Déli Hírlap, 1978. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1978-05-02 / 101. szám

ÖihemÚíhio Schwajda György: Segítség Nem mindig szerencsés dolog műfaji meghaiározáso. kon lovagolni, ezúttal azon­ban nagyon fontos, hogy eleve tisztázzuk Schwajda György drámájának műfaját. Egyébként óhatatlanul tévút­ra jutunk, s forgalmi enge­délyt adunk a szociális de­magógiának, mely a mun­kásosztály elferdített ábrázo­lását, szép társadalmi törek­véseink megcsúfolását vet­heti szemére az Írónak és a rendezőnek. Így hát jónak tartjuk ki­mondani : Schwajda abszurd komédiát írt. A kancsal szán­dékú metaforákkal spekulá­ló darabok, parabolák után végre egy olyan mű, ami nem az „áthallásokra” épít, hanem elmondja mindazt, ami szerzőjét dühíti, bántja. De. hogy mindezt jobbár, lássuk, hogy szisszenjünk minden kis szilánkhoz, az író kinagyítja — ad abszur­dum viszi a dolgokat. Tük­rében —, mely torzít és fel­nagyít — félelmetessé vál­nak társadalmunk arculatá­nak piciny pörsenései is. És jó, hogy ezeket így látjuk, mert az ártalmatlannak lát­szó pattanásocskák is okoz­hatnak olyan fertőzést, mely az egész szervezetet megvi­seli. A dráma mondanivalója egyébként didaktikusán egy­szerű és világos. Sokszor nem megfelelő emberek — félreértve, vagy félremagya­rázva a humánus célokat — rosszul segítenek. Az ilyen segítség morálisan káros; visszájára fordítja társadal­munk alapvető törekvéseit. Vagyis: demoralizál. Persze egy tételből nem egykönnyen születik esztéti­kai minőség. Schwajda azon­ban megtalálta publiciszti- kus hevületű gondolatai szá-' mára a megfelelő drámai formát. Ez a reálszituációkat teremtő, de a jeleneteket a képtelenségbe futtató dra­maturgia nem ismeretlen. Schwajdának megvannak a szellemi elődei, az író jól is­meri őket, mint ahogy —, s ez nem kis dolog! — ismeri a színpadot is. S miután na- gvon ihletett rendező vette kezébe a drámai anyagot —, aki azt szürrealisztikus láto­másokkal gazdagította — iz­galmas produkciónak lehet­tünk tanúi. Pedig jócskán találkozunk zsurnalisztikus közhelyekkel (nem a munka a lényeg, ha­nem a papír; a szag vakok kiáltanak leghangosabbar bűzt; belelassítunk futásunk­ba, hogy bírják főnökeink a versenyt, stb.), csakhogy eze­ket valóságos helyzetben mondják ki karikaturiszti- kus figurák, s így többszö­rösen is gellert kapva csa­póéinak be. Egy mindenesetre világos: negatív segítse» nincs. E abszurdum. Mint ahogy épí­teni sem lehet úgy, hegy kC kövön ne maradjon. Tudni­illik az nem építés, hanem rombolás. Schwajda drámájá­ban ilyen rombolást végez a szervezett segítő szándék. Mert rugóit kincstári jóság paragrafusízű * humánum, pszichopata, valamint kom­penzálni akaró (vöröskeresz­tes ember, tanácsi előadó, Polgárné) indulatok mozgat­ják. Sajnos, legjobb törvé­nyeink is ellenünk fordulhat­nak sarlatánok kezén. De hát mindezt nem nehéz megfejteni a nézőnek. Prob­lémája gondolom ott adódik, mikor a börtönből szabadult EMBER —, akit a segítség tett anyagilag és erkölcsileg tönkre — némi belső harc után, fogja az itallal telt vödröt és felhajtja. Tehát nem örül a lakásnak?, a vi» szonylagos jólétnek? a tévé­nek? az emberibb élet ígé­retének? — kérdezhetnénk. S kérdezzük is. Nem, Józsi i nem örül! Mert megsokkol- ’ tatott, mert sikerült mindent elnémítani, kialtatni benne öntörvényű emberségből. Jó­zsinak ital kell —, s ezt az asszony tudja —, hogy kom­munikatív viszonyba kerül­jön ismét családjával. Hát ez bizony félelmetes. De hát ne egy az egyben nézzük, 's mindjárt hitelessé válik. Ar­ra gondoljunk, hogy az egyé­niséget nem lehet (a legjobb szándékkal sem) megerősza­kolni. hogy az egyének fej­lődéstörvényeit ismerve lehet csak segíteni, hogy van fo­kozatosság, s hogy az új er­kölcsök, az új kultúra elsa­játítása hosszú folyamat — a szociológusoktól támogatva ki merem mondani — inter- generációs folyamat. Az eddigiekből talán nyil­vánvaló, hogy a drámát csak halálos komolysággal szabad játszani. Itt mindenki na­gyon fontosnak tartja szere­pét; mindenki igyekszik azt a bizonyos katedrálist saját igazságaiból felépíteni. így aztán fura, groteszk, sőt hát- borzongató dolgok sülnek ki. A színpad ennek ellenére (és ez a rendező legnagyobb ér­deme) mégsem válik panop­tikummá. Vagyis senki nem kap felmentést, mert annyi­ra mindenki ember, hogy fe­leléssé tegyük tetteiért. Az író is és Beke Sándor rendező is mélységesen sze­reti Az asszonyt, akin segí­tenek és Az embert, aki mi­att segítenek. A rendező éteri álomképekben mutatja meg (sokat segítve ezzel az író­nak) erkölcsi tisztaságukat, a műfaj kívánalmai szerint rendhagyó, de szép életüket, s romlásukat is. Gyöngyössy Katalin és Blastcó Péter feladata rend­kívül bonyolult. Mindkettő­jük számára nagy-nagy erő­próba ez a sajátos emberáb­rázolás, mely egy pillanatnyi lazítást nem enged. A 'feladat nehézségét növeli Schwaj­da kopogó, kanosaiul asszo­ciáló szövege, furcsa (néhol öncélú) nyelvi leleményei. A késleltetett asszociációkra épí­tett dialógusok egyébként olykor el is lankasztják az előadást. Mindemellett két vezető színészünk alighanem a mostani szezonban nyúj­tott legjobb alakítását kö­szönheti ennek a kemény próbafolyamatnak, mely az A magyar nyelv hetének an­két jain sokszor feltette a hall­gatóság a kérdést: ezt, vagy azt a. régies írásmóddal leírt családnevet hogyan kell kiej­teni. A kérdés jogos, mert bi­zony e téren nagy a fonetikai zűrzavar. A legtöbb gondot az „ő” hang régi időkből megma­radt jelölésmódja okozza. Az Eötvöst, az Eördöghöt, az Eör- syt általában helyesen Öt­vösnek, Ördögnek, örsynek ejtik, de a Thewrewket nem mindig mondják Töröknek, a Weörest Vörösnek, a Beöthyt Bőtinek, a Dessewfíyt pedig gyakrabban ejtik Desevfi- nek, mint helyesen Dezsőfi- nek. A Széchenyi, Széchényi név ejtésével viszont általá­ban nincs baj, majdnem mindenki Szécsényit mond. Ezzel szemben írásban nem mindig helyesen váltogatják a kétféle betűsort: á könyv­táralapító Széchényi Ferenc két é-vel írta nevét, a nagy reformpolitikus Széchenyi István é-vel és e-vel. A eh általában cs-nek ejtendő: Madách = Madács, Zichy = élőadást megelőzte. Gyön­gy üö.sy tört, törődött, de tisz­ta emberséggel és — tőle ritkán látott — csillogó de­rűvel, egyetlen érintésre fel­villanó humorral. Nincs ben­ne semmi szentimentalizmus, önsajnálat. Csak sokkoló kín, megrendítő bánat és valami nagy-nagy csodálkozás: iste­nem, hát ez is lehetséges. A házaspárt mindig úgy hall­gatjuk, hogy felelevenítenek valamit a tegnapból. A férj úgy látja saját tetteit, ano- gyan az asszony leírja, el­meséli. A férfinak tehát új­ra és újra találkoznia kell önmagával. Blaskó ezeknek a találkozásoknak — melyek mindig úgy kezdődnek, hogy „na mi újság Aranka” — a groteszkségét, izgalmát olyan egyszerű természetességgel sőt naivitással tárja elénk hogy azonnal megértjük: mi köti az asszonyt ehhez a fér­fihez. Ok ketten egy zárt vi­lág, szűk horizonttal, de tu­lajdonképpen boldog világ. (Különösen, ha a három gye­reket is elhelyezzük ebben a körben.) A többiek a segí­tési manipuláció mozgatói, részesei. Említettem, hogy mindannyian kompenzálni akarnak valamit. Leginkább saját elrontott életüket. Van akinek erre több lehetőséget kínál a szerep, másoknak ke­vesebbet, A népes szereplő- gárdából a szélütésesen futó Demeter Hedviget említjük el­sősorban, akinek kéjes, szinte érzéki öröm a „segítés”. Ennélfogva visszataszító és félelmetes. Méltó „segítő” még a roncsolt lelkű vörös­keresztes és a tört gerincű tanácsi