Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

Csak raktáron ne álljon műkincs Kiállítás kölcsönbe ★ Féléves .,vándorlás” után nyílt meg a tavasz elején az újabb relikviákkal gazdagodott Kondor-emlékszoba. (Sólymos felv.) Nem az első eset, hogy a Herman Ottó Múzeum Képtá­rának anyagával máshol, más közművelődési intézményben találkozhatunk, de ezekben a hetekben mintha a megszo­kottnál is nagyobb része len­ne házon kívül a gyűjtemé­nyeknek. Kétségkívül van mi­ből kölcsönözni, és ahofty Dob- rik István művészettörténész beszélgetésünk során elmond­ta, az utóbbi időben is gya­rapodott. a • táblaképekből, grafikákból, szobrokból álló megyei képzőművészeti gyűjte­ményegyüttes. — A jó egy évvel ezelőtt köztulajdonba került Petró- gyűjteményt csak a rend kedvéért említem; a múlt év őszén rendezett kiállításunk jóvoltából erről mindenki tud. Az már kevésbé közismert, hogy a miénk Ficzere László hagyatéka, hozzánk tartozik a parasznyai kisgaléria Ger­gely Mihály áltgl adományo­zott anyaga, és egyre gazda­godik a Kondor-emlékszoba is. Amikor a tavasz elején újra megnyitottuk, a Magyar Nemzeti Galériától további relikviákat, saját készítésű hangszereket kaptunk. Az el­múlt hetekben pedig ismét felbecsülhetetlen érték került az eddigiek mellé. A Zala­egerszegen élő Kékesi Antal- né, Kerekes Erzsébet, a fes­tő örököse a képtárnak aján­dékozta a nemrég lebontott Mokri Mészáros-kiállítás csaknem teljes anyagát. — A Kossuth utcai ház pc- dig nem túl nagy; kevés ki­állítási lehetőség kínálkozik. — Évekkel ezelőtt kiala­kult és bevált rendszer sze­rint dolgozunk; az emeleti állandó kiállítás és a föld­szinti időszaki bemutatóink rendjén csak alkalmanként változtatunk. Az például, hogy a Kondor-emlékszoba a múlt év végén a Petró-gyűj- temény miatt vándorolt, ilyen rendhagyó állapot volt. de a haszna ennek is meg­mutatkozott. Kazincbarcika és Leninváros közönsége szí­vesen vette ezt a „kényszer- helyzetet”. mi pedig örültünk a lehetőségnek, mert a mint­egy kétszáz lapból álló gra­fikai anyagból sokkal többet meg tudtunk mutatni, mint Miskolcon. — Jelenleg is máshol látható a képtár anyagának jó ré­sze . . . — A 250 év magyar fes­tészete című kiálljtás az egyik ilyen bemutató, amely nem­rég nyílt Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola Népköztársaság úti kiállító­termében. Olyan ritka kép­anyaga van, amelyet az or­szágos sajtó és szakvélemény is elismert; az ilyen „kira­katot’’ mindig szívesen vál­lalja egy vidéki kéotár. A másik összeállítást Miskolcon láthatja a közönség a Vasas Galériában, amelynek szak­mai patronálása a mi felada­tunk. és minden évben ren­dezünk itt egy kiállítást. Re­mélhetőleg olyan színvona­lút., mint a mostani, amely A munka ábrázolása a kép­zőművészetben címszó alatt nagyon érdekes áttekintést ad a mi gyűjteményünkről és a téma ábrázolásának mód­jairól is. Mindennek azért örülök, mert a kiállítás a ké­sőbbiekben „vándorútra” in­dul (a következő, esztendők­ben is ez lesz a rend), és a megye városaiban, települé­sein sem mindegy, milyen kéozőművészeti anyag bemu­tatójára szól a meghívó. — Vagyis a házon Kívüli be­mutatók is a közműre'fidést szolgállak. Az a lónveg, hogv ne álljanak raktáron a mű­kincsek. — Minden intézménynek ez a feladata, és szakmai szempontból is fontos a tu­datos tervezés. Az ember azt adja ki szívesen a kezéből, amit gonddal állított össze. Ha idejében törődhetünk a máshol rendezett kiállítása­inkkal, számunkra is még* nyugtató színvonalat tudunk produkálni. Mert annak nem sok értelme van, hogy vala­melyik művelődési intézmény programjában mutatkozó üresjáratokat tőlünk kért al­kalmi kiállításokkal helyet­tesítsék. — A Mokri Mészáros-kének után Zichy-grafikákat látha­tunk a Képtárban ... — Az elmondottakat iga­zolja mind a két kiállítás, ugyanis a Mokri Mészáros’ festmények egy részét Kecs­keméten mutatják be, a Zichy-grafikákat pedig mi kaptuk kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától. Az Igor ének, az Arany-balladák, Az ember tragédiája híres il­lusztrációit a nemrég bezárt budapesti tárlat anyagából válogatták.. M— Kolozsvári Grandpierre Emil Pomogáts Béla kritikus, iro­dalomtörténész beszélgetett az íróval, akit valóban aligha kell bemutatni az olvasóközönség­nek. Nagyon igaz, hogy az írót valójában csak olvasva le­het megismerni, mégsem ha­szontalanok ezek a találkozók. c Kolozsvári Grandpierre Emil — mint láttuk, hallot­tuk — szellemesen és érez­hetően élvezettel beszélget, érvel, fejti ki gondolatait. A beszéd, a nyelv — egyben • egyik legtöbbször emlegetett „vesszőparipája” is. Talán so­kakat meghökkentett, sőt megbotránkoztatott az a ki­jelentése. hogy a fiatalok szó­kincse bizony sokszor kíno­san szűkös, nem is szólva annak kócosságáról, a fogal­mazás primitívségeiről... (Aki nem hiszi, lapozzon be­le a napokban írott érettségi dolgozatokba!) Kolozsvári érvelése logikus: aki ném tud beszélni, az nem tud gondolkodni (a szókincs mindig fogalomkincs is!), s nem tud szervezni sem! A gondolkodás restségéből kö­vetkezik a cselekvéstől való iszony, amit nem egy regé­nyében és figurájában ábrá­zolt is (pl.: Csibráky szerel­mei). A félelem csak kudar­cot szülhet, a kudarcok passzivitásra csábítanak („úgysem érdemes, úgysem sikerül” stb.); a sérült sze­mélyiség menteni akarja ön­érzetmaradékait, az öncsalás­hoz és az alibi cselekvések­V hez menekül. Nincs még egy ország, ahol ennyi tehetség pocsékolta, sőt pusztította ön­magát. .. S tette ezt a „mind­járt vitéz, mihelyt magyar” gőgjével, felsőbbrendűségi tu­datával. Kínos-keserves igazságokat mond el rólunk a „hugenotta" K. Grandpierre Emil... Nem kevésbé „megbotránkoztató” témája regényeinek a szexua­litás. Egyesek „csámcsognak”, ,míg mások „felháborodnak” a meglehetős gyakorisággal és természetességgel ábrázolt szerelmi jeleneteken — kons­tatálta derűsen az író. Hoz­zátéve, hogy mindkét maga­tartás, szemlélet téves, mert a lényeget nem érti meg. Azt, hogy a szerelemben, mint ahogyan a beszédben is, a teljes személyiség mutatko­zik meg, vagy mond csődöt. S ebben is az írónak van igaza; a dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni az­zal, hogy nem beszélünk ró­luk. A beszéd, a gondolko­dás, a cselekvés (beleértve a szerelmet is), olyan emberi tevékenységek, amelyek nél­kül nem képzelhető el egész­séges és kiteljesedett szemé­lyiség. Tolsztoj írja, hogy vannak írók, akikkel találkozni érde­kes, míg másokat csak olvas­ni érdemes. Nos, Kolozsvári G. Emil, az ember, a jelfen­ség éppen olyan, mint a könyvei: szellemes, nyílt, olykor meghökkentő, de soha­sem unalmas. Ezt tartja a legnagyobb bűnnek, amit író elkövethet az olvasóival szemben, ö — méltán! — arra büszke, hogy „koszosra” olvassák a könyveit. Végezetül még egy fontó* gondolatot kell kiemelnünk a beszélgetésből. Ez pedig a megismerés és a humor sze­repe. Meg kell ismernünk a valóságot, a környezetünket, hogy helyesen cselekedjünk. Ennek egyik módja a tájéko­zódás, a valóságos, a térbeli helyváltoztatás, de még in­kább a szellemi. Aki mást is látott (átélt), az össze tud ha­sonlítani, mérni, fel tudja is­merni a környezetét, a való­ságot. Mire való 'a humor? A valóság derűs elviseléséhez, a harmóniához. Miből fakad az igazi humor? A szellemi fölényből, a birtokba vett valóság kritikus-önkritikus ösmeretéből. A recept: Ko­lozsvári Grandpierre Emil regényeiben találtatík... (horpiesi) műsor lul tette A Jászság területén két év­tizeddel ezelőtt kezdődött meg egy, a tanulóifjúság csaknem minden rétegére ki­terjedő iskolaegészségügyi kutatás. A célja annak tisz­tázása, hogyan alakul ugyanannak a tanulónak a megterhelése áz elsőtől a ne­gyedik osztályig. A vizsgálat sok érdekes, sőt meglepő adata, eredménye közül kü­lönösen figyelemre méltó az, hogy a téli szünetet követően már februárban teljesítmény- diszpozíció-romlás észlelhe­tő a diákoknál a tanítási nap végén. Ebből nyilván­való, hogy célszerűbb lenne a tanítási szüneteket ará­nyosabban, megfelelő idő­tartammal elosztani, s ugyanakkor oda kellene hat­ni, hogy a tanulók többet pihenjenek, s több időt tölt­senek a szabadban. SZERDA Kossuth rádió: 12.90: Déli Kró­nika. — 12.20: KI nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Fodor András: A bábu vére. — 13.S0: Schultz Katalin és Martin János népdalokat éne­kel, Jeney Zoltán fuvolázík. — 14.00: Visszapillantó. — 14.30: Brahms: Kettősverseny. —13.00: Hírek. — 13.10: Iskolarádió. — 13.30: A Monszun együttes mű­sorából. — 16.00: Útközben. — 16.10: Hangról hangra. — 16.23: Magyar szerzők művei. — 17.00: Hírek. — 17.07: Holnap közve­títjük... — 17.40: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. — 18.SO: Esti Magazin. — 19.13: Simándy József operettdalokat énekel. — 19.40: Közvetítés az Anglia—Ma­gyarország válogatott labdarú­gó-mérkőzésről. — Közben 20.30: Kis magyar néprajz. — 20.35: Közmondások. — 21.35: Palló Imre nótafelvételeiböl. — 22.00: Hlrék. — 22.15: sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Bartók: A fából fara­gott királyfi — táncjáték. — 23.24: Régi hires énekesek mű­sorából. — 24.00: Hírek. — 0.18: Gregorián-művek. Tv-híradó 2. — 21.35: Elbeszélés, égy egyszerű dologról. Szlovák televízió: 16.10: A hét könyvei. — 16.15: A kerékpáros Békeverseny 12. szakasza. — 18.00: Népszerű melódiák. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Hír­adó. — 10.30: Távházassás. — 21.23: A rendőrség hírei. — 21.31: Híradó. — 22.00: A Szlovák Ka­marazenekar műsora. Miskolci Nemietl Színház (2)1 Az öreg hölgy látogatása. Kiállítások: Mini Gáléira (l* —18): Papp László festményei. — Miskolci Galéria (10—Í8): Rajzok. — Szőnyi Terem (9.38— 18): Országos grafikai hét '7*. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiáilítás. — Zichy Mihály illusztrációi. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Ősök és istenek. — Herman Ottó-emlék- ház (10—18): Hennán Ottó élete és munkássága. — Diósgyőri vár (9—17): A diósgyőri vér törté­nete. — Déryné-ház to—17): Dé­ryné Széppataky Róza- és Lé- vay József-emlékszobák. ) Tegnap, a Rónaiban Lukács Sándor hősei és antihősei Borsodról is szó lesz A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban tartja ülé­sét holnap délelőtt 10 órá­tól a Zeneművészek Szövet­ségének Országos Elnöksége. Országos dolgaink mellett egyebek között Borsod megye zenei életének fejlődésével is foglalkoznak a testület tagjai Magnós­klub­A fiatalok körében igen népszerűek Canned Heat és J. Mayell lemezei. Sajnos, igen kevesen juthattak hozzá e ritkaságokhoz. Mindazok­nak, akik szeretnék legalább ro*’ snószalagra felvenni slá­gereiket, ajánlhatjuk, a Mol- Béla Ifjúsági és Üttörő- ház Magnósklubjának ma délután 5 órakor kezdődő foglalkozását, thol a ked-r,\ szádokat rögzítheti magnó- acala&ra minden érdeklődő. Hősök és antihősök hosszú sorát játszotta és játssza nap­jainkban is Lukács Sándor, a Vígszínház művésze a szín­padon, a televízió képernyő­jén, a filmvásznon. S játszik olyan szerepeket is, amelyek­nek „lakjairól nehéz pontosan eldönteni, hősök-e, vagy anti­hősök, avagy mikor követ­kező be náluk a váltás, mi­kor válnak antihősből sajátos értelmezésű hőssé. Mint pél­dául Lukács egyik nagyhírű szerepe, a Bot és gitár Da- vidje. A vietnami háborúban szemét vesztő, de ugyanakkor tisztábban látó és múltjával szembefordulni, az otthoni kispolgári hősköJés ellen lá­zadni tudó amerikai katona na°v monológja alatt a mis­kolci Rónai Sándor Művelő­dési Központ színpadán ott éreztük a dzsungelfalvakra hullott légibombák süvítését és robbanását, szinte láttuk az egymásba bújva kucorgó kis vietnami embereket. Meg azt az amerikai katonát is, aki már csak undorodni tud, s a cső őrtől sírni szeretne. Ez a monológ volt Lukács miskolci műsorának egyik ki­emelkedik pontja. Tegnap este a'Rónaiban — majd utána az egyetemen is — két miskolci származású művészre figyeltünk. A Hősök és antihősök című összeállí­tás ugyan Lukács Sándor előadóestje volt, de nemcsak szerkesztőként, hanem igen nagy részt vállaló közremű­ködőként találkozhattunk Mikes Lillával is. Számunk­ra igen érdekes, hogy mind­kettő miskolci születésű, itt végezték középiskoláikat. Mikes Lilla már régóta a ha­zai előadóművésziét legelső élvonalába tartozik, akinek szervezői törekvéseit is tisz­telnünk kell előadóművészete mellett. A budai Korona Pó­dium műsorai is nevéhez fű­ződnek, s a most Miskolcon is látott’ és élvezett Lukács­est is erről a pódiumról való. Igen jó a műsor szerkesz­tése. Mikes Lilla és Lukács Sándor célratörően szerkesz­tett „spontán” beszélgetései számba veszik a játszott hő­söket és antihősöket, fel-fel- villantanak rffiT.iy jellemző adalékot az ecíüigi pályából, de elsősorban a müvek be­szélnek. Azoknak sorát pedig — mintegy prológként — Petőfi Dalaimja vezeti be, irányt mutatva a hali!gáté­nak, mi miért került a műsorba, s Váci Mihály Ezt, itt most című köl­teménye zárja, az össze­állításban megtestesült ön­vallomás összegezéseként. S közben látjuk és halljuk a már említett David-monoló- got, megrázó emlékezést Nagy Lászlóról, s természetesen egy hatalmas versét — A forró szél imádata — is. Sorescu Jónása, Max Frisch Kérdőíve, több sanzon teszi próbára a műsorban Luká­csot, aki minden díszlet és jelmez nélkül jelenít meg előttünk más és más világot, általában kevés gesztussal, mozgással, játékkal, csodás orgánumának sokszínű árnya­lásával. Mikes Lilla a nagy­szerű összekötő, áthidaló ré­szeken túl Kosztolányi A becsületes városának színes tolmácsolásával tette emléke­zetessé szereplését. Az est zenei kíséretéért Szentirmai Ákos nevét kell feljegyez­nünk. Igen szép, tartalmas, em­lékezetes este volt. Jó, hogy részesei lehettünk. (benedek) Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: A titkos házasság. — 13.30: Ravel: Lúd­anyó meséi — szvit. — 14.00: Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.00: ötödik sebesség. — 18.00: „Pedig a szabványnak megfelel...” — 18.10: A Budapest Koncert Fú­vószenekar Patachieh Iván fú­vósműveiből játszik. — 18.30: Hírek. — 18.33: Nyolc rádió nyolc dala. — 19.03: Népzene­kedvelőknek. — 19.33: Jó estét, gyerekek! — 19.38: Esti hangu­latban — könnyűzene. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kíváncsiak Klub- iá-— 21.25: Egy rádiós naoló- jából. — 22.30: Hírek. — ?2.33: Máté Rácz László népi zenekara játszik, Varga László nótákat énekel. — 23.10: Dzsesszfelvéte- lekből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — vándormadarak. .. Riporter G. Tóth Ferenc. — A Kaláka eijyüttes felvételeiből. — Tíz nerc mezőgazdaság. A Bod­rogközi Állami Gazdaságban. Szántóföldi termelés és gyü­mölcstermesztés. .. Riporter: Bor­sodi Gyula. — Slágernanoptikum. — Sport. — 18.00—18.30- Észak- magyarországi Krónika. (A Szak- szervezetek B.-A.-2. megyei Ta­nácsa kibővített ülése. —Juhte­nyésztés a Léhi Állami Gazda­ságban.) — A Humphries sin­gers felvételeiből. — Hírek, lap­előzetes. Televízió. 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: Tizen Túliak Tár- sasága._ — 17.15: Dinasztiák. — 17.55: BNV ’78. — 18.25: S-énen, jól magyarul. — 13.50: Esti me- se. — »9.00: Tévétorna. — 19 10- Tv-hfradó. — 19.40: Anglia— Magyarország válogatott labda­rúgó-mérkőzés. — 21.33: Megkér­dezzük a minisztert. Vendégség­ben Faluvégi Lajos Pénzügymi­niszternél. — 22.15: Tv-hiradó 3. — 22.25: Oldjuk meg! A közös érettségi-felvételi mr’cimtikíi— fizika vizsgák írásbeli felada­tainak megoldása. Televízió, 2. műsor: 20.0t: So­mogyi rapszódia. — 20.33: Ta­vasz Jugoszláviában. — 21.05: FILMSZÍNHÁZAK BCKE Néma dosszié Szí. magyar film Kezdési í4, hn6, 8 óra.-őí KOSSUTH Fogat, fogért! Mb. szí. francia film Felemelt helyár! Kezdés: fS, hn5. 7 órakor TA” v-í-KETT-MOZI A fáraó I—II. Mb. szí. lengyel film Duola helyár! Kezdés: f8 órakor SAPVARI ök kelten Szí. magyar film Kezdés: 7 órakor adv művelődést ház, KL'gMOTI Vannak még csodák Amerikai—olasz fim Kezdés: 4, 6 órakor SZIRMA Senkinél Bolgár film Kezdés: f6 órakor CSÜTÖRTÖK 8 90: A mai nan kulturá nrogramlából, _ s.eo; v'«-nn lantás. 1947—1977. m(|. r nastera-míív-k. — a 4?: %*a7/> falva v én-ke. — in.oo- — 10 05: IskolaYf\dió. — -a ­rt.arsan a kürtee-v — <• < Brahms Vér-, smü ve’hő’ _ ­V’ég kitalálni? _ n.40: A hu. ganca-kutpt^ior*!. r*íllrf: R00* Wf r«v. — P 05: Nót*k. — p.N): A n’a 'Koncért TTm vészen p'-pr ■'át­polc. — 10 0(1- -rn-mr üdülőknek — m t^cmSoh könyvespolc. Televízió, 1 ívűsor: 9.00; Tévétorna - 9,05: Iskolatévé. Közben 9.30: Tízen T’Mtnk Tár­sasága.

Next

/
Thumbnails
Contents