolországban — tekintettel arra, hogy az ország gazdasági és külkereskedelmi kancsolatai mindenek előtt a Közös Piachoz kötődnek — általában szükségesnek és elkerülhetetlennek tartják a csatlakozást. Még akkor is, ha kénytelenek tudomásul venni, hogy az új piaci feltételek súlyos nehézségeket jelenthetnek a spanyol ipar számára. A NATO-BA MAR NEM A közös piaci csatlakozás legélesebb és leghatásosabb ellenfeleit nem is Spanyol- országban, sokkal inkább a Közös Piacon belül kell keresni. Itt élesen meg kell különböztetni a politikai és gazdasági prioritásokat. Olvan országok, mint az NSZK, vagy Anglia mindkét értelemben támogatják Spanyolország közös piaci csatlakozását. Francia- és Olaszország esetében a kép már ellentmondásosabb. Politikailag itt is szükségszerűnek tartják Madrid belépését. Ugyanakkor a francia, illetve olasz mezőgazdasági kivitelnek támasztott erőteljes spanyol verseny miatt gazdasági okokból igen komoly erők ellenzik a spanyol csatlakozást. Giscard d:Estaing francia köztársasági elnök június utolsó napjaiban lezajlott spanyolországi látogatása — úgy tűnik — a politika elsőbbsége mellett döntött. A francia elnök kijelentette, hogy kormánya támogatja a spanyol belépést. A Közös Piacba való belépés ügye a továbbiakban még igen kényes nemzetközi politikai-stratégiai kérdéseket vethet fel. Jelenleg ugyanis a Közös Piac minden tagállama egyben NATO- tag is. Spanyolország lenne a piac első olyan tagországa, amely nem tagja az Atlanti Blokknak. Feltehető, hogy a közös piaci belépés után növekedne a nyomás Madridra a NATO-belápés érdekében. Itt azonban már igen komolyak lennének a belpolitikai problémák. A baloldal és ezen belül a kormányképes szocialista párt derékhada ellenzi a csatlakozást a NATO-hoz. —i —b Ezt az egyenes vonalú, kétrészes kartonruhát egyaránt viselhetik a karcsúbb és a molettebb hölgyek. A felsőrészt a váll vonalában puha hajtások bővítik. Keskeny, álló pántos .a nyakmegoldása. Elöl középen besliccelt, s a nyakpánton gomb fogja össze. A felsőrésze a két oldalon is hasított, s az egyenes vonalú blúzt öv fogja össze. A szoknya egyenes, fél oldalán laphajtásos. Az egyszerű ruha különlegességét a ferde csíkozás fokozza. (Tervezője: Gembár Olga, a Magyar Divatintézet munkatársa.! Tegnap ott hagytuk abba, hogy megkérdezzük a Miskolci Közlekedési Vállalat illetékeseit, lesz-e városi autó- buszjárat a Gömöri pályaudvaron? Oláh Jenő, az MKV forgalmi osztályvezetője: — Kicsit tekintsünk vissza az elmúlt évekre. Korábban volt megállónk közvetlenül a pályaudvar mellett, a kerítésnél. Később, a felüljáró építésének kezdetekor ezt meg kellett szüntetnünk, így a 10-es, és a 7-es jelzésű járatainkat más irányba kellett terelnünk. A felüljáró átadása után azon keresztülmegy ugyan a 7-es járat, de megállóhelyet nem alakítottak ki, hiszen járdát sem építettek. (Más kérdés az, hogy például több budapesti felüljárónál képeztek ki megállókat, különböző technikai megoldások segítségével.) Kérdezik az utasok, hogy miért nincs közvetlen autó- buszjárat a Gömöriről a városba? Ennek több oka van. Nem messze, 250—300 méterre található például a 7/A-s, a 3-as. és a 4-es autóbuszok megállóhelye a Kun Béla út torkolatánál, és innét ugyancsak pár méterre van a villamosmegálló. A városi közlekedésben általában 3— 600 méter az a távolság, ahol megállóhelyeket kell kiépíteni villamosoknak, autóbuszoknak. Így tehát a Kun Béla úti ezen a határértéken belül van, bár vitathatatlanul rosszabb a helyzet, mint korábban volt. — Kérdezték azt is, miért nem állítunk be új járatot. Ennek fő oka az, hogy a végállomásnál olyan szociális létesítményeket kell telepíteni, ahol a gépkocsivezetők pihenhetnek, az irányítók zavartalanul dolgozhatnak, és nem utolsósorban a gépkocsik kisebb hibáit javítani lehet. Nos, a Gömöri pályaudvaron, illetve annak környékén ilyen bázisunk nincs. Említették, hogy innen indulhatna például a 11-es járat. Éppen ezen okok miatt ez tehát nem lehetséges. — A vasútállomás ügyeletes tisztje napi 4—5 ezres utasforgalomról szólt, ami sokkal magasabb, mint annak Idején az 1974-es felmérésünk volt. Ekkor számláltuk a 10- es, és 7-es járatok forgalmát, és ez egynapi átlagban 1606 személy volt, A forgalom tehát óriásit nőtt, de állítom, nem nagy távolság a Kun Béla úti autóbusz-, illetve a mellette levő villamosmegálló megközelítése, de alig hatszáz méterre van a Búza tér is. Üj járatok beállítására jelenleg nincsenek meg a feltételek, lehet, hogy távolabbi terveink készítésekor ezt figyelembe vesszük. Az Utasellátó-pavilonban - mint ő mondotta — többen hiába kértek autóbusz-, villamosjegyei. A gondon kész enyhíteni htátyus László, az MKV díjszabási és bevé- telellenőizési osztályvezetője: — Arra törekszünk, hogy a vonalhálózat mentén minél több elárusítóhely üzemeljen. Jelenleg a városban 128 bizományi árus — trafikok, üzletek — mellett 10 vállalati pavilonban vásárolhatják utasaink a vonaljegyeket, de nem kevés az automaták száma sem. Ha valaki jelentkezik, hogy bizománybán szeretne jegyet árusítani valamelyik ponton, felmérjük az igényeket, és megkötjük a szerződést. Így van ez a Gömöri pályaudvar esetében is. Amennyiben az Utasellátó Vállalat területi igazgatója értesíti vállalatunkat erről az elhatározásról, mi készséggel állunk rendelkezésükre. Említettem, hogy bizományi jegyárusítóink többnyire üzletekben dolgoznak. Vasárnap ezek természetesen zárva vannak, így különösen sokat segítene az utasokon, ha pél- dáu’ a Gömöri pályaudvar pavilonja besegítene. Ennyi tehát az MKV válasza. Meg kell elégednünk a felsorolt megállóhelyekkel, és szó ami szó, azok valóban nincsenek túl messze a pályaudvartól. És ha már itt tartunk, íme néhány érdekesség a miskolci tömegközlekedésről: — ötszáz méter az átlagos távolság két megálló között. Az 1978. január 1-i adatok szerint 316 autóbusz- és 43 villamosmegállóban szállhatnak fel, illetve le az utasok. Legtöbb az 1-es vonalán található, a Tiszaitól a Majális-parkig és vissza, pontosan 44. i. Búza tér, bár több járat kiinduló-érkező helye, mindössze egy megállónak számít. Az autóbuszok útvonalhossza 111,5 kilométer, de ha azt nézzük, hogy több járat ugyanazon az útszakaszon közlekedik rövidebb-hosszabb ideig, akkor az úgynevezett viszonylattávolságot kapjuk, ami 243,2 kilométer a 36 autóbuszjáratnak. Villamosoknál a négy különböző jelzésű járat 25,2 kilométert tesz meg. És még valami: villamossal 151, autóbusszal pedig 405 ezren utaznak Miskolcon naponta! SÓLYMOS LÄSZLÖ Politikai művek kiállítása Politikai könyvkiállítást rendez, árusítással egybekötve, a Kossuth Könyvkiadó 1978. évi újdonságaiból a Borsod megyei Tanács Kórház-Rendelőintézete pártvezetősége Miskolcon, a Szentpé- teri kapui kórház kultúrtermében. A kiállítás július 24- én, hétfőn 12 órától 13 óráig tekinthető meg. SfpgsRondoii) az Igazat Hovatovább általánossá válik, hogy mindenki, bárhol nyíljék is alkalma a beszélgetésre, egy-két perc múlva a munkájáról beszel. Illetve önmagáról. Álég a fehér asztal melletti terefere sem kivétel. Olyankor még a „lógós” Is a munka hé. évé range rdik. Csalt úgy árad belőle a panasz: — A vezetőm nem ért a szakmához..., a munkatársak kontúrok. — Jót csak egyedül ö tud csinálni. Mi lenne a vállalattal, vagy üzemmel, ha ő nem lenne... és következik az öntömjénezés: — Én mindig megmondom az igazat! Persze ez nem tetszik a főnökömnek, ezért nem kaptam legutóbb sem órabérer.iclést. pedig „kiváló dolgozó” vagyok! — S olyan határozóit. n állítja ezt, hogy a végén maga is elhiszi, olyannyira, hogy az asztalt veri. Csakhogy... Épp ö az a típus, aki. amiko' adni kell, se^ol sem található. Ha viszont kapni lehet, elöl áll a sorban. Érthető, hogy aztán „megsértődik”, ha megmondják a munkájáról a véleményt és nem kap órabéremelést. Elégedetlenkedik. Közösségi szellemről beszél, de a társadalmi munka hallatára libabőrös lesz a háta. Másra „tolvajt” kiált, ő meg munkaidőben fuserál. Folytassam? Mindig neki van igaza. Ha e sorokat elolvassa, máris a másikra mutat. Pedig csak a tükörbe kellene nézni... I. J. Kertészkedőknek ajánljuk Többet terem, ha íekötözzíík A gyümölcsösben most az a legfontosabb teendő, hogy a hajtásokat vízszintes vagy ehhez közel álló helyzetbe kötözzük ie. A fölfelé álló hajtások ugyanis erősen növekednek és vagy semmit, vagy csupán nagyon keveset teremnek. A’ hajtások lekötözésének a legalkalmasabb ideje a július végi időszak, mert erre az időre a hajtások hosszanti növekedése már befejeződött, és a hajtáshelyzet megváltozásával még elősegíthető a termőrügyek kialakulása. A későbben lekötözött hajtások már csak a következő évben hoznak nagyobb mennyiségű termőrügyeket. (Természetesen a lekötözött hajtásokat két-három év múlva — amikor már letermettek — és Bzükség nincsen rájuk, tóból eltávolítjuk.) A termőkaros orsójú fáknál a hajtásokat a vízszinteshez közel álló helyzetbe kötözzük le. Erősebben növekedő gyümölcsfákon a hajtásokat a vízszinteshez közel álló, 15—30 fokos szögállásba alakítsuk ki. A kiskertekben a terület egy része felszabadul, mivel a zöldségvetemények lekerülnek róla. A megtisztított területet szórjuk le 100 négyzetméterenként 5 kg nitrogénműtrágyával és azonnal ássuk, vagy kapáljuk be. Ne hagyjuk a nitrogénműtrágyát szabadon, mert ebben az esetben a hatóanyag azonnal elillan. A felásott területet gondosan gereblyézzük meg, és azután elkezdődhet a vetés. Vethetünk erre a területre sárgarépát, téli retket, zöldborsót, céklát, uborkát és palántázhatunk karalábét, téli káposztát és bimbós kelt. Mindezeket ez év őszén betakaríthatjuk. Ilyenkor rövid tenyészidejű, rövid gyökerű sárgarépát vessünk (Párizsi vásár, Amszterdami és Nan- tesi fajtákat). A petrezselyem lassan csírázó magját Ilyenkor már nem érdemes vetni. Rövid tenyészidejű cékla a Detroit. A Müncheni sör nevű retek, vagy az Erfurti fekete retek magja most vetendő. A későn érő gyümölcsöknél az almamoly, a kaliforniai pajzstetű, a takácsatka, a varasodás és a lisztharmat ellen permetezzünk 0,2 százalékos Dithane M 45-tel, 0,3 százalékos Thiovittal és 0.1 százalékos Bi 58-cal és 0,05 százalékos Nonit nedvesítőszerrel. A szőlőben a szürkerothadás, a lisztharmat és a peronoszpóra ellen 0,3 Százalékos Recin Supert, 0,3 százalékos Thiovitot és a rovarkártevők ellen 0,2 százalékos Ditrifont alkalmazzunk, 0,05 százalékos Nonit kötőanyaggal. SZOLNOKI JENŐ mezőgazdasági mérnök Egy csinos csíkos
