Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-13 / 61. szám
■ 5|c Bevetésre készen a Nysák (Kerényi László felvételei) Hordkosártól a rohamkocsiig A mentésügy fejlődése Miskolcon A legújabb eseti kocsikat már a betegszállítást köny- nyítő kerekes székkel is ellátták A Borsod megyei Egészség- nevelési Központ kióllitötermé- ben egy hete tekinthetik meg az érdeklődők a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Kresz Géza Mentéstörténeti Múzeum anyagából összeválogatott, a Képek a mentés történetéből címíí kiállítást. A tárlathoz szervesen kapcsolódva pénteken dr. Horváth Endre, az Országos Mentőszolgálat miskolci mentőállomásának vezető főorvosa tartott előadást A mentésügy fejlődése Miskolcon címmel. A diaképekkel illusztrált előadásból megtudhattuk: városunkban — amelynek abban az időben 25 ezernyi lakosa volt — 1856-ig nem volt kórház. Ekkor a Tetemváron épült az első 20 ágyas egészségügyi intézmény. Fővárosi mintára 1873. augusztus 31-én alakul meg Miskolcon az önkéntes Tűzoltó Egylet, egyleti orvossal. Ezen egyletben 1897. augusztus 1- én mentőosztály létesül, amely egyre szaporodó tevékenységet végez. Különösen a nagy miskolci árvíz, majd az I. világháború idején volt sok munkájuk az előbb hord- kosárral, később betegszállító taligával, lovas kocsival „felszerelt” mentőosztály tagjainak. 1909-ben kapták meg az első gumikerekes mentőkocsit. 1915-ben pedig az első betegszállító autót. A Tanácsköztársaság idején a májusi miskolci csatában oldották meg legnagyobb feladatukat az akkori egyleti tagok a sebesültek mentésével, kórházba szállításával. Három évvel később a regisztrált adatok szerint már 1467 esetben kellett kivonulniuk a város különböző pontjaira. A miskolgj mentésügy fejlődéstörténetének jelentős évszáma 1927, amikor 19 ezer pengő értékű Renault típusú mentőkocsit kap a miskolci egylet. Ennek ellenére rövidesen túlnövi kereteit a város, kevésnek bizonyul — főként a II. világháború időszakában — a két mentőautó és a két lovas kocsi. A felszabadulás után 1947- ig nem volt mentőkocsija a városnak, ekkorra sikerül a roncsokból összeeszkábálni egyet. 1948-ban alakul meg az Országos Mentőszolgálat, amely 3 svájci és egy új Skoda típusú kocsit juttat Miskolcnak. A Petőfi utcában egy évvel később megkezdik a miskolci mentőállomás építését, amelyet 1950-ben adnak át. Ekkor már 5 mentőkocsi dolgozik a szolgálatnál. A fejlődés egy következő állomása 1956 júniusa, amikor az országban másodikként rohamkocsit kap a miskolci állomás. A rövid történeti áttekintést a mával fejezte be dr. Horváth Endre. Elmondotta: Borsod megye 14 mentőállomásán 86 mentőkocsival dolgoznak, Miskolcon 21 mentőkocsi áll a lakosság rendelkezésére, no és a legmodernebb berendezésekkel ellátott Mercedes típusú rohamkocsi. Az állomás feladatára jellemző: tavaly 60 ezer eseti feladatot hajtottak végre, s a miskolci mentőállomás kocsijai közel 1,6 millió kilométert futottak. (tóth) Jfc Ma már valamennyi mentőkocsi szerves tartozéka az életmentéshez elengedhetetlenül szükséges készenléti táska. Tilos benne pipázni... Kétszáz pince tele borral Kedvezményes tüzelőakció A szokásosnál két héttel korábban, ma kezdődik az ár- engedményes tüzelőakció, amelyben a tavalyinál 100 ezer tonnával több. összesen 1 millió 250 ezer tonna szilárd fűtőanyagot hoznak forgalomba olcsóbban: amíg a meghatározott készlet tart. Az akcióban egy-két fajta kivételével a hazai szenek mázsánként 11 forinttal, a hazai brikettek 10 forinttal olcsóbban kaohatók. Az árengedmény érvényes a dolgozók és nvugdíjasok — bármilyen időszakra szóló — részletvásárlási tüzelőutalvá- nvaira is. A kedvezménnvel 135 millió forintot takaríthat még a lakosság. Ma kezdődik Szeptember 1-től Szakmunkásképzés a szakközépiskolákban Űj képzési célnak megfelelően kezdi meg tanulmányait az ország 139 szakközépiskolájának 12 ezer elsőse szeptember elsejétől. A szak- középiskolák többségében a jövőben a diákok az érettségivel eevütt szakmunkásoklevelet is szerezhetnek. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a termelésnek, a magasabb technikai és technológiai igényeknek megfelelően, jobban képzett szakmunkások hagyják el az iskolát. Borsodban 11 intézményben (köztük négy miskolci szakközépiskolában) tanítanak szeptember 1-től az új tanterv szerint, a város és a megye egy-eg/ szakközépiskolája pedig 1979- ben lép be az új oktatáösi rendszerbe. Hogy a pince mit jelent a különböző fajtájú borok „életében”, úgy gondoljuk, nem szorul „szakszerű” magyarázatra. És ha az országban valahol, akkor elsősorban Tokaj-Hegyalján van nagy szerepe a bor érlelésében, ízének, zamaténak, erejének, vagy ahogy a borászok mondják: harmóniájának tökéletes elnyerésében. Itt ugyanis a pince nem egyszerűen csak tárolótér, hanem különleges „érlelő’.’- üzem is. Ezért nem lehet akárhová építeni; csakis a vulkáni eredetű lankás dombok. lejtős hegyoldalak sziklagyomrába. Olyan mélyre, hogy legalább 100—150 lépcsőre legyen szükség ahhoz, hogy a domború keblű hordókhoz a gazda lejuthasson — vendégeivel. Mint eresz alatt a fecskefészkek, úgy sorakoznak egymás mellett a hegyaljai pincék Hercegkú- ton, Károlyfalván, Olaszlisz- kán, Tolcsván, Erdőbényén, Szegiben, Szerencsen, Aba- újszántón. o MÁR AZ ELÖDÖK IS TUDTÁK ... A történelmi borvidéken a legtöbb és legnagyobb pincéje az 1500 hektáron gazdálkodó borkombinátnak van. Mintegy 200 kisebb-nagyobb pincével rendelkezik, s ezekben 530 ezer hektoliter bort tudnak tárolni. Az első pincék a középkorból, nem egy a XIII—XIV. századból való, s az öreg pincékhez az elmúlt években 190 ezer hektoliter kapacitású új pincéket építtetett a gazdaság — 78 millió forintos költséggeL Bővült a miskolci Avas Bútorgyár nemzetközi piaca; az idén először az NSZK-tól is megrendelést kaptak. A szerződés értelmében decemA következő két évben Tolcsván és Bodrogszegiben folytatják a borpincék építését, s erre a célra további 14 millió forintot irányoztak elő. Tokaj-Hegyalján a szőlő- termelő elődök is tisztában voltak azzal, hogy a kádakba csurranó must csak a kellő hőfokú, nemespenésszel vastagon „kitapétázott”, mély sziklapincékben forr, érik igazi tokajivá, különösen pedig aszúvá, a borok „királyává”. Egy XVIII. század végi feljegyzés szerint az is szükséges, hogy a „pincegádor keletre nyíljon”, déli oldalát pedig valamilyen épülettel el kell zárni az erősen tűző napsugaraktól. ® A DOHOS BORNAK: KENDERKÖTÉL Ugyanez a régi írás úgy intézkedik, hogy a pince száraz, tiszta legyen. Tilos benne pipázni, és semmi olyat nem szabad ott tartani, aminek szaga van. A gazda fő-fő kötelessége, hogy sorra kóstolgassa a hordókat: nemdo- hosodik vagy ecetesedik-e valamelyikben a bora. A dohos bor szagát úgy vették ki, hogy a bort tiszta hordóba átöntve, kenderkötelet eresztettek bele, amit 3—4 nap múlva kihúztak a hordóból. A műveletet addig ismételték, amíg a kötél minden dohot magába nem szívott. Ha megmosolyogni valók is manapság ezek a régi „bortechnológiai” tanácsok, azért bizonyára akad köztük néhány, amelyet a mai borászok is haszonnal alkalmazhatnak. HEGYI JÓZSEF bér közepéig hétezer kisszek- rényt exportálnak az NSZK- ba. Az első, 320 darabból álló szállítmányt a napokban küldte el a megrendelőnek a gyár. Miskolci bútor az NSZK-ba * Külföldi fedők, amelyeket csak az edényekkel együtt * Díszítés helyett inkább fedő árusítanak... lenne... (Sólymos L. felvételei) Körüljárás... Magyarázatok Hiány, hiánycikk. A dolog nagyon egyszerű: ha az újdonsült menyecske főzni akar „párnapos” urának, akkor vásárol egy edényt, esetleg kettőt, vagy többet. Az im portból. Azt ő is tudja, hogy főzéskor a fa zékra fedő kell. Es az importhoz jár. Igaz külföldi ide, külföldi oda, a választék ebből is igencsak gyér. De — s ezt most hang súlyozzuk másodszor — ehhez fedőt is ad nak. Mert, amit mi gyártunk, ahhoz külör kell venni. Ám ez még nem lenne baj, hisz akine' elég csak a lábas, az azt vesz, akinek fed kell, az pedig azt. Külön-külön. S itt jön r bökkenő. Fedő nincs. Illetve csak olyan ha talmas edényre, mint amilyen hajdan nagy anyáink a ruhát főzték. Ám az ifjú asszony mindössze kétliteres edényben akar levest főzni. Erre pedig fedő nincs. Mi a teendő? Megveszi a nagyot, s leteríti vele a kicsit \vagy étterembe mennek ... Miért lett hiánycikk a lábasok lemezta- arója? Nem rendelnek a vas- és műszaki oltok? A válaszok: minden mennyiség 1- ielne, hogyne rendelnék. Mit mond erre a >agy kereskedelem: kénytelenek külföldre* mportálni, ám ez is kevés. És a külföldied íem „külön-külön” szállítják, mint mi. idény, fedő együtt. Veszi nem veszi. F?ás- élszeres áron. A megyében csupán egy ne- yedévben hatmillió zománcozott termékre 'nne szükség, s van négymillió. És mi a véleménye a hazai gyártó cégek? Akadnak hiányosságok, de így is 90— >5 százalékban teljesíti tervét. Ez is kevés. Mentség: nincs elegendő lemez. És fedő sincs ...! I. S.
