Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

* Reviczky Gábor (Aston) és Csapó János (Davies) az előadás egyik jelenetében. (Jármay felv.) Ma játékszíni bemutató A gondnok A próba 6 órakor kezdődött, és fél 7-kor azt hittem, hogy az első jelenet beállításához sok az eltelt harminc perc; a dolog szerintem már rendben volt. Aztán a következő percben „bejött” az a szemvillanás, addig nem látott mozdu­lat, amely igazabb volt a többinél, és magyarázatot adott a további, több órás kemény munkára is. A Játékszín mindig nagyon megdolgoztatja az itteni előadások társulatát. — Harold Pintér A gond­nok című színművének a be­mutatója egy hónappal ez­előtt volt Egerben, a szö­vegtudással, a darab ismere­tével semmi baj — mondta Illés István rendező' —, de annál nehezebb a játék eb­ben a térben. A nagyszínpa­don hiteles színészi eszkö­zökön változtatni kell, más súlyt, jelentőséget kap min­den mozdulat és szó a Já­tékszín intimebb közegében. De szívesen dolgozunk vele, mert a, darab .ide való iga­zán. Itt közel van a közön­ség,, és ebben az emberkö­zelségben fokozott értelmet nyer a közelségre vágyó em­berek drámája; fokozódik az a feszültség, amelyről a da­rab beszél. — Miről szól a gondnok? — Ez Pintértől is min­denki megkérdezte, és kevés színpadi műnek van olyan sokféle művészi és kritikusi értelmezése, mint ennek a világsikerű darabnak. Mert az író válasza a műben van, az én válaszom pedig abban, amit az előadással az élet alaphelyzeteiről, alapvető kapcsolatokról el szeretnék mondani. A gondnoknak ugyanis nincs sztorija, csak alapképlete, amelyet a hely­szín, a nagyváros perifériá­ján levő lakás, illetve a há­rom szereplő képvisel. Mick és Aston testvérek, de mi­után az egyik őrültségre haj­lamos, normális bátyjával éppen úgy nincs kapcsolata, mint ahogy mindkettőjüknek idegen Davies, a gondnok. A három férfi tehát nem több és nem kevesebb, mint há­rom ember. Ha tetszik, , a képlet baloldala, ahol álta­luk az élet olyan alaphely­zetei állnak, mint segítőszán­dék, társkeresés, kapcsolat­teremtési vágy. A képlet má­sik oldalán pedig a három felvonásnyi játékidő van. Pinter szövege, amelyben precíz pontossággal azt nyo­mozza, hogy ezek az átlagos helyzetek mivé lesznek. Van-e értelme a másik em­berrel törődni? — kérdezhet­nénk az íróval, aki újabb kérdéssel válaszol: élhe­tünk-e úgy, hogy a másikkal ne törődjünk? De megjön a válasz kijelentő módban is; bármekkora a valószínűsége, hogy a másik elárul, bármi­lyen nehéz újabb csalódás­nak, tehát veszedelemnek ki­tenni magunkat, nem lehet magányosan élni. Az ember újra kinyújtja a kezét a má­sik felé, és becsületes moz­dulatára reagálást vár. — A miskolcival párhuza­mosan a Pesti Színház is játsz- sza a darabot. Ez mindig azt jelenti, hogy jó előadás le­hetőségét látják egy műben a színházak ... — A gondnok abszurd drá­ma, és az abszurd színrevi- tele, egyáltalán a műfaj ná­lunk szokatlan. Bár láttam, a pesti előadásról nem be­szélhetek, de azt tudom, hogy mi a mondandója mellett éppen a műfaja miatt játsszuk. A színészeknek tö­: rés nélkül kell’ órákon ke­resztül egyfajta jelenlétet képviselniük, és ez nagyon jó, nagyon nehéz stílusgya­korlat. Olyan, amivel nem birkózik meg akárki. Most ieálisan ki lehetett a három szerepet osztani; az öregem­bert Csapó János, a két fia­talt Vitéz László és Revicz­ky Gábor játssza. A játékszíni bemutató má­jus 4-én, csütörtökön este hót órakor lesz. (M—) Cséplő Gyuri Á filmnek — melyet a pécsi filmszemlén mutattak be először — már jelentős iro­dalma van. Cséplő Gyuri ne­ve fogalommá vált; a 21 éves cigányfiú nemcsak egy sa­játos sorsot képvisel, hanem egyben azt az embertípust is mintázza, aki nincs meg­elégedve saját helyzetével, aki — vállalva a kiemelke­déssel járó gondokat és megpróbáltatásokat — job­bítani akar életén. Persze, Cséplő Gyuri ennek ellené­re nem valamiféle idealizált hős (a mesebeli legkisebb fiú, aki bátran száll szembe minden természeti erővel és rossz emberrel), hanem olyan fiatalember, aki nehe­zen indul új útra. aki meg­megtorpan, de végül is meg­érti és megérteti: ki kell lépni a faluvégi putrik ápo- rodott légköréből, ki kell egyenesíteni a gerincet. Dol­gozni kell (ha bármilyen szokatlan és nehéz is a munka), tanulni kell, ha fel­nőtt fejjel már szégyelli is az ember, hogy még nem tud folyamatosan olvasni, vagy helyesen írni. Egyszó­val hátat kell fordítani az anyagi és szellemi sivárság fészkének (bár ez a fészek olykor jóleső érzéssel is ma- raszt), s új társakat keres­ve, emberhez méltó életet kell építeni. Erről szól Schiffer Pál filmje (forgatókönyv: Ke­mény István), mely a Hun­nia Filmstúdió és a Balázs Béla Filmstúdió produkció­jaként látott napvilágot. A fentiek azonban csak éppen sejtetni képesek egy ihletett mű tartalmát, illetve törek­véseit. Cséplő Gyurit (ezt az egészen kivételes képességű fiatalembert) látni kell. Látni, ahogyan okosan fi­gyelő szemével kutatja a világot, ahogyan társul sze­gődik mindenkihez, akiben őszinte emberséget érez, ahogyan mérlegel, gondolko­dik, vívódik; ahogyan él. Mert Cséplő György nem színészi figurateremtés ered­ménye, hanem valóságos személy, aki képes a filmen is élő alakként funkcionálni. De ilyenek a többiek is, akiket Kemény István és Schiffer Pál felfedezett a film számára. Megismerked­hetünk a németfalusi ci­gánytelep lakóival, Német­falu paraszt lakosságával, a Zala megyei Tüdőgondozó Intézet orvosával és munka­társaival, a csillaghegyi tég­lagyár dolgozóival, a rákos- palotai cigányklub tagjaival, s egy fővárosi építőipari vállalat munkásaival. Mindezt azért említjük, hogy világossá váljék; a filmben nincs fikció. Ám a felsorolt szereplőket még lehetne olyan játékhelyzetbe hozni, amitől elveszítenék hitelüket. Kemény István és Schiffer Pál azonban sok­kal jobban ismerik ezt a vi­lágot, mint hogy bármiféle manipulációra lenne szüksé­gük. A tudományos kutató Kemény ismeretei sajátos költői művé válnak Schiffer kezén. Jó partnerük Andor Tamás operatőr, aki egyetlen pillanatot sem mulaszt el az úgynevezett „beszédes moz­dulásokból”. (gyarmati) Kiállítás a Képcsarnoktan A Képcsarnok Vállalat Sző- nyi István-termében nyitja meg Flach Antal, a miskolci Művészeti és Propaganda Iroda igazgatója Plesnivy Károly Munkácsy-díjas fes­tőművész kiállítását. Az ün- nepélyes megnyitóra délután 5 órakor kerül sor. Közremű­ködik Hollókői Lajos, aki oboán Britten: Görög meta­morfózisát játssza. A festőművész munkáival szerepelt már Moszkvában, Prágában, Tokióban, a Ve­lencei Biennálén. Genfben. A kiállítás május 17-ig te­kinthető meg. A győzelem napja A győzelem napja cím­mel holnaptól fotókiállítás lesz a Vasutasok Szakszerve­zete Vörösmarty Művelődési Házában. A kiállítás május 16-ig tekinthető meg. A művelődéspolitikai munkabizotlsá« ülése ö Könyvtár a városban Ülést tartott tegnap a Ha­zafias Népfront Miskolc vá­rosi Bizottsága- mellett mű­ködő művelődéspolitikai munkabizottság. A napiren­den a honismereti mozgalom és a Városi Könyvtár 1977. évi tevékenysége szerepelt. Ez utóbbiról néhány érde­kes adat hangzott el. A könyvtár egymillió forintot fordíthatott könyvvásárlásra. Tavaly fejeződött be az „Ol­vasó munkásért”-pályózat. Űj könyvtárat avathattak 1977. áprilisban, Diósgyőrött. A Petőfi Könyvtár azóta él.., A könyvtárra jellemző, hogy mind az olvasók száma, mind a kölcsönzött könyvek száma nőtt. Az 1976-ban beiratko­zottak számát 7 ezerrel ha­ladta meg a tavalyi. A köl­csönzött könyvek száma öt­venezerrel emelkedett. Május 11-től 17-ig A tévéfesztivál programjából Karácsondi Miklós Ipi- apacs című riportfilmjében az ismert gyermekjáték ele­venedik meg. Azzal a kü­lönbséggel. hogy a film al­kotói és „játszótársaik”, a riportalanyok, nem egymást szórakoztatják. Másféle „já­tékszabályokat” idéznek fel, míg kis vállalatoknál és nagyüzemeknél az elveszett munkaórák, a fegyelmezet­lenségek okainak nyomába erednek. Angolában a történelemben először vádlottak padjára kerültek azok a fehér zsol­dosok, akik egy afrikai nép felszabadító harca ellen kö­vették el bűneiket. Sugár András Zsoldosper Angolá­ban című tudósítása közelről mutatja be a vádlottakat. Nyilatkozik több ismert köz­életi személyiség és megszó­laltatják az angolai nép egy­szerű fiait is. MTV Riportmontázsokból áll ösz- sze egésszé Déri János Ál­maink című filmje. Hosszabb, rövidebb beszélgetéseket örö­kítettek meg, amelyekből ki­derül, hogy mi foglalkoztat­ja a különböző helyzetű, munkájú és életkorú fiata­lokat, mik a terveik, hogyan látják a jövőjüket Népdal csendül a Galga menti asszonyok és lányok ajkán; évtizedek óta együtt énekelnek. Róluk készült Ná- dasy László Asszonykórus című dokumentumfilmje, amely a többi között el­mondja: a dal mellett mi­ről szól, miről beszél az asz- szonyok kórusa. Kurimszki Sándor, a régi kommunista beszél illegális munkájáról Katona Júlia portréfilmjében. Míg ismer­kedünk a Nógrádi-partizán- csQport harcaival, tanúi le­hetünk régi találkozásoknak, eljutunk az egykori helyszí­nekre, az is kiderül, hogy nem véletlenül kapta a film a Párthűség, tiszta kéz cí­met műsor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer mar — I2.00: MeiumakOKtéi. — Közben 13.15: Egyeaüi, de miért! — li.00: Mindernd könyvtara. — 14.00: Mezon, ialvak enene. — 14.40: A Magyar nadio es Te­levízió gyernicKkorusa enekel. — 10.00: i-iirek. — lő.10: writ­ten: Változaton és fuga egy Purccll-ie,nara. — lo.za: Ezer- egy délután. • — lO.uO: Utnóz- bcii. — lo.io: Mario Lanza éne­kei. — 10.22: Magyar szerzők müveidül. — 172)o: H11 ez. — IV.ui: Kormikroion. — 17.32: James King és Haina Kabai- vanszka énekek — 1<US: Kriti­kusok íóruma. — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Ajt Ifjúsági Kauioszinpad bemutatója, Fran- cois. — 20.14: Notaest. — 20a8: Hasznos es haszontalan mulat­ságok. — 21.24: A aalénekies mesterei. — 22.00: Hírek. — 22.15: sporthírek. — 22.20: A Magyar Hadid es Televízió gyer- me«.nara Scnütz-muvenet e, lé­kre — 22.40: Metronóm. —23.0o: századunk zenéjéoül. — 24.00: Hírek. — *.10: Dzsesszfelvéteten- boi. Petőfi rádió: 12.00: Indulók, táncok luvuszenckarra. —12.30: Hírek. — 12.33: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 12.55: Rigó Mag­os és Hamory Imre enekel. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30; Zenés képeskönyv. — 14.00: Válogatott perceink. — 17.00: Belépés nemcsak tornaci­pőben! — 18.OO: Mínaenki isko­lája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. — 19.51: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Sláger­lista. — 20.30: Hírek. — 20.33: A 04, 05, 07 jelenti. — 21.03: Húga Ilona népdalokat énekel. Pártos Ilona harfázik. — 21.22: A Rádió Dalszínháza. — Köz­ben 22.30: Hírek. — 22.33: Vi­lágtörténelem dióhéjban. —23.44: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Női dolgok, női gon­dok ... (Gólyaüzem a Tiszai Ve­gyikombinátban. Leninvarosban uj üzemrészben foglalkoztatják a kismamákat. Riporter: j akab Mária. — Sanzonok Franciaor­szágból. — Vállalkozás, kocká­zatviselés. — Onodvárl Milciós jegyzete. — 18.00—18.30: Eszak- magyarországi Krónika. — Eger városi Tanács V. B. ülése. — Kiál­lítás nyílt a Képcsarnokban). — A Waldo del Los Rlos zenekar játszik. — Lap- és műsorelőze- tes ... Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: National Gallery. — 18.55: Jégkorong VB. —19.10: Artisták a porondon. — 19.30: Esti mese. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Kis- filmek a nagyvüágból. — 21.25: Csak ülök és mesélek... — 22.30: Tv-hiradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.20: Vi­lágnézet. Technika és társada­lom. — 18.55: Francia nyelvtan- folyam. — 19.10: Orosz nyelv- tanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00; Világszínpad. — 20.50: Tv-hiradó 2. — 21.10: Jégkorong VB. Szlovák televízió: 15.10: Isko­lásoknak. — 16.45: Egy élspor­toló portréja. — 17.05: Képek az úttörők életéből. — 17.20: If­júsági magazin. — 18.00: A Ja- zierka stúdió műsora. — 19.00: Hiradó. — 19.30: A forró úton. — 20.25: Csehszlovákia—Kanada jégkorongmérkőzés. — 22.50: Hiradó és sportérdekességek. Miskole Nemzeti Színház (7): Segítség. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): papp László festményei. — Vasas Galéria (14—19): Munka- ábrázolás a képzőművészetben. — József Attila Klubkönyvtar (12—20): Szabados Árpád grafi­kái. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar -festésze­te. — Kondor Béla-emlékkiálií- ‘ tás. — Herman Ottó Múzeum (10—13); Ember és munka. — Ősök és istenek. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diós­győri vár története. — Déryné­hez (9—17): Déryné Széppataky Róza- és Lévay Józseí-emlék- szobák. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Cséplő Gyuri Szí. magyar film Kezdés: 14, hn6 órakor Obeliszk Mb. szí. szovjet film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Fayard bíró, akit seriffnek hívtak Mo. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB Majakovszkij nevet Szí. szovjet film Kezdés: í5, 17 órakor FÁKLYA Barna férfi estidőben Szí. lengyel film ' Kezdés: 15. f7 órakor PETŐFI Ez a mi otthonunk Mb. szí. szovjet film Kezdés: 15, f7 órakor SZIKRA A rézhegyek királynője Mb. szí. szovjet film Kezdés: 5 órakor Holttest a Temzéből Szí. NSZK film Felemelt helyár! Kezdés: 7 órakor TÁNCSICS Kihajolni veszélyes Szí. magyar film Kezdés: fa, 17 órakor TAPOLCA-KERT A vasárnap messze van Szí. ausztrállal film Kezdés: f8 órakor PERECES Cséplő Gyuri Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Nyomozás Ostravában Csehszlovák film Kezdés: 6 órakor PÉNTEK ' Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 3.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Madarat — fészkéről. — 8.37: Zenekari mu­zsika. — 9.34: Gyi paci, pari­pa. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.35: Fekete kő. Áprily Lajos versei. — 10.40: Zurab Andzsaparidze énekel. — ll.OO: Gondolat. A Rádió irodalmi lap­ja. — 11.45: szatirikus dalok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Negyedóra, háromnegyed ütemben. — 8.20: Világtörténe­lem dióhéjban. — 8.30: Hírek. — 8.33: Németh Marika és IIos- falvy Róbert énekel. — 8.56: Üzlet — Mozarttal. — 9.11: Nép­zenei hangos újság. — 9.53: Lot­tósorsolás. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.50: Időrablók. Televízió, 1. műsor: 8.00: Té­vétorna. — 8.05: Iskoláiévá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents