Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

Az írás mesterségének műhelytitkai... Változnunk és változtatnunk kell Tégy jót és beszélj róla! Két kongresszus között a drótgyárban, avagy: milyen a közérzete, párttitkár elvtárs? A December 4. Drótmüvek a miskolci keleti iparvidék leg­markánsabb gyára. Termékei világhírűek, gazdálkodási mu­tatói messze jobbak a kohászati átlagnál, a törzsgárda szak- maszeretü és szakértő. A drótgyáriak saját maguk állították magasra a mércét. Feladataikat nem a tavalyi eredményhez (a gyárban különben is üldözik az átkos bázis-szemléletet), Iranern a lehetőségekhez, az elérhető maximumhoz mérik. Az itteni emberek kicsit idegesebbek, türelmetlenebbek, érdesebbck, mint máshol. Többet is kockáztatnak. Sike­reik zajosak. A vezetők idegei viszont gyorsabban kopnak, mint az itt gyártott drótkötél. Tábor­nyitó Telki­bányán „Ürömmel jelenthetem az utókornak, hogy az itt jelen­levők először egy nagyot énekeltek, azután egy nagyot beszélgettek velem, s az a reménységem, hogy meg is őriztek valamit, maradandó kincsként ennek az első nap­nak, az első estének emléké­ből .. A sorok a telkibányai If­júsági és Úttörőtábor ven­dégkönyvéből valók, a dá­tum 1978. június 5., az alá­író Varga Domokos író. Akit nagy szeretettel fogadtak, s faggattak a kulturális szak­táborban vasárnap délután­tól „szabadságukat” töltő pajtások. Hagyomány ugyan­is, hogy Telkibányán a taní­tás befejezését követően az első táborturnusba azokat a pajtásokat javasolják, akik az Encs járási kulturális se­regszemlén eredményesen szerepeltek, s mellettük ifjú irodalmárok vesznek részt a táborozáson. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár irodalmi szakkörének leg­jobbjait küldi ide. Az idén e 72 pajtáson túl 15 cigány származású gyermek is tá­borozik Telkibányán — ők azok. akik tavaly a Csanyik- bar már megismerkedtek a táborélet szépségeivel. Varga Domokos hosszasan beszélt a pajtásoknak mun­kájáról. írói fogásairól, be­avatta az ifjú irodalmárokat az írás mesterségének mű- he'”titkaiba. A pajtások éppen kirán­dulni indulnak az Amadé várhoz, így van alkalmunk gyors közvélemény-kutatást tartani arról, hogyan érzik magukat. Kapi'nusz László (az Encs járási kulturális se­regszemlén Petőfi: Csámpás legény című versével ért el második helyezést, így lett a tábor tagja): Nem véletlenül kapott ta­vasszal — tavalyi munkájá­ért — ,,A Vállalat Kiváló Bri­gádja” kitüntetést a DIGÉP „Elektron” szocialista brigád­ja. A tmk-villamosüzemben dolgozó kollektívának alap­vető érdemei vannak abban, hogy tavaly zökkenőmentes volt a vállalat állóeszközei­nek villamos javítása, az új berendezések villamos üzem­be helyezése, a régi berende­zések korszerűsítése. Munkájukban kiemelt he­lyen szerepelt a nagyterme­lékenységű. számjegyvezérlé­sű NC gépek javítása és kar­bantartása, vagy például a fontosabb termelőüzemek — Nagyon jónak tartom, hogy sokat foglalkozunk a játékos vetélkedők, előadá­sok mellett irodalommal, egyáltalán a kultúrával. Pi­henés is, szórakozás is egy­ben ... Poklot Erzsébet, a sátoral­jaújhelyi hatodiké - kislány azt kifogásolja, hogy nem kapnak tízórait. így bizony nehéz ..kihúzni” az ebédig. Pénzes Jolán Sajószentpéter- ről érkezett, s ugyaninnen jött Kovács Mária is. Mint mondják, az első nap nehe­zen telt el, mert nem ismer­tek senkit. A második napon sikerült összemelegedni a többiekkel, sok új barátnőre találtak máris. Űjvári Csilla, a miskolci Vörösmarty utcai iskola nyolcadikosa a megyei könyvtár irodalmi szakköré­nek tagja, az író—olvasó ta­lálkozó élményeit említi: — Amellett, hogy nagyon sokat megismerünk abból, hogyan születik egy mű, ta­nulunk is. hogyan kell néz­nünk. szemlélnünk a világot. Az irodalmi szakkörben is foglalkozunk hasonlóval, ez a táborozás azonban sokkal ol­dottabb légkörű, s figyelem­be veszik azt is, hogy gye­rekek vagyunk... (K-, H-, E-, §Z-, B-, D-egy- ség) villamos főelosztó szek­rényeinek elkészítése, kábel­hálózatának kiépítése. Mind­ezek mellett eredményesen szervezték meg a váratlan hil ák gyors elhárítását, az ilyen hibák miatt kieső idők minimálisra csökkentését. Kimagasló sikereket ért és ér el Kelemen Ferenc ve­zetésével dolgozó „Elektron” brigád az anyagtakarékosság­ban is: 788 ezer forintos im­portanyag-megtakarításuk ugyancsak dicséretre méltó. S ez mondható el arról a 14 benyújtott és elfogadott újí­tásról is, amely 450 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyezett a vállalatnak. Ez ' egyébként kitűnik a programokból is, amelyekbe dr Nagy Józsefné encsi ta­nár és ntolnár Zsuzsa, a me­gyei könyvtár gyermék- könyv*árosa avatnak be. Megtudtuk: este verskoncer­tet sallgattak a pajtások le­mez, ől, csütörtökön játékos irodalmi vetélkedőn vesznek részt, majd a Harsan a kürt­szó szerkesztőségének mun­katársaival találkoznak. Be- recz József, a megyei könyv­tár igazgatójának kalauzolá­sa mellett Tokajba, Sárospa­takra és Sátoraljaújhelyre lá­togatnak el, Édes hazám Ma­gyarország címmel műsor­összeállítást készítenek egy tábortűzi műsor-összeállítási vetélkedőhöz, amelyben 3 napos, képzeletbeli útiprog­ramot kell útikalauzok se­gítségével összeállítaniuk. Természetesen nem marad­hatnak ki a sportprogramok, s ha az időjárás is kegyes lesz, a tábor medencéjében fürödni is lehet. A gyermekek már türel­metlenkednek, nem tartottuk hát tovább tanáraikat, veze­tőiket sem. Hazafelé, Mis­kolcra jövet akaratlanul is eszünkbe jutott: vajha több ilyen szaktábort tudnánk megtölteni az irodalom, a művészetek iránt érdeklődő gyerekekkel. Mert évente Borsodban ilyen jellegű szak­tábor csak ez az egy van ... Cörgényi József tői, az üzem pártbizottságának titkárától azt kérdeztem, hogy milyen a közérzete. Arra voltam kí­váncsi, hogyan érzi magát egy kétezres létszámú kollek­tíva politikai vezetője. Nem vártam, s nem is ösz­tönöztem hangzatos feleletet, A nagy eredmények utáni előrelépés millió gonddal jár. A jelenlegi viszonyok között a dinamikus fejlődés nem diadalmenet. A kitüntetések, jubileumok ünnepes hangu­lata ritka, s jobbára csak a vendégeknek szól. A hétköz­napok szava pattogó és ke­mény. De nagyon emberi. Siker és kritika — Milyen a párttitkár köz­érzete? Inkább: milyen az üzem hangulata? — kérdez a ‘ írdésre a párttitkár. — A kettő nem jelent egyet? — Nem egészen. Most és itt a kettő nem esik egybe ... Az üzem hangulata jobb, mint az enyém, az emberek hangulata kicsit rózsásabb az indokoltnál. Azt is megma­gyarázom, hogy miért. A drótgyár évek óta túlteljesíti az önmaga által srófolt ter­vet. Külkereskedelmi ügy­leteink — a legkritikusabb 1977-ben — óriási áldozatok, fejtörések árán — ragyogóan sikerültek. Elnyertük a kiváló címet, és dicsekvés nélkül m ndhatom, hogy az egyik Ieg:obban szuperáló kohásza­ti vállalat a miénk. (De miért is ne dicsekedhetne? Nem magát dicséri, hanem kétezer embert. Különben is: a ter­melésszervező tipszterek ars poeticája: Tégy jót és beszélj róla!) Az emberek a sikerek büszke tudatában nemcsak saját és a gyár helyzetét lát­ják kedvezőbben, hanem a népgazdaság, az ország hely­zetét is jobbnak ítélik a tény­legesnél. És nem mondom azt, hogy ez elbizakodottság. Azt sem állítom, hogy az ed­digi verejtékes sikerek alá­ásták volna a munkafegyel­met, vagy lazult volna a technológiai fegyelem... De sokan közülünk hitetlenked­ve olvassák az újságban or­szágos gondjainkat, látva azt. hogy itt, kapun belül óriási a dinamizmus, s jó pénzt ke­resnek. Hogy mást ne mond­jak; a bérszínvonal tavaly kilenc százalékkal nőtt. Az évi átlagbér 42 ezer forint. Az átlagkeresetet már meg se merem mondani... — És hogyan olvasták o drótgyárban a Központi Bi­zottság áprilisi ülésének do­kumentumait? Mit olvastak ki a sorokból és a sorok kö­zül ? — Ha azt mondom, hogy a visszhang rendkívül kedve­ző, akkor mindent mondtam és nem mondtam semmit. Munkatársaimmal, kollégá­immal részt vettünk minden alapszervezeti gyűlésen. Tisz­ta lelkiismerettel állíthatom, hogy a jó légkörű, de túlzot­tan is felhőtlenül optimista műhelyekben sikerült elter­jeszteni a Központi Bizottság állásfoglalásának az egész népgazdaságot érintő proble­matikus hangnemét. Tisztes középszer? — Elrontották az emberek jó kedvét? — Ha az őszinteség és igazság teljes ismerete és is­mertetése ezt jelenti, akkor igen. Ha az országban, az or­szágos dolgokban való gon­dolkodás ezt jelenti, akkor igen... És tegyük a kezün­ket a szívünkre: a vállalati gazdasági közérze sokkal jobb, mint a népgazdasági közérzet... S ha a KB-hatá- rozat kritikai hangvétele nem túloz, s ebben egy jó kom­munistának nincs oka kétel­kedni, akkor úgy érzem, hogv a vállalatoknál opti­mistább a hangulat az indo­koltnál. Ez pedig elkényel­mesedéshez vezet. Csak fe- lében-harmadában valósul­nak meg a jó határozatok ... A KB-határozat például fe- héren-feketén kimondja: a kívántnál lassabban mennek a dolgok. Azaz nem bonta- ko tak ki kellően „ népgaz­daság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatok. — Ennek kimondását nyil­vánvalóan számos személyes és kollektív mulasztás indo­kolja. De a drótgyárban ed­dig is csináltak olyan termé­keket, belevágtak olyan be­ruházásokba, amelyek kocká­zata óriási volt. Ha a gyár kevésbé iparkodik, ha meg­marad a tisztes középszernél, akkor senki egy rossz szót nem szólhat. — Én tudom azt, hogy a mostani szabályozók, szóval az egész mechanizmus nem elsősorban a kiváló munkára ösztönöz, hanem a közepes­re. A gazdálkodási játéksza­bályok most a „szürkéknek” kedvezne« inkább ... Túl sok a fék a népgazdaság kerekén. Ezt nem én találtam ki, nem­csak én mondom. Már-már anakronizmus, hogy nálunk, Magyarországon a termelé­kenység mennyivel alatta marad a fejlett országok színvonalának. Szégyenke­zünk, pironkodunk, ösztökél­jük magunkat és egymást, de Kádár János azt mondta az áprilisi ülésen, hogy ,.A legnagyobb gazdasági kór ab­ból származik, hogy a jelen­legi árviszonyok mellett nem látható tisztán: mi szükséges konkrétan és pontosan az egyes területeken az októberi határozatok végrehajtásához. Vagyis ahhoz, hogy az egész termelés, a termelési szer­kezet ténylegesen a népgaz- daságilag szükséges és hasz­nos termékek előállításának irányába változzék... Táv­latilag szükséges árrendsze­rünknek a gazdaságpolitikai célokkal összhangban álló tökéletesítése.” Óriási a tét — Ezt egyes közgazdászok úgy fogalmazzák meg, hogy ebben az országban addig nem lesz rend, amíg nem lesz olyan árrendszerünk — s ez gyökeresen fog különbözni a mostanitól —, amely lehetővé teszi a számbavételt... De, gondolom, nem véletlenül vá­lasztott olyan idézetet, amely az októberi határozatra hi­vatkozik. — Annyi év sok és koc­kázatos harca után végre va­lami, ami erősít bennünket, drótgyáriakat. A termékszer­kezet-változással kapcsolatos tervek ugyanis kilátásba he­lyezik. hogy fejlődni fog a kohászati másod- és harmad­termékek gyártása ... Nyil­ván ez az ésszerű. Mi több, mint hétszáz dollárt kapunk egy tonna exportált termé­kért. Az acélgyártáshoz a ha­táron belül az alapanyagok közül csak a levegő áll ren­delkezésre. Az a jó, ha a pia­con a munkánkért fizetnek, nem pedig a külföldről vett, alig megdolgozott félkész termékért... — Szóval, milyen a párt- titkár közérzete? — Bizakodó. Az idő ben­nünket igazolt. Nagy várako­zással tekintek az 1980 utáni évekre. Változnunk és vál­toztatnunk kell. Óriási a tét. Ez a két kongresszus közötti időszak legnagyobb tanulsá­ga és legkeménvehh feladata. BRACKÖ ISTVÁN TÖTH ZOLTÁN A legveszélyesebb munkahely A statisztikák ezen a kiállításon nem uralkodnak, de ez a néhány szám megdöbbentő: az utóbbi három évben 789 tűzeset történt Miskolcon, a kár mintegy 12 millió forint volt. A tüzek csaknem egyharmada lakóépületekben kelet­kezett, s a kár jóval meghaladja az egymillió forintot... Péntekig tart nyitva az SZMT-székház földszinti klub­termében a tűzoltóság vándorkiállítása, „Tűzvédelemről mindenkinek” címmel. Szirénázva száguld a tűzoltóság kocsija, a vöröskakas, mint már annyiszor, ismét feléledt. Minden száz tűzböl tizenötöt gyermekek okoznak. Másként érdekli a három­évest, másként az öt-, s megint másként a tízéves gyermeket a gyufa, a tűz rejtelme, s szépsége. Ne feledd el, a tűz nem játék! — szól a tűzoltóság fi­gyelmeztető mondata. 11a rangsort lehetne állítani a tüzek keletkezéseinek okaiból, akkor az valahogy így festene: az elektromos áram az első. s utána a dohányzás, gyermek- játék, sugárzó hő következik. 1976-ban a sort még a do­hányzás vezette... Gázpalackok rózsa módjára szétnyílva, a tragédia nyo­mait viselő olajkályha, konvektor, elektromos tűzhely. Ko­romfekete vasaló, az összeégett szövettel — az utolsó va­salás nyomai. Tablók, óriás méretű fotók, tanácsok, oku­lások mindenkinek: gépkocsi- és moiorkerékpár-tulajdono- soknak, nyaralóknak, gázfogyasztóknak... A legveszélye­sebb munkahely a háztartás. Tudnivalók a tűzjelzés helyességéről, az életmentésről, a tűzoltásról, s még mennyi mindenről kellene tudnunk. A cél — s ez egy tablón olvasható —: önként álljunk el a tűzzel való játéktól! A megyében 1672 úttörő tűzoltó van. Hogy hány tüzet előztek meg. arról nincs statisztika. Arról viszont van, hogy hány gyermek és felnőtt halt meg a tűz miatt. Egyvalamit mindenki elolvasott, hisz oly feltűnő helyen, az ajtó felett láthatták: „Tanácsainkat ne felejtse el!” Ha csak a taná­csokon múlna ... I. S. * Laci szabad idejében „aranymosásra” adta a fejét. Egye­lőre sikertelenül... Az „Elektron’' sikerei k „Barátságos arcot kérek!” Emlék a táborozásról...

Next

/
Thumbnails
Contents