Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
Csa h Volán -gépjárm ű vezetőknek \ $-i X Hidegfrontra, melegfrontra \ Munkalélektani állomás Debrecenben /. A meteorológusok először nemigen érthették a dolgot, de mert a Volán Tröszt megrendelte, készséggel tettek eleget a kérésnek: naponta küldenek valamennyi Volán Vállalatnak prognózist az adott területről, amelyben jelzik azt is: milyen írontbetörésre számíthatunk az elkövetkezendő 24 órában. A Volán gépkocsivezetői — akik már tudják, hogy mely frontra érzékenyek — könnyedén leolvashatják a jól látható helyen kifüggesztett közleményből, hogy az adott napon számítaniuk kell-e valami rendellenességre. A többség ugyanis kis igazolvánnyal rendelkezik, amelyen feltüntették: hideg- vagy melegfrontra érzékenyek-e. Ahonnan mindezt tudják, az a Volán Tröszt Munkalélektani Állomása Debrecenben. ról is meggyőződni: a bal- esetes szituációt hogyan védte volna ki az adott esetben a járművezető. Csak javasolhatnak Az eredményt a hármas team értékeli, s küldi meg a munkáltatónak. — öt vállalat, a miskolci, a szegedi, a békéscsabai, a nyíregyházi és a debreceni tartozik hozzánk — tájékozMiskolci rádiós-jubileum jjc A miskolci rádió mikrofonja — Nagy István szerkesztőriporter kezében — az egyik megyei vetélkedőn. Negyedszázada az éterben 25 év — 25 percben. Ezzel a címmel készült el az a műsor a miskolci rádióban, amellyel holnap saját jubileumukat ünnepük, köszöntik rádiós kollégáink. Negyedszázada csendült fel az éterben első ízben a miskolci rádió szignálja — a Szervánszky honvédkantáta. (Éz volt a mai harangjáték elődje.) A 188,2 méteres középhullámon — akkor ezen dolgozott a Petőfi-adó — hallható műsorokat Ács Éva riporter és Sándor Ferenc technikus készítették. Ök — valamint Faggyas Sándor, a stúdió első vezetője — voltak a miskolci rádiózás megalapítói. Munkájukkal — amelyből szemelvényeket sugároznak a holnapi jubileumi műsorban — nagyban hozzájárultak a helyi stúdió műsorpolitikájának alakításához. A stúdió ezekben az években még Lillafüreden volt, csak később került közelebb jelenlegi székhelyéhez, a Sajtóházhoz. (Előbb a Tanácsház térre, majd a Bajcsy-Zsilinszky úti toronyház legfelső emeletére telepítették.) S még egy érdekesség: először gépkocsiba telepített magnetofonnal dolgoztak a riDorterek, az első hordozható magnó — amely csak hálózatról működött — 16 kiló volt... A technikai berendezések korszerűsítésével párhuzamosan fejlődött, változott a műsorok szerkezete, tartalma is. A hősidők egyórás, kizárólag szalagra felvett műsoraival ellentétben ma már másfél órás a napi adásidő, és «számos műsor — a nagy érdeklődéssel kísért Fórumadások, a vasárnaponkénti Sportmagazin. valamint a napi műsorokban a közvetítőkocsival a város különböző pontjaira látogató és onnan jelentkező rioorterek beszámolói — „élőben” hallható. Több új műsor is született az elmúlt években, melyek köA szocialista brigádvezetők és kultúrfelelő'sök, közönségszervezők ma délután két órától, a MÁV Vörösmarty Mű velődési..Házban fórumot tartanak."" Hernádi István, a MÁV miskolci zül a legnépszerűbb a Szombat este című színes, zenés magazinműsor. A rádiózás fejlődésével kitárulkoztak a lehetőségek miskolci kollégáink előtt is; egyre gyakrabban hallatják szavukat az országos adók hullámhosszán. Havi egy alkalommal önálló műsoruk van a Petőfi-adón, s A miskolci stúdió jelentkezik címmel, s heti 3—4 alkalommal „bejátszanak” az Útközben című közlekedési műsornak, valamint a Reggeli és a Déli Krónikának, s az Esti Magazinnak. A helyi rádiósok azzal is joggal büszkélkedhetnek, hogy napi adásaikat ma már nemcsak Borsodban, hanem Heves megyében is hallhatják. Műsoraik jelentős része foglalkozik a szomszéd megye életével, napi eseményeivel. Felelősségteljes munkájukhoz nagy segítséget kapnak a két megye pártbizottságától és tanácsától. E támogatásnak köszönhető — és a miskolci rádiósok nagy örömére szolgál —. hogy éppen a 25. évfordulón költözhetnek be Éterben azokba a helyiségekbe, ahol az ottani munkatársak egy bejátszó- szobát is berendezhettek. így a jövőben gyorsabban és főigazgatóságának helyettes vezetője, a fórum vendége azokról a közművelődési feladatokról tart előadást, amelyek a miskolci igazgatóság területére vonatkoznak. ként jobb hangminőségben érkeznek a tudósítások, beszámolók a hevesi megye- székhelyről. A héten megint a bőség gondja állította nem köny- nyű választás elé a tallózót. Országos lapjaink bővelkedtek a miskolci témákban. A gazdag választékból íme az ízelítő. „KUTATÁS - SZERZŐDÉSSEL” Az alcím a Népszava május 7-1 számára utal. Az idézett cikk alapkérdése: „Hogyan segítheti az egyetemi tudományos munka a mindennapi üzemi teendőket?” Aki válaszol: dr. Tarján Imre, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ásványelőkészítő tanszékének vezető tanára. „Nálunk a cél a minőség .javítására irányuló ásványelőkészítési eljárások fejlesztése.” S miért a szerződéses megbízások a legkedveltebbek? „Azért mert a szerződéses munkával végül is mindkét fél jól jár ... Tehát az oktatás, meg a kutatás egvre jobb feltételek mellett valósulhat meg.” A tanszék sok feladat előtt áll: 1975-ben egymillió hatszázezer forint volt az ipari megbízások összege, tavaly már kilencmillió! — Évente 8—10 ezer gépkocsivezetőt vizsgálunk az állomáson — tájékoztat dr. Osgyáni Zoltánná főorvosasszony. — Közöttük több mint ezren a Volán 3. sz. Vállalatától érkeznek hozzánk. A teljesség kedvéért azt is meg kell mondani: ez az állomás tulajdonképpen Miskolcon épült volna fel 1974-ben, de mert nem tudtak megfelelő helyet biztosítani, így kerültünk Debrecenbe. Ez azért előnyös, mert jelentős klinikai és egyetemi háttér is van, a súlyosabb esetekben ide irányíthatjuk a betegeket. Ha nem fér meg az utassal A szűkös kapacitás miatt elsősorban a saját hibájukból balesetező gépkocsivezetőket, valamint azokat vizsgálják — az adott vállalat bejelentése alapján —, akik utasokkal kerülnek többször is konfliktusokba, avagy rendszeresen italoznak, rendezetlen családi életet élnek. A négy éve létrehozott állomás háromféle vizsgálatot végez. Általános orvosi, pszichológusi és közlekedési mérnök által vezetett vizsNYUGODTAN — SZEXUÁLIS PROBLÉMÁKRÓL A Nők Lapja legutóbbi számának egyik „slágere” a Borsod megyei Család- és Nővédelmi Gondozó vezető főorvosával készített interjú. Tíz éve itt volt az első ilyen intézmény az országban. Most az alapító, dr. Aszódi Imre arról nyilatkozik: „Hogy sikerült elérni, hogy a páciensek nyugodtan beszéljenek szexuális problémáikról? Ezen a téren a legtöbb ember gátlásos, sokan okkal, vagy ok nélkül tartanak az orvos fölényétől . ..” A cikk címe szerint „a jó szó nem varázsige”, de arról bárkit meggyőz, hogy: „akarata ellenére senkit sem lehet meggyógyítani. be ha őszintén elmondja, mi hozta ide, abban már benne van a gyógyulási szándék.” Az interjú egyik „izgalmas” kérdése: „A mai fiatalok, állítólag, gátlástalanabbak, mint az idősebb generáció. Megfelel ez a feltevés a tényeknek?” A nem kevésbé „izgalmas” válasz: „ . . . a mai fiatalok egészségesebbek, kevésbé önzőek, mint az idősebb generáció tagjai. Voltak olyan pácienseim, akik gálatnak vetik alá a pacienseket. Az első vizsgálat csoportos, ekkor ugyanis különböző tesztkérdésekre válaszolnak az aznapra behívot- tak. A? intelligencia-vizsgálatot diavetítéses teszt követi, majd a pszichológus négyszemközt beszélget el paciensével. Ezt követi a részletes orvosi vizsgálat. Az általános vizsgálattal szemben itt műszeres látásvizsgálatot is végeznek, amellyel a mélység- és térlátást tudják meghatározni, a színté- vesztéses vizsgálat mellett. Ha itt rendellenességet tapasztalnak, azonnal a klinikára utalják be a gépkocsi- vezetőt. Szükség esetén gondozást is végeznek. A következő fázis a műszeres vizsgálaté, ahol a cselekvés, felfogás, válaszadás idejét — közismerten a reakcióidőt — mérik. Végül a közlekedési mérnökhöz kerül a gépkocsi- vezető, ahol a KRESZ-isme- reteket bizonyító teszt mellett elbeszélgetnek a baleset körülményeiről, arról, hogyan játszódott le az ominózus eset, mennyire lett volna megelőzhető, mennyire okolható az illető az okozott balesetért. Igyekeznek itt ar15—20 évi örömtelen házasélet után eszméltek föl. A mai fiatal férjek viszont nem elégszenek meg azzal, hogy csak nekik telik örömük a házaséletben, nagyon helyesen azt igénylik, hogy a feleségük is teljes feloldódást találjon.” A MISKOLCI TÓVIDÉK A Magyar Nemzet idei 97. számában háromhasábos cikk jelent meg az idézett alcímmel. „Hogy ... az északi országrész erdős hegyeinek természeti szépségeivel igen erős hívású, azt eddig is tudtuk, de hogy a víz- parti üdülés előfeltételeivel is rendelkezik, az csak az utóbbi évtizedben vált nyilvánvalóvá.” Felveti az írás a Miskolc környéki 700 hektár vízfelü- letnyj tavak gondját is, mert ezeknek a bányatavaknak az „utóhasznosítása nincs biztosítva”. A kívánatos megoldás túlmutat a város lehetőségein. „A Miskolc környéki tórendszerek . .. idegenforgalmi fejlesztése nem helyi probléma, hiszen regionális igények kielégítéséről van szó. A víz menti üdülés a legbensőségcsebb hatású, s ha már a bányászat tavak seregét hívta életre, gondoskodni kell megfelelő utó- hasznosításukról, a közjóléti szempontok messzemenő figyelembevételével.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF tat a továbbiakban dr. Osgyáni Zoltánná. — Gondot okoz. hogy hatósági jogkörünk nincs, így csak véleményt adhatunk az adott vállalatnak, hogy súlyosabb esetekben ne alkalmazzák gépkocsivezetőként az általunk kiszűrt személyt. Előfordult már, hogy epilepsziás gépkocsivezetőt szűrtünk ki; évente átlag 20—30 azok száma, akiknél a mi javaslatunk nemleges. Hogy ezt mennyire veszik figyelembe az adott vállalatnál — erről nincs lehetőségünk meggyőződni. Nem régóta foglalkozunk azokkal is, akiknek gépjárművezetői képzését a Volán Vállalat finanszírozza. Miután itt nem kis ősz- szegről van szó — a vizsga letételéig átlagfizetést kap a dolgozó — megkérdezik tőlünk, érdemes-e vele foglalkozni. Itt is volt már néhány olyan esetünk, hogy eltanácsoltuk a hozzánk küldött jelentkezőt. Végül — de nem utolsósorban — sokat foglalkozunk azokkal a gép- járművezetőkkel, akik huzamosabb ideig betegek voltak i,, * Debrecenben csak Volángépkocsivezetők vizsgálatát végzik. Talán nem ártana több ilyen állomás felállítása, ahol a gépjárművezetők népes táborából kiszűrnék mindazokat, akik alkalmatlanok a gépjármű- vezetésre. Biztos, hogy a baleseti statisztika jelentősen javulna... TÓTH ZOLTÁN A munkabizottság megválasztásával kezdődik ma délután a KISZ Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat bizottságának küldöttgyűlése. A BÁÉV-központ kultúrtermében a megnyitó után Juhász Tibor, a KISZ-bizottság titkára számol be az elmúlt küldöttgyűlés óta végzett munkáról, s az 1977—78-as év akcióprogramjának végrehajtásáról. A beszámolót követő vita után megválasztják a KISZ-bizottság új titkárát, valamint tagjait és a küldötteket. Előadó: az igazgatóhelyettes (kcglovicli) Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban / s|c Az üvegfalon innen — és túl. Meghallgatáson az egyik bemondójelölt. (Herényi felv.) Építőipari KISZ-esek küldöttgyűlése
