Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-16 / 64. szám

Egyetértő-indulattal Miskolc közi» elisi gondjain) Mindenki egyetértett, indulatban mégsem volt hiány — egy mondatban igy jellemezhetem a városi pártbizottság agitációs és propaganda-, valamint várospolitikai munkabizottságának keddi tanácskozását. Amiben mindenki egyetértett: féloldalason fejlő­dött eddig Miskolc, azaz jóval kevesebb, a közművelődést szol­gáló intézmény épült, mint amennyit a város lélekszáma, rangja, ipari súlya megkívánna. Mi táplálta az indulatot? A közművelő­dési igények és lehetőségek közötti feszültség, az a jogos aggo­dalom, hogy nem tudunk maradéktalanul eleget tenni a közmű­velődési törvény szabta kötelezettségeknek. + A virágos, madaras, sárközi motívumokat kicával irja a tojásokra Bognár Istvánná. Iiuszonkétszer vesz kézbe egy tojást, míg véglegesen kialakulnak rajta azok a minták, amelyekben sok-sok ember gyönyörködik majd húsvét táján hazánkban és külföldön is. A most még csak kíváncsiskodó bátai gyerekek közül bizonyára lesz, aki folytatja majd e míves mesterséget... Novak József, a városi pártbizottság titkára beveze­tőül elmondta, hogy a város kulturális életének komplex fejlesztésére készített tanácsi javaslatot vitaanyagnak szán­ták. A tervkoncepció kiegé­szül a bizottsági tagok véle­ményével is, majd a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának, illetve a megyei ta­nácsnak az asztalára kerül, végül pedig egy országos terv részévé válik. A teendő ten­gernyi, az anyagi erőnk vé­ges, ezért a legfontosabb a helyes rangsor kialakítása a fejlesztési elképzelések kö­zött. A regionális szerepkör Tok Miklós tanácselnök­helyettes — a vitaanyag elő­terjesztője — egy kérdésre válaszolva elismerte, hogy az 1968-ban kidolgozott intéz­ményhálózat-fejlesztési terv­ből viszonylag keveset sike­rült megvalósítani eddig. Hosszú vajúdás után —az elhatározás óta legalább 15 év telt el — megszületett a Vasas Művelődési Központ. Ám az anyagi fedezetét csak innen-onnan „elcsipegetve” tudta megteremteni a tanács. Megvalósult a 68-as tervből a József Attila Klubkönyv­tár, a Vasas- és a Gárdonyi Ifjúsági Park, számos új is­kola épült, ám a fejlesztések mérlege még így is az „adós­ságok” felé billen. Annál is inkább — egészítette ki a gondolatot Kolláth Sándor. a városi pártbizottság titká­ra —, mert városunk köz­művelődési gondjai az egész megyére kihatnak. Mint ki­emelt regionális központnak, Miskolcnak számos olyan feladatot is vállalnia kell, mely túlnő közigazgatási ha­tárain. Arra is felhívta a fi­gyelmet Kolláth Sándor, hogy az ipari üzemeknek is töb­bet kell áldozniuk a munká­sok művelődésére. És a mozik? Mint az ilyen témájú ta­nácskozásokon mindig, most is szó esett a miskolci mo­zikról. A felszabadulás óta nem épült új filmszínház. A meglevőkről pedig elég any- nyit mondani, hogy még a két legnagyobban, azaz a Bé­kében és a Kossuthban sem kényeztetik el a vendégeket például ruhatárral. A recse­gő székekről, nehezen szel­lőztethető helyiségekről nem is beszélve. A kilátások nem túl biztatóak. Tok Miklós szerint új mozi építésére va­lószínűleg a következő ötéves terv során sem számítha­tunk, csak a Béke korszerű­sítéséről lehet szó. Felújítják a színház épüle­tét is — beleértve a fűtés korszerűsítését — még ebben az ötéves tervidőszakban. Ugyancsak napirenden van a Zenepalota (hogy meghazud­tolják a körülmények ezt a szép címet!) korszerűsítése, ám ahhoz, hogv a munka