Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-14 / 138. szám
^ A négytengelyes tartályvagont emelik vissza a helyére, a tizenhat tonnás közúti daruval, amely ezúttal a sínre költözött... A vasutas azt mondja: nyombővülés történi Kilenc teherkocsi kisikiott Az M 43 1045-ös számú, vasutasberkekben Daciának becézett mozdony vezetője, Bárdos Pál mondja: — A kanyar miatt nem lehetett látni, csak éreztem, hogy valamivel nehezebben megy a szerelvény. Aztán arra lettem figyelmes, hogy Laci bácsi a Besenyői útról integet, hogy álljak meg. Megálltam, s akkor láttam, hogy mi is történt tulajdonképpen ... Tegnap délelőtt néhány perccel kilenc óra után a Gö- möri pályaudvaron kisiklott kilenc teherkocsi. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentéktelen .., Kilenc teherkocsi. Meg sem említenénk, ha nem szolgálna tanulsággal. Három vagon üres volt. hat tele. Ismét a mozdonyvezető beszél: Huszonöt vagont toltunk az iparvágányra, nem mehettünk többel, mint húsz kilométerrel. A, annyi sem volt. Tíz, vagy esetleg nyolc... Hogy valójában mennyi is volt, azt a mozdony „fekete dobozában” levő szalag majd elárulja... A forgalom nem állt le, fSszteleníteni sem kellett, az utolsó vágány felett nincs felsővezeték. A vagonok a földön, de csak egy „ült le” minden kerekével, a többieknek fele itt, fele ott. Röpködnek az utasítások — a bizottság már a helyszínen van. A tolatásnál ketten segédkeztek: Volák László és Szabó László. Volák László látta az esetet: — Én intettem le a vezért. A kocsik majd elütöttek, mikor kirohantam az útra ... Azt láttam, hogy veszettül forgácsolódik a sín. Ez volt a hibás ni, ő a bűnbak — bök az ujjával az első vagonra, amely lelépett a sínpárról. — Őutána mentek a többiek ... Vagy hatvan-hetven métert tolhatta a talpfákon, a földön a vagonokat a mozdony, míg meg tudott állni. De valójában csak „ő” volt a hibás...? Az első vagon? Vasutasok mesélik, hogy itt (a hely pontosan a Mezőgéppel szemben van) már nem az első kisiklás történt. Mondják, hogy tavaly is volt hasonló eset, de talán öt évvel ezelőtt is. — Csináltak valamit, hogy többet ne legyen? — Helyrehoztuk a pályát ... A' talpfák korhadnak, sárban, olajágyban fekszenek. Kavics, közúzalék csak mutatóban van. Egyes sínrögzítő szegeket a lábammal tudnék kirúgni vagy beljebb nyomni. Máshol egyáltalán nincs szeg. Mi fogja a sínt? A súlya ... ? „Csak” iparvágány. Első a fővonal javítása; a munkáskéz kevés, ide ez is megteszi — mondhatnánk. Mondjuk... — A segélykocsi reggel Mádra ment... Vissza kell hívni, hogy a darujuk visz- szaemelje a vagonokat... — Addig is jöjjön át a tizenhat tonnás... Délután egy órára minden kéttengelyes vagon a helyén, a négytengelyes tartálykocsival van a legtöbb baj. No és természetesen a sínnel. Vasutas nyelven: nyombővülés történt. A segély kocsi hatvanton- nás darujára nincs szükség. A Pályafenntartási, az Építési, s a Vontatási Főnökség munkásai a pályát „helyrepofozták”, a teherkocsikat a sínre rakták, rajtuk sárga bárcajegy, a vagon becsült hibájával, ami általában: „a tengely eldeformálódott”. Az áruk kirakodása után irány: a járműjavító. A síneket helyrehozzák ... (illésy) Késik az aratás Kevés a pótalkatrész Amilyen borongás az időjárás, olyan borús a hangulata a Nagymiskolci Állami Gazdaság vezetőinek cs dolgozóinak. Józan emberi számítás szerint a rossz időjárás miatt 3—4 héttel késnek a tervezett