Déli Hírlap, 1978. április (10. évfolyam, 77-100. szám)
1978-04-02 / 78. szám
Drílpi pillanatkép Szabadságunk évfordulója írta: Máj térni Lajos, az LKM párlbizotlsá»ának titkára A magyar történelemben számos dátum és helységnév jelzi történelmünk sorsfordulóit. Ezek közül kiemelkedik 1848 és 1919 márciusa, de a nemzet tényleges újjászületését 1945. április 4-e hozta meg számunkra, amikor Nemesmedvesnél a Vörös Hadsereg elől menekülve a fasiszta, náci horda utolsó egységei is elhagyták országunkat. Azon a napon teljes mértékben talán fel sem volt fogható, hogy milyen, eddig meg sem ízlelt szabadságot ajándékozott nekünk súlyos véráldozatok árán a Szovjetunió Vörös Hadserege. A ma élő nemzedék kevésbé fiatal felének jutott osztályrészül, hogy élt a kapott szabadsággal, s megteremthette a mai fiatal nemzedéknek a szocializmusba való bele- születési lehetőségét. Valljuk meg, amikor az anyagi, szellemi, társadalmi újjáépítés kemény harcát vívtuk, nem ennek a ,.beleszületés”-nek a fogalma adott erőt. hogy elviseljük az éhséget, a hideget, a nélkülözést. Hajtott minket az a tudat az a hit, hogy tíz és fél évszázad rabsága után amit építünk, amit termelünk, amit aratunk, családunknak, népünknek tesszük. A több mint három évtized küzdelmének eredményei, sikerei ismertek mindnyájunk előtt. Ezek a sikerek — a kudarcokkal való okulással együtt — a Szovjetunió népei elvtársi, baráti, testvéri segítségével, pártunk marxista—leninista poltikájának megvalósításával születtek. A Szovjetunió tehát nemcsak megteremtette az új élet feltételeit, hanem áldozat- készségével segítette népünk gazdasági, társadalmi fejlődését. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatunk, a szocialista tábor országaival való együttműködésünk, a Varsói Szerződésben való részvételünk biztosítéka további előrelépésünknek, a fejlett szocializmus építésének. Többen élnek közöttünk olyanok, akik mai életünknek nem a színét, hanem a fonákját látják, pedig szőkébb hazánkban, itt Miskolcon, alig teszünk bármely égtáj felé rövid sétát, máris épülő városunk egy-egy majdani nevezetességének, új településének keletkezését szemlélhetjük. Ez a városszerte tapasztalható élénk és jelentős fejlődés szükségszerű, mert a felszabadulás előtti alig 75 ezer lakosú Miskolcon ma már 207 ezer ember él. Budapesten kívül ilyen nagy lélek- szám-növekedés egyik magyar városban sem volt. Ez egyúttal megszabja legfontosabb tennivalónkat, a lakáséoítést. A legutóbbi két év alatt 4308 lakás épült fel, így a 1,,0 lakásra jutó családok száma az 1976. évi 121-ről 1978-han 118 családra javult. Ma már egyre inkább a javuló minőségről, az átadások egyenletesebb üteméről, a lakások tetszetősebbé, hangulatosabbá válásáról, valamint arról beszélhetünk, hogy a lakások korszerűbbek, és átlagban növekvő alapterületűek. Ütemesen halad tovább az avasi lakótelep építése, ahol mintegy 35 000 ember fog emberhez méltó lakásban élni. Ehhez szükségessé vált egy olyan fűtőmű építése a Lenin Kohászati Művek területén és beruházói felügyeletével, amely végső soron Miskolcon 30 000 lakás hő- és melegvíz-ellátását biztosítja. A lehetőségek keretein belül a városfejlesztés másik permanens feladata a közlekedés javítása. A művelődési lehetőségek ugrásszerű növekedését eredményezte a két nagyüzem. a szakszervezetek és a tanács anyagi, szellemi összefogásával megépült Vasas Művelődési Központ, amely 400 férőhelyes színháztermével, klubszobáival a legkényesebb ízlést is maradéktalanul kielégíti. Az infrastrukturális ellátáson belül továbbra is kiemelt feladat a gyermekintézményi és kulturális ellátás. Ez a hálózat 937 óvodai, 200 bölcsődei férőhellyel bővült, 5 új tornatermet. 97 tantermet és 22 műhelytermet kaptak iskoláink. Ha szerény mértékben is — 5362 négyzetméterrel —, de javult a kereskedelmi és szolgáltató létesítményekkel a lakosság ellátása is. A felsorolás nem lehet teljes, csupán felvillantása annak a tevékenységnek, amely városunk szocialista kollektíváinak nem csupán fokozódó együttműködését, hanem a legutóbbi két év alatt 90 millió forintot elérő társadalmi munkát is tükrözi. A további célok sikeres teljesítése, a kedvező irányzatok megszilárdítása azt igényli, hogy erősödjék az egységes szemlélet a feladatok értelmezésében és fokozódjék az aktivitás, a felelősségérzet a cselekvésben. Tudatában kell lennünk annak, hogy társadalmunk még mai, technikailag közepesen fejlett állapotában is rengeteg fel nem tárt tartalékkal rendelkezik. Az iparban, a szolgáltatásban, a kereskedelemben, vagyis a foglalkoztatási szféra minden területén dolgozókkal meg kell értetnünk, hogy a költő szavai: „még nem elég", nem elsősorban a fogyasztási igényekre, hanem az anyagi, szellemi, társadalmi tennivalókra vonatkozóan fogalmazzák meg feladatainkat. Arról is többször hallunk mint szeretnénk, hogy az üzemi demokrácia biztosította jogok még helyenként nem érvényesülnek. egy-egy jó kezdeményezés még csak területenként, nem össztársadalmi méretekben jelentkezik. A fejlődés szülte gondjaink, problémáink mellett is derűlátóan tekintünk jövőnk elé. Erre alapot ad az, hogy a szocialista országok táborába tartozunk, és minden cselevésünk az egység megszilárdítását szolgálja. Optimizmusunk mellett világosan látjuk azt is, hogy igen kemény harcot kell folytatnunk az imperialista reakciós erőkkel, szívós küzdelmet az emberiség életét fenyegető neutronbomba gyártóival, alkalmazóival szemben. Pártunk külpolitikai tevékenysége a békés egymás mellett élés elvén alapul a kapitalista és fejlődő országok viszonylatában. de ez nem vezethet oda. hogy ideológiai-eszmei téren is kövessük az országok közötti kapcsolatban egyedüli alternatívát: a békés egymás mellett élést. Tevékenységünkben a békéért folytatott harc és a társadalmi haladás ügye szorosan összekapcsolódik, és ebben a szocialista országokkal együtt harcolunk a Föld haladó erőivel. Az ipar kiváló mesterei Vegyészeti emlékek Nadnék a kemencénél Szikraszámlálók Erős. mint a drótkötél! — londják. mondjuk arra. ami agyon erős. ami nagyon iztos. ami eltéphetetlen ... elvételünk a December 4. •rótművekben készült. A várat 66 esztendővel ezelőtt lapították, s följegyezték, ogy 1947-ben 8 millió fo- int értékű terméket értéke- tett. Harminc évvel később naggyá nőtt kisüzem ter- lelési értéke meghaladta az gymilliárd forintot. Fennál- ísa alatt a gyári emblémás ötelek, huzalok több mint tven országba jutottak el. vz elmúlt év is kiemelkedő redményeket hozott: dol- árelszámolású árukivitelük neghaladta az ötmillió dol- árt. A Napba nézek, majd ake. nencébe. Egyik jobban elkápráztat, mint a másik. De íz olvasztárok arcáról nem- :sak a meleg süt. Beszélge- ünk, tréfálkozunk, ha az dő úgy engedi. Nem nehéz titalálni, hogy a jól végzett nunka öröme festi mind- ígyikük arcára a derűt. Megbabonáz a tűz. lázba loz ez a gyári sürgés-forgás, izgalommal tölt el a veszé- yes játékszabály, amihez itt mindenkinek alkalmazkodni teli. Minduntalan keresem a temencék melletti KRESZ ■ogikáját. Munkások jönnek- mennek a félelmetesen repülő daruk mellett. Az egyik robog a másik felé. majd hirtelen lestoppol. A kemence. mint aki tudja, hogy enni kap. félelmetesre tátja a száját. S az óriás kanál be- leíordítja terhét. ♦ A vezéri pálca Naán László kis csapata teszi a dolgát. Mindenki tudja, óramű pontossággal mikor. mit kell csinálni Azt mondják tréfásan: itt nem lehet odaégetni az anyagot, hogy aztán majd prézlit csináljanak belőle. A brigádvezető a vezérlőasztal mellett gombokat nyomogat. Innen működteti a kemence ajtaját, a váltóberendezéseket. Az elektromos műszer rajzolta hullámvonalakból tudja, milyen a térnyomás, mennyi levegő kell az égéshez. Amolyan katonás felállásban dolgoznak. A rendfokozatért mindenkinek végig kell járnia azt a bizonyos szamárlétrát. Per je Miklós bácsi egy baleset után adta át a vezéri pálcát Naánnak. A történtek után azt mondták neki: nem is lesz belőle ember. De ő megedződött a tűz mellett, kemény lett, mint az acél. Talpraéllt. Most a brigádvezető után ő az e'ső ember, az első ol- vasztá’’ — Las/coi Feri most nincs itt — mondja a brigádvezetö —. ma vizsgázik. Fiatal ember még. és tervek vannak vele az új acélműnél Kocsis Bélát pedig kölcsönadtuk. Most az 1-es kemencénél dolgozik. Onnan szabadságra mentek az emberek ... Szóval gyári érdek. — magyarázza Perje Miklós bácsi. — Csak utána mond- 'uk: eleget figyeltél, próbálj meg dolgozni. Most is rajta van a sor. Mintát vesz. A hosszú nyelű, gömbölyű kanál átveszi a kemence vakító vörösét. Szikrázva folyik az anyag a kis tégelybe. — Ilyenkor mondjuk egymásnak tréfásan: számold a szikrát! — A szikraszámlálás titkát Zoltán László acélgyártó mestertől tudom. A tapasztalt, öreg rókák a szikranyelvből is értenek. Látják a tűzijátékból, jó-e az acél? Sokat segít a műszeres elemzés. de a szemnek, a rutinnak nem szabad cserbenhagynia az olvasztárt. Miután lehűtötték a mintát. csőpostába dugják, s ..fellövik” a laborba. Végül is onnan adják az áldást a csapolásra. Amikor ez megérkezik, Perje Miklós bácsi felöl- ti jelmezét. A flanell teniszing fölé azbesztruha kerül, a dróthálós bontókalaoot a fejére illeszti. Kéznél van a bontóstanga és a -kanál. Indul. hogy megvívja mindennapi kis csatáját, hogy utat nvisson az izzó anyagnak. Minél gyorsabban birkózik meg a fallal, annál jobb, A rekordja: 6 perc. Akkor döntötte meg eddigi csúcsait, amikor a múlt évben az egy. rmllinmodik tonna acélt csapolták ♦ Por eücn szóda Mindenki csatasorban. A műszak legizgalmasabb pillanata mindig a csanolásé. A gvnri vendégnek pedig mindig a csoda, a látványok látványa Aztán mindenki szusszan, letöröleeti az izzadtságeseo- neket Hóczi János darus is kiszáll az üveokaütkából és me«kérrli: — Azt is e'mnnd- tátok hogy szeretek inni? Hogv mennyi szódavizet 1 szol?? A gáz* meg a port le ke’i nyomatni. Mondom neki: félek a masinájától. — Pedig barátságos gép — néz vissza szeretettel arra a kerekes jószágra, — Csak néha el akar szaladni. De Több gyümölcsös Gödörásó és lyukfúró gépek segítik a facsemeték földbe helyezését Borsod megyében. Már több helyen kezdtek hozzá nagyüzemi gyümölcsösök telepítéséhez. Mindenekelőtt a Bodrogközi Állami Gazdaságban, a tar- di és a Hernád menti téesz- ekben. A cél az, hogy Borsodban az idén 270 hektárral növekedjen a nagyüzemi gyümölcsösök területe. Betonozzák a műjégpálya kompresszorliázát öt nagy teljesítményű kompresszor dolgozik majd a miskolci műjégpályán. Jelenleg a kompresszorházat betonozzák az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei. Ha minden jól megy, április 15- ére be is fejezik, és akkor kezdődik el a másik nagy munka: a csővezeték lefektetése. összesen 21 kilométer hosszú csőhálózatban kering majd a hűtőfolyadék. Az anyag nagy részét már a helyszínre szállították. Miközben folyik a munka a sportcsarnok háta mögött, az építési területen, a város KISZ-fiataljai árusítják a téglajegyeket. A tavalyival ellentétben, nem mennek ki házakhoz. Elsősorban vállalatoknál árusítanak, és téglajegyet vásárolnak az alapszervezetek a különböző társadalmi munkák béréből is. (Agotha Tibor felvétele) (Kerényi László felvétele) A tiszta, virágos Miskolcért! A városi tanács építési és közlekedési osztálya felhívással fordult a városi tanács tagjaihoz, hogy minden eddiginél nagyobb erővel mozgósítsák választási körzeteik lakosságát a „Tiszta, virágos Miskolcért" mozgalom feladatainak megvalósításáért. A felhívás szerint az építési es közlekedési osztály két ütemben javasolja a mozgalom fő feladatainak megoldását. Az első ütemben, amely már megkezdődött és április 30-ig tart. a város tavaszi nagytakarítása, a lomtalanítás a legfontosabb. Ne csak lakásainkban, hanem a város egész területén is legyen rend és tisztaság — hangsúlyozza a felhívás. A második ütem lényegében egész évi munkát, tennivalót jelent. Az osztály kéri a tanácstagokat, szervezzenek társadalmi munkát területükön a kertészeti gondozás alatt nem álló területek, családi házas övezetek előkert- jeinek virágosítására, parkok. játszóterek kialakítására. járdák építésére. Meg kell szüntetni — mondja a felhívás — az- illegális szemétdombokat, s olyan közhangulatot kell kialakítani, amely elítéli a piszkos, elhanyagolt utakat, járdákat, vagy , például portákat. fiz óztok is másodszor Pénteken a KISZ KB bizottsága által adományozott kitüntetést az Ózdi Kohászati Üzemek KISZ-esei másodszor vehették át, 1977- ben végzett munkájuk elismeréseképp. A megye és Ózd város vezetői mellett megjelent az átadási ünnepségen Milan Stolt, az ostravai Klement Gottwal/d Művek SZISZ-bi- zottságának elnöke is. A zászlót Török László, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első titkára adta át Veres Andrásnak, az ÖKÜ nagyüzemi KISZ-bizottsága titkárának. Tegnap, hazánk felszabadulása alkalmából, ünnepséget rendeztek a KIOSZ Borsod megyei titkárságán. A megjelenteket Csatári Ernő, a KIOSZ megyei titkára köszöntötte, majd Franczia Ottó, a városi tanács ipari osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség alkalmából adták át az Ipar Kiváló Mestere oklevelet hét miskolci és huszonhét Borsod megyei kisiparosnak. Vegyiparunk történetének számos leletével gazdagodva, szombaton újra megnvitotta kapuját Várpalotán a Magyar Vegyészeti Múzeum. Kiállításai a hazai vegyészet történeti fejlődését vázolják. a kevéssé ismert régmúlttól napjainkig. ♦ Hat perc a rekord Szűk Tibor, a brigád legfrissebb „szerzeménye”. A segédekért ugyanis minden csapat verseng A szakközép- iskolát végzett fiatalember bizonyítványában is az áll: olvasztár. Egyelőre azonban csapolósegéd. — Az elméleti tudás ide kevés. Először csak nézelődni engedünk minden kezdőt mesfogiuk ... Az üzemvezető azt mondja róluk: — Itt. a Martinacélműben ez a kis közösség sokat tett a nagyért, az egész Lenin Kohászati Művekért a múlt évben. Persze, nem kell különösebb hőstettre gondolni. Mindennapi hőstettek ezek. OLÁH ERZSI
