Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

# Családi kör. A hatodikos Péter Orsolya (37. sz. Általános Iskola) rajza. „Száll az ének szájrul szájra” Arany-versek, gyerekrajzok ■ # „Ballag egy cica is, bogarászni restell...” A hetedikes Tóth Árpád (12. sz. iskola) szintén a Családi kör megjelení­tését választotta. A Minigaléria gyakorlati­lag a Kossuth Művelődési Ház lépcsőházának tágas földszintje; a megfelelő köz­lekedés érdekében ritkán rak­ják tele paravánokkal. Ha mégis igy történik, mint ez­úttal is, akkor minden külön magyarázat nélkül nyilvánva­ló: a gyerekrajzoknak nem lehet ellenállni. Feltették te­hát legalább azt az ötvenet, amelyet a zsűri, vagyis Feledy Gyula grafikus- és Seres Já­nos festőművész a rendelke­zésre álló 372-böl kiválasztott. Negyedszer hirdetett gyer- mekrajzpályázatot a Művé­szeti és Propaganda Iroda, és mint az adatokból kiderül, sikerrel. Vagyis a gyerekek szeretnek versenyezni, rajzol­ni, játszani és képzeletük gazdagságával. kifejezőesz­közeik tiszta egyszerűségével és azzal lepnek meg ismétel­ten, hogy mennyire fogéko­nyak mindenre. Témául ugyanis Arany János születé­sének 160. évfordulója alkal­mából (a pályázat tavaly volt, csak hely nem jutott a rajzoknak korábban), nagy költőnk versei szolgáltak. Mármint azok a versek, ame­lyeket az általános iskolás ismer. Legtöbben a Családi kört választották, és az ember nem győz álmélkodni: hány­féle gondolat- és képsorban kelt életre a gyermekfejek­ben a meghitt falusi esték hangulata. A tragikus fel­hangokat, a vesztes harc utáni nemzeti gyászt nem érzik; a bánat bennük még nem visszhangzik. De ahogy a „Ballag egy cica i3. boga­rászni restell, óvatosan lép­ked. hosszan elnyúlt testtel” sorokat megrajzolják, az gyönyörű. Olyan szén, mint a Toldiból vett képi idézet. amely a ....... vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rudat. A februári Miskolci Mű­sor című programfüzet ke­resztrejtvényének beküldési határideje a hó utolsó napja volt. így a nyertesek neve nem szerepel a most megje­lent márciusi Miskolci Mű­sorban. Szívesen vállaljuk, hogy a jó hírt tudassuk az érdekeltekkel. A Magyar Állami Operaház ötven év­vel ezelőtt bemutatott három balettjének a címét kellett beküldeni. (A háromszögletű kalap, Az ezüstkulcs, A mú­zsa csókja.) A helyes megfej­tést beküldők között sorso­lással döntötték el, hogy kik amellyel mutatja e suhanc az utat...” részletre „rímel”. Ennél már csak azok a ké­pek a megkapóbbak, ahol a fáradt Toldi szemére pillangó képében leszálló édes álmot a legtarkább, legszebb lepkék idézik. De míg hull a csi­kasz a hős erős karja nyo­mán, tudjuk, hogy a gyerek nagyon drukkolt Miklósnak, és vele izgulunk, mint ahogy vele szomorkodunk, remény­kedünk, ha Szilágyi Erzsébet rácsos ablak mögül kitekintő bánatos arcát nézzük; ..Fiá­nak a levél Prága városába, örömhírt viszen a szomorú fogságba.” A gyereket nem érdekli az „eszmei mondanivaló”, de senki nem érzékenyebb nála a szépre, és senki nem volt nagyobb mestere a szépnek, mint Arany János. Jó talál­kozás az övék. és a folytatás is biztató. A kiállítás címét ugyanis a Rege a csoda- szarvasról soraiból vették kölcsön, és a „Száll az ének kapják a Miskolci Nemzeti Színház bármely előadására „beváltható” két-két színház­jegyet. A nyertesek: Kuris Katalin (Miskolc. Szabó La­jos u. 42.), Kellner Józsefné (Miskolc, Köztársaság u. 45.) és Boncsér Péterné (Miskolc, Latabár E. u. 8.). A márciusi Miskolci Műsor rejtvényének beküldési ha­tárideje húszadika, így az új feladvány nyertesei az áp­rilisi programfüzetben olvas­hatják majd nevüket. (Ez al­kalommal dr. Albert Sabin 1977-es, Budapesttől búcsúzó szavait kell megfejteni.) szájrul szájra” sokat mond. A többi között azt, hogy a betétvers után a Buda halála következik. M— Politika, szociográfia ötvö­ződik Galgóczi Erzsébet re­gényében, sőt a cselekmény egyik fontos, meghatározó szála bűnügy. Egy korábban készült rádiójáték is meg­mutatta, hogy bármelyik vo­nalat hangsúlyozza, aki más műfajban jeleníti meg a re­gényt, kerek egész lesz az eredmény; elég a „nyers­anyag”. Választott hát az új magyar film rendezője, Mi­hály fi Imre is; a Sokorai család tragédiáját hangsú­lyozza. A közös bűn minden bi­zonnyal sokak által ismert cselekménye jó húsz évvel ezelőttre, az 1956-os esemé­nyek idejére viszi vissza a nézőt. A zűrzavaros napok vetik el a tanyára a funk­cionáriust, aki itt helyezi biztonságba a családját, és itt, a határhoz közel lakó gazdától kér éjjeli szállást két idegen fiatalember is. Nyomasztóak a nehéz idők, a tragédia szele érződik, és két ember tragédiájában tes­tet is ölt a tanya állandó lakóit és vendégeit (az egész országot) rémítő szorongás. A disszidálni készülő fiatalem­berek összeszólalkoznak, és az egyik holtan marad az is­tállóban. Nincs rend, nincs felelős vezető a faluban, a tanyásgazda nem tudja je­lenteni a gyilkosságot; el-' A Miskolci Műsor keresztrejtvényén Színházjegyet nyertek Babits perújrafelvétele? Az irodalmi köztudat a magyar költészet „útvonalat” Petöti, Ady és József Attila nevéhez kap­csolja. Nem véletlen ez, hiszen az irodalom-tankönyvekben, irodalomtörténeti munkákban is ez áll. A lényegét tekintve nincs ,is mit vitatni ezen a ki­emelésen, rangsoron. Az ö köl­tészetükben a közéletiseg a leg­magasabb művészi szinten kap format, a tartalom és a forma kölcsönösen felcrösiiik egymást. Valóban kilátó-pontok ök, ak.ív­hez mérni lehet, betájolódni a magyar irodalomban, de a tör­ténelemben is. Ugyanakkor ma már hangsúlyozni kell azt is, hogy ez az értékítélet n e m kizárólagos 1 Magyrán: Pe­tőfit, Adyt, József Attilát nem akkor szeretjük, becsüljük igazán, érdemük szerint, ha életművük, példájuk, ars poeticájuk mel­lett nem veszünk észre más ér­tékeket is (pl. Vörösmartyét, Ara­nyét, Babilsct, Tóth Árpádét, Juhász Gyuláét, Füst Milánét stb.). Az értékek az iro. dalomban sem játszha­tók ki egymás ellen! — hangsúlyozta többek között Féja Géza abban a tévéműsor­ban, amelynek azt a címet is adhatták volna: Babits perújra­felvétele . . . A magyar irodalom(tört.é- net) sokszólamú Ady harci kürtje mellett meg kell hal­lanunk, nagyra kell értékel­nünk Babits visszafogottabb, töprengőbb-gátlásosabb, de mindvégig mély gondolatisá- gú, európai-humanista líráját is! Lényegében ez volt a be­szélgetés summája. (Koczkás Sándor vezette, Zelk Zoltán, Tolnai Gábor, Kolozsvári Grandpierre Emil, Féja Géza, Sőtér István, Illyés Gyula és Mátrai László szólt hozzá.) Ki-ki elmondta, mikor és hogyan találkozott Babits­osai, mit is jelentett neki a pályáján; szemléletének formálásában. — Milyen kár, döbbenünk rá későn, hogy nem akkor került sor erre a beszélgetésre, amikor még élt a Nyugat első nemzedé­kéből pl. Gellért Oszkár, Füst Milán. Hatvány Lajos, Ter- sánszky, Bölöny György stb., vagy a „második nemzedék” azóta eltávozott nagyjai (pl. Németh László, Tamási Áron stb.), de hallatlanul iz­galmas lett volna hallani Kassák véleményét is! Mi volt Babits varázsa, miért adott rangot a Nyu­gatban való megjelenés? Csak az igényesség, a ma­gasra emelt mérce? Miért „előszobáztak” a fiatal írók ennél a „ridegnek, zárkó­zottnak” tartott nagy ember­nél? Ma már csak irigyked­ve hallgatjuk Illyésék visz- szaemlékezéseit. Mert a vi­ták, ellentétek elmosódtak, érvényüket veszítik, de nem a példa! A pedagógusé és a szerkesztőé, aki a lakásán fogadta a pályakezdőket, fel­áldozva egy részt a magán­életéből is. Hol van ma ilyen szerkesztő, ilyen lap, aki, amely „felavat”, rangot ad a pályakezdőnek??? Érthető tehát Illyés szenvedélyes ra­gaszkodása, hűsége a Mes­terhez, aki mint ember és író döntően — mert a leg­alkalmasabb pillanatban: a pályakezdésnél — hatott szemléletére. Mivel? Művelt­ségével, igényességével, euró­pai látókörével, azzal a szak­mai felkészültségével, amely perfekt ismerte és bírta nem csupán a magyar költészet, de az európai líra és gondol­kodás hagyományait is. „Ná­la a vers és a gondolat egy­szerre született” — mondta Sotér. Illyés a költő és gon­dolkodó Babits életművében az egységet látja. Keresztury azt, hogy mindig meg tudott újulni, sajátjává tudta tenni a legkülönbözőbb hatásokat (pl. Kassákét, az izmusokat, de a népiesekét is), a kor humanista filozófiai áramla­tait. Ezt: az európai huma­nizmust képviselte és védte mindenfajta erőszak és bar­bárság (például a fasizmus) ellenében. Gátlásos és visszahúzódó volt, de élete alkonyán egyre baloldalibb lett, mígnem a Jónás könyvében hitet tett az erőszakkal szembeni cse­lekvés mellett is: „vétkesek közt cinkos, aki néma”. Ér­dekes volt erről a műről Illyés fejtegetése, aki sajátos (és nem csupán nyelvi) hu­mort fedezett fel a rühellve vállalt prófétaságban. Ez pe­dig azért izgalmas, mert Ba- bitsot sokan a kényszerűen vállalt és ráoktrojált szere­pei (pl. a „szent öreg”) alap­ján ítélték meg. Babits túl­nőtt ezeken a szerepeken, élete végén írott verseiben póztalan egyszerűséggel szó­laltatja meg a fájdalmát és aggódását a magyarságért, Európáért. Ezt a Babitsot is kell „újra felfedezni” — kö­vetelte Illyés Gyula szenve­délyesen. A példa József At­tiláé, aki önkritikusan meg­követte a vérig sértett „ön­emésztő szikár alakot” szép versében. (horpácsi) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. Közben: 13.15: Házunk tája. — H.00: Sza­badpolc. Világirodalmi könyv, szemle. — 14.30: Jákó Vera nó­tákat énekel, Burka Sándor kla- rinétozlk. — 15.00: Hírek. — 15.10: Gounod: Faust — balett­zene. — 15.28: Ezeregy délután. A Gyermekrádió műsora. — 16.00: Útközben. — 16.08: Kórus­pódium. — 16.45; A Budapesti Közlekedési Vállalat fúvószene­kara játszik. — 17.00: Hírek. — 17.07: Egyenjogúság a szerelem, ben és a párválasztásban. — 17.27: zenekari muzsika. — 18.15: Kritikusok fóruma. — 18.30: E-- ti Magazin. — 19.15: Muszorgsz­kij : Napfény nélkül — dale! lus. — 19.33: Szántai Ildikó és Tekeres Sándor népdalokat éne­kel, Baranyai Zsolt furulyázik, Herencsár Viktória cimbalmozik. — 20.00: A Magyar Rádió novel­lapályázata. — 20.23: Donizetti: Don Pasquale. — Közben 21.40: A Dunánál. Történelmi figyelő. A közős bőn tüntetik a holttestet, amely után pár hét múlva már nyomoz a rendőrség, és min­den kiderül. A konszolidáló­dott viszonyok között is le kell vonni az eseményekből, a közös bűnből a mindenki­re érvényes tanulságot. Az időket okolják a fel­nőttek, hogy ilyen borzalom egy tisztes fedél alatt meg­eshetett. Sokoraiék 18—19 éves fia azonban másfajta ítéletet mond, szülei életfor­máját érzi rossznak, vissza­húzónak. Apját hibáztatja makacsságáért, hogy még mindig tanyán, az isten háta mögött élnek; szerinte ezért történt, ami történt. A vál­tozatlannak tűnő elől is me­nekül, amikor a rendőrök láttán páni félelemmel elro­han. Az ember hiszi, hogy a tág határban az új életbe vezető ösvényt is megtalál­ja. Galgóczi Erzsébet hiteles történetet írt, hibátlan a film dramaturgiája, hihető a csa­lád tragédiája, és nem olyan távoliak a szereplőket moz­gató események, hogy ne visszhangoznának bennünk; a néző bizonyára érti és el­fogadja majd a filme* Csák György, Horváth Sándor, Né- methy Ferenc és a többiek játéka segíti ebben. M— — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport, hírek. — 23.03: Századunk zené­jéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Dzsesszíelvételekból. Petőfi rádió; 12.00: Ü1 dzsessz­felvételeinkböl. — 12.30: Hírek. 12.33: Szolnoki stúdiónk jelent­kezik. — 12.55: Ottó Klemperer operafelvételeiből. — 13.25: Édes anyanyelvűnk. — 13.30; Zöngész- de. — 14.00: Sportvilág. — 17.00: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. — 18.00: Mindenki isko­lája. — 18.30: Hírek. — 18.33: Hétvégi panoráma. Ajánlóműsor sok muzsikával. — Közben 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.55: Slá gerlista. — 20.30: Hírek. — 20.33: Hajnal — fél évezred után. — 20.53; A Tessék választani! gá­laestjének közvetítése az Erkel Színházból. — 22.03: Népdalok. — Közben 22.30: Hírek. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 23.13: Weill zenés játékaiból. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás. — Fiatalok félórája. Szerkeszti: Dobog Béla. Képek az edelényi és a borsodsziráki termelőszövetkezet fiataljainak életéből. — Vendégségben a brigádnál: A TIFO „Lendület” szocialista brigádjánál. Riporter: Pongrácz Judit. — Slágerpanop­tikum. — 18.00—18.30: Észak-ma gyarországi Krónika. (Lakás- és kommunális építések Miskolcon. Raktárgondok, raktárépítés.) — Herb Alpert és zenekara ját­szik. — Hírösszefoglaló, lap- és müsorelözetes. Televízió, 1. müsor: 16.30: Hí­rek. — 16.35: A Magyar Televízió Szabadegyeteme. — 17.25: Kuc­kó. — 17.55: A szocialista város. — 18.10: Telesport. — 18.35: A kulcs. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Tévétorna. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Egy válás tör­ténete. — 21.45: Fiatalok órája. — 22.45: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor; 18.20: Vi­lágnézet. Szükségszerű és vélet­len. — 19.00: Frnacia nyelvtan- folyam. — 19.15: Angol nyelv- tanfolyam. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Margót Werner műsora. — 20.45: Kronosz és gyermekei. — 21.30: Tv-híradó 2. — 21 5"* Zenés Tv-színház. Ilyen a há­ború. Szlovák televízió: 15.00: Hírek. — 15.05: Iskolásoknak. — 15.50: Niccolo Paganini. — 18.30: Hí­rek. — 16.45: Publicisztika. — 17.05: Az úttörőélet aktualitásai. — 17.20: Ifjúsági Magazin. — 18.00: Fórum. — 19.00: Híradó. — 19.30: Sportvetélkedő. — 20.15* A baleset. — 21.15: KRESZ-mű- sor. — 21.30: Híradó. — 22.05: Bizalmas beszélgetések. — 23.25* Beszámoló labdarugó-mérkőzé­sekről. Miskolci Nemzeti Színház (7); Kísértetek. (Nyilvános főpróba.) Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Mokri Mészáros Dezsö-emlékkiállítás. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Miskolci Galéria (10—18): Molnár Edit fo­tói. — Szönyi-terem (9.30—18): Ridovlcs László festményei. — Mini Galéria (10—18): „Száll az ének szájrul szájra”. Gyermek­rajz-kiállítás. — József Attila Klubkönyvtár (13—20): Hincz Gyula grafikái. — Herman ottó- emlékház (10—13): Herman Ottó élete és munkássága. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A közös bűn Szí. magyar film Kezdés: f4, hn6 órakor Egy eladott élet Mb. szi. olasz film Kezdés: 8 órakor KOSSUTH Kedves Michele Mb. szí. olasz film Kezdés: f3, hn5, 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Kakuk Marci Szí. magyar film 16 éven felülieknek! Kezdés: is, f7 órakor FÁKLYA Dübörgő csend Szí. magyar film Kezdés: f5, 17 órakor PETŐFI A piros alma Mb. szí. szovjet film Kezdés: f5, f7 órakor SZIKRA A megrögzött Szovjet film Kezdés: 5, 7 órakor TÁNCSICS Kaland a szigeten Mb. szí. román—francia film Kezdés: f5, f7 órakor PERECES A közös bűn Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor HÁMOR Vihar a szárazföldön Mb. szovjet film Kezdés; 6 órakor PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: A mai nap kulturális prog­ramjából. — 8.37: Zenekari mu­zsika. — 9.34: Zöldparadicsom. Óvodások műsora. — 9.53- Lot tósorsolás. — 10.00: Hírek. — 10.03: Iskolarádió. — 10.35: Adám éneke Évához. Földeák János versel. — H.00: Hogy volt?! Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A Lipcsei Rádió tánczene­kara játszik. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.23: pa- tachlch Iván fúvósmüveiből. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Címer és mesterség. Televízió, 1. műsor: 8.40* Té­vétorna. — 8.45: Iskolatévé. — 9.55: Tízen Túliak Társasága. — 10.40; iskolatévé. — u.30: Kuc­kó. — 12.05: Xskolatévé. apróhirdetéé Figyelem! Vennék azonnal kp­ért 30 W-os Vermonát, vagy ha­sonló típusú erősítőt, hangfallal. Sürgős. Telefon: 38-341/165, Ré- pászki, 8—4-ig. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents