Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-08 / 133. szám
Az írás mesterségének műhelytitkai... Változnunk és változtatnunk kell Tégy jót és beszélj róla! Két kongresszus között a drótgyárban, avagy: milyen a közérzete, párttitkár elvtárs? A December 4. Drótmüvek a miskolci keleti iparvidék legmarkánsabb gyára. Termékei világhírűek, gazdálkodási mutatói messze jobbak a kohászati átlagnál, a törzsgárda szak- maszeretü és szakértő. A drótgyáriak saját maguk állították magasra a mércét. Feladataikat nem a tavalyi eredményhez (a gyárban különben is üldözik az átkos bázis-szemléletet), Iranern a lehetőségekhez, az elérhető maximumhoz mérik. Az itteni emberek kicsit idegesebbek, türelmetlenebbek, érdesebbck, mint máshol. Többet is kockáztatnak. Sikereik zajosak. A vezetők idegei viszont gyorsabban kopnak, mint az itt gyártott drótkötél. Tábornyitó Telkibányán „Ürömmel jelenthetem az utókornak, hogy az itt jelenlevők először egy nagyot énekeltek, azután egy nagyot beszélgettek velem, s az a reménységem, hogy meg is őriztek valamit, maradandó kincsként ennek az első napnak, az első estének emlékéből .. A sorok a telkibányai Ifjúsági és Úttörőtábor vendégkönyvéből valók, a dátum 1978. június 5., az aláíró Varga Domokos író. Akit nagy szeretettel fogadtak, s faggattak a kulturális szaktáborban vasárnap délutántól „szabadságukat” töltő pajtások. Hagyomány ugyanis, hogy Telkibányán a tanítás befejezését követően az első táborturnusba azokat a pajtásokat javasolják, akik az Encs járási kulturális seregszemlén eredményesen szerepeltek, s mellettük ifjú irodalmárok vesznek részt a táborozáson. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár irodalmi szakkörének legjobbjait küldi ide. Az idén e 72 pajtáson túl 15 cigány származású gyermek is táborozik Telkibányán — ők azok. akik tavaly a Csanyik- bar már megismerkedtek a táborélet szépségeivel. Varga Domokos hosszasan beszélt a pajtásoknak munkájáról. írói fogásairól, beavatta az ifjú irodalmárokat az írás mesterségének mű- he'”titkaiba. A pajtások éppen kirándulni indulnak az Amadé várhoz, így van alkalmunk gyors közvélemény-kutatást tartani arról, hogyan érzik magukat. Kapi'nusz László (az Encs járási kulturális seregszemlén Petőfi: Csámpás legény című versével ért el második helyezést, így lett a tábor tagja): Nem véletlenül kapott tavasszal — tavalyi munkájáért — ,,A Vállalat Kiváló Brigádja” kitüntetést a DIGÉP „Elektron” szocialista brigádja. A tmk-villamosüzemben dolgozó kollektívának alapvető érdemei vannak abban, hogy tavaly zökkenőmentes volt a vállalat állóeszközeinek villamos javítása, az új berendezések villamos üzembe helyezése, a régi berendezések korszerűsítése. Munkájukban kiemelt helyen szerepelt a nagytermelékenységű. számjegyvezérlésű NC gépek javítása és karbantartása, vagy például a fontosabb termelőüzemek — Nagyon jónak tartom, hogy sokat foglalkozunk a játékos vetélkedők, előadások mellett irodalommal, egyáltalán a kultúrával. Pihenés is, szórakozás is egyben ... Poklot Erzsébet, a sátoraljaújhelyi hatodiké - kislány azt kifogásolja, hogy nem kapnak tízórait. így bizony nehéz ..kihúzni” az ebédig. Pénzes Jolán Sajószentpéter- ről érkezett, s ugyaninnen jött Kovács Mária is. Mint mondják, az első nap nehezen telt el, mert nem ismertek senkit. A második napon sikerült összemelegedni a többiekkel, sok új barátnőre találtak máris. Űjvári Csilla, a miskolci Vörösmarty utcai iskola nyolcadikosa a megyei könyvtár irodalmi szakkörének tagja, az író—olvasó találkozó élményeit említi: — Amellett, hogy nagyon sokat megismerünk abból, hogyan születik egy mű, tanulunk is. hogyan kell néznünk. szemlélnünk a világot. Az irodalmi szakkörben is foglalkozunk hasonlóval, ez a táborozás azonban sokkal oldottabb légkörű, s figyelembe veszik azt is, hogy gyerekek vagyunk... (K-, H-, E-, §Z-, B-, D-egy- ség) villamos főelosztó szekrényeinek elkészítése, kábelhálózatának kiépítése. Mindezek mellett eredményesen szervezték meg a váratlan hil ák gyors elhárítását, az ilyen hibák miatt kieső idők minimálisra csökkentését. Kimagasló sikereket ért és ér el Kelemen Ferenc vezetésével dolgozó „Elektron” brigád az anyagtakarékosságban is: 788 ezer forintos importanyag-megtakarításuk ugyancsak dicséretre méltó. S ez mondható el arról a 14 benyújtott és elfogadott újításról is, amely 450 ezer forint megtakarítást eredményezett a vállalatnak. Ez ' egyébként kitűnik a programokból is, amelyekbe dr Nagy Józsefné encsi tanár és ntolnár Zsuzsa, a megyei könyvtár gyermék- könyv*árosa avatnak be. Megtudtuk: este verskoncertet sallgattak a pajtások lemez, ől, csütörtökön játékos irodalmi vetélkedőn vesznek részt, majd a Harsan a kürtszó szerkesztőségének munkatársaival találkoznak. Be- recz József, a megyei könyvtár igazgatójának kalauzolása mellett Tokajba, Sárospatakra és Sátoraljaújhelyre látogatnak el, Édes hazám Magyarország címmel műsorösszeállítást készítenek egy tábortűzi műsor-összeállítási vetélkedőhöz, amelyben 3 napos, képzeletbeli útiprogramot kell útikalauzok segítségével összeállítaniuk. Természetesen nem maradhatnak ki a sportprogramok, s ha az időjárás is kegyes lesz, a tábor medencéjében fürödni is lehet. A gyermekek már türelmetlenkednek, nem tartottuk hát tovább tanáraikat, vezetőiket sem. Hazafelé, Miskolcra jövet akaratlanul is eszünkbe jutott: vajha több ilyen szaktábort tudnánk megtölteni az irodalom, a művészetek iránt érdeklődő gyerekekkel. Mert évente Borsodban ilyen jellegű szaktábor csak ez az egy van ... Cörgényi József tői, az üzem pártbizottságának titkárától azt kérdeztem, hogy milyen a közérzete. Arra voltam kíváncsi, hogyan érzi magát egy kétezres létszámú kollektíva politikai vezetője. Nem vártam, s nem is ösztönöztem hangzatos feleletet, A nagy eredmények utáni előrelépés millió gonddal jár. A jelenlegi viszonyok között a dinamikus fejlődés nem diadalmenet. A kitüntetések, jubileumok ünnepes hangulata ritka, s jobbára csak a vendégeknek szól. A hétköznapok szava pattogó és kemény. De nagyon emberi. Siker és kritika — Milyen a párttitkár közérzete? Inkább: milyen az üzem hangulata? — kérdez a ‘ írdésre a párttitkár. — A kettő nem jelent egyet? — Nem egészen. Most és itt a kettő nem esik egybe ... Az üzem hangulata jobb, mint az enyém, az emberek hangulata kicsit rózsásabb az indokoltnál. Azt is megmagyarázom, hogy miért. A drótgyár évek óta túlteljesíti az önmaga által srófolt tervet. Külkereskedelmi ügyleteink — a legkritikusabb 1977-ben — óriási áldozatok, fejtörések árán — ragyogóan sikerültek. Elnyertük a kiváló címet, és dicsekvés nélkül m ndhatom, hogy az egyik Ieg:obban szuperáló kohászati vállalat a miénk. (De miért is ne dicsekedhetne? Nem magát dicséri, hanem kétezer embert. Különben is: a termelésszervező tipszterek ars poeticája: Tégy jót és beszélj róla!) Az emberek a sikerek büszke tudatában nemcsak saját és a gyár helyzetét látják kedvezőbben, hanem a népgazdaság, az ország helyzetét is jobbnak ítélik a ténylegesnél. És nem mondom azt, hogy ez elbizakodottság. Azt sem állítom, hogy az eddigi verejtékes sikerek aláásták volna a munkafegyelmet, vagy lazult volna a technológiai fegyelem... De sokan közülünk hitetlenkedve olvassák az újságban országos gondjainkat, látva azt. hogy itt, kapun belül óriási a dinamizmus, s jó pénzt keresnek. Hogy mást ne mondjak; a bérszínvonal tavaly kilenc százalékkal nőtt. Az évi átlagbér 42 ezer forint. Az átlagkeresetet már meg se merem mondani... — És hogyan olvasták o drótgyárban a Központi Bizottság áprilisi ülésének dokumentumait? Mit olvastak ki a sorokból és a sorok közül ? — Ha azt mondom, hogy a visszhang rendkívül kedvező, akkor mindent mondtam és nem mondtam semmit. Munkatársaimmal, kollégáimmal részt vettünk minden alapszervezeti gyűlésen. Tiszta lelkiismerettel állíthatom, hogy a jó légkörű, de túlzottan is felhőtlenül optimista műhelyekben sikerült elterjeszteni a Központi Bizottság állásfoglalásának az egész népgazdaságot érintő problematikus hangnemét. Tisztes középszer? — Elrontották az emberek jó kedvét? — Ha az őszinteség és igazság teljes ismerete és ismertetése ezt jelenti, akkor igen. Ha az országban, az országos dolgokban való gondolkodás ezt jelenti, akkor igen... És tegyük a kezünket a szívünkre: a vállalati gazdasági közérze sokkal jobb, mint a népgazdasági közérzet... S ha a KB-hatá- rozat kritikai hangvétele nem túloz, s ebben egy jó kommunistának nincs oka kételkedni, akkor úgy érzem, hogv a vállalatoknál optimistább a hangulat az indokoltnál. Ez pedig elkényelmesedéshez vezet. Csak fe- lében-harmadában valósulnak meg a jó határozatok ... A KB-határozat például fe- héren-feketén kimondja: a kívántnál lassabban mennek a dolgok. Azaz nem bonta- ko tak ki kellően „ népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatok. — Ennek kimondását nyilvánvalóan számos személyes és kollektív mulasztás indokolja. De a drótgyárban eddig is csináltak olyan termékeket, belevágtak olyan beruházásokba, amelyek kockázata óriási volt. Ha a gyár kevésbé iparkodik, ha megmarad a tisztes középszernél, akkor senki egy rossz szót nem szólhat. — Én tudom azt, hogy a mostani szabályozók, szóval az egész mechanizmus nem elsősorban a kiváló munkára ösztönöz, hanem a közepesre. A gazdálkodási játékszabályok most a „szürkéknek” kedvezne« inkább ... Túl sok a fék a népgazdaság kerekén. Ezt nem én találtam ki, nemcsak én mondom. Már-már anakronizmus, hogy nálunk, Magyarországon a termelékenység mennyivel alatta marad a fejlett országok színvonalának. Szégyenkezünk, pironkodunk, ösztökéljük magunkat és egymást, de Kádár János azt mondta az áprilisi ülésen, hogy ,.A legnagyobb gazdasági kór abból származik, hogy a jelenlegi árviszonyok mellett nem látható tisztán: mi szükséges konkrétan és pontosan az egyes területeken az októberi határozatok végrehajtásához. Vagyis ahhoz, hogy az egész termelés, a termelési szerkezet ténylegesen a népgaz- daságilag szükséges és hasznos termékek előállításának irányába változzék... Távlatilag szükséges árrendszerünknek a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló tökéletesítése.” Óriási a tét — Ezt egyes közgazdászok úgy fogalmazzák meg, hogy ebben az országban addig nem lesz rend, amíg nem lesz olyan árrendszerünk — s ez gyökeresen fog különbözni a mostanitól —, amely lehetővé teszi a számbavételt... De, gondolom, nem véletlenül választott olyan idézetet, amely az októberi határozatra hivatkozik. — Annyi év sok és kockázatos harca után végre valami, ami erősít bennünket, drótgyáriakat. A termékszerkezet-változással kapcsolatos tervek ugyanis kilátásba helyezik. hogy fejlődni fog a kohászati másod- és harmadtermékek gyártása ... Nyilván ez az ésszerű. Mi több, mint hétszáz dollárt kapunk egy tonna exportált termékért. Az acélgyártáshoz a határon belül az alapanyagok közül csak a levegő áll rendelkezésre. Az a jó, ha a piacon a munkánkért fizetnek, nem pedig a külföldről vett, alig megdolgozott félkész termékért... — Szóval, milyen a párt- titkár közérzete? — Bizakodó. Az idő bennünket igazolt. Nagy várakozással tekintek az 1980 utáni évekre. Változnunk és változtatnunk kell. Óriási a tét. Ez a két kongresszus közötti időszak legnagyobb tanulsága és legkeménvehh feladata. BRACKÖ ISTVÁN TÖTH ZOLTÁN A legveszélyesebb munkahely A statisztikák ezen a kiállításon nem uralkodnak, de ez a néhány szám megdöbbentő: az utóbbi három évben 789 tűzeset történt Miskolcon, a kár mintegy 12 millió forint volt. A tüzek csaknem egyharmada lakóépületekben keletkezett, s a kár jóval meghaladja az egymillió forintot... Péntekig tart nyitva az SZMT-székház földszinti klubtermében a tűzoltóság vándorkiállítása, „Tűzvédelemről mindenkinek” címmel. Szirénázva száguld a tűzoltóság kocsija, a vöröskakas, mint már annyiszor, ismét feléledt. Minden száz tűzböl tizenötöt gyermekek okoznak. Másként érdekli a háromévest, másként az öt-, s megint másként a tízéves gyermeket a gyufa, a tűz rejtelme, s szépsége. Ne feledd el, a tűz nem játék! — szól a tűzoltóság figyelmeztető mondata. 11a rangsort lehetne állítani a tüzek keletkezéseinek okaiból, akkor az valahogy így festene: az elektromos áram az első. s utána a dohányzás, gyermek- játék, sugárzó hő következik. 1976-ban a sort még a dohányzás vezette... Gázpalackok rózsa módjára szétnyílva, a tragédia nyomait viselő olajkályha, konvektor, elektromos tűzhely. Koromfekete vasaló, az összeégett szövettel — az utolsó vasalás nyomai. Tablók, óriás méretű fotók, tanácsok, okulások mindenkinek: gépkocsi- és moiorkerékpár-tulajdono- soknak, nyaralóknak, gázfogyasztóknak... A legveszélyesebb munkahely a háztartás. Tudnivalók a tűzjelzés helyességéről, az életmentésről, a tűzoltásról, s még mennyi mindenről kellene tudnunk. A cél — s ez egy tablón olvasható —: önként álljunk el a tűzzel való játéktól! A megyében 1672 úttörő tűzoltó van. Hogy hány tüzet előztek meg. arról nincs statisztika. Arról viszont van, hogy hány gyermek és felnőtt halt meg a tűz miatt. Egyvalamit mindenki elolvasott, hisz oly feltűnő helyen, az ajtó felett láthatták: „Tanácsainkat ne felejtse el!” Ha csak a tanácsokon múlna ... I. S. * Laci szabad idejében „aranymosásra” adta a fejét. Egyelőre sikertelenül... Az „Elektron’' sikerei k „Barátságos arcot kérek!” Emlék a táborozásról...
