Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

Jó időben, rossz időben... A% életmód kérdései és kérdőjelei Kohász munkás■ rr •• I orok Lőgyakorlat volt. Futottak, hasaltak, céloztak és — tűz. Egyszer, kétszer, sorozatban. Gránátot dobtak, s utána újból támadásba lendültek. Víz volt és sár. Nem számí­tott. mentek előre. Gyakor­latoztak. Az Új magyar lexikon ezt írja róluk: a munkásőrség a népi demokratikus hatalom védelmére alakult önkéntes fegyveres tömörülés. Tagjai azok a munkások, parasztok és értelmiségiek, akik vál­lalják a szocializmus fegy­veres védelmét. Túlnyomó töbLsépük üzemi munkás. Kötelességeikre munkaidő utáni kiképzéseken készülnek fel. A 'exikon minden lénye­geset elmond róluk. Ami ezek után következik, azt ők mondják saját magukról. Munkásőrök. + A gránát csak gyakorló, de az elszántság valódi.. 1 Vasárnap gyakorlatoztak, előtte való hét végén dolgoz­tak, s ha visszapergetjük az idő kerekét, akkor is alig találunk szabad szombatot, vasárnapot. Mégis mennek. Miért, miért vállalták az ön­kéntes szolgálatot, hogyan lesz alaki munkásőr? Erről vallanak ők hatan az LKM ac»'öntödéjéből: Somogyi Jó­zsef csoportvezető, párttitkár. Bodgál Gyula, Boldizsár Ist­ván, Kovács László, Tasi Zoltán öntőformázók és Ti­szai Ferenc művezető. Ti­szai Ferenc századparancs­nok. Tasi Zoltán szakaszpa- rancsr.ok. Kovács László szakcsoportvezető, Somogyi József a század politikai munkatársa. Boldizsár Ist­ván rajparancsnok., Minő .gyikük egyformán szó' hivatásukról. Így mond­ják: hivatás. A szakma az, amiben dolgoznak; a hivatás, •hol szolgálnak. Kovács László mondja: — Ha nem lennénk ott a tár­sak között, ha nem lennénk ott a gyakorlatokon, a ki­képzéseken. ha nem lennénk munká..órök, akkor hiányoz­na. Somogyi József felesége kórházban van. Vasárnap mégis a iőgyakorlatra ment: — Vívódtam — gondolko­dik hangosan. — Aztán győ­zött hennem az akarat. A többiek között mindig felol­dódik az ember. Együtt dol­gozunk. együtt beszéljük meg a problémákat, ez a kollek­tíva csak így egyszerűen: nevel. Aki nem meggyőző­désből csinálja, az ne is le­gyen munkásőr. Vitatkoznak, beszélgetnek, egyetértenek. Arcuk, kezük olajos, a munkapad mellől jöttek. — Van hátránya is annak, hogy munkásőrök vagyunk — mondják. — Nem nálunk, itt már sikerült „leküzdeni” e hátrányt, hanem más üzemrészben egyik-másik gazdasági vezető nem szíve­sen veszi, ha a munkások kiképzésre mennek, hisz ak­kor szerintük oda a terv, Meg kellene érteniük, hogy miért vagyunk ... Tisza' Ferenc is méltatlan­kodik: — A Iőgyakorlatra meg­hívtuk a gazdasági vezetőket is. Azt hiszi, eljöttek ... ? Mit mondjak ... rosszul­esett. Mikor bemutatkoztak, volt olyan, aki a neve után azt mondta, hogy gyakorló mun­kásőr. Hogy miért gyakorló az, aki már több mint tíz esztendeje itt szolgál, arra azzal válaszolnak, hogy egész életükben tanulnak. A fűben víztócsák éktelen­kedtek : — Addig nehéz le­feküdni, míg először fek­szünk le — vallotta a pa­rancsnok a lőgyakorlat előtt, ö feküdt le elsőnek a vízbe, s ő sütötte el elsőnek a fegy­verét. A többiek követték a példát. Könnyebb volt... Tudják, hogy miért teszik: elvi meggyőződésből. Tudják, hogy a gyárban is nagyobb felelősség hárul rájuk, tud­ják, hogy ők a húzóerő. S úgy, ez alapján élnek ... I. S. ★ Lögyakorlaton a harsányi lőtéren ... • (Sólymos László felvételei) Kereskedelem Példaul: vasalágépct Nekik? Nélkülük? Telt ház hallgatta a szín­házban Haydn Nelson misé­jét, Amikor ugyanezt a kon­certet megismételték a szo­cialista brigádoknak, kon­gott a nézőtér. Pedig minden jegy elkelt. Ez a tény az élére kíván­kozik a mondandómnak. A szocialista brigádvezetők fó­rumán Udvardi Lakos End­re, a Nyíregyházi Tanárkép­ző tanszékvezető tanára a szocialista életmódról és a művelődésről tartott előadást. Ma már megdőlt az állítás: amit Jancsi nem tanult meg, aít János sem pótolhatja. A felnőtt ember egész életén át képes a tanulásra. Aki a képességeit nem műveli, ugyanúgy elsorvasztja azo­kat. mint az a sportoló az izmait, aki éveket kihagy. Kiművelt emberfők A tudományos-technikai forradalom korát éljük. A technika már mindenre ké­pes. Az importgépekhez vi­szont nem importálhatunk kezelőszemélyzetet. Miért nem tudjuk hát produkálni azt az eredményt ugyanazon a gépen, mint a külföldiek? Mert embereink' nem érte­nek a gépek nyelvén. Közgazdászok bebizonyítot­ták: ma már nemcsak a ter­melési adottság, nemcsak a természeti kincsek gazdagsá­ga határozza meg egy ország életszínvonalát, hanem a munkaerő fejlettsége, a ki­művelt emberfők sokasága. Eljutottunk odáig, hogy gaz­daságpolitikánk megtervezői tudják: nemcsak a gépekbe, de az emberekbe is kell „beruházni”. Mégpedig szel­lemi javakat. Tudják: hiába a csodálatos munkahely, ha a munkaidő után maszekol a munkás és fáradtan érke­zik. ha alacsony szinten él. Ezért izgalmas hát, hogy az üzemek vezetői törődnek-e azzal, mit csinál a dolgozó mv,maidon kívül. És itt van­nak — azaz lennének — a ma tartalékai. Nemcsak ei>y autó a lét Jó célkitűzések, progra­mok üres jelszavakká degra­dálódnak. Nevezzük nevén a gyereket! Például itt van a „Kell a jó könyv” pályázat. A legjobb megfejtők között egy Zsigulit sorsolnak ki. Ha ezt tovább fokozzuk, mond­juk, ha legközelebb egy he­likopter lesz a tét, többen fognak-e olvasni? Jó-e az, ha az olvasás nem belső kényszerből fakad? — Kinek jó az, ha meg­hallgatok. végigszenvedek egy koncertet, ha nekem nem jó? Miért jó ez az állam­nak? — mondja a munkás. És hovatovább, ezt az erőltetett menetet ösztönöz­zük. Mert a brigádnaplóban minden színházjegy pontot ér. A népművelők színe-java már tudja: rossz ez az irány. És ismét egy példa: egy munkásszálló gondnoknője bezárta az ajtót, amikor is­meretterjesztő előadást tar­tottak. Se ki, se be. Egy egyetemi tanár előadó, min­den papír nélkül, elkezdte először kérdezgetni a lá­nyoktól, hogyan élnek, mit csinálnak szabad idejükben. Ez a kis puhatolódzás elég volt a kontaktushoz, és ah­hoz, hogy megtudja: ezek a lányok nem is olyanok, akik kilométerekre elrugaszkodtak a kultúrától. Aztán megbe­szélték, legközelebb is eljön hozzájuk. Mire a gondnok­nő: — Hová gondol, itt éves terv szerint dolgozunk ... És itt van a kutya elásva. A „szakértők” a munkások helyett és nélkülük próbál­ták kitalálni, hogy ók mi­ként is művelődjenek. Indiántánc a könyv körül A bajok gyökerét talán az ötvenes éveknél kell keres­ni. Amikor számokban kezd­ték mérni a kultúrát. De van valami hiányosság az iskolai oktató-nevelő munkában is. Ha valaki vizsga után in­diántáncot jár a könyve kö­rül, hogy soha többé néni veszi a kezébe, ott valami hibádzik. Enni kell, de fontos-e, hogy íehérabroszos legyen az asz­tal? Lehet élni koncert és színház nélkül. De az ember­nek nem elég, ha megte­remti a mindennapi betevő­jét. Attól lettünk emberek, hogy jól élünk, egyre job­ban élünk és szépen i$ élünk. Attól, hogy tiszta az üzem, a gyár ablaka, az ott­hon, ami attól otthon, hogy milyen gazdaggá tettük. Ez a mindennapok esztétikája, a hétköznapok kultúrája. Hogyan lehet ezt művel­ni? Csakis folyamatos „lelki” karbantartással, ami a ké­pességeinket, az igényeinket nem sorvasztja el. ★ Ismerek egy szocialista brigádot. A Diósgyőri Gép­gyárban dolgozik. Hiszem és tudom, nem azért művelőd­nek, hogy egy strigulát kap­janak a naplóba. A Hoff­mann brigád már ott tart, belső igényükké vált, hogy lássák a Petró-gyűjteményt, hogy a reggeli szünetekben, és munkaidőn kívül köny­vekről, politikáról, munka­helyi demokráciáról, techno­lógiáról vitatkozzanak, ök, a magyar gépek, a magyar munkások diplomatái. Ök az én munkásideáljaim ... OLÁH ERZSI Gy ümölcslermcszí és A szekcióülések után Az elmúlt évben négy ter­melőszövetkezet és négy ál­lami gazdaság részvételével, a Bodrogközi Állami Gazda­ság gesztorsága mellett hoz­ták létre a Borsod megyei gyümölcstermesztési rend­szert. A rendszertagok egyet­értésével a termelési és érté­kesítési tevékenységet az idén már ipari gyümölcsök feldolgozásával is kibővítik. Mir tégy 60 millió forintos beruházással ezervagonos fel­dolgozót építenek Sárospata­kon, amely a tervek szerint 1970 végére készül el. 1 Befejeződött a II. metallurgiai konferencia A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudo­mányok Osztálya metallur­giai bizottsága rendezésében Miskolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen három na­pon át tanácskoztak a szak­emberek a II. metallurgiai konferencián, a hazánk vas­es fémipara előtt álló fel­adatokról. A tanácskozás tegnap a szekcióüléseken el­hangzott zárszavakkal befe­jeződött. védelemről, valamint a tim­földipar műszaki fejlesztésé­nek. nyersanyag-gazdálkodá­sának kérdéseiről esett szó. A szekcióülések befejezté­vel a vaskohászati szekció­ban dr. Farkas Ottó, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa, egyetemi tanár, a me­tallurgiai bizottság titkára, míg a fémkohászati szek­cióban dr. Horváth Zoltán, a műszaki tudományok dok­tora, tanszékvezető egyetemi és vendéglátás A Miskolc Járási Hivatal elnöke ma délelőtt 9 órára értekezletre hívta össze a nagyközségi, községi taná­csok elnökeit, vb-titkárait, valamint a hivatal osztály- vezetőit. A jelenlevők tájé­koztatást hallgattak meg a Polgári Törvénykönyv módo­sításával kapcsolatos felada­taikról, majd a járás keres­kedelmi és vendéglátóipari helyzetét tekintik át, s meg­határozzák teendőiket a háló­zatfejlesztés és korszerűsítés érdekében. Megtárgyalják a fogyasztói érdekvédelmi el­lenőrzések tapasztalatait, a nagyközségi, községi tanácsok ilyen irányú feladatait, vé­gül a járás tűzvédelmi hely­zetét értékelik. Tízéves város tízéves gyára Sárospatak egyáltalán nem nevezhető „gyár városnak", nem is ilyen szerepet szán­tak neki a településhálózat­fejlesztési tervben. Legna­gyobb ipari üzeme a Csepel Müvek helyi gyáregysége, amely jelenleg 620 munkást foglalkoztat. Ezen a nyáron magával a várossal együtt egy kis ju­bileumhoz érkezett a „pata­ki” Csepel is. Most van ugyanis a tizedik éve. hogy Sárospatak 1968. augusztus 20-án az Elnöki Tanács dön­tésével visszanyerte a múlt század végén elveszített vá­rosi rangját. S ugyancsak tíz éve, hogy a Csepel Jármú- és Konfekcióipari Gépgyár gyáregységet telepített le a városban, amely kerékpár­szerelvényeken és más al­katrészeken kívül készter­mékeket: szabászgépeket, ruhagyári vasalókat is előál­lít. Ezeket főképp a Szovjet­unióba exportálják. Három évvel ezelőtt új üzemcsarnokkal bővült a gyáregység. Ez tette lehetővé, hogy a néhány évvel ezelőtti 80 millió forinttal szemben tavaly már 218 millió forint értékű termékeket állítottak elő, 13%-krl többet a meg­előző évinél. Az idei tervben pedig 252 millió forint ter­melési érték szerepel. Ez az összeg az elkövetkező évek­ben tovább fog nőni, mert megkezdték egy újabb szere­lőcsarnok építését, s néhány új, modern gépsort is üzem­be helyeznek. Az új üzemrész elkészülté­vel és az új gépsorok beszer­zésével késztermékként a kon­fekcióipari gépcsalád egy újabb tagjának, a vasalógép­nek a gyártására nyílik lehe­tőség. Az üzem bővítése to­vábbi 100 munkás foglalkoz­tatását teszi majd lehetővé. 1 A keddi plenáris ülést követően a mintegy kétszáz hazai szakember két szek­cióban folytatta munkáját. A vas- és fémkohászati szek­cióban összesen 25 előadás hangzott el, s szakmai fil­meket is megtekinthettek a résztvevők. A tanácskozás fő célja az volt, hogy meg­vitassák: az V. ötéves terv során megvalósuló, mintegy 20 milliárd forint értékű be­ruházásokat hogyan hasz­nálhatják fel a leggazdasá­gosabban, továbbá hogyan lehetne meggyorsítani a ku­tatási eredmények gyakorla­ti alkalmazását. Az előadá­sokban a legkorszerűbb acél­gyártási eljárásokról, az üst­metallurgiának a kohászat­ban betöltött jelentős szere­jelentőségéről, a környezet­tanár mondott zárszót. Mind­ketten kiemelték: e három­napos tanácskozás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az * elméleti kutatások legújabb eredményeit megismerjék a gyakorlati szakemberek, az egyetemi oktatók, s ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kutatásokat mielőbb a gya­korlatban is alkalmazhassák a hazai vas- és fémkohásza­ti szakemberek. A II. metallurgiai konfe­rencia résztvevői tegnap es­te részt vettek a Miskolc: Szimfonikus Zenekarnak gvúr, vendégművészek felléptével az egyetemen rendezett kon­certjén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents