Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-18 / 115. szám
Szerdáéul, ha ez a magasfeszültségű állapi nem múlna el Fesztivál után Beszélgetés Balogh Máriával Sok arca, vagy inkább sok rétege van egy-egy fesztivál, nak. Még akkor is, ha egységesen igazi fesztiválhangulatról „tudósít” a versenyprogramok szorgalmas néző. je, a klub visszatérő vendége, a kimerültségtől alig látó szervező és rendező, a zsűri döntésére váró alkotó, vagy éppen az alkotókat találkozóra váró közönség. Mert mindenki igyekszik kivenni a maga részét az egymást követő eseményekből, és ha jó a közérzete, elégedett. Bo. logh Mária, a 18. miskolci tévéfesztivál igazgatója a többi között abban különbözött azoktól, akik az elmúlt héten a Rónai Sándor Művelődési Központban megfordultak, hogy mindenhol ott volt, és nemcsak jókedvéből figyelt este. hanem munkaköri kötelességből, hajnaltól éjszakáig. Neki az egészről kell számot adnia. — Idő kell hozzá, amíg minden a helyére kerül, a fesztiválhangulat nem alkalmas nyugodt összegzésre. De alapvetően már aligha változik az elmúlt hétről alkotott véleménye. — Két évvel ezelőtt volt Miskolcon tévéfesztivál; volt időnk gondolkodni, hogy mit csináljunk ugyanúgy, mit másként. Az előkészületek a múlt év novemberében megkezdődtek, régen volt az is, amikor a napra, órára pontos program összeállt, Mire mindent lezárunk, elmúlik a június; hét hónap munkája van tehát az egy hét eseményeiben. Becsületesen állíthatom, hogy keményen megdolgoztunk mindenért, még akkor is, ha az előkészítő bizottság miskolci tagjainak sok fesztiválon csiszolódott hozzáértése nagyon sokat számított; több segítséget kaptunk tőlük, mint amit az ember hivatalból elvárhat. A legjobb tudásunk szerint kialakított kereteket azonban -itt, ez alatt a hét alatt kellett tartalom, mai megtölteni, és ez jó néhány élő adás izgalmával felért. Az eredményt tisztességes, jó munkának tarthatjuk. Milyen szempontok szerint állították össze a programokat? — A fesztivál az a ritka alkalom, amikor találkozhatunk a nézővel, akinek a műsor készül, és az egyetlen alkalom, amikor minden társadalmi réteggel hosszan beszélgethetünk. Ezért szerveztük a városban és a megyében a sok-sok közönségtalál, kozót, ankétot, a Közönségül j odaítélését ezért bíztuk társadalmi zsűrire. A szakmai viták témáit úgy jelöltük ki, hogy megtaláljuk az izgalmas pontokat. Mindig azt hisszük (enélkül nem lehet dolgozni), hogy a kérdé. seinket a néző nevében tesz- szük fel. A riportról szóló vita egyik fontos része éppen ez volt: jól kérdezünk-e? A műfaji gondjaink hasonlóan sürgetőek, mert bár húsz év után nem kérdés, hogy van-e televíziós riport, tudnunk kellene, milyen a jó riport. Fontos volt beszélnünk az elektronikáról, amely, mint lehetőség, magát a Televíziót jelenti. Ismernünk kell a megfelelő riporteri magatartás formáit, titkait, a mű. sorok, gondolataink tömeghatását, kritikai fogadtatását. Munka közben olyan kevés lehetőség adódik a beszélgetésre, mindenki megy a maga dolga után. Most közösen ^ gondolkodhattunk. — Minden mondatban ott a többes szám. Miért? — A fesztivál a Televízió egészének az ügye. De a többes szám azért is helytálló, mert a fesztivál csapatmunka volt. A műszak, a sajtó, a gyártás, a rendezők, összesen 54 munkatársam dolgozott velem ezen a héten, és még' több kolléga állt csatasorba a 38 rendezvény sikeréért. A hó. napokkal ezelőtt összeállított napi programokra kiírt 80 alkotóból senki sem hiányzott, a tanácskozásokon alig volt üres hely, a közönségtalálkozókról, ankétokról „feldobott” emberek jöttek visz- sza. Ez nekem öröm a Téle- víziónak felbecsülhetetlen haszon. — Mi tehát a haszna az elmúlt egy hétnek? — Az volt a célunk, hogy a fesztivál ne csak a városé, hanem a megyéé is legyen; az ankétok, a közönségtalálkozók azt bizonyították, hogy sikerült kontaktust találnunk a nézővel. Aki a „dobozban” él, az tudja, menynyire szüksége van rá, hogy kijöhessen onnan. Az ünnep hangulatában sikerült kikényszeríteni egymásból (nézőkből, szakemberekből) az intenzív gondolkodást. A vitákon mindenki felpörgette az agyát. A 38 rendezvény anyágát rögzítettük, témán, ként — szakmai viták, ankétok, közönségtalálkozók —, három kötetben kiadjuk. Szeretném, ha ez a magasfe(Kerényi László felvétele) szültségű állapot nem múlna el, a hétköznapokra is adna impulzusokat. — Balogh Mária a tévé főmunkatársa, egyik vezető riportere. Ebben a szerepben most találkoztunk vele először. — Számomra járatlan út, nehéz szerep volt. A Televízió vezetői erre a hét hónapra felmentettek a munka alól, ami azt jelenti, hogy hét hónap kiesett a riporteri életemből. Helyette' valamit produkálnom kellett a* Tele. vízió és a magam tisztességéért. Riporterként a népgazdasági osztályon dolgozom, és egyik tulajdonságom, hogy az aggályoskodásig alapos vagyok. A forgatás előtt háromszor is elmegyek a helyszínre, tapasztalatokat gyűjtök, ismerkedem az emberek, kel. Most aztán nem panasz- kodhatom. Balogh Mária, a riporter számára a legnagyobb nyereség, hogy a gaz. dasági élet mellett más szakterületeket is megismerhettem. MAKAI MÁRTA A zöldséges, a gyilkosok és a táncosnő Szívesen ajánlanám megtekintésre a stúdióhálózat műsorának új filmjét, a Rainer Werner Fassbinder írta és rendezte, A zöldségkereskedő című színes, NSZK alkotást, de nem tehetném nyugodt lelkiismerettel, mert pem láttam; a kópia nem érkezett meg a tegnapi sajtóvetítésre. A hét másik két új filmjét pedig azért nem ajánlhatom, mert láttam őket. Jó szórakozást, nagy nevetéseket ígér a Fogat fogért című színes, szinkronizált francia film, műfaja: bűnügyi filmvígjáték. Hubert Cornfield rendező — a forgatókönyvet is ő írta Charles Exbrayat regénye nyomán — nem váltja be ezt az ígéretet. Ami a bűnügyet — illetve bűnügyeket (gyilkosságokat) — illeti, izgalomra semmi okunk, tudjuk, hogy ki kit öl meg, a nézőnek nem kell nyomoznia, rejtvényt H0 fejtenie, szurkolnia a jó győzelméért a rossz felett, a néző csak ül és várja a vígjátékot. Bármely Agatha Christie- krimiben — és abból készült filmben (nem bűnügyi filmvígjátékban!) — több humor van, mint ebben a vontatott vérbosszú-történetben. Pedig az alapötlet valóban vígjátéki: mivel a rendőrség tehetetlen, három öreg hölgy elhatározza, hogy maguk veszik kezükbe az ügyet, azaz szépen, sorban meggyilkolják a gazembereket. Nagyjából meg is teszik, semmi több. Legfeljebb még annyi, hogy a film, megfosztva minden vígjátéki elemtől, valóban azt kívánja sugallni: fogat fogért, halálért halált. Er pedig nem kifejezetten haladó gondolat. Másféle unalmat kínál a Spanyol táncosnő című ugyancsak színes, ugyancsak szinkronizált, de spanyol film. Szerelmi történet, melyben szép és tehetséges, ám szegény és becsületes (nyomorék édesapját eltartó) táncosnő szeret ifjú és szegény politikai üldözöttet (ég viszont), gazdag és öregedő földi Mefisztó ugyancsak szereti a szép stb. táncosnőt, viszont az nem. (Lásd: a századelő — és úgy látszik napjaink — hasonló könnyfacsaró történeteinek bevált sablonját.) Azzal a különbséggel (?), hogy a film készítői megpróbálnak némi politikai hátteret festeni e tragikus végkifejletet (vagy happy endet) sejtető háromszög mögé. Festenek is: szép színekkel — giccset. (szabados) ( CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.0«: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — Közben 13.15: Tudomány és bűnüldözés. — 14.03: Mindenki könyvtára. — 14.33: Hangképek a mohácsi népdaléneklési versenyről. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusainknak ajánljuk. — I5k!?: Ezer- egy délután. — 16.00: útközben. — 16.10: Zenekari muzsika. — 17.00: Hírek. — 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. — 17.32: Andor Éva operaáriákat énekel. — 17.49: Fekete Mária és Kiss Károly nótákat énekel. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A pályatárs szemével. ■— 19.52; Bécsi klasszikus muzsika. — 21.00: Félóra a Vízöntő együttessel. — 21.30: Háttérbeszélgetés. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Bemutatjuk új lemefüóket. — 24.00: Hírek. — 0.10: Bundschuh István stá- jerciterán játszik. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Győri stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Schumann: A-dúr vonósnégyes. —• 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zöngészde. — 14.00: Rá- diónapió. — 17.00: ..És jött egy lány • . ■” Horváth Teri előadóestje. — 18.00: Mindenki iskolája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Osztrák szerzők rádíószínháza. — 21.14: örökzöld dallamok. — 22.10: 1977. évi szlovén popzenei napok. — 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz pere külpolitika. — 22.43: Szabad szél. Részletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió; 17.00: Hírek, Időjárás. — Női dolgok, női gondok. (Bejáró dolgozó nők. Riporter: Jakab Mária.) — Az ózdi „Hagymácskák” együttes felvételeiből. — Egészségünk védelmében. Mit kell tennünk sérüléseknél? Dr. Pénzes Géza előadása. — 18.00—18.30: Északmagyarországi Krónika. (A Miskolc városi Tanács és az Egri városi Tanács üléséről. — Kiváló szövetkezet lett a Borsod- sziráki Tsz.). — Minden szó egy dal... Zalatnay Sarolta énekel. ' — Hírek, lapelőzetes. Televízió, l. műsor: 16.30: Hírek. — 16.35: Telesport. —18.20: Ipari kaleidoszkóp. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Jogi esetek. — 21.00: Köszöntünk, VIT! Köszöntünk Havanna! — 22.30: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.20: Világnézet. — 18.55: Francia nyelv- tanfolyam. — 19.10: Orosz nyelv- tanfolyam. 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tolnay Károly. — 20.40: Tv-híradó 2. — 21.05: Arséne Lupin. A feketekalapos ember. — 21.55: ökölvívó VB. Szlovák televízió: 16.10: Katonák műsora. — 16.30: Üttörőhír- adó. — 16.45: Béke kerékpár- verseny. — 17.20: ifjúsági magazin. — 18.00: A Jazierka stúdió műsora. — 19.00: Híradó. — 19.30: Tévéjáték. — 21.00: Dokumentumok. — 21.25: KRESZ-mŰ- sor. — 21.30: Híradó. — 22.05: Ifjúsági műsor. Miskolci Nemzeti Színház (7): Segítség. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Papp László festményei. — Miskolci Galéria (10—18): Raj...mert anyuka már idős szegény Giziké néni már jócskán túl van a hetvenen, arca kissé beesett. Hét gyermeket nevelt fel, mindegyiket tisztességgel kitaníttatta. A lányok férjhez mentek, gyermeket szültek. s az egyetlen fiú is családot alapított. Valameny- nyien a nagyvárosba költöztek, csak Giziké néni nem tudott elszakadni a falutól egészen 1977, februárjáig. Ügy mondja, hogy amíg él, nem felejti el azt a napot, mikor tavaly télen meghalt az Apjuk, de akkor úgy érezte, magára hagyták. Rozika lánya mondta először, még akkor márciusban, hogy adjon el mindent: a házat, a portát, és költözzön be a városba hozzájuk. Volt Giziké néninek egy kis megtakarított pénze. A házért meg a földért százezret kapott. Március végén beköltözött a városba. Rozikáéknak két gyermekük volt; egy fiú és egy lány, aki akkor már eljegyzés előtt állt. A lakás nem volt kicsi, két és fél szobás tanácsi, s az idős asz- szony mindig talált elfoglaltságot. Telt, múlt az idő, s Rozikáék az egyik szobába új bútort vettek, azt mondták, így kényelmesebben elférnek majd. s nyáron befizettek egy nyugati IBUSZ-útra. A lánynak az eljegyzésre a szülők vették a gyűrűt, természetesen kísérőgyűrűvel. Szeptember végén a másik szobában is kicserélték a bútort, „mert anyuka már idős szegény és kényelemre van szüksége”. Giziké néni ilyenkor hallgatott, s csak néha ment el a többi gyerekhez panaszolni, hogy „Rozikáék mennyire rázzák a rongyot”, pedig előtte alig tudtak kijönni Valahogy abból az ötezer forintból. Julika azt mondta, költözzön el, mert végül még mindenét elveszik. Novemberre már csakugyan alig harmincezer forint lett a ház árából. Ne hallgasson azokra — mondta egy este Rozika —, tudja, hogy mindig csak a más baján rágódnak! Hát nem megadtunk magának mindent? Giziké néni egy szót sem szólt, összecsomagolt és másnap elköltözött Julikáékhoz. A középkorú asszony 1977 novemberében harmadmagával lakott a kétszobás, bérházi lakásban, kisfiára sokat panaszkodtak az iskolában, hogy nem tanul. A kisunoka jól érezte magát a nagymamával, aki néha ajándékkal lepte meg. Julika sokszor kért az anyjától pénzt. Jó lenne már megvenni azt az automata mosógépet — mondta —, mert áldatlan állapot, hogy a régit minden hónapban vinni kell a Gelkába, no meg végre anyukának se lenne gondja a mosásra, éppen eleget gürizett már hatvan évig. Az egész család kint állt az ablakban, mikorra a tehertaxi megállt a ház előtt az automata mosógéppel egy esős decemberi napon, csak Giziké néni tett-vett a konyhában szótlanul, s egy kis darabka papírra számokat írt fel, összeadott, kivont, majd összegyűrte a papírt. Márciusban gondolt arra először, hogy elmegy Julikáéktól. Sokat zsörtölődött a lánya amiatt, hogy mindig beleszól a család életébe, pedig unokájával jól megvoltak, s a gyerek akkor jobban is tanult. A kisfiú kérte, hogy ha el is megy, legalább azt a kis piroskockás ágyhuzatot adja oda neki, mert azt ugye megszerette. Április elején összecsomagolt, és elköltözött legkedvesebb lányához, Gizikéhez. Négyen laktak egy kis. másfél szobás szövetkezeti lakásban. A nagyobbik szobában csináltak helyet a tévével szemben, mert a tévétornát nagyon szerette a nagymama, s csalódottan legyintett, ha nem a három kislány jelent meg a képernyőn. Giziké a férjével két műszakban dolgozott, a gyerekek még iskolába jártak. Sosem veszekedtek, ha az idős asszony otthon volt. s ha aludt, akkor mindannyian mezítláb jártak, hogy föl ne verjék. Miközben a postára ment Giziké néni, azon gondolkodott, hogy talán már semmije sem maradt: oda a ház ára. De a lányokra sohasem haragudott. Elmosolyodott, mikor a játszótéren meglátta a homokozóban a kisgyerekeket, akik valami kislapáton vesztek össze. Beállt a sorba a csomagfelvevőhöz. Ezt így nem fogadhatjuk el, nagymama — szólt egy érces férfihang a pult mögül —, rá kell írni a csomagra a tartalmát, ez így hivatalos. Előkereste a csupasz tollbetétet, és lassan írni kezdte: piros kockás ágyhuzat. FAZEKAS BÉLA zok. — Szőnyi-terem (9.30—18): Országos grafikai hét ’78. — Vasas Galéria (14—19): Munkaóbrá- zolás a képzőművészetben. — József Attila Klubkönyvtár (12— 20): Szabados Árpád grafikát — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Zichy Mihály illusztrációi. — • Herman Ottó Múzeum (10—11): Ember és munka. — Ősök és istenek. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Déryné-ház (0—17): Déryné Széppataky Róza- és Lévay József-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE Prága felszabadítása I—II. Csehszlovák film Másfél helyár! Kezdés: f4 órakor Spanyol táncosnő Szí. spanyol film 16 éven felülieknek! Kezdés: 7 órakor KOSSUTH Fogat, fogért! Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HÉV ES Y IVÁN FILMKLUB A zöldségkereskedő Szí. NSZK film * Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA A fiatalság elixírje Szí. román* film Kezdés: f5, f7 órakor PETŐFI Hüvelyk Matyi Mb. szí. román film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A zsoldoskatona Mb. szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Center az égből Szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor TAPOLCA-KFFTMOZT Fűre lépni szabad! Szí. magyar film Keidés: f8 órakor VASAS-KFP'TMOZT Duroc, a katona Szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: 8 órakor PERECES Zsartitörténet Mb. francia film Felemelt helyár! 16 éven felülieknek! Kezdés: 6 órakor HÁMOR Megismételt esküvő Szovjet film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális programjából. — 8.29: Visszapillantás — 1947—1977. A tervgazdálkodás 30 éve. — 8.59: Paul-Sko- da (zongora), Jean Fournier (hegedű) és Antonio Janigro (gordonka) Haydn-felvételeiből. — 9.32: Nemzetközi mesefesztivál. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.35: Ave Maria. Váci Mihály verse. — 10.40: Gyurko- vics Mária énekel. — 11.00: Gondolat. A Rádió irodalmi laoja. — 11.45: Kodály: Négy olasz madrigál. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Előadja a szerző: Máté Péter. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Zenés játékokból. — 9.15: Idősebb Madách Imréné osztoztat... — 9.30: Népdalkórusok. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.50: Ideális partner.
