Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-28 / 150. szám
i — " 1 ■ 1 11 1 1 ■ ■■■'■»»■■ III 1 ■■■'"■I *1 HI, 1 A DH várospolitikai fóruma Zöldség a szomszédból-V» % Bánkút, esőben... Ha nem lesz víz, bezárják a házat... (Sólymos (elv.) Barangolás a Bükkben (2.) Nem tilalmas vadon Drága-e a miskolci piac? A háziasszony, ha ebben a pillanatban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva számol és panaszkodik, akkor igaza van. Hadd tegyem ehhez rögtön: az ország szinte valamennyi piacán ez a helyzet. Korán jött, de azután nagyon elromlott az idei tavasz. A piaci stand a szezonárukból két-három hét késedelmet szenved. A háziasszony panaszkodik és nem hiszi el, hogy a piaci árus is szenved. A piaci árus panaszkodik, de nem feltétlenül hiszi el, hogy a mezőgazdaság is szenved. • Srentléleken zuhog az eső. Vülámlik. dörög az ég. Víz mossa a fákat, s ázik, pusztul a hajdani kolostor már- már alig látható freskója is. Stílszerűen, ázottan is, a vízről beszélgetünk a kirándulást szervező házigazdákkal. a Bükki Nemzeti Park igazgatójával és főmérnökével: Stregova Sándorrá! és Símkó Józseffel. A Bükkben ugyanis kevés a víz. Az ivóvíz! Sok viszont a szennyvíz! • KEVÉS A VÍZ Rosszízű emlékei rémlenek fíL Volt idő. hogy be kellett zárni a fehérkőlápai, sokáig gazdában turístaházat. Bán- -út is a víz. illetve a szennyvíz miatt szerepelt heteken at az országos sajtóban. Szentiéleken sem könnyebb a helyzet. Hihetetlenül rossz út visz föl a kevés vizű, de páratlan látnivalót kínáló turistaházhoz. A nemzeti park gazdái elmondották, hogy a gyermek- üdülőt a Volántól a KPM vette át, s az űj gazda talán több pénzzel, s talán nagyobb koordináló készséggel rendelkezik. Meg kell építeni az utat, Szentiéleken szintúgy, mint Bánkúton vagy Fehér- kőlápán. meg kell oldani a vízellátást és a vízelvezetést. Ezek elengedhetetlen tennivalók ahhoz, hogy a Bükk v a nagyközönség számára hozzáférhetővé váljon, s a szorgalmazott turizmus ne menjen a természet rovására. Ismét autóbuszba szállunk. s Bánkút felé megyünk. Bent. a háborítatlan vadonban a Mecseki Fúróvállalat emberei dolgoznak. Földtani kutatást végeznek. A Bükk a geológus V számára régmúlt idők földtani katarzisáról vall... De egy-egy feltárás kézilabdapálya nagyságú helyen teszi pusztává az erdőt. A környezetvédő érdeke itt ütközik a geológuséval. Kinek van igaza? Hol az a határ, ameddig el lehet menni a természet háborgatásában, annak érdekében. hogy a múlttői többet tudjunk? A BNP vezetői elmondották, hogy az elmúlt évben húsznál több kutatófúrást nem engedélyeztek. De azért kutatni muszáj! És az idő begyógyítja az erdő sebeit. Tizenöt húsz év kell, s eltűnnek a most gépekkel vágott. olajjal fertőzött foghi- jak • PROFIK ÉS AMATŐRÖK Bánkút felé döcögünk, a „harmincpercesen", a bórov- nyáki úton. Ma már sokadszor hangzik el: nem szeretném . ha a Bükk Bánkútja olyan lenne, mint a Mátra Kékese .. Szemléletbeli, életfelfogásbeli különbségekre van szó! Az igazi turisták a botcsinálta. autós-összkomfortot kívánó kirándulóktól féltik a csöndet, s a jó levegőt, és gyanakszanak a fixfizetéses erdei emberek erdőszereteté- re. Viszont: a hivatásos erdészek fenntartással fogadják az amatőrök naiv és szakszerűtlen lelkesedését. A laikus fejcsóválva hallgatja a nagyüzemi fakitermelés korszerűsödő technikájáról szóló híreket. mert számára a motorfűrész sírása egyet jelent •tzzal. hogy. fogy az erdő. Akik nemcsak az erdőből, hanem kicsit az erdőért is élnek, azok kevesebb romantika nélkül járják a párálló vadont, Aki nevén nevezi,a fát, akinek a kéküstökű csormo- lya, vagy az este illatozó holc'viola nemcsak gyom, aki az elejtett vaddisznót nem tes'.súlya. hanem agyarának mérete alapján ítéli meg; az nehezen barátkozik könnyen, ha a Bükkről van szó. ® SÁRKÁNYFÜ ÉS NŐSZIROM Nemrég készült egy tanulmány. amely a Bükki Nemzeti Park területhasználati programját tartalmazza. Ebből idézünk, s erről számolt be az indulás előtt az igazgató: „Az OTH elnöke 18 1976. számú határozatával létrehozta a Bükki Nemzeti Parkot. Harmadik legmagasabb szintű természetvédelmi egységünk. az Északi-középhegységben kiemelkedő szerepet játszó Bükk összefüggő erdőségeit, földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékeit foglalja magába. Kiterjedése 38 .75 hektár, azaz több mint 380 négyzetkilométer. Ebből kereken 25 ezer hektár Borsod megye. 13 ezer hektár Heves megye területére’ esik. Az igazgatóság elsődleges feladatának tekinti, hogy a Bükk hegység területére irányuló sokféle igényt természetvédelmi szempontból átfogóan koordinálja ... Alapvető cél az, hogy hosszú távon biztosítsuk a hegység természeti értékeinek fenntartását, ezzel egyidejűleg a természeti kincsek népgazdasági érdekű kiaknázását, a turizmus. az üdülés és a sportolás igényeinek kielégítését.” A nemzeti park: nem tilalmas vadon! Bár vannak kerítéssel körülhatárolt, zárt területek (mint például a jávorkúti ősfenyves, vagy a Nagymező egy része, ahol a ritka növénytársulások, vagy állatok élőhelyeinek védelme indokolttá teszi), de a megőrzés egyet jelent azzal a szándékkal, amely háborítatlanságában szeretné bemutatni, átmértem egy ritka értékes táj minden jellegzetességét. Persze, a gyakorlat gyanakvásra int... A főmérnök mesélte, hogy nemrég uni- cumrvirágokat, különleges növénytársulásokat talált a környéken. Sárga ibolya, északi sárká lytű. szibériai nőszirom, havasi ribiszke ... A védelmet leginkább a titoktartás szolgálja. BRACKÖ ISTVÁN (Folytatjuk) Az elmúlt napokban két miskolci termelőszövetkezet kertészetében jártam. Tizenöt hektáros kertészete van a miskolci Egyetértés Termelőszövetkezetnek. Ebből 1800 négyzetméternyi területet borít fóliasátor. Szállítanak hagymát, karalábét, csomózott zöldséget, szállítottak salátát, jön a zeller ... Kétszer kellett palántázni A Búza téri piacon az Egyetértés Termelőszövetkezet egyik standjának elárusítója Komáromi Sándorné: — Sok éve vagyok itt. A havi forgalmunk 60—65 ezer forint. Más években jobb volt. Most minden késik. A tavalyi viszont elfogyott. Dolinka Andorné, az Egyetértés másik standjának elárusítója: — Most várom az árut. Mér nem tudom, mit kapok, de az átlagos piaci árnál olcsóbban kapható nálunk a zöldség, a karalábé a hagyma. Máskor ilyenkor volt paradicsomunk és paprikánk, volt kelkáposztánk, karfiolunk, de ebben az évben én a magam szemével is láttam áprilisban lefagyott paprikát és paradicsomot. Minden vevőnek nem mondhatom el, hogy aki kétszer palántáz, az kétszer annyi palántát fogyaszt, és kétszer annyi munkabért fizet ugyanazért a terményért. Mit ad Miskolc környéke, pontosabban mit ad a két miskolci termelőszövetkezet a városi fogyasztónak? Tavalyi adatok szerint a 15 hektáros kertészettel rendelkező Egyetértés Termelőszövetkezet 1977-ben a kertészeti termékeiből hektáronként 150 mázsa zöldárut értékesített. Kormos György termelőszövetkezeti elnök: — Rá nem fizettünk, de különösképpen nyereségünk sem volt a kertészetből, nem is lehetett. A kertészet munkaigényes, és a munkaerő Miskolcon drága. A jó munkaerő ennél is drágább. Mi a kertészetet, függetlenül attól, hogy nyereséget remélünk tőle, úgy kezeljük, mint valamiféle lakossági szolgáltatást. Ha nem lennének iskolások... Az Üj Élet Termelőszövetkezet 1977-ben több mint 1 millió forintot fizetett rá a kertészetére. Mindehhez tegyük hozzá; kertészetének fejlesztésére csaknem 4 millió forintot kapott a várostól és ez a 4 millió forint ma már létesítmények formájában termel. Az idén mintegy félmillió forintos nyereségre számítanak a kertészetből. Berta László termelőszövetkezeti elnök: — Csaknem 80 hektár az a terület, amit a kertészetünkhöz. számíth tunk. Vannak bizonyos előnyeink. Közel vagyunk, az áru szállítás közben nem törik, nem szenved. Frissek tudunk lenni a piacon. Nem véletlen, hogy szinte minden standunknak, városi elárusítóhelyünknek kialakult, állandó vevőköre van. Más dolog, hogy a termelőszövetkezetnek hihetetlenül nehéz kielégítenie a kertészet igényeit. Nálunk a havi átlagos munkabér nem haladhatja meg a 2500 forintot. Jó munkást 25Ö0 forintért 1978-ban lehetetlen kapni. A termelőszövetkezetnek hét elárusítóhelye van, jórészt munkaerőhiány miatt ebből csak négy üzemel. Idén a napfényhiány és a munkaerőhiány, az áprilisi fagy, a kedvezőtlen időjárás okozott gondokat. — Lényegében nálunk új növény a zöldborsó. A konzerviparral szerződött áru. de azzal a kikötéssel, hogy közben a miskolci piacot, a telepített négy fajtából szezon- kezdettől szezon végéig ellátjuk. Fólia alatt már terem a paradicsomunk és paprikánk. Hadd mondom el. hogy a paprika például kétszer ía- gvott el az idén, hogy harmadszor is palántáztunk, s hogy amit ebből fólia alatt nyerünk, az a késedelem miatt korántsem primőr. Az árbevételünk természetesen alacsonyabb. Szabadföldön termelünk sárgarépát, gyökeret és hagymát. A városi elárusítóhelyek jobb ellátásához 10 ektáron felesben termelünk különböző zöldségeket, mindezt nem a haszonért, ha- nen az elárusítóhelyek ellátására. A kertészetünk így is nagy gondokkal küzd. Ha nem lennének iskolásgyerekek, akkor képtelenek lennénk a betakarításra. * Két kis miskolci termelő- szövetkezetben jártam, mert nagyobb nincs. Két termelőszövetkezet kisszerű gondokkal verekszik. A háziasszony piacot lát. Azt szidja. Az eladó termelőt is lát. Azt szidja. Valamiképpen együtt kellene látnunk az egészet. Magyarországon néhány város már szervezi, szervezgeti a város ellátásába bejátszható közeli termelőszövetkezetek együttműködését. Ezek az együttműködések, ha a kellő tőkével, beruházási lehetőséggel rendelkeznének, akkor egyszerűbben, versenytársként jelentkeznének a helyi piacon. Ennek a versenynek pedig a háziasszony látná hasznát. Még az ideihez hasonló nehéz tavaszokon is. B G. ISuponla húsz mázsa Kilencféle fagylalt Bár az igazi nyá kánikula még mindig várat magára, fagylaltból mégis bőségesen fogyasztunk. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat' por- fagylaltüzeme saját és a Pécs melletti nagykozári termelőszövetkezet termékeiből — vanília, csokoládé, puncs, rumos dió. illetve citrom, ribizli. eper. barac és limonádé ízű fagylaltból — naponta több mint húsz mázsát szállít a miskolci elárusítóhelyekre. Átlagosan 30 —40 ezer forintot költünk egy nap fagylaltra. / A Bükki Nemzeti Park térképe. E-j.\ lő' M kőiéig -terjed, évja, védi a legértékesebb tájat. Az Autóközlekedési Tanintézet Miskolci Iskolája értesíti tisztelt ügyfeleit, hogy 1978 június 29-én, 30-án, július 1-én és 3-án az ügyfélfogadást szünetelteti.