Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-02 / 101. szám

2,5 millió dolláros export Á „Hegyalja'1 újabb sikere Az elmúlt érben a megyé és az ország egyik legjobb ipari szövetkezete ismét a Hegviil ja Ruházati Sző rét ke­zet tolt. Lantos Miklós elnök mon­dotta: — Nagyon jó szakmai fel- készültséggel rendelkező kol­lektíva „verődött össze” ná­lunk. Titok nincs, csak be­csületeden, odaadóan, jól kell dolgozni. Mi erre törekszünk. Tavaly az előző esztendő­höz képest 49 százalékkal növelték exportjukat. Hogy ez mit jelent? A szövetke­zetnél 1977-ben készített 584 ezer darab ruházati cikk 94 százaléka külföldi megrende­lőkhöz került! Az előző évi 2 millió dollárhoz képest, ta­valy 2 millió 444 ezer dollár és emellett 981 ezer rubel árbevételhez juttatták a nép­gazdaságot. — Elsősorban a minőségi munkának köszönhetjük, hogy korábbi partnereink növelték megrendeléseiket. Mellettük újabb vevők — neves nyugatnémet cégek — is jelentkeztek együttműkö­désre — mondja az elnök. — Nem felejtettük el. amit év közben a szövetkezetben tett látogatása alkalmával Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter és Rév La­jos. az OKISZ elnöke mon­dott: az egyre élesedő ver­senyben csak minőségi mun­kával lehet a piacon marad­ni. Tavaly négy szalag/ dol­gozott az új szervezési szisz­téma szerint, most májustól újabb két szalagon lesz még jobb a minőség. Dolgozóink érdekeltek a termelés növe­lésében, a hatékonyság, a minőség fokozásában. Ná­lunk is igaz az, ami minde­nütt: csak abból tudunk osz­tani, amit , megtermelünk ... A Hegyalja Fuháznti Szö­vetkezet dolgozói is túl van­nak (az első negyedéven. Mi­lyen éred idényekkel ? — Űjabb 20 százalékkal kell növelnünk a tőkés ex­portot. Az első negyedévben időarányosan teljesültek cél­jaink. A minőségi munkának köszönhető, hogy amikor er­re az évre tőkés partnere­inknél 5—7 százalékos ár­emelést jelentettünk be, úgy­szólván szó nélkül 'elfogad­ták ajánlatunkat, holott, mint tudjuk, a tőkés-piaco­kon igen kiélezett a ver­seny. Rendelésállományunk biztosítja az idei tervünkben szereplő feladatok elvégzé­sét. A Hegy alja Ruházati Szö­vetkezet ismét elnverte a Kiváló Szövetkezet kitünte­tést. (nyikes) ■#- A Miskolci Sülőipari Vállalat Vasgyári Sütőüzeme a vál­lalatok. intézmények, iskolák, kórházi étkezdék számára finom süteményeket gyárt modern gépsorain. (Kerényi felv.) Várisi taiácslagok fogadóórái 1978. május 2. Csetneki Józsetné, 111.14. párt­ái* pszervezet, Győri kapu 123., 17 órától; Kerepesi Ferenc, ÉSZAK- TERV, lg. szoba Zsigmondy u. 2., 16 órától; Majoros Ferenc, 16. pártalapszervezet. Tanácsház tér 2., 17 órától; Rózsavölgyi Jó­zsef, 15. pártalapszervezet, Kas­sai u. M.v 18 órától; Schön Pé­ter, tűzoltólaktanya, Kerpely A. u. 12., 17 órától: Tasnádi László, BÁEV, felvételi iroda, 18 órától; Vindt Márta, Brigád u. 18., 17 órától. 1978. május 3. Budai Bamané, 11112. Párt­ái apszerv ez et, Diósgyőr-Város­központ, 18 órától; Vágó Péter, Fazola H. utcai ált. iskola, 17 órától. 1978. május 4. Gájpár Sándor. Erdei Tenné* u-v.'et Feldolgozó Vállalat. Szent- Péteri kapu 5—7., szörpüzem, 13 órától. 1571. május 6. Endréd! József. OTP. igazgatói szoba, Széchenyi út 15—17., 15 órától. 1978. május 8. * Bumbera László, Költő u. 23., 1« órától; dr. Gyimesi Béla, III. leér. hivatal, elnöki szoba, Marx K. u. 9b*., 14 órától; Halász And­rás. Illő. pár talapszervezet, G őr­iéi j-Lelep, 17 órától; Harhai Jó­zsef, Mosolygó A. u. 17., 17 órá­tól; Hell István Virág K. u. 4.. 