Déli Hírlap, 1978. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-02 / 128. szám

STOP! KÖZLEKEDÜNK! Képviselők az idegenforgalomról Száguldó tehergépkocsik A tehergépjárművek meg­engedett maximális sebessé­ge lakott területen belül 50, lakott területen kívül 70, autópályán és sztrádán pedig 80 km óránként. Az utóbbi időben — mutatott rá az MKBT elnökségének leg­utóbbi ülésén dr. Juhász György, az elnökség tagja, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője — egyre gyak­rabban találkozunk olyan száguldó tehergépjárművek­kel lakott területen belül és kívül, amelyek vezetői fity- tyet hánynak a sebesség­előírásoknak. S hogy ez az észrevétel mennyire helytálló, azt iga­zolta Hevér István rendőr al­ezredes, az MKBT titkára, aki elmondotta, hogy a ra­darral felderített, a megen­gedett sebességet túllénő jár­művek 50—00 százaléka — tehergépjármű. Sőt, Miskol­con még rosszabb a helyzet, hiszen az összes, sebességet túllépett és bemért teher­gépjármű 90 százaléka adott időben városunkban, tehát lakott területen belül közle­kedik. Ügy gondolom, senkinek ^ sem kell bizonygatni, milyen veszélyt jelentenek a szágul­dó tehergépjárművek a for­galomra, a közlekedő embe­rek tízezreire. Dr. Koleszár István, rendőr vezérőrnagy, az MKBT elnöke, megyei fő­kapitány elmondotta az el­nökségi ülésen, hogy éppen a napokban az ő autóját is megelőzte egy, a maximális sebességet túllépő tehergép­jármű ... Vajon mi az oka a teher­gépjármű-vezetők gyorshaj­tásának? — hangzott el a kérdés, amelyre dr. Lénárt József, elnökségi tag, a 3. sz. ÉPFU igazgatója adott vá­laszt. A száguldó .tehergép­járművek általában kisebb vállalatoké, ahol nincs olyan nagy fegyelem, mint egy Vo- lán-nál. ÉPFU-nál. Még szű­kítve a kört, szinte általános, hogy a sebességet túllépő te­hergépjárművek vezetői — fiatalok. Olyanok, akiknek nincs még megfelelő tapasz­talatuk, vagy akik vagány­kodnak, fenegyerekeskednek az országúton, a városi uta­kon. Akik éretlenségük miatt nem figyelnek fel olyan ijesz­tő adatokra, mint amit Hevér István említett: 1978. első négy hónapjában Borsod me­gyében 34 százalékkal nőtt a tehergépjárművek által oko­zott közúti közlekedési bal­esetek száma. Nyilvánvaló, hogv ez a helyzet nem maradhat így. hogy nem engedhető meg e«yes tehergépjármű-vezetők fegyelmezetlensége. össze kell fogni ellenük — mon­dotta dr. Koleszár István. Szigorúbb felelősségre vonást kell alkalmazni, s ennek so­Örökzöld témák és zöld asztalok A rossriiyelvck szerint a hivatalos kiküldöttek nyáron a Balaton felé kormányozzák a kocsit, télen a síelésre alkalmas hegyek meglátogatása ürügyén inkasszálják a napidíjat, ősz- szcl a szürettől hangos Tokaj a cél... Tény az, hogy sok vicc és kabarétréfa alapötletéül szolgált már a luxusautón érkező „aktatáskások” hivatalos, illetve nem hivatalos útja. Tudom, nem Illik egy ilyen komolytalan bevezető egy ko­moly mérleg elkészítéséhez. Ugyanis nemrég láttam egy lis­tát, amely az elmúlt évben Borsodba, Miskolcra látogató mi- nisíi.eriális vendégeket veszi számba. Örömmel írom le, hogy nagy volt a forgalom. Hét minisztérium képviselői (a mi­niszter, vagy a miniszterhelyettes vezetésével) találkoztak itt a megye és a város párt-, tanácsi és tömegszervezeti veze­tőivel. Ez a vendégkönyvnek Is beillő dokumentum nemcsak arra utal, hogy Borsod szívesen látogatott hely, hanem arra is, hogy az itteni örömök, gondok, problémák országos mé­retűek. Legjobb példa erre a kohászat acélművének beruhá­zása. A megvalósításhoz itt egy egész ország áldozatvállalá­sára, anyagi fedezetére van szükség. De hogy milyen sok­irányú szervezési munkát igényel a mű elkészülte, s hogy mennyire nemcsak egyetlen tárca gondja-baja ez az acél­ipari monstrum, bizonyítja, hogy például a KERVÁZ-rend- szer bevezetésének szorgalmazása (s ez már az építésügy dolga) is feltétele a mű ütemes építésének. (Mint ismeretes, ezzel a technológiával készül a beruházás építőit ellátó ét­terem.) A nagy tervek megvalósításához nagy erőfeszítésre, legfel­sőbb szintű eszmecserére van szükség. Más kérdés viszont, hogy néhány témának bérelt helye van az ilyen, miniszteriá­lis szintű megbeszéléseken. Olyan témáknak, amelyeket ke- serűn-szomorún az örökzöld jelzővel illethetünk, s amelyek­nek már régen nem kellene „napirendi pontnak” lennie a zöld asztalnál. Ilyen például a miskolci belvárosi szálloda építésének ügye, vagy a hetedik éve beépítetlen Széchenyi úti telek sorsa (a hajdani Roráriusz helye). De megemlíthetjük a már három tervcikluson át húzódó Patyolat beruházást is, amely évek óta első helyen szerepel a Könnyűipari Minisz­térium vezetőivel való megbeszélés listáján. A miniszterek, miniszterhelyettesek miskolci látogatásai­nak kézzelfogható eredményeiről pontos kimutatás Is készült. Nehéz lenne mindent számba venni. De azért néhány példa, mutatóban: a pamutfonóban a lányok-asszonyok régi kíván­ságának engedve szeretnék megszüntetni a vasárnap délutá­ni műszakot. Az elképzelést a minisztérium támogatja... Ugyancsak minisztériumi jóváhagyás kellett a megye hús­fogyasztási keretének megemeléséhez. A kisebb építőipari vállalatok „felszerszámozására” a Pénzügyminisztérium ter­ven felül biztosított 38 millió forintot, s a miskolci véle­ménycserék eredményének tudható be, hogy a közlekedési gondokkal küszködő város a korábbinál nagyobb támoga­tást kap az autóbuszbeszerzésénél. Urbanisztikai szakértők állítják, hogy egy viszonylag kis város gondjai is lehetnek világvárosiak. Aki nemcsak lakja Miskolcot, hanem itt is cl — együtt a váltóJí várossal, s ki­csit a városért is —, az tudja, hogy a város sohasem kész. A házak bennünk is épülnek. Sokan vagyunk, akik teszünk, szurkolunk Miskolcért. Többen, mint kétszázezren! Azok is, •kik hátitáskákkal érkeznek, s azok is, akik aktatáskával. B. L rán nem szabad elnéző ma­gatartást tanúsítania a köz­lekedésrendészeti hatóságok­nak egyetlen üzemeltetővel szemben sem. Azt" — foly­tatta —, aki mások testi ép­ségét, nemegyszer életét ve­szélyezteti. nem szabad saj­nálni, s habozás nélkül be kell vonni vezetői engedélyét, még akkor is, ha netán munkaadója a krónikus munkaerőhiányra, népgazda­sági érdekekre hivatkozna — mert ilyet is gyakran tapasz­talnak a hatóságok. Dr. Lénárt József arra Hív­ta fel a figyelmet, hogy az oktatásnál, képzésnél, to­vábbképzésnél differenciált rétegoktatást kell megvalósí­tani. A 3, sz. ÉPFU-nál már régóta ezt a gyakorlatot al­kalmazzák — sikerrel. Java­solta: a közeljövőben nézze meg a Borsod megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács, hogy egyes vállalatoknál, kü­lönösen a kisebb üzemelte­tőknél, hogyan valósul meg az oktatás, általában a fiatal tehergépjármű-vezetőkkel való fokozott foglalkozás. Ezt a javaslatot az MKBT elnök­sége el is fogadta, mint aho­gyan azt is, hogy szigorítani kell a tehergépjármű-forga­lom ellenőrzését, s a szabály­talanul közlekedő tehergép­jármű-vezetők feielősségre- vonását. (nyikcs) Bclyeggyűjtés Június 10-cn hozza forgalomba a posta az úttörövasút felava­tásának 30. évfordulójáról meg­emlékező i Ft-os bélyeget. Négy­színű (fekete, sárga, kék és vö­rös), ofszet.nyomással készült a Pénzjegynyomdában, 4 956 000 fogazott és 4900 fogazatlan pél­dányban, 50 bélyeget tartalmazó bélyegívekben, Zsitva Szabolcs grafikusművész terve alapján. A bélyeg vöröse színű keretben, fe­hér háttérben az úttörövasút MK 45-2002 típusú mozdonyát, balra lent úttörőjelvényt több színnel, a mozdony alatt úttörőnyakken­dőt vörös színnel ábrázol. Nem­csak a gyerekeknek, hanem a budai hegyvidék kirándulóinak is kedvenc közlekedési eszköze az úttörővasút. A vasútról már korábban, az 1951. évi gyermek­napra megjelent sorban is meg­emlékeznek. A Nemzet közi Polgári Légügyi Szervezetnek (ICAO), mint az ENSZ speciális intézményének, egyebek közt az a feladata, hogy a polgári repülés fejlődését elő­segítse. Tiszteletére a világszer­vezet június 12-én, 13, 15 ameri­kai cent és 0,70, 0.R0, svájci frank névértékben sort bocsát ki. ★ Alkalmi bélyegzések: Baranyai és • dél-dunántúli orvosnapokv Pécs, VI. 1., Kisállatvásár, Vesz­prém, VI. 4.. MÁV Jármű javító Üzem snartakiád-döntője, Duna­keszi, VI. 10., VII. országos ka­marazenei fesztivál, Veszprém, VI. ltí—19. VARRÓ GYULA A Mátra és a Bükk gondjai Borsod megye valamennyi lakosára az elmúlt évben 1,5 turista jutott határainkon túlról. Minden tizedik, ha­zánkba látogató turista útba ejti Borsodot is; tavaly 1 millió 250 ezren jártak e ter­mészeti szépségekben gazdag Vidéken. Hasonlóan nagy a vonzereje Heves megye ter­mészeti ritkaságainak, így hát nem csupán udvariasság sokkal inkább a közös gon­dok és közös feladatok meg­vitatásának jó fóruma volt a két megye országgyűlési képviselőinek szerdai talál­kozása Mezőkövesden. A kérdések özöne lepte el a két megye, kereskedelmi osztályának vezetőjét. Lelik Jánost és Bágyi Imrét. Di­cséretükre legyen mondva: jól bírták a kérdésözönt — válaszokkal. Például Bánkút Az első kérdéscsoport a turistaházakról szólt. A kép­viselők, mondhatni, darázs­fészekbe nyúltak, mert a té­ma említése — különösen pedig Bánkúté — alaposan felkavarta a kedélyeket, s olykor szenvedélyes vitára késztette a jelenlévőket. Az épületek rossz állapota miatt 1975-ben a Turista Ellátó Vállalattól minden turista­házat átvettek, s ezzel tö­mérdek gond zúdult az új tulajdonosok, a vendéglátó vállalatok, az intézmények, a szövetkezetek és a tanácsok nyakába. Rendelkezésre álló pénzük arra sem volt elég. hogy úgy-ahogy rendbehoz­zák a turistaházakat, meg­őrizzék az életveszélytől a bakancsos turisták „mene­dékházát”. Több helyütt, be kellett zárni turistaházakat, így aztán nincs hol aludja­nak, étkezzenek a természet szerelmesei. E gondok kö­zött Bánkút külön fejezetet érdemel, hiszen állítólag mindkét megyéhez tartozik, s egyikhez sem... Mint meg­tudtuk, a felújítás mintegy 25 millió forintba kerülne, s ennyi pénze egyetlen turista- házra nemhogy a két me­gyének, de a népgazdaság­nak sincs. A kérdések és az erre adott válaszok sejtetni engedték, mennyivel fejlődött a két megyében a szálláshelyek lé­tesítése, az étkeztetés bőví­tése. A vadkempingezés fel­számolására több mint 4000 turistának otthont adó új kempingek épültek és épül­nek Miskolcon, Mezőköves­ig A Júnó sem oldja meg a gondokat... (Herényi László felvétele) 'den. Sárospatakon és Aggte­leken, ugyanakkor motel ké­szül Tapolcán, Tokajban és Sárospatakon. Köztudott, hogy: idegenforgalmunk fej­lődésének Borsodban a leg­nagyobb akadálya a kevés szálláshely, még akkor is, ha új szállodák épültek az el­múlt években Ki az igazi turista ? Nagy vitát váltott ki Har­gitai Ágnes kérdése, aki ar­ra szeretett volna választ kapni: vajon mennyi az iga­zi turista, s mennyi az üz­letelő a hazánkba érkező külföldiek közül. Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnö­ke rögtön tisztázta, ki is ne­vezhető turistának: aki leg­alább egy éjszakát nálunk tölt. A hazánkba érkező mintegy 13 millió külföldi alig fele marad itt legalább egy éjszakára, a többi pedig vagy átutazó. Vagy kiránduló, s ami azt illeti, ez nem rossz arány. Persze — hangoztatta — határozottan fel kell lép­ni a törvénysértő üzletelé­sek ellen, jóllehet, a vásárlás ugyanúgy hozzátartozik a tu­ristaúthoz, mint a táj neve­zetességének megismerése. A mintegy háromórás vitában szó esett még az egy­re húzódó Mátraháza és Ké­kestető között tervezett felvo­nó ügyéről, arról, hogy az M3-as fő közlekedési út elké­szültével mind a Mátra, mind pedig a Bükk összehasonlít­hatatlanul több vendéget fo­gadhat majd a főszezonon kívül is. A .kérdések és vá­laszok nyomán összeállt az 1971 óta eltelt Időszak ké­pe. A dátum azért fontos, mert a kormány ekkor hozott határozatot a Mátra és a Bükk fejlesztéséről. Lázár György mondta Ember — természet Borsod 578 Monitorállomás a lakókocsiban Szabó Jánosnak, a megyei tanács vadászati—halászati felügyelőjének elnökletével kedden ülést tartott az a bi­zottság, melynek feladata az augusztusban, a belvárosi, Vörösmarty úti általános is­kolában nyíló „Ember — ter­mészet Borsod ’78” című ki­állítás előkészítése, szervezé­se. Csaknem 1100 négyzetmé­ter kiállítási terület áll ren­delkezésre. A vadászati-ha­lászati, környezetvédelmi— természetvédelmi anyagok elhelyezésére igénybe veszik az iskola auláját, a folyosó­kat, tornatermét, előadáso­kat, vetítéseket pedig a föld­szinti tantermekben tartanak majd. Az előzetes beszélgeté­sek során már „összeállt” a bemutatásra kerülő anyag, sőt mint a rendezők mond­ták, már most a bőség zava­rával küzdenek. Az ülésen bemutatták, és elfogadták az embléma- és plakáttervet. Valamennyire módosította az eddigi rende­zési koncepciót az ÉTK kép­viselőjének bejelentése. Eszerint a fővárosból tudná­nak hozni a kiállítás idejé­re egy több helyen bemuta­tott, PROTENVITA ’76 elne­vezéssel ismert kollekciót. A művészi igénnyel kivitelezett anyag többek között a kör­nyezetvédelemmel, az ipari ártalmakkal, az ENSZ, KGST környezeti intézkedéseivel, az iskolai tanítással, a kör­nyezetvédelmi szakember- képzéssel, és még igen sok országos, de a határon is túlnövő témakörökkel fog­lalkozik. A tanácskozás résztvevői elismerték ugyan, hogy a le­vegőszennyezettség napjaink­ban sajnos világjelenség, és a tablókon bemutatott anyag egy átfogó egész, de többen megkérdőjelezték, hogy itt, ezen a borsodi tájakat, va­dászatot. halászatot és kör­nyezetvédelmi tevékenysé­günket bemutató kiállításon „összefér-e” a többi anyag­gal. Esetleg egy külön kiál­lítást is megérdemelne! Hogy mit is láthatunk majd augusztusban az iskola termeiben? A vadászok be­mutatják sokak által roman­tikusnak tartott tevékenysé­güket, preparált vadakat, madarakat nézhetnek az ér­deklődők, a halászok pedig több akváriumot is „üze­meltetnek”. A vízügyesek elhozzák a lázbérci víztároló makettjét, bemutatnak egy respirométert, és nagy ér­deklődésre tart számot a la­kókocsiban berendezett moz­gó monitorállomásuk. Tabló­kon, grafikonokon pedig a vízszennyeződést, az értük kirótt bírságok nagyságát érzékeltetik. Az Idegenfor­galmi Hivatal kétszer 25 perces úgynevezett hangosí­tott diaműsort mutat be, „Nagyipar festői környe­zetben”, és „Borsodi baran­golások” címmel. Hasznos lesz a non-stop filmvetítés, a szakmai elő­adások sora, és megszervezik a kiállítás témájával kapcso­latos könyvek árusítását is. S. L. Az együttes ülés mintegy zárásaként Lázár György, a Minisztertanács elnöke mon­dotta : — Az idegenforgalom és a turisztika társadalmi, gazda­sági fejlődésünk szerves ré­sze, szerepe egyre növekszik- Fejlesztése ugyanakkor egy­re komolyabb befektetéseket kíván. A jelen helyzetben viszont ki kell mondani! az idegenforgalom gyorsabb ütemben fejlődött, mint ami­lyen mértékben a tárgyi fel­tételeket javítani tudjuk. Borsod és Heves az átlagos­nál kedvezőbb idegenforgal­mi lehetőségekkel számolhat. Tudni kell viszont, hogy a népgazdaság ilyen irányú pénzeit leginkább a Balaton és a főváros fejlesztésére kell fordítanunk. E központi se­gítség persze nem jelenti azt, hogy másutt nem számíthat­nak támogatásra. De — elő­térbe kell helyezni a helyi erőforrások fokozott kihasz­nálását, s ezekkel kell meg­valósítani a lehetséges mér­tékben az előbbrelépést. Szo­ros. összehangolt és tervsze­rű munkára van szükség A Minisztertanács a közelíövő- ben tárgyalja maid az ide­genforgalom fejlesztésének hosszabb távú koncepcióját, s e tanácskozáshoz sok gondo­latot adott a mindenképpen üdvözlendő kezdeményezés, 8 két megye országgyűlési kép­viselőinek TÓTH ZOLTÁN i

Next

/
Thumbnails
Contents