munkákkal. A belvíz több területen megállapodott, s mit tudnak csinálni — csak várnak. Egy búzatábla közepéből nem lehet kiszivattyúzni a vizet. A gabona már virágba borult, de az esőzések miatt több helyen megdőlt. Most lenne a lucerna és fűfélék betakarításának az ideje, de a gépek nehezen boldogulnak az elázott talajjal. Ugyancsak késlekednek a növényvédelmi munkákkal mind a gyümölcsösökben, mind a szántókon. Ennek ellenére teljes erőbedobással készülnek az aratásra. A kedélyeknek azonban az sem tesz jót, hogy az alkatrészellátás sem mondható rózsásnak. Komoly gondjai vannak az IFA-al- katrészekkel, de az NDK, s a magyar típusú gépek pótalkatrész-ellátása sem kielégítő. Mindössze az MTZ szovjet típusú berendezésekhez érkezett elegendő szerkezet. Készülnek a szárítók üzembe helyezésére, hiszen ezekre mindenképpen szükség lesz. Az előrejelzések szerint július 10-e után megkezdődhet az aratás, ha az időjárás is kegyeibe fogadja a Nagymiskolci Állami Gazdaság dolgozóit. S ha lehet, tekintet nélkül az ünnep- és vasárnapokra, „vég nélkül” dolgoznak majd a földeken. Pozsonyi nyár Immár harmadszor rendezik meg július—augusztusban Pozsonyban a „Kulturális nyár” rendezvénysorozatot. Tavaly 270 000 látogatója volt a rendezvénynek. Ha Jánoskor esik... Júnó hava A 30 napot számláló június a nevei valószínűleg Juno romai isienno.oi, j apuét féleségéről kapta. Nálunk egykor a Kák hava, a Nyáréin cs a Szent Iván hava elnevezés is szokásos volt. A június a leghosszabb nappa.ok es a legrövidebb éjszaivaa hónalja. Elsején a Nap 3 óra 51 petekor keit és 19 óra 33 perckor nyugo- oott, tehát a napvilág 15 óra 42 percet tett ki. Elseje a meteorológiai nyárnak is a kezdete volt. A csillagászati nyár első napja viszont 21-e, ezen a napon 19 óra 9,7 perctől számítják a csiliaguszok a nyarat az idén. Ekkor van ugyanis a nyári napforduló, amikor a Nap képzelt égi vándordíján hozzánk legközelebb, a Rátktérítőn éri el a zenitet, s ettől kezdve már „távolodni kezd” a déli félteke irányába. E napon egy perc híján 16 órát tesz ki a nappal, az éjszakának pedig csupán 8 óra és 1 perc jut. A hónap végéig aztán 4 percet visszahódít az éjjel a nappaltól. A hőmérséklet is azt mutatja. hogy júniusban megkezdődik a nyár. Hatvan év átlagos júniusi középhőmérséklete 19,6 °C. Ez 3,3 fokkal magasabb érték, mint május átlaga. Ami a várható csapadékot illeti, fél évszázad méréseinek 70 milliméter az átlaga, s ez 10 milliméterrel haladja meg a májusit. Csapadék szempontjából egyébként — az évszázados népi megfigyelés szerint — sok függ Medárdtól: ha 8-án, Medárd napján szép az idő, kellemes, jó nyár lesz; ha e napon eső esik — negyven napig esik, tartja a néphit. Ha ellenben 26-án, Jánoskor esik, az csak négynapos csapadékot jelent... Még egy jeles nap júniusban a 28-e, Péter-Pál napja, amely szabályos időjárás esetén az aratás kezdetét jelenti. Visz- szatérve Jánoshoz, említsünk egy szólásmondást: az olyan emberre, akinek egy szavát sem lehet elhinni, gúnyosan azt mondják, hogy János- napkor mond jeget. A júniusi népszokások egyike volt a Szent Iván-napi tűzgyújtás. A nyarat köszöntő vidám ünnepséget Dömötör Tekla néprajztudós szerint június 24-e előestéjén tartották, gyakorlatilag a XVI. századtól. Napjainkban erősen tűnőben van, bár néhány Somogy megyei, továbbá határon kívüli magyar faluban még megrakják a szentiváni tüzet, amely a két világháború közti időben még visszatérő szokás volt a Galga és az Ipoly mentén is. Cs. B. Nyári gyerekek Vajon, mire költi az első fizetését? — találgatja a család, amikor a gyerek alighogy befejezte a tanévet, s átesik azon az önérzetduzzasztó avatáson, amelynek nyomán először írják neve mellé egy rubrikába: munkavállaló. Mert ilyenkor még viszonylag elevenek a pedagógiai késztetések, s a szülői figyelem a formálódó karakter mércéjeként értékeli azt is. hogy a nyári munkáért járó bér mivé alakul ót fia, lánya kezében. Mert nem mindegy, a két hétig tartó, becsületes fáradsággal keresett pénz a takarékba megy-e, ajándék lesz-e belőle Anyának, az egész család asztalára kerül, vagy esetleg zsebpénzként erre-arra szétfolyik. Aztán a kisdiákból nagydiák lesz. s az esetek többségében a pedagógiai érzékenységgel együtt elvész á gyerek nyári munkavállalása iránii érdeklődés is. Egyrészt a megszokás festi át pasztellre az újdonság egykor élénk színeit, — másrészt egy minden nyáron visszatérő általános gyakorlat tapasztalatai lohasztják le a kedélyeket. Az esztendők folyamán ugyanis kiderül, hogy a munkával való első találkozás pátosza éppúgy, mint a becsületes fáradsággal keresett pénz romantikája — nem egyéb illúziónál. És még jó, ha csak az a gond, hogy a valóság alacsonyabb hőfokon igazolja a gyerek felnőttvilági kirándulásának várakozásait. Sajnos azonban nem csupán árnyalati eltérésekről van szó, az előzetes erkölcsi útravaló és a gyárban. üzletben vagy hivatalban tapasztaltak között. Évek óta közbeszéd tárgya, hogy mindaz, amit a társadalom és az egyén — mint szülő — egyaránt remél, vár, elképzel a gyerekek nyári munkájának pedagógiai fontosságáról — az a nyolcvan százalékban éppenhogy a visszájára fordul. Mert olykor különös módon reagálunk mi felnőttek. Mintha felelősségtudatunkat, erkölcsi magatartásunkat valamiféle rejtett automata vezérelné aszerint, hogy éppen milyen minőségben vagyunk jelen a világban. Mint szülők például, majdnem a költészet ormait ostromoljuk, amikor a nagybetűs Munka erkölcsi követelményeit, szépségét, fontosságát akarjuk belésulykolni gyerekünkbe. Ugyanilyen találékonyak vagyunk, s ugyanilyen őszinte a hitünk, meggyőződésünk, ha a kötelesség fogalmát elemezzük az ifjúságnak. És amikor nyáron nem szülőként, hanem mint munkatársak találkozunk a gyerekekkel — elfelejtjük, mit mondtunk télen. Illetve a műhelyben, a pult mögött vagy az irodában teljesen kimegy a fejünkből, hogy otthon milyen sokat várunk erkölcsi vonatkozásban gyerekeink munkás heteitől. Mintha eszünkbe sem jutna, hogy a nevelőszándékú szó mellett a példaadás kötelessége is ránk vár, hiszen mi ülünk a traktorokon, az íróasztalok mögött is, mi sütjük a kenyeret — egyszóval mi testesítjük meg a nagybetűs Munka erkölcsi. tartalmi, formai követelményeit. Ha megtestesítjük ... De a benyomásokra legfogékonyabb' korban bepillantás»' adunk az utánunk jövő nemzedéknek a nagy lehetőségbe, hogy fél szívvel, nyegleséggel, könnyű lelkiismerettel is szerencsésen lehet hajókázni az élet vizein. Mert Kovács János mint apa, otthon szorgalomra neveli a fiát és óva inti a naplopástól, de mint főnök vagy munkatárs már nem követeli meg tőle a munkahelyen, hogv képességeit becsületesen állítsa a vállalati — és megfizetett! — kötelezettség szolgálatába. Személyes helytállása pedig? Tudjuk: nem egyértelműen példaadó. A fenti témáról sok szó esik a családban is, nyilvánosan ’ is. De rosszallás helyett inkább nézzünk a nyári gyerekek után gyorsan: Jancsi, meg Kati dolgozik-e valóban?... És a szóbeli intelmek mellé állítsuk oda szülői példamutatásunkat is. NÖTI ILONA Szabás-varrás tanfolyam a Rónaiban Aki még szeretne egy-két nyári ruhát varrni magának, de hiányosak az ismeretei a szabás-varrás tudományában, ne szalassza el az alkalmat! A Rónai Sándor Művelődési Központban ugyanis nyolchetes tanfolyam kezdődik június 19-én, hétfőn. Jelentkezni lehet pénteken és hétfőn 8 órától fél négyig a pénztárban. A tanfolyam minden hétfőn fél ötkor kezdődik; mindössze 140 forint tandíj ellenében elsajátíthatók a szabás-varrás alapjai. Borsodi vasasok funiálisa Zenés ébresztő, fogadós a Tiszáin, fejelöbajnohság és kötél h ázás Június 25-én, vasárnap a Majális-parkban ötödször rendezik meg a megyében dolgozó vasasüzemek juniálisál. Az egész napos, nagyszabású programról Szeghö István, a vasasszakszervezet területi instruktora tájékoztatta lapunk munkatársát. A vasasszakszervezetnek van a legnagyobb tagsága — 75 ezer szervezett dolgozó — a megyében — mondotta Szeghő István. _ Ezért van nagy jelentősége az immár hagyományos juniálisnak, amelyre az idén is — a családtagokkal együtt természetesen — 30—35 ezer résztvevőt várunk. Az ünnepi beszédet Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára tartja. — A nap a megyeszékhelyen zenés ébresztővel kezdődik. A reggeli órákban a Tiszai pályaudvaron és a Majális-park bejáratánál ünnepélyesen fogadjuk a vidéki vasasüzemek küldöttségeit, hiszen a 26 borsodi vasasüzem jó néhánya vidéken működik. A Majális-parkba a Miskolci Közlekedési Vállalat kibővített járatokkal szállítja a város egész területéről az ünneplőket. A csanyiki munkásmozgalmi emlékműnél délelőtt 10 órakor kezdődik a központi ünnepség. — A koszorúzás után kezdődik a kulturális program, s késő délutánig zajlanak a kispályás foci. a fe.ielő- bajnokság. a férfi és női kézilabda-bajnokság küzdelmei. Lesz kötélhúzás is. Külön programot állít össze az MHSZ és a Borsod megyei Természetbarát Szövetség. Ami pedig az ellátást illeti a Miskolci Élelmiszerklske reskedelmi Vállalat, a Mis kolci Vendéglátóipari Válla lat. a ZÖLDÉRT, a miskolc1 Unió ÁFÉSZ bizonyára kitesz magáért. i Ny. i. I Szombaton nem zár be a bánja... A feketevölgyi bányászok egy bűvös szám eléréséért indulnak nap mint nap a frontra ebben az évben. A cél az egymillió tonnás teljesítmény. ami még nem volt a Borsodi Szénbányák Vállalat, de a hazai szénbányászat történetében sem. Az eddigi eredmények azzal kecsegtetnek^ hogy sikerül kitermelni ezt a hatalmas mennyiséget. Májusban például 100 ezer tonnás teljesítményt értek el. Ez a szám azt jelenti, hogy egy ember egy műszak alatt 40 tonnát, azaz 4 vagon szenet képes a felszínre hozni. A titok nyitja a meglévő gépekben és az új munka- módszerben rejlik. Itt végigdolgozzák a bányászok a hetet. Nem zár be szombaton a bánya, ehelyett más napon kapnak szabadnapot a bányászok. így biztosítják tehát a gépek teljes kapacitását. Megtudtuk, hogy ahol erre a technikai lehetőség megvan, ezt a módszert mielőbb bevezetik a Borsodi Szénbányák Vállalat aknáiban. Füzet alakban Berecz János A szociáldemokrácia és a nemzetközi kommunista mozgalom viszonya címmel az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott előadása megjelent füzet alakban a Kossuth Könyvkiadónál.