19 órától; Kiss Mártonná, nap­közi otthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8., 12 órától; Nagy Károlyné. Rozgonyi P. u. 6., 18 órától; ök­rös Béláné, Gagarin' u. 13., 18 órától; Papp Gyula, III.'10—11. pártalapszervezet, Győri kapu 57., 18 órától; Szőnyi Gábor, III. kér. hivatal, Marx K. u. .06., IS órától; Sztrelesik Ferenc, Jege- nyés u. 4., 17 órától; Tóth Imre, 13. párt...’£ps/e.-v3zsx Ti a; hon­véd u. 21., 17 órától: Véri Ta­ni ásné, Hegyalja u. 4., 18 órá­tól. Vasgyáriak gyermeknapja Nagyszabású programmal készül az idei gyermeknapra az LKM és a DIGÉP nőbi­zottsága. A május 28—i gyer­meknapon a Bartók Béla Művelődési Házban Mesék birodalmában címmel 9. 10.30 és 13 órától mesefilmeket vetítenek. Délután a Vasas Ifjúsági Parkban a fővárosi Lyra-trió ad bábműsort. Ugyancsak itt rendezik dél­után a hagyományos és min­dig népszerű Zsákbamacska játékos vetélkedőt, maid az ezt követő aszialtrajzver- senyt. Megkezdődött az özbakva- dászat a Kisalföldön: teg­nap már puskavégre is kap­ták az első példányokat. Csupán a Győr-Sopron me­gyei vadásztársaságok 820 őz kilövését tervezik az év vé­géig. Ezek nagy része „selejt vad” lesz, a tökéletesen fej­lett. szép agancsú .példá­nyokból mindössze 90-et lő­nek ki. Külföldi vendégva­dászokat is várnak, akik több mint 200 vad kilövésé­re kapnak engedélyt. Hírünk az országban Itt Húzó» lapokban, folyóiruíokbun A közeli napokban két — egymástól jellegében igen­csak különböző — sajtóter­mék is foglalkozott a MÁV Miskolci Igazgatóságának munkaterületével: a Népsza­badság és a Közlekedési Közlöny. A VASÜT ­KÉT LÁTÓSZÖGBŐL A Népszabadság április 27-i számában a miskolci vasúti balesetek statisztiká­ját elemzi, s von le követ­keztetéseket a figyelmeztető adatokból. „A miskolci Tiszai oályaud­Tar... »1 balesetei szerepel a sUiüSitíkán, s ez külön is ií- sryilmezletö, mert az előző ér­heti viszonyúi a az üzemi bal­énak 37,3 százalékos növekedé­sét mulatja. Csítnem 30 száza­lékkal nőtt a forgalmi balese­tek ... száma.” , Az okok közül az ittasság az első! ..»IdndolkédtauS, hegy • . . az úti bale- -leknek csaknem a te­le fizetési va*r ezt követe na­pokén történi.” Am arról sem szabad meg­feledkezni. hogy meg igen sok munkaterületen — pél­dául a nem gépesített rako­dásoknál — nehéz körülmé­nyek között dolgoznak a vasutasok. A cikk szóvá te­szi azt is, hogy a . . . „Tiszáin például három éve még: háromszáznál több yo- iratfékező látta el azokat a fel­adatokat amelyek tavaly 18« fé­kkor© hárultak. Ez is id«.?'*• dóst. kapkodást, nemcjrrs/er h?l- eseíet okozhat. MejoH»«ra váró feladat tehát. «01 onkí\üli intéz­kedést igényel.” A Közlekedési Közlöny idei 15. számában a Miskol­ci M ÁV-igaz % a ':ós á ® előszál­lítási szerve: 0 munkájáról ad áttekintést egy ismertető. ..Hí korábbon is fontos voll a szállitőkroacitás évközi ecvén- letes 1* o.ias-nálá ?. mennyivel fonios.hb oá .. . ivj8-b*n. mikor s vssnt .lő11 áVó sv§lii‘»si f.l- kdat lévai nagyobb, mint koráb­ban.” Az előszállítási kedvez­ményt egyre több válla'at i?vek«?ik kihasználni. Az Hei év első hónapiéban nél- dául 118 712 tonnával több követ szállított a vasút az igazgatósás területén, mint 97. előző év hasonló idősza­kában. Tetemesen nőtt a ce- • mentg.vártmanyok és a tégla mennyisége is az előszállítá­si időszakban. GÉPALKATRÉSZEK A MEZŐGAZDASÁGNAK A Gazdálkodás című szak­mai folyóirat legutóbbi szá­mában tájékoztatót olvasha­tunk arról, miként vesz részt a miskolci MEZŐGÉP Válla­lat az iparág fejlesztésében. „A mezőgazda sápi gépgyártó- kát és felhasználóival a terme­lőm un ka elválaszthatatlan kap­csolatban tartja egymással, még akkor is. ha szakmai iránvitá­sukat két minisztérium látja el . . Ez az alapelv a meghatá­rozó a vállalat fejlesztési tö­rekvéseiben. A miskolci MEZÖGÉP-re a szakosított alkatrészgyártás hárul első­sorban. Itt gyártják például a mezőgazdasági gépek zú­zó- és vágókéseit, fékberen­dezéseit, vízhűtőit. De ez a vállalat veszi át a DIGÉP- től a búvárszivattyúk gyár­tását is. A növényvédő szi­vattyúikból pedig már sok ezer dolgozik a szántófölde­ken. összeállította: BERECZ JÖZSEF GiigÉíí Ésérgie A Miskolci Közlekedési Vállalat szocialista brigád­jai az elmúlt évben a vál­lalt 4970 >óra társadalmi munka helyett 13 236 órát teljesítettek. Ennek értéke 227 ezer forint. Túlteljesítet­ték a ..Két nap Miskolcért” mozgalom keretében tett vállalásaikat is: 900 helyett 1285-en vettek részt kom­munista műszakon. A szocia­lista brigádoknak döntő sze­repük volt abban is, hogv az MKV-nál 1977-ben 672 700 forint értékű gázolajat tud­tak megtakarítani. Lehet-e elégszer gratulálni? Az elmúlt hét: az ünnepségek, kitüntetések hete volt. A rádióhallgató, tévénéző és újságolvasó kicsit talán már un­hatta is a dömpinget, a sok felsőfokú jelzőt, a címeket, az egymáshoz szinte kísértetiesen hasonló rendezvények pa- tetikus ünnepélyességét. De hát lehetne a boldog embernek e’égszer gratulálni: Fulladhat-e a közönyösségbe a jól meg­szolgált siker feletti ünneplés? Ugye. nem. A vállalati igazgatók, akik nem kis megille- tődöttséggel átvették a kongresszusi zászlót, bizonyára nem a kamerák miatt mosolyogtak. És a brigádok tagjai is, akik nyilván már kezdettől fogva reménykedtek valamilyen do­bogós hely megszerzésében, szinte szégyenlős-pironkodva fo­gadták a gratulációt. Aki ott volt. bizonyíthatja: jó hangu­latúak. izgalmasak voltak ezek az ünnepségek. A futballisták egy-egy jól sikerült akció végén egymás nyakába borulnak. Mert nincs két egyforma gól. s minden gólnak nagyon lehet örülni. És nemcsak a focit játsszák gólra! Csak milliárdokban mérhető az a haszon, amelyet a ju- bilumi munkaverseny lendítő ereje népgazdasági szinten je- i lentett. Több és jobb termék készült, ésszerűsödtek a mun­kafolyamatok, ötletek, újítások születtek, és — bár ez már semmilyen statisztikába nem fér bele — úi közösségek ko- vácsolódtak. kollegális kapcsolatok erősödtek: gyáron belül és gyáron kívül is] Ahhoz például, hogy a drótgyár október végére teljesíteni tudja a szovjet laposkötél-exportot, az óz­di kohászoknak előbbre kellett lapozniuk a naptárban. így aztán a vállalási hullámok összekapcsolódtak, továbbgyűrűz­tek. Túlzás nélkül állíthatjuk, az egész népgazdaságot át­fogták. Nem volt könnyű számba venni az eredményeket és ki­választani a legjobbakat. Mindenki nem kaphatott zászlót és oklevelet. A KGM Borsodban járt miniszterhelyettese utalt is a „zsűrizés” felelősségteljesen szép nehézségeire. Ahol kitüntetés-átadó ünnepséget tartottak, ott nemcsak a múltra, a tavalyi eredményekre hivatkoztak, hanem a siker fokozta mostani szándékokra is. A cím és a rang kötelez... De akik nem tartottak ünnepséget, s akiknek nem volt mit átadni, azoknak sem szegheti kedvét a számvetés. Vigasztal­ja őket az együtt-örülés öröme, s buzdítsa a folyamatos ver­senynek a produkciót újra és újra értékelő lehetősége. B. Színe és „Egy pohár tej...’ „Egy pohár tej, tiszta fej” — hirdeti a reklámszöveg. Engedjünk hát a biztatásnak, mert erre most két okunk is van: egyrészt az, hogy tej- és tejtermék-fogyasztásban jócskán elmaradunk,a világ­színvonaltól, másrészt az, hogy a tejtermelést, -feldol­gozást és -fogyasztást tag­laló NJB-jelentés tanulmá­nyozása nagyfokú koncentrá­ció: igényel. Oly nagyfokút, hogy ez alkalommal csakis a termelés szférájával foglal­kozhatunk. Ezzel viszont igen alaposan. Ahogy azt a népi eile: örök is tették, a legki­sebb termelőegységekből' azaz a tehenekből kiindulva pró­bálunk választ adni arra a kérdésre, miként lehet több, s jobb minőségű tejet előállí­tani. Itf van mindjárt az első probléma: visszaesett a ter­mékenyítések és ezzel együtt természetesen a vemhesülé- Sek száma is — tavaly. (Hogy mi az összefüggés a termé­kenyítés. vemhesülés és tej­termelés között, arról sokat lehetne beszélni. Most azon­ban elégedjenek meg annyi­val — akik eddig nem tud­ták volna —, hogy a tehén­ke eredetileg nem nekünk, hanem a bocijának szánja a tejet.) Az „alkotói kedv” vissza­esésének feltárásával azon­ban még nem megyünk sem­mire. azaz ettől még nem lesz több boci és tej. Javítani kell az arányokon! E pilla­natban azonban nem tudnám megmondani, kiknek címez­zem a biztatást. Elég-e. ha az állatgondozókat, agronómuso- kat, fejőgulyásokat serken­tem nagyobb buzgalomra? A felelősök köre ugyanis ennél sokkal tágabb. A je­lentés következő mondata így szól: „Tervezői és kivi­telezői hiányosságok miatt a tejtermelés intenzitása a kí­vántnál lényegesen alacso­nyabb.” Hol alacsonyabb? A Nágvmiskolci Állami Gazda­ság ongai telepén, ahol 1976- ban adták át az új istállót. Erről az is'-dióról tudni kell, hogy a 'külföldről importált és igen jól tejelő Holstein- Friz állomány számára épült. Ügy látszik, hogy a Holstein- Friz igen érzékeny marha, és még nem volt ideje megszok­ni a magyar építészetet. Ki­váncsi vagyok, mennyi tejet adnának a jámbor jószágok például egy új miskolci lakó­telepen? De nemcsak az istállókkal, hanem a fejögépekkel is baj van. Olyan tehenekre van­nak konstruálva, melyeknél — most figyeljenek! — „mind a négy tőgynegyed azonos ka­pacitású.” Az állatállomány 70%-a azonban az úgynevezett magyartarka és erénél a faj­tánál „csak kettő-kettő tőgy- negyed nagysága ‘és teljesítő­képessége egyezik meg”. A következmény, azt hiszem, mindenki számára világos: a buta gép nem veszi figyelem­be a különbségeket, ész nél­kül vákuumoz, és a szegény tehén kis kapacitású negye­dei begyulladnak. Mindig örömmel tölt el, ha valamilyen- területen beiga­zolódik az ember pótolhatat- lansága. Most azotiban örö­möm fölé kerekedik a saj- . nálat. Mélyen együttérzek a jobb sorsra érdemes magyar­tarkákkal. amelyek bizonyá­ra meghasonlottak már tech­nokrata világunkkal és visz- szasírják a fejőnők tapinta­tos. ügyes ujjait. Szó esik még a jelentés­ben az anyagi ösztönzés ja­vításáról. az alkatrészhiány­ról (ez nem a tehenekre ér­tendő). a szállítás, hűtés, tá­rolás fogyatékosságairól. Szó­val, a népi ellenőrök által felv_zoIt kép igen tarka. Ma­gyartarka. Van tehát min gondolkozni a tejtermelő gazdaságok vezetőinek. Nem két. égés, hogy meg is teszik, s eljutnak a helyes követ­keztetésekig. Épp ők ne jut­nának el? Hiszen ingyen kao- iák az elmét tisztító nedűt. Lehet, hogv eredetileg is ne­kik szánták az „Egy pohár tej, tiszta fej” — reklámot? (bekes) t Özbakok, puskavsgen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents