Déli Hírlap