ne menjen a tanítás rováséra, még számos kérdést tisztáz­ni kell. (E témára rövidesen visszatérünk.) A játék sem árt Szerepel a javaslatban —, mint a távolabbi években megvalósítható terv — egy komplex közművelődési in­tézmény is. A javasolt hely­szín: a Dayka Gábor—Szabó Lajos és a Hunyadi utcák által bezárt delta. Volt, aki kétségbevonta egy ilyen nagy — és drága! — „kultúrkom- binát” szükségességét. Mások azt fejtegették, hogy a köz- művelődési intézményektől nem idegenek a felnőtteknek való játékok (kugli, biliárd stb.) sem. Erről azonban gyakran megfeledkezünk ma­napság! Figyelemre méltó az is, amit F. Tóth Gézától, a városi pártbizottság osztály­vezető-helyettesétől hallot­tunk: a távlati tervek meg­valósításáig 15—20, esetleg még több év is eltelhet. A jövő nemzedékek igényével is számolniuk kell tehát; és ezt megbecsülni, nagy hoz­záértést, felelősséget igénylő feladat. Nagyon nagy szükség van Miskolcon egy humán egye­temre. Ám sürgetőbb teendő, hogy meglevő iskoláinkban megteremtsük a zavartalan oktatás feltételeit. (Lásd: ze­neiskolák!) Már az előkészí­tés stádiumába jutott a mis­kolci tévéstúdió létrehozása, csakúgy, mint a természet­tudományos osztály megszer­vezése a múzeum kebelében. * Még nem tudjuk, mennyi jut Miskolcnak közművelő­dési célokra az országos kasszából a következő évek­ben. De a jól átgondolt fej­lesztési terv iránytűül szol­gálhat, amikor a középtávú tervek kidolgozására sor ke­rül. s akkor is, ha a város és a megye vezetői jogos igé­nyeink kielégítését kérik az országos szervektől. Ülüg bég korából Tadzsikisztárii tudósok egye. dülálló kéziratos könyvre bukkantak az ősi Ura-T.iub városban. 1447-ben Ülüg bég, a Kelet nagy csillagá­sza és matematikusa, Sza- markand kormányzója, meg­rendelésére készült a kézira­tos jegyzék, melynek címe: „Az asztronómiai szféra meghatározása”. Platóni és euklideszi idézetek tanús­kodnak a szerző, a XIV. szá­zadbeli bokharai tudós szé­les körű műveltségéről. A csillagászati táblázatokkal és geometriai ábrákkal illuszt­rált könyv átfogó képet nyújt a közép-ázsiai csilla­gászatról Ülüg bég koráig. A lapszélekre a könyv tu­lajdonosai jegyezték fel ne­vüket egészen a XVII. szá­Az izmusok A TIT magyar előkészítő csoportja is részt vesz azon az előadáson, amely ma dél­után két órakor lesz a Művészklubban. A művészet három arca című előadásso­rozatban ezúttal a realiz­musról és az impresszioniz­musról lesz szó. Előadók: dr. Végvári Lajos és Kordos László. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió; 12.00; Déli Kró­nika — 12.20: Ki nyer ran? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.13: Hárunk tája. — 14.00: Vi­harvirág. — 14.30: Kép. zeneka­rok műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Kórusmuzsika. — 15.28: Ezeregy délután. — 16. Oh): Út­közben. — 16.08: A Magyar Rá­dió novellapályózata. — 16.34: Saint-Saéns: Az állatok .farsang­ja. — Í7.ÖÖ: Hírek. — 17.07: Ol­vastam valahol ... a bizánci kul­túráról. — 17.27: Renata Tebal­di és Manó del Monaco opera- áriákat énekel. 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.10: Esti Magazin. — 1.9.15; Az Állami Néoi Együt­tes felvételeiből. — 19.40: A Ma­gyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekarának hangverse­(békés) zad közepéig. Tízlovas hintő vitte A korona mezőkövesdi megpihenési Ferenc császárnak az 1805- ös pozsonyi békében Velen­céről, Isztriáról és Dalmá­ciáról le kellett mondania. Ausztria az úgynevezett má­sodik koalíciós háborúját is elvesztette Napóleonnal szem­ben. Az újdonsült császár, a köpcös Napóleon árnyéka rá­feküdt Európára. A DEÁK FEUEGYZESEI Nos, a pozsonyi békekötést követően tovább folyt a há­ború elleni védintézkedés. Ennek egyik láncszeme volt István király koronájának menekítése, nehogy a fran­ciák császára alkalmasint ezt is a fejére tegye: a hatalom és a jogforrás eszmei meg­testesítőjét. Meglehetősen kapkodva történt mindez. A nemzeti ereklyét 1805 végén Munkács várába szállították, s mintegy három hónap múltán ugyanazon az útvo­nalon 1806 kora tavaszán is­mét vissza Budára. Hegyi József írásából is­merjük a magyar korona zempléni „meghordozását”. Az élvezetes kis írás fényt derít egy szemtanú vallomá­sára. Bizonyos Szűcs Sámuel sárospataki deák kétségtelen hitelességgel. naplószerúen följegyezte a koronának Mis­kolc felől 1803. december 7-i érkezési, majd 1806. március 14-i visszaszállítási esemé­nyeit. Itt kapcsolódik a korona bolyongás-történetéhez Mező­kövesd. Mint látni fogjuk, bizonyítható módon, Dala József—Erdélyi Tibor „Ma- tyójöld” (Athenaeum. 1941.) című könyve 41. oldalán, s Mezőkövesd város monográ­fiájában (1976), Sárközi Zol­tán Mezőkövesd története 1275—1918 című tanulmányá­ban (121. oldal) egybehang­zóan az áll, hogy a napóleo­ni háborúk idején a császár elől elmenekített koronát 1806. március 19-én a mező­kövesdi katolikus plébánián őrizték ! az azóta „korona- szobá”-nak nevezett helyi­ségben. Hogy erre helyszíni tárgyi bizonyíték, pontosab­ban: ténymegőrző emlék is van, arra a tanulmányok nem térnek ki. Szűcs Sámuel naplóíró buzgalma jóvoltából tudjuk, hogy a koronát Munkácsról „1806. március 14-én hoz­ták vissza Patakon keresz­tül”. Hegyi József szerint „minden bizonnyal március 15-én a magyar koronát egy napig Tolcsván őrizték” a múemléktemplomban. Figye­lembe véve a Tolcsva—Me­zőkövesd közötti távolságot, az akkori út- és közlekedés­viszonyokat, elfogadhatónak tekinthetjük, hogy egy éj­szakára „megpihenni” már­cius 19-én érkezett Mezőkö­vesdre a tízlovas hintó a nemzeti ereklyével. MEMENTO HEXAMETERBEN A „pihenés” színterén, a mezőkövesdi plébániahivatal egyik belső, négyzet alakú helyiségében, ama bizonyos „koronaszobá"-ban vagyunk. Nem szoba, kamrácska in­kább, cella. Falai két, két és fél méternél nemigen hosz- szabbak, az egyik sarok pa­rányi alkóvos kiképzéssel. S ami nyomban megkap: az egyik falon beépített már­ványtábla. Íme, a bevésett szöveg: „HIC (itt a magyar korona alakjának vésete) TECT1S JACUI PEREG RI­NA QUONDAM QUIEVI. MDCCCVI.” Aki a tanulmányai során még szigorlatozott is a „Szent Korona taná”-ból, mint köz­jogi léteiből, túlzottan nem csodálkozik eme mitikus szö­vegezésen, azon ugyanis, hogy a korona — mint minden ha­talom és jog forrása — egyes szám első személyben mond­ja el, hogy vándorlása köz­ben valaha e fedél alatt pi­hent meg. S ha valaki nem venné észre: mindezt hexa­meterben teszi. Mint a római számjegyekből látjuk: 1806- ban. A nap pedig az egyhá­zi protokollum szerint már­cius 19-e volt. A sajtóban, rádióban, tv- ben heteken át pergett előt­tünk a magyar korona szí­nes regénye, nemegyszer kri­mire emlékeztetőén izgalmas kaland-sorozata. Talán a ko­ronának kölcsönzött lírai he­vületé pár latin szó, s a mu­zeális értékű szobácska is odatartozik e nemzeti erek­lye egyetemes történetéhez, és mindennek a köztudatban való helyfoglalásához. KISS GYULA fliüm k. o. A knock out, vagyis a ki­ütés rövidítése a K. O., és senki sincs, aki a hallatán ne a bokszra, a tömegek ked­velt .sportjára gondolna. Er­re gondolt a forgatókönyv írója, Müller Péter és a ren­dező, Rényi Tamás is, ami­kor az új magyar filmet fel­építette. Vagyis arra, hogy a sportnak, és ennek a kemény sportnak a jól ismert játék- szabályai sok mindennek az elmondására alkalmasak. El lehet mondani például a boksz ürügyén egy kerek, szórakoztató történetet. A K. O. ugyanis arról szól, hogy a vidéki egyesület ököl­vívó szakosztályának sporto­lói országos versenyre utaz­nak. Közéjük tartozik Csün­gi, a csapat legfőbb remény­sége; edzője (Ínke László játssza kitűnően) atyai szí­vének titkos büszkesége. Hogyne szeretné, amikor sa­ját fiatalságának folytatóját látja benne. Onnan indult, ahonnan ő és a régi barát, a fiú apja (Bencze Ferenc­nek talán eddigi legjobb ala­kítása ez a szerep); a pesti külvárosból. A kétkezi em­berek világából, ahol a boksz, ez iránt a „proli­sport” iránt már a kis kö­lyök sem közömbös. Most pedig minden remény meg­van rá, hogy Csüngi legyőz­heti a nagy ellenfelet, az olimpiai .bajnok Vörös Jós­kát. Az sem baj, hogy Vörös is innen indult, és a két ök­löző régi haver, hiszen más a verseny, és más a barát­ság. Őszintén örülnek egy­másnak, és természetes, hogy mind a kettő győzni akar. Az olimpikon meg akarja védeni országos első helyét, Csüngi pedig úgy érzi, hogy meg tudja verni; képes rá, hogy másodikból első legyen. A mérkőzésen majd kide­rül ... Nos, kiderül, hogy valóban Csüngi a jobb, és Vörös lesz a győztes. A két főszereplő Cserhal­mi György (Csüngi) és Ju­hász Jácint (Vörös) „éles” bokszot játszik, keményen végigküzdi a sárom menetet. Szó sincs arról, hogy dublő­rök helyettesítsék őket: nem lehet, a játék így hiteles. Vagyis így hiteles a törté­net, amelyben Rényi Tamás szándéka szerint szó sincs játékról. Annál világosabb a jelkép, amelyben a ring a mindennapok küzdőterévé szélesedik, és ahol számtalan mérkőzésben lehet monoklit, övön aluli ütéseket adni és kapni, és ahol nem egv pon­tozóbíró tekintete siklik el a küzdők felett, mert azt a meccset máshol játsszák. Ne haragudj, fiam, neked volt igazad — mondia az ed­ző a mérkőzés végén —, ki kellett volna ütni. Tekintet nélkül a pontozásra, ki kel­lett volna ütni a bajnokot, mert nincs örök elsőség, mint ahogy nincs örök má­sodik hely sem. Csak tehet­ség, hozzáértés, objektív mércével mért teljesítmény létezhet. A játékszabályok így becsületesek. M— Li 11! Kl*J d nye. — Közben 20.30: A gyor­suló idő nyomában. — 21.40: Népdalok, hangszerszólók. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Világhírű előadóművé­szek felvételeiből. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: A hongkongi gróf­nő. (10—18) : A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiállüás. — Mokrl Mészáros Dezső-emlékkiállítás. — Herman Oltó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Rónai Sándor Művelődési Köz­pont (10—18): Kétszáz éves a Hollóházi Porcelángyár FILMSZÍNHÁZAK BEKÉ Herkulesfürdői emlék Szí. magyar film Kezdés: f4 órakor Petőfi rádió: 12.00: Cigányda­lok, csárdások. — 12.30: Hírek. — 12.33: Miskolci stúdiónk je­lentkezik. — 12.55: Régi híres enekesek műsorából. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30: Zene­vár. A Gyermekrádió műsora. — 14.00: Szórakoztató antikvárium. — 16.00: München négy szem­mel. — 16.30: Hírek. — 16.33: Kívánságkabaré. — 17.00: Zenei tükör. — 18.00: Mindenki isko­lája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hét végi panoráma. — Közben 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slágerlista. — 20.30: Hí­rek. — 20.33: Rövidzárlat. — 2l.li: Könnyűzenei olimpia. — 21.41: Torma Gabriella Liszt transzcendens etűdjeiből zengő- rázik. — 22.08: Nóták. — Köz­ben 22.30: Hírek. — 22.33: Vi­lágtörténelem dióhéjban. — 23.00: Operetthangverseny Sullivan műveiből. — 24.00: Hírek. K. O. Színes magyar film Kezdés: hne, 8 órakor KOSSUTH Megismételt esküvő Szí. szovjet film Kezdés: [3, hnő órakor Túl a félelmen Szí. francia film 18 éven felülieknek! Másfél helyár! Kezdés: 7 órakor HBVESY IVÁN FILMKLUB Egy kalgnd utóélete Szí. francia film 18 éven felülieknek! Kezdés: f5, f7 órakor fAklya A macskás öregűr Szí. amerikai film Kezdés: f5, f7 órakor Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Feketén, fehéren. Ke- mizálás és környezetvédelem. Riporter: Tolnai Attila. — Le. ninvárosi tervekről, elképzelé­sekről nyilatkozik a városi ta­nács elnöke. Riporter: Imreh Jó­zsef. — Slágerpanoptikum. — 18.00—18.30: Észak-magyarországi Krónika. (A ..Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért” mozga­lom koprdinációs tanácsának ülése. — Tanácskozott a Peda­gógus Szakszervezet Heves me­gyei Bizottsága.) — A Santo Ca­lifornia együttes felvételeiből. — Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes. Televízió, 1. műsor: 16.35: Hí­rek. — 16.40: A Magyar Tele­vízió Szabadegveteme. — 17.25: Gyümölcsöző változások. — i7.55: Telesport. — 18.25: Barátságban földdel, vízzel, levegővel. —19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Jo­gi esetek. — 20.40: Köjált. A lélekkuíár. — 21.30: Soroksári út 160. — 22.10: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.20: Vi­lágnézet. — 19.00: Francia nyelv­tanfolyam. — 19.15: Angol nyelvtanfolyam. — 19.30: Tv-hir- adó. — 20.00: Petrov Vodkin, a festő. — 20.20: Irland. — 20.40: Tv-híradó 2. — 21.00: Nemzetkö­zi Ifjúsági Figyelő. — 21.25: A Wardinok asszonyai. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kísértetek. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): „Száll az ének szájrul száj­ra”. Gyermekrajz-kiállítás. — Miskolci Galéria (10—18): Kö­zép-szlovákiai és észak-magyar­országi képzőművészek kiállítá­sa. — Herman Ottó Múzeum (10 —18): Ember és munka. — Ősök és istenek. — Miskolci Képtár PETŐFI Focizzon, aki tud Mb, szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA Játéktér Szí. csehszlovák film Kezdés: 5 órakor Egy novembert nap Kubai film Kezdés: 7 órakor TÁNCSICS Átutazóban Kubai film 16 éven felülieknek! Kezdés: fs órakor Zsebpénz Mb. szí. francia film Kezdés: Í7 órakor PERECFS K. O. Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR A fekete rák ollójában Szovjet film Kezdés: 6 órakor péntek Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.27: Miről ir a Társadalmi Szemle legújabb szá- fba? — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.3j: Kácsafüröszlő, — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: Hirek. — 10.05: Iskolarádlo. — 10 35: Jö­vendölés. — 10.40: Haydn: Esz- dur vonósnégyes. Petőfi rádió; 8.00: Hirek. — 8.05: Fúvószene táneritmúsban. — 8.20: Világtörténelem dióhéj­ban. — 8.30: Hirek. — 8.33: Nó­tacsokor. — Közben 9.00: Egy szülésznő életútja. — 9.53: Lot­tósorsolás. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.50: Neveié« otthon és az Iskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents