Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

Mire csábít a csillaggarázs? Közrend és közbiztonság Miskolcon * A szentléleki romok (Sólymos felv.) Barangolás a Blikkben (1.) A 24. óra Amikor kiléptünk a volt Pálos-kolostor hófehérre fes­tett épületéből, az erdőrende- zóség diósgyőri főhadiszállá­sáról, ragyogóan sütött a nap. — Meglátjátok, délben zu­hogni fog... — mondta va­laki. A harangszó Szentiéleken talált bennünket. Pontban ti­zenkettőkor megdördült az ég, villámlott, s nagy csep- pekben esni kezdett az eső. Teljesen elszürkült az égbolt és a föld. csak a kakukkfű lila virága világított a réten. • VÁLOGATOTT EMBEREK Csütörtöki ülésére jó prog­ramot állított össze az MTESZ Borsod megyei Szervezetének Környezetvédelmi Bizottsága. A téma: a Bükki Nemzeti Park volt. Az elméletet erő­sítendő gyakorlat: körutazás a Bükkben. A Majláthot elhagyva, már zöld alagúton futunk. Az autóbusz „pilótája'’ behajtot­ta a visszapillantó tükröt, ne­hogy a kinyúló ágak kárt te­gyenek benne. Űtitársaim, a Környezetvédelmi Bizottság tagjai, válogatott emberek. A legkülönbözőbb munkahe­lyekről jöttek. Egyikük a DI- GÉP-ben. másikuk a bányá­nál dolgozik. Itt van az Er­dei Termékeket Feldolgozó Vállalat igazgatója, a HNF munkatársa, a kohászat dol­gozója. az erdészet embere, s az egyetem tanszékvezető ta­nára. Koruk, mentalitásuk, hangvételük eltérő. Egy a kö­zös bennük: mindnyájan a Bükk szerelmesei. Sitii:gova Sándor, a BNP igazgatója mondotta az indu­lás előtti helyzetértékelő elő­adásában: — A Bükk legér­tékesebb része a 24. órában lett nemzeti park. • VIRÍT A PIROSLÓ HUNYOR Már a Garadna völgyében futunk. Csak Szilvásváradon látni ekkora lapuleveleket. A Bükk: páratlan kincs. Minden valamirevaló útika­lauz úgy kezdi, hogy ez a táj hazánk egyik legszebb, leg­változatosabb területe. Ez a körülbelül 2500 négyzetkilo­méteres. kerítéssel körül nem határolt rezervátum egyszer­re és együtt kínálja mindazt, ami az európai hegységekre jellemző. A Kárpátok ittre­kedt darabja magányos szi­getként mered fel.. s mint Noé bárkája, gyűjtötte egybe, mentette át a kontinentális hegységekre jellemző flórát és faunát. Van svéd fenyves és nvírfaerdő. Boróka és még a jégkorszak előtti időkből származó tiszafa. Virít a pi­rosló hunyor, a rózsaszín far- kasborcszlán és a bükki gyo­pár. A tábla figyelmeztet. De megóv-e? Herman Ottó himnikusan szép sorai máig ható érvé­nyességgel bírnak: „Gyer­mekéveim legszebb emlékei bükkerdöből mosolyognak fe­lém. Hányszor osontam ki a házból, mélyedtem el a bük­kösbe. az egyetlen templom­ba, amelyben igazán szívem és eszem szerint tudok ájtatos lenni. És milyen is ez a temp­lom! Földjét haloványsárga levelek borítják, oly szépen, mintha nem is a szél. hanem gondos kéz hintette volna el. A sudarak oly egyenesen, oly merészen állnak, mint a gót templom oszlopai, de nem olyan komoran, mert kérgök szép világos szürke, fehérrel átfutott, s a márványozást a moha végzi rajtok.” A Bükköt már az ősember is ismerte, lakta. A Suba­lyukban talált csontok és kő­eszközök egyidősek a nean- der-völgyi leletekkel. Az istál- lóskői és a Szeleta-barlangi ásatások tűzhelymaradványo­kat. fegyvereket hoztak a napvilágra. A vadregényes táj erdeit, barlangjait bújta a ta­tárokat félő IV. Béla. Petőfi Miskolcról keltezett levelében írja: ..A természettel mulat­tam. az én legkedvesebb ba­rátommal, kinek semmi tit­ka nincs előttem. Mi csodá­latosan értjük egymást, és azért vagyunk olyan jó ba­rátok.” Jókai a vesztett szabadság- harc után a tardonai magány­ban írt. festegetett és bujdo- kolt. Lévay József. Miskolc koszorús költője versbe szed­te a leírhatatlant: „Napokig búvom a sűrű vadont // És hallgatom, mit titkos ajka mond.” • LEHET FOHÁSZKODNI! És mit mond a titkos ajak annak, aki kocsit mos a Ga- radnában, vagy aki úri ked­vében lángra lobbantja az erdőt, vagy aki a büszke ge­rincig vezető széles és ka­nyarmentes utat. az összkom­fortos turizmus kellékeit kéri számon a Bükk sok felelősé­től és „azdájától? És mit ér­tenek a titkokból a gallytör- delők, a konzervdoboz-dobá- lók? Ómassa fölött, a Száraz- völgyben több kocsi, az útról lezúdított, használt autógumi rondítja a hegyoldalt. Ki tet­te? Miért tette? Háborognak is az autóbusz utasai, de ezen a hepehupás úton. amely a harmincas években ..stratégiai út” címen készült, a nyelvharapás ve­szélye nélkül nem lehet szól­ni. Micsoda út. istenem. Le­het fohászkodni! Szentlélek még három kilométer. Pedig vár bennünket a turistaház, s a holtbiztosra ígért déli eső. BRACKÓ ISTVÁN (Folytatjuk) Az elrettentő példák elle­nére ritaan alkalmaznak ri­asztókészüléket a város vál­lalatai,' üzemei, intézményei olyan helyeken, ahol ezt a vagyonbiztonság megkívánná. Ez is mutatja: bőven van még tennivaló a megelőzés területén, s e tennivalók többsége nem is a rendőrsé­gé, sokkal inkább a károsult, vagy a más kárán tanuló, illetve nehezen tanuló válla­latoké. Mindez Miskolc város Ta­nácsának legutóbbi ülésén jutott eszembe, ahol a ta­nácstagok városunk bűnügyi, közbiztonsági és közlekedés- rendészeti helyzetéről kap­hattak tájékoztatást. Külföldi áruval üzletelnek A beszámolóból kiderült: a rendőri, bűnüldöző szervek eddigi erőfeszítései ellenére — különösen az utóbbi há­rom évben — emelkedő ten­denciát mutat az elkövetett és ismertté vált bűncselek­mények száma. Az iisszDü- nözésen belül nem jelentős a népgazdaság elleni bűncse­lekmények aránya. Ezek kö­zött meghatározó az üzérke­dés — amelyet legtöbbször külföldi áruval követnek el —, valamint a devizagazdál­kodást sértő bűncselekmé­nyek magas száma. Emelke­dik a korrupciós jellegű ügyek száma is. E cselekmé­nyeknél motiváló okként és elkövetési körülményként döntő többségben az egyéni haszonszerzés szerepel. A megelőző intézkedések hatására csökkenő tendenciát mutat a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselek­mények aránya, több, mint tíz százalékkal. A jelentkező csökkenés ellenére is magas a lopások és a betöréses lo­pások száma. A vizsgálatok azt mutatják: a gazdasági Kuka-presszó Alig-alig lehet téma, amiről különböző társadalmi fórumo­kon többet beszélnek a miskolciak, mint az élelmiszerboltok előtt kialakult, s ragyogó forgalmat bonyolító kuka-presszók­ról, azaz a bolt előtti, kapualj alatti italozókról. Hovatovább, ha az ember csak a panaszosokra figyel, úgy tűnik, mintha csupa részeges csavargó állna a boltok előtt. A féldecis pálinkák alkonya (lám mire jó egy rendelet?) még klubszerűbbé tette a foglalkozásokat. Aki ugyanis nem akar két decit inni. az társat keres. Ártanak-e a városnak ezek a bolt előtti italozók? Igen. Igaza van-e a panaszkodóknak? Igen, ugyanis két krakéler is elég ahhoz, hogy egy fiatal asszonykának ne legyen kedve bemenni a boltba. Meg kell-e szüntetni? Meg. Az üveg ku­pakja: szemét. Az egy forintért vjssza nem adott, de mulat­ságból széttört üveg akár baleseti forrás is lehet. Intézkedni kell? Igen. Intézkedünk is valamiképpen. Más dolog, és ez alkalomból mondom el, hogy valaha már intézkedtünk. Italboltok sorát zártuk be. óriás eredményként közöltük, ha egy-egy negyedosztályú italbolt bezárt. Más do­log az, hogy talán Miskolc az egyetlen hely az országban, ahol hidegpadlós, szőnycgtelen vendéglők is lehetnek másod- osztályúak. Próbáltam, tudom: egy nehéz fizikai munkával eltöltött műszak után az az egy üveg sör jólesik. Ha úgy tetszik: du­kál. A József Attila utca és a Baross Gábor utca sarkán lát­tam azt a bizonyos sört, s a körülöttem levő tíz emberből ta­lán ketten voltak, akik nem műszakból jöttek és nem a buszhoz igyekeztek. A „kuka-presszó" átjáróüzlet. A legtöbb vendég csak be­tért. s már ment is. Erre akkor kellett volna gondolnunk, amikor tapsoltunk az olcsó italboltok bezárásakor, fin a mű­szakból szabadult bányásztól vagy kohásztól nem szívesen követelném az absztinenciát. A bolt előtt italozni nem sik­kes dolog. De osztályos helyen ülve fogyasztani, nem er­kölcstelen. Egy kocsmát be lehet zárni. De mindig számolni kell az­zal, hogy egy kicsivel távolabb kinyit egy kuka-presszó. B. G. vezetőket is mulasztás terhelj azokon a helyen, ahol ilyen cselekmény történt. Jelentős részüket ugyanis a beruhá­zásoknál követik el, ahol ke­vésbé szigorú, a vagyonvéde­lem, laza az ellenőrzés. Gazdátlan víkendházak Továbbra is nagyon magas a személyek javai elleni bűn­cselekmények aránya, ez az összbűnözésen belül csaknem 50 százalékot tesz ki. A meg­határozók ezen belül a lo­pások és a betöréses lopások. Az égető garázs- és parkoló­helygond is közrejátszik ab­ban, hogy emelkedett a gép­kocsilopások, vagy az azok­ból, valamint azok tartozé­kaira irányuló lopások szá­ma. Ugyanakkor — éppen a megelőzésnek köszönhetően — csökkent az ittas szemé­lyek sérelmére elkövetett, valamint az öltözői és zseb­tolvajlással elkövetett lopá­sok száma. A betöréses lopások eseté­ben közreható tényező, hogv egyre több a hétvégi ház, üdülő, pince; s ezek védelme nincs megfelelően biztosítva. Veszélyességénél és magas előfordulási számánál fogva kiemelésre kívánkozik a rab­lások alakulása. A város egész területén — egy-két helyet kivéve — elszórtan fordulnak elő ilyen bűncse­lekmények. Az ügyek több­sége kis kárértékű, az elkö­vetésben többnyire szerepet játszik a sértettek és elköve­tők együttes italozása, az al­koholos befolyásoltság. Az erőszakos és garázda jellegű bűnözés a lakosság nyugalmát is befolyásolhatja, nem véletlen hát, hogy sú­lyának megfelelően foglal­koznak vele rendőri szerve­ink. Legnagyobb számban a garázdaság, a testi sértés és a hivatalos személy — mint az MKV jegyellénőrei — elleni erőszak fordul elő vá­rosunkban. Különösen nagy szerepe van a motivációkban az alkoholnak ... Ha a bűnelkövetők szá­mát vizsgáljuk, stagnálást ál­lapíthatunk meg, miként azt is. hogy magas a foglalkozás nélküli és a cigány szárma­zású bűnözők aránya. A fia­talkorú bűnözés visszaszorí­tására tett összehangolt in­tézkedések eredményeként a megyeszékhelyen csökkent a fiatalkorúak, valamint a fia­tal felnőttek által elkövetett bűncselekmények aránya. Ugyanakkor fiatalkorúaknái is mind gyakrabban kimu­tatható az elkövetés motivá­ciójaként az alkoholos be­folyásoltság. Feltétlenül fi­gyelmet érdemel, hogy ma­gas a gyermekkorúak rész­vétele a bűnözésben! Balesetek Miskolc kedvezőtlen for­galmi adottságai és az egyre növekvő forgalom ellenére a balesetek száma stagnál, s> ez kedvező jelenség. A balesetek túlnyomó többségét a személygépkocsi­vezetők okozták, legtöbbjü­ket gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adása, szabály­talan előzés vagy kanyarodás miatt. Változatlanul igen magas a gyalogosok hibájá­ból felróható közlekedési bal­esetek száma, s nem csökken az ittas vezetők okozta ka­rambolok aránya sem. Mindezeket egybevetve, megállapíthatjuk: városunk­ban a közrend, a közbizton­ság javul, ám ahhoz, hogy a jónál még jobb legyen a helyzet, társadalmi összefo­gásra, a megelőzés még na­gyobb mérvű kiterjesztésére van szükség. S ebben vala­mennyiünknek van tenniva­lója! TÖTH ZOLTÁN Adok egy falatot.., (Kovács Attila felvétele) Tánc a Vasas Ifjúsági Parkban Ha az időjárás lehetővé teszi, ma és holnap a Vasas Ifjúsági Parkban rophatják I a táncot a fiatalok. Ma este 7 órától disco-muzsikára, hol­nap 7-től a Fia »ingé együt­tes zenijére táncolhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents