Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-05 / 130. szám

Nem kettős megálló! Ha a közlekedési vállalatok elvárják az utasoktól, hogy fe­gyelmezetten és szabályosan közlekedjenek, mi utasok szin­tén elvárjuk a közlekedési vállalatok érdekelt dolgozóitól ugyanezt — kölcsönösségi alapon. Erre az MKV Szemere utcai autóbusz-megállójában szerzett tapasztalataim alapján szeretném felhívni a figyelmet. A 2-es autóbuszra vártam az említett megállóban május 30-án délután. Tapolcára szerettem volna kijutni. A megálló — táblája szerint nagyon helyesen! — úgynevezett „egyko- csis” megálló. Ennek ellenére sorozatosan kettesével álltak be a csuklós — 12., 14., 24. és 2. jelű autóbuszok. Az utasok reagálása természetes volt: a keskeny és túlzsúfolt járdán — egymást taszigálva — futkároztak a hosszú járművek mel­lett, s tippelhettek; vajon a második busz is kinyitja-e ajta- jait, vagy sem... Az általam is várt 2-es jelzésű busz másodikként állt be, s kinyitotta ajtajait. A helyi ismerettel rendelkezők megro­hanták, én vártam, gondoltam: majd megáll mégegyszér, sza­bályosan a valóságos megállóban is. Tévedtem. Ott már nem állt meg. A második 2-es busz — rendszáma 35—70 — szintén má­sodikként állt be. Most már igyekeztem áttörni magam az utasok tömegén. Ám nem bírtam megállni, a gépkocsivezető­nek megjegyeztem: Ez nem kettős megálló! A „pilóta” fel­háborodása teljes volt. „Kioktatott” — mondván — nem is­merem a megállótáblákat. A Szemere utcában azért van két tábla elhelyezve, mert ez jelzi, hogy kettős a megálló. Azf hittem, valami sajátosan miskolci jelzésrendszert al­kalmaznak az ominózus megállóban, ezért a tapolcai szállo- ' dából felhívtam telefonon a Búza téri végállomás forgalom- irányítóját, s megkérdeztem a többi között: 1. A miskolci autóbusz-megállókban kihelyezett jelzőtáb­lák jelentése eltér-e a KRESZ-ben elfogadottaktól? VÁLASZ: Nem. A kettős megállót itt is külön ki kell írni az utasok tájékoztatására. 2. Miskolcon még egyetlen ilyen — a KEESZ-nek is meg­felelő — kettős megállót jelző táblát sem láttam. A Szemere utcában sem. Az autóbuszvezetők mégis kettős megállóként ismerik. VÁLASZ: Majd megvizsgálják... 3. Véleményem szerint helyes volna, ha a gépkocsivezető­ket — előképzésük során — arra is megtanítanák, hogy a két, egymástól távol eső táblával csupán a megálló hosszát kívánják jelölni. 4. Nyilván nem véletlen, hogy „egykocsis” megállóhely van a Szemere utcában. A járda ott annyira keskeny, a forgalom oly nagy, hogy az utasok mozgása — különösen csúcsidőben — szinte lehetetlen a két autóbusz között. 5. A közlekedési vállalatok szabályai értelmében az utasok csak a megállóban szállhatnak fel és le a buszra, vagy busz­ról. A gépjárművezetők tehát szabálysértést követnek el, amikor a kijelölt megállótól távolabb állnak meg, sőt! Sza­bálytalanságra, „fegyelmezetlenségre” kényszerítik ezzel az utasokat is. Ügy vélem, az utasok és az MKV dolgozói is csak nyer­nének, ha az illetékesek rendeznék a kettős megállók körüli téves nézeteket. Fegyelmezett utasforgalmat ugyanis csak ak­kor várhatnak el joggal, ha maguk is fegyelmezettek! P. István villamosmérnök Y Budapest, Trencséni u. 27. sz. Nem Hatlaczky, hanem Kiss Lajos! A napokban a Ma­gyar Televízió az 1956- os olimpiáról készített dokumentumfilmet su­gározta. amelyben Sze­pesi György akkori sportriporter emlékezett vissza a rengos esemé­nyekre. Két dologban azonban nagyot, téve­dett. Nyilván emléke­zete csalta meg, ami­kor a kajak ezerméte­res versenyszámának harmadik helyezettje­ként Hatlaczky Lászlót említette. Nekünk miskolciak­nak ez nagyon nem mindegy. A kajak ézer- méteres versenyszámá­nak 3. helyezettje ugyanis akkor Kiss La­jos, a DVTK verseny­zője volt. Ausztráliá­ban, a dobogón őt le­hetett látni. (Bizonyság errs a dokumentum­film is.) Hatlaczky László a kajak tízezer méteres versenyszámá­ban került dobogóra. Második helyezett, te­hát ezüstérmes lett. Szükségesnek tartom ezt a „helyesbítést” legalább itt, szűkebb pátriánkban. Kiss La­jos ugyanis változatla­nul sokat tesz még ma is az evezős sportért. Jelenleg ő a megyei kajak-kenu szövetség elnöke. Dr. M. A. . Miskolc, Katowice u. 15. sz. Mikor jönnek? Majd! Pereresen a MIK felújít­tatta a Debreceni Márton téri bé-házakat. A felújítással megbízott Miskolci Építőipari Vállalat tavaly nyáron ké­szült ei a munkával. Miután visszakfeltöztettek bennünket otthonunkba, kiderült: ma­radt némi tennivaló a garan­ciális időre is. Jegyzőköny­vezték a javításra váró dol­gokat, amelyek azóta is vár­ják, hogy sor kerüljön rájuk. Már. többször érdeklődtem a MIK-nél, a MIÉP-nél: mikor jönnek? Majd! — volt a vá­lasz. Az egyéves garanciális idő lassan letelik. Végre szeret­nénk tudni: jönnek egyálta­lán? — kérdezi Bodovics Fe­renc, Pereces, Debreceni Már­ton tér 10. sz. alatt lakó ol­vasónk. * Simon Kálmán, a MIÉP főépítésvezetője válaszolt a kérdésre: a Debreceni Már­ton téren — a 2-től a 24. számig — felújított bérhá­zakban már megkezdték a garanciális javításokat. S bár a befejezési határidőt kény­telenek voltak módosítani, ígérik: július 30-ig — a leg­utóbb aláírt megállapodás értelmében — elkészülnek a garanciális munkákkal. Va­lamennyi lakásban a Debre­ceni Márton téren. Minden alkalómmal bele- bo.sódzik a hátam, amikor „hanyag .eleganciájú úrveze­tőt” látok a volán mögött. Olyiknak a könyöke pihen a leengedett ablakú autó ajta- jár némelyiknek cigaretta füstöl ujjai között, vagy ép­pen a kesztyűtartóban matat, netán gesztikulál vezetés köz­ben. Közös ismertetőjegyük: csak úgy — fél kézzel irá­nyi' ' ák gépkocsijukat. A napokban újabb variá­ciót láttam a témára. Veze­tés közben fagylaltqzott. a soklóerő „parancsnoka”. Csúcsidőszakban, a főutca legnagyobb forgalmában. Mondom, borsódzik a há­tam az ilyen látványtól. Ép­pen mert magam is sok-sok éve vezetek, tudom, hogy mi­lyen következménnyel járhat az ilyen „nagyvonalúság”. A féljrezes vezető nem igazán ura járművének. Veszélyhely­zetben ugyans legalább egv ütemet késik a cselekvése. S esetleg époen az a másod- nerc — míg mesfogja másik kezével is a volánt — dönti el egy ember életét. Ügy vé­lem,' helyes volna, ha már a vezetés oktatásakor külön- külön mindenkibe belesúly- kol~'v: a volánt mindig két kézzel kell fogni. Ne kelljen drága életekkel fizetni a ma­gamutogató nagyvonalúságért V. József Miskolc Nem arlislavízsgára készülnek... >jt ...s ez a betonlapokból álló, házi kivitelezésű járdácska sem az egyensúly gyakor­lására szolgál. Jobb híján azonban ez az egyetlen út az Arany János u, 19. számú új bérház lakói számára. Itt legalább száraz lábbal kelhetnek át a tóvá terebélyesedett vi­zen. Járdát ugyanis még nem építettek a ház előtt, s a környék feltöltése után kiala­kult „medencébe” folyik minden víz. A ház lakói ezen kívül legfeljebb még felmehetnek a háztetőre, onnan átsétálhatnak egy másik bérház tetejére, ahol — ha a lift működik — megtalálhatják a városba kivezető vízmentes utat. Vagy billegnek továbbra is a be­tonlapokon. amint a képen is látható. __________________(Laczó József felvétele) II. a KPM Közúti Igazga­tósága egyetért az alsózsol- caiak panaszával: valóban „Néhány deszka nem elég a Sajóhoz”. (Ilyen címmel kö­zöltük a panaszt rovatunk május 15-i számában.) Kü­lönösen nem elég, ha az a néhány „deszka” csupán út­elzáró elem, amellyel a part­védő művet „védik” a további omlástól. Az alsózsolcai vas­útállomás félé vezető közút Sajó menti oldalát éppen azért voltak kénytelenek le­zárni velük, mert mind ez ideig eredménytelen volt az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatósághoz intézeti felszólításuk; állítsák végre helyre az 1976—77. évi, téli árvíz által megrongált, le­szakadt partszakaszt, amely az idei magas vízállás miatt még tovább omlott. Mivel az ÉVIÉIG a felszólításnak nem tett eleget, az igazgató­ság erre most már hatósági­lag kötelezi a vízügyi illeté­keseket. ... a Bábonyibéréen lakók kérésére — a lehetőségeket és az egyenletes közlekedést figyelembe véve — mától módosítják a 11-es autóbusz- járat menetrendjét. (Mint rovatunk május 22-i számá­ban közöltük, a Bábonyibér- cen lakók kifogásolták, hogy az esti műszakokra indulók számára alkalmatlan időpont­ban közlekedteti az MKV a 11-est.) A módosított menet­rend szerint tehát munkana­pokon és szombati napokon június 5-től a Búza térről 20.22 ék 21.02 órakor, a Bá- bonyibércről pedig 20.30 és 21.10 órakor indítják a 11-es autóbuszt. ...az UNIÓ'ÁFÉSZ illeté­kesei — a rovatunkban „Azért is visszakiabálok” címmel közölt panasz alap­ján — nyomatékosan figyel­meztették a Búza téri zöld­ség-gyümölcs árudáikban dolgozókat: a Kereskedelmi Üzletszabályzatnak megfele­lően, tartsák be az udvari­as magatartásra kötelező elő­írásokat. Hogy felfrissítsék ezzel kapcsolatos ismeretei­ket, az udvarias magatartás­ból külön oktatást szerveztek az elárusítók részére. Sétány utcai látkép 3^c Az utca nevét és jellegét hazudtolja meg ez a „panoráma”. A Sétány utcában — az LKM tervező irodája mellő1 — szer­tehordja a szél a papírt, a szemetet. Cseppet sem kellemes a látvány, amely — sajnos! — gyakorta készteti tejcsóválás- ra az arra járókat Nyilván nem zavarja az irodában dolgo­zókat az ..illatozó” szomszédság. Mert ha za"arná intézked­nének: gyakrabban ürítsék s olykor tisztítsák a konténereket! > Kovácc Vtlila Miskolc Tejet a strandra! Amíg a szeszfogyasztásban a nemzetközi élmezőnyben foglalunk el „előkelő” helyet, a tejfogyasztásban sajnála­tosan a sor végén kullogunk. Elgondolkoztató az adat: az egy lakosra jutó tej- és te­jesital fogyasztás napi átlaga nálunk 2—3 deciliter. Óha­tatlanul felmerül a kérdés: vajon megragad-e minden lehetőséget a tejipari válla­lat arra, hogy közkedvelteb­bé tegye egészséges italát? Ügy gondolom, még vannak „fehér foltjaink”. Például a strand. Időről időre szomorúan ér­tesülünk az újságokból ar­ról, hogy a szeszes italnak a strandokon is akadnak ha­lálos áldozatai. Gyakorta le­hetünk szeihtanúi annak is, hogy némely szülő — olykor üdítő ital hiányában — sör­rel csillapítja gyermeke szomját strandjainkon. Hi­szem, hogy figyelmességgel meg lehetne előzni — vagy legalábbis tetemesen csök­kenteni — az ilyen eseteket. Sok fürdőhelyen jártam már, s kevés kivétellel min­denütt találtam külön tejpa­vilont, ahol friss tejet, tur­mix-italokat, tejtermékeket kínáltak — nagy sikerrel. Ám nálunk — például az Augusz­tus 20! Strandon — évek óta hiába is keressük ... Már van nemzetközi tej­nap is. A tejipari vállalat és a kereskedelem kétségtelenül sokféle módon igyekszik népszerűsíteni a tejet. Ügy vélem, ideje volna már „be­törniük” strandjainkra is, ahol naponta több ezer für- dőző körében minden bi­zonnyal eredményesen csá­bíthatnának a tej- és tejter­mékek fogyasztására. Hiszem, hogy igen sokan rádöbben­nének : nincs kellemesebb üdítő ital a kánikulában, mint a hűtött joghurt vagy kefir, a poharat párásító friss tej. F. József Miskolc A MISKOLCIAKÉ A szó Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 352* Miskolc. Balcsv-Zsilins/kv ót 15. Telet ooszám: 18-221 Csak úgy — fél kézzel...

Next

/
Thumbnails
Contents