ember. (Simon György, illetve Bánó Pál.) Igen jó karakterfigurát for­mál M. Szilágyi Lajos (Bri- gádvezetó) és Somló István (Riporter). Lenkey Edit fo­lyosói öregasszonya, mint fojtogató kísértet bűvöl ben­nünket. Leginkább némán. De hát minek is kellene be­szélnie. Ugyancsak erőtelje­sen van jelen Szabados Amb­rus a függőfolyosók labirin­tusában. A díszlet — a száfelakágos bérház — kitűnő konstruk­ció. A térteremtés mester­munkája. (Székely László.) A zene és a hangeffektusok (Selmeczi György) pótolha­tatlan dramaturgiai segítsé­get adnak. A rendező játék­mesterként is biztos kezű művész. Zicsi, Forgách = Forgács. Van azonban kivétel is: Ku- lich Gyula vezetéknevét a családi hagyománynak meg­felelően Kulihnak kell ejte­ni; a család ebben a formá­ban használja nevét. Az y, az ny és az ly is sok fonetikai bonyodalom forrá­sa. Baj, ha a Bay nevet Baj­nak ejtjük. Baji a helyes. Ugyanígy a Háy = Háji, Vay = Vaji. Ladó János, a kiváló nyelvész hasonló pél­dákat sorolva megjegyzi: a Loy név kivétel, azt nem Lo- jinak, hanem Lojnak kell mondani. Hasonló kettőssé­get mutat az ly hangértéke is. Az Áprily, Finály, Mály, Reguly, Thököly nevek ejté­se Áprili, Fináli, Máli, Re­guli, Tököli, ezzel szemben a Kodály, Korbuly, Zugoly ne­vekben az ly j-nek hangzik. Az ny is kétarcú a család­nevekben. Ladó példái: Arany, Bőzsöny, Mudrony, Hány Istók nevének ejtése ny-re végződik, viszont a Jany, Jány családnevek Ja­ninak, Janinak ejtendők. GYARMATI BÉLA Vöres, Veres, Vörös? Régies írúsű családnevek kiejtése műsor KEDD Sas (Tóth rmre ra jza) (A Munkaibrázoln s a képző- mvvészetben című kiállítás­ról) Prágai zenei fesztivál Az idén immár 33. alka­lommal rendezik meg a prá­gai zenei fesztivált. Az elsőt 1946-ban tartották — az ak­kor ötvenéves fennállását ünneplő Cseh Filharmónia tiszteletére. Azóta ennek a rendezvénysorozatnak évről évre nőtt a vonzereje, te­kintélye nem csak Csehszlo­vákiában, hanem szerte a világon. Mint minden év­ben. a fesztivál az idén is május 12-én, az újkori cseh zene megteremtője, Smetana halálának évfordulóján kez­dődik. A programban Sme­tana művei mellett olyan neves zeneszerzők alkotásai szerepelnek, mint Beethoven. Mozart, Csajkovszkij vagy Debussy. De megismerked­het a közönség a kortárs csehszlovák zeneszerzők da­rabjaival is. Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer mat — 12.S3: Melódiákoktól. — Közben: 13.10: Törvénykönyv. — 14.00: Szeles a Balaton vize... — 14.20: A koppányi aga testamentuma. — 14.3ü: Éneklő ifjúság: — 15.C0: Hírek. — 13.10: Verbunkosok, nóták. — 15.44: Magyarán szól­va. — lö.OO: Útközben: — 16.03: Harsán a kürtszó! — 16.33: Be­mutatjuk új felvételeinket. — 17.00: Hírek. — 17.07: Hat ev után a Hatokról. — 17.32: Lalo: Spanyol szimfónia. — 13.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.13: Rita Gorr és Wolfgang Anheisser énekel. — 19.55; Az erőszak bűvöletében. — 20.25: Népzenei hartgos újság. — 21.03: Kilátó. A Rádió világiro­dalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20:' A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. — 24.00: Hírek. — 0.10: Molnár György, Kóbor János és Sülyi Péter táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a bolgár irodalomból. — 12.50: Hangszerszóíók. — 13.28: Növény­kedvelőknek. — 13.33: Balázs Árpád—Kövesdy János: Piros ta­vasz. — 14.00: Kettőtől hatig... A Petőfi rádió zenés délutánja.* — 18.00: Andor Éva és Bends Zsolt operettfelvételeiből. — 18.30: Hírek. — 18.33: Boross Jolán és Győri Szabó József nótákat éne­kel, Ráduly Árpád gordonkázik. — 19.15: i. László király emlé­kezete. — 19.25: Jó estét, gyere­kek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Irodák mi kirándulások. — 21.04: Szim­fonikus könnyűzene. — 21.35: Az M7-es és az Apostol együttes hangversenye. — 2.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Farkas Ferenc: Lavotta- szvit. — 23.00: Egy óra dzsessz. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa. — Az igazságügy fóru­ma. A gazdasági társulás. Dr. Tímár László előadása. — 18.00— 18.30: Észak-magyarországi Kró­nika. — Operarészletek. — Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: A fasizmus ellen. — 16.50: Gyógyszerekről — autó­soknak. — 17.00: Dél-ali'Öldi Kró­nika. — 17.30: Mindenki iskolája. — 18.35: Nyitott boríték. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Autók és emberek. — 20.45: Emma. — 21.30: Filmszem. — 22.20: Tv-hír­adó 3. — 22.30: Tv-Tükör. Televízió, 2. műsor: 20.01: Prá­gai üdvözlet. — 21.05: Tv-híradó 2. — 21.25: Rohan az idő. — 21.50: A kaukázusi fogoly. Szlovák televízió: 16.00: Fran­cia nyelvlecke. — 16.30: A Szov­jetunió történetéből. — 16.55: Jég­korong-mérkőzés. — 19.50: Amed- dik csak élek. — 21.20: Dalok. — 21.30: Híradó. — 22.00: Musica viva. Miskolci Nemzeti Színház (£5): Az öreg hölgy latogatasa. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A fekete kalóz Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: Í4 órakor Földiek Mű. szí. szovjet film Kezdés: hn6, 8 órakor KOSSUTH Kihajolni veszélyes! Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Ilyen hosszú távoliét Francia—olasz film Kezdés: f5, f7 órakor FÁKLYA Vihar a szárazföldöir Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, ti órakor PETŐFI A kincses sziget Szí. angol film Kezdés: f5, ±7 órakor SZIKRA A fekete rák ollójában Szí. szovjet film Kezdés: 5 órakor A fekete kalóz Szí. olasz film Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor TÁNCSICS A rézhegyek királynője Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, 17 órakor SAG VARI Pillangó I—II. Szí. amerikai film 18 éven felülieknek! Dupla és másfél helyár! Kezdés: f6 órakor GÖRÜMBÖLY-KRÜDY Minden bizonyíték ellene szól Mb. szí. szovjet film Kezdés: 6 órakor SZERDA Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Szocialista bri­gádok akadémiája. — 8.54: Ze­nevár. — 9.09: Együtt könnyebb! — 9.19: Jancsi és Juliska. Rész­letek Humperdinck operájából. — 10.00; Hírek. — 10.05: „Nyitnl­kék”. — 10.40: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.55: Zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Balok a Dühös múzsa cí­mű hanglemezből. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Dzseászfelvételekből. — 9.00: Nóták. — 9.S0: A 04. 03. 07 jelenti. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió, 1. műsor: 7.55: Tévé­torna. — 8.00: Iskolatévé. — 10.25: Delta. — 11.05: Emma. — 11.50: Lehet egy kérdéssel több? — 12.20: Utak és kalandok. Színes tévét nyerhet — a tévé fesztiválon A MAGYAR TELEVÍZIÓ, a VIDEOTON gyár és a DÉLI HÍRLAP rejtvénypályázata Tíz héten át minden hétfőn három kérdést közlünk. A helyes válaszokat beküldők között egy színes VIDEOTON televíziókészüléket sorsolunk ki a május 11-tői 17-ig tartó tévéfesztiválon. Pályázati szelvény 10. hét 28. Hány adásnapja volt a televíziónak 1958 végén? .... 29. Mikor és melyik televíziós film nyert először fődíjat Mi 30. Melyik évben indult „A Hét" című műsor? A kitöltött pályázati szelvényeket — levelezőlapra ragasztva — legkésőbb csütörtökön szíveskedjenek postára adni. Cim: Rónai Sándor Művelődési Központ, 3501 Miskolc, Pf.: 53. (A 9. hét helyes megfejtései: 25. A tévé színes kísérleti adásai 1969-ben kezdődtek. 26. A negyedik „Riporter kerestetik” vetélkedőn Tóth Károly győzött 27. A miskolci filmfeszti­válon 1964-ben szerepeltek először — külön kategóriában — tévéprodukeiók.1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents