Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-18 / 115. szám

a miskolciaké a szó Az elvesztett Sajó helyett a Csorbatelepi tó! A tősgyökeres miskolciak még jól emlékeznek rá: a Sajó né­hány évtizeddel ezelőtt Miskolc víziparadicsoma volt. Partjain, vi­zében megtalálták a sport és a szórakozás lehetőségeit a kispénzű diákok, a munkásemberek egyaránt. Közel volt a városhoz, akár kerékpárral, akár gyalog könnyűszerrel kijuthatott oda bárki. A víziélet minden ágát felvirágoztatta e kies folyó. tJszásra, evezés­re egyként kitűnő volt. Halban bő vizét a horgászok és halászok „szűrték*’. S vaűregényes partjai a miskolci festőknek kínáltak mindig új témát. A Sajó-parti víziéletnek sajnos véget vetett az iparosítás. Az addig szinte egymást érő csónakházak, víkendházak lassan eltűn­tek az elszennyeződött víz széléről. A halak is kipusztultak belőle, s az emberek is elhagyták: a Sajó vize már jó ideje alkalmatlan a fürdésre. Miskolc lakosainak száma időközben megsokszorozódott. S meg­sokszorozódott a vágy is a szabad levegő, a tiszta víz iránt. Am igazán tiszta, sportolásra alkalmas szabad vizünk a Sajó elveszté­se óta sincsen. Egyedül a Csorbatelepi tóban reménykedhetünk. Vízfelületének adottságai alkalmasak volnának arra, hogy átplán­táljuk partjaira a Sajón elvesztett hagyományokat. A DH hasábjain , s e rovatban is — örömmel fedeztem fel, hogy nyilvánosságot kapott a Csorbatelepi tó fejlesztésének ügye. Néhány gondolattal szeretnék ehhez hozzájárulni én is. Véleméil5rem szerint első lépésként egységes fejlesztési tervet kellené készíteni a tóra. Ebben egyrészről biztostani kellene a ka­vicsbányászat további folytatását, a kavics kitermelésének irányát, meghatározni a meddő elhelyezésének módját. Másrészről: intéz­kedni a Kavicsbánja Vállalat által már elhagyott területrészekről, ä terület felhasználásáról, beépítéséről. A tó mentén kajak, kenu, s más evezős, valamint vitorlás edzőpálvákat, nemzetközi verse­nyek rendezésére alkalmas — lelátóval ellátott — versenypályákat lehetne létrehozni. Ki lehetne alakítani a strandolásra, fürdőzésre szánt területeket, az úszás oktatására a kosárstrandokat. A parton biztosítani kellene az egyesületek és vállalatok számára szükséges vízitelepeket, gondoskodni a nagyközönség számára öltözőkről, egészségügyi pavilonokról. Természetesen területet kellene adni a vendéglátóiparnak és a kereskedelemnek is. Ám arra mindenkép­pen ügyelni kellene, nehogy a Mályi-tóhoz hasonlóvá váljék a helyzet. Magánparcellákat itt ne alakítsanak ki. Ügy gondolom, mindenképpen szükséges volna viszont egy, a nemzetközi turizmus igényeit is kielégítő kempinget létesíteni. Meg­felelő színvonalú táborozási lehetőséget biztosítani ezzel városunk, sí szomszédos Csehszlovákiából érkező vendégeknek, akik — jobb híján — gyakran az országút mentén kénytelenek sátrat ver­ni egy-egy éjszakára. A vízitelep fejlesztésének irányítását természetesen a városi ta­nácsnak kellene kézbe vennie. Nemcsak azért, mert ilyen célra felhasználható anyagi eszközökkel a tanács rendelkezik, hanem mert hatósági jogkörénél fogva kötelezően elrendelheti a fejlesztési terv betartását. Emellett össze tudja fogni a sportegyesületek és a vállalatok anyagi erőit, egyeztetni és irányítárii a minden bizony­nyál aktív társadalmi munkát. Az elképzelések valóra váltása nyilván hosszú időt igényelne. A fejlesztési terv azonban garanciát nyújtana arra, hogy ne ötlet­szerűen épüljenek a tiszta vizű tó partján a létesítmények, ne „el­fojtsák”, hanem kiegészítsék egymást, s hagyják meg a fejlesztés­hez szükséges teret. Ügy vélem, Miskolc város lakosságának egész­ségére és őrömére válnék, ha ilyenformán alakulna a Csorbatele­pi tó sorsa a következő években. D. K. építészmérnök Miskolc, Dorottya u. 1. sz. Miért is olvadnak ki a csapágyak? Olvastam a DH-ban, hogy sok a kiolvadt csapágyú Wai'-'-urg- és Trabant-motor. Mint a cikkből kiderült, az ÁFOR ugyan nem utasítja vissza az ebből reá háruló felelősséget teljes mértékben, a hiba lényegét azonban meg­kerüli. Némi adalékot ehhez: Van aki tudja, van aki nem, hogy a gyengébb mi­nőségű benzineket úgyneve­zett kra::Kolással javítják. Megtörténik, hogy a benzint túlkraKkolják, s ilyenkor a tetraéderes kristályrács — amelynek sarokpontjain a szénatomok helyezkednek el — severedík a hidrogénato­mokból álló pentaéderes kris­tályráccsal, s emiatt a ben­zinmolekula úgynevezett ,sar- kossá” válik, ami aztán —• a csapágyba jutva — a kioí- vadást okozza. Ehhez járul még a benzin­ben található ólomszármazé­kok kártétele is, amit csak fokoz, hogy a kenőolajat gyár­tás közben kénsavval keze­lik. Az olajban visszamaradó kénsav üzem közben ráülep- szik a tengelycsapokra és annyira felmelegíti, hogy az egyébként nem könnyen ol­vadó antimon és kemény- ólom-karbidból készült tű- görgőket kiolvasztja. Eltűntek a tiltó táblák... • Az Árpád utca és a Ku­ruc utca közötti parkban nincs hatása az ebrendelet­nek. S nem véletlenül. A til­tó táblák ugyanis eltűntek a parkosított területről. Borjú- nyí kutyák szaladgálnak a gyepen, „tisztelik” meg a gyepszőnyeget, amelyen aztán az aprócska gyerekek játsza­dozhat. Eltűntek a kerékpározást tiltó táblák is a park járdái­ról. Hova lettek? — Rejtély. Nem valószínű, hogy valami gyűjtő hódol szenvedélyének, s az szedegeti össze tábláin­kat. Mindenesetre: jó lenne pótolni őket. A. K. Miskolc, Kuruc u. Remélem, hogy az általam közö't „műhelytitkok” birto­kában a sajtó még eredmé­nyes'' ' ben léphet fel a kis­embereket károsító, a kétüte­mű motorok csapágyolvadá­sát okozó eljárásokkal szem­ben. Gagyó Gyula Miskolc, Csajkovszkij u. 22. sz. Társadalmi munka az új aluljárónál Csaknem hatvanezer forint értékű tá-sadal- mi munkát végzett a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereslcedelmi Vállalat központjának KISZ-szervezete a múlt esztendőben. 571 órát töltöttünk el vele. Idén az „Egy nap Miskol- cért” akció keretében — a vállalati központ többi dolgozóival közö­sen — 1060 óra társa­dalmi, munkát vállal­tunk, mi, fiatalok. Ter­mészetesen igyekszünk minél hasznosabban se­gíteni városunkat. Ezért — miután A mis­kolciaké a szó rovat május 11. számában ol­vastuk, hogy mennyi Kárt okoznak a vandál rongálok a Gömöri aluljáró befejezés előtt álló építkezésén —, el­határoztuk: a vállalat szocialista brigádjaival közösen segítünk az évűiknek az aluljáró parkjának rendezésé­ben. Május 12-én már ott voltunk, s dolgoz­tunk: elterítettük a földet, már csak a fű­magszórás hiányzik. Ez azonban csak egy része volt annak, amit tenni szeretnénk még. Hisz városunk — ahol születtünk, élünk dol­gozunk — érthetően közel áll szívünkhöz. Ha munkálkodunk szé­pítésén —, magunknak is tesszük. Farkas László ÉLVEGY KISZ-szervezet agit.-prop. felelőse A „Fekete Kéz’ Kaptam egy levelet, írója a „Fekete Kéz”. Nevetésre ingerelne, ha nem lenne tiszteletlen a tartalma. A „szerzője” ugyanis nyilván annak a gyermekcsapatnak a tagja, amely kibírhatatlan zajongást csap naponta az ablakunk alatt. S nevető ked­vem legkivált ez rontja. Nagybeteg férjem miatt nem­egyszer próbáltam már a lur­kók lelkére beszélni, hogy csendesebben vigadjanak, ne focizzanak a nem futballpá- lyának , minősített parkban. Minden hiába. A gyerekek ezt nem értik meg. Sőt! Úgy látszik, „kiássák a csatabár­dot”. Kedves „Fekete Kéz”! Kö­zelebbi cím híján itt hadd üzenjek. Megértem játékos kedveteket, mozgásigényete­ket. Próbáljatok meg tized­annyi megértést adni ti is; kisebb rajcsúrt, nagyobb fi­gyelmet a környezetnek. Ad­dig is, míg majd szüléitek is megmagyarázzák ennek szük­ségességét, vagy netán meg­engedik, hogy saját ablakai­tok alatt is ugyanígy csap­jatok órákon át tartó zajt. Üdvözöl: a „Nagy Mogul” helyett K. J.-né Stadion u. 7. sz. A MISKOLCIAKÉ A SZÓ Rovatvezető: Radványi Éva Levélcím: Déli Hírlap szerkesztősége 3527 Miskolc. Baicsy-Zsilinszkv út 15 Telelooszám: 18-223 Rendeződik a Baross udvar? Elcsépelt téma, — de úgy. tűnik, elfelejtett is — vá­rosunk „tórendszerének” fej­lődése. Megint a Baross udvarról van szó, ahol elképzelhetet­len útvisronyok vannak. Tíz éve napirendi téma már, s mivel semmi sem történt ed­dig, elképzelhető — mennyit javult azóta a helyzet! Tengelytörő kátyúk, az esős napok után mély tó­rendszer alakult ki. Dolgozók ezrei, gépkocsik százai köz­fékednek itt, sokszor igen értékes, törékeny rakomány- nyal, olykor vesztükre. Már sokan írtak és nyi­latkoztak ebben az ügyben, ám — mivel minden maradt a régiben — a tehete Jenség, a nemtörődömség iskolapél­dáját látom benne. érdekelt vállalatokat — még ta­valy — összehívták egy megbe­szélésre (lapunkban akkor erről részletesen szóltunk), ahol is­mertették a szükség szerint be­fizetendő összeget. Az értekezlet­ről, sajnos megint csak azok maradtak el, akik személyes megkereséskor is megtagadták a hozzájárulást. Ennek ellenére mindenkinek kiküldték az érte­sítést, hogy a városi tanácson milyen számlaszámon lehet be­fizetni a megállapított összeget. Sajnos, a mai natúg egyetlen fillér sem érkezett be a számlá­ra. Tehát dugába dőlt ismét minden. (Ugyanez történt 1971- ben. Eddig jutottak el akkor is; a vállalások — többé-kevésbé — megtörténtek, de a kivitelezést már nem tudták megvalósítani — fedezet hiányában!) A tanács most enyhít valamelyest a helyzeten: rendbehozatja és megnyitja az utat az Üteg utca felé, s ezzel egyidőben lezárja a Baross Gábor utca felőli út­szakaszt, megszünteti a jelenle­gi veszélyes csatlakozást. Erre a pénz már rendelkezésre áll, csak kivitelezőt kell találni, hogy mielőbb elkezdődjék a munka. Ugyanakkor 12 vállalat — az esős idő megszűntével — terep­rendezést ígér. 15—20 centimé­ter vastagságban zúzalékkal bo­rítják be a területet, ahol a sze­mélygépkocsi-forgalom bonyoló­dik, s ezzel megoldódik az itt dolgozók parkírozási gondja is. Ez azonban vajmi kevés a végleges megoldáshoz. A válla­latok panaszkodnak ugyan, de tenni eddig nem tettek semmit azért, hogy gondjuk — ha nem is teljesen, de valamelyest — enyhüljön. Fodor Éva Miskolc ★ Kitiltották a kereskedelmi forgalomból Megpróbáltunk választ kapni arra, hogy miért nem találnak megoldást hosszú évek óta a te­rület rendezésére. Az I. kerületi tanácsi hivatal műszaki osztá­lyán Csanádi László adott tá­jékoztatást: A tanács már nem egyszer próbálta „kézbe venni” az ügyet. Sajnos, eddig sikertelenül. A volt Baross laktanya területén 32 vállalat működik. Ebből 27 a MIK-től bérli az épületet, ám a MIK semmit sem vállal az ud­varból magára. Az utaknak nincs gazdája. Az összes útszakasz 8 százaléka tartozik a tanács ke­zelésébe; rendbentartása vajmi kevés ahhoz, hogy az ottani problémákat megoldja. Már el­készült a terv, s a költségeket is felosztották a terület, a dol­gozók létszáma, a használatban levő gépkocsik arányában. Az A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Iniézet a 8 1975. BkM.—KipM. sz. együt­tes rendelettel módosított 5 1978. BkM. sz. rendelet alapján az alábbi termékek további árusítását megtiltotta. 1. OP-ART tartós kemé­nyítő. A KERMI megállapí­totta, hogy a Ferrokémia Ipari Szövetkezet több tétel erősen kellemetlen szagú, emiatt rendeltetésszerű hasz­nálatra alkalmatlan minősé­gű OP-ART tartós keményí­tőt szállított a kereskedelem­nek. Az erősen kellemetlen szag valamennyi megvizsgált Vigyázat! Mérgező! Nagyon hatékony rovarirtó szer a Vapona, amelyet kipróbált V. Béla miskolci olvasónk, s aján­lott másoknak is. A saját részé­re vásárolt csomagnál észrevet­te, hogy hiányzik a dobozból a használati utasítás magyar nyelvű szövege. Azt gondolta, hogy véletlen. Amikor azonban egy ismerősének is vett egyet, tapasztalta, J*ogy tájékoztató amellett sincs. Az üzletben meg­néztek pár dobozt, s kiderült: egyik mellett smics magyarra fordítva az utasítás. Jóhehet, a 4 1*»76. (VI. 7.) KioM—BkM szá­mú együttes rendelet a fogyasz­tók tájékoztatásáról kimondja; ..A vásárlókat a termék eladása­kor kívánságukra tájékoztatni keU az áru minőségéről, haszná­lati tulrjdonságairól és kezelé­sének mód táró1. Fel kell hfvni a fogvasz'ó figyelmét az áru haszná’atában követendő eljárás­ra. A használati utasításnak min­den esetben magya** nyelvűnek kell lennie: akkor is. ha be^- fö’d.ön előállított, akkor is, ha importterméket vásárolunk”. — Hogyan kerülhetett ki ilyen mérgező hatású szer a kereske­delembe magyar • nyelvű hasz­nálati utasítás nélkül? — kérdez­tük Bartkó Endre osztályvezető- től, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi vállalatnál. — Utólag nehéz megállapítani, hol történt a mulasztás. Elkép­zelhető, hogy nem tőlünk, ha­nem közvetlenül Budapestről ér­kezett az áru a boltokba. Im­portáruknál a magyar nyelvű használati utasítást nem a dobó- zokban helyezik el, hanem gyűj­tőcsomagban küldik ki. Hogy az ezzel a szállítmánnyal érkező gyűjtőcsomag hova lelt, az most már kideríthetetlen. Miután tu­domást szereztünk a mulasztás­ról, azonnal mtézkedlünk. A használati utasítás szövegét le­fordítottuk, s intézkedtünk, hogy minden boltban, ahol a szert árusítják, azonnal megkapják. Csakhogy a szerből nvilván már sokan vásároltak eddig is. Ezért a legfontosabb tudnivalók­ra ezúton hívjuk fel a figyel­met: 30 légköbméternél Msebb he­lyiségben nem használható a ké­szülék! Maximális hatását, akkor fejti ki, ha szcllős helyen, ma­gasban levő tárgyon helyez- zük el. Ne tegyük meleg koze­Dosierharer Insekten- sdiiítz nit DDVP f Xfersidití Gifthaltig! I lébe, vagy napos helyre! Ha vé­letlenül hozzáérnénk a vegyi­anyaghoz, kezünket alaposan mossuk meg szappannal! Vigyáz­zunk, hogy sem szemünkhöz, sem szánkhoz, sem pedig élel­miszerhez ne érjen hozzá a ve­gyianyag! Ha mégis előfordul­na mérgezési tünet, azonnal for­duljunk orvoshoz. Ellenszere: Atropin vagy Toxogonin. Bete­gek. terhes nők, csecsemők hosz szabb ideig ne tartózkodjanak f helyiségben a készülék használa fakor. Használata után a helyi séget alaposan ki kell szellőz­tetni, a spirált visszatenni a fémhengerbe, s a kupakkal le­zárni az újabb használatig. mintára jellemző, függetlenül attól, hogy a forgalomból ki­vont keményítőt a szövetke­zet mikor gyártotta. Újabb tételeket csak előzetes minő­ségvizsgálat után szabad for­galomba hozni. 2. Műanyag csúzli. A KER­MI megállapította, hogy a Csermann András balaton. lellei kisiparos által készített műanyag csúzli balesetet okozhat, ezért tovább árusí­tani tilos. 3. Akvárium-segédberen­dezések. A MEGI megvizs­gálta a forgalomban levő 220 V-os hálózati feszültségű ak­váriumi segédberendezéseket és megállapította, hogy azok­ból több darab, pl. lámpa­testek, melegítők, légpumpák stb. nem felel meg az érin­tésvédelmi és vagyonbizton­sági követelményeknek, hasz­nálatuk balesetet okozhat. Az említett termékeket fő­leg magánkereskedők árusít­ják: ezért a KERMI felhív­ja a kereskedelmi szervek fi­gyelmét a forgalomból való kivonásra. Csak olyan termé­kek árusíthatók, amelyek mi­nősítő irattal rendelkeznek. Dr. Sass Tibor Szükségtelen torlódás a mozikijáratnál Apróságnak tűnhet, adott esetben azonban tragédiát okozhat — ezért teszem szó­vá az alábbiakat. Hónapok óta tapasztalom a Kossuth moziban, hogy bár­milyen nagy tömeg tódul ki­felé a délutáni vagy esti elő­adásról, a hatalmas kijárati csarnok kapujának csak az egyik szárnyát nyitják ki. Elgondolni is rossz, mi tör­ténnék, ha a moziban netán tűz ütne ki, vagy akármi nás pánikot idézne elő. A közönség nyilván megrohan­ná a kaput, amelyen — a zárt szárny miatt — jó eset­ben is legfeljebb két ember fér ki egyszerre. Ügy vélem, helyes volna, ha az illetéke­sek végre kitárnák a bezárt kapuszárnyat. Már csak a mindennapos torlódások mi­att is megérné! Kun Pál Miskolc, Dorottya u. 1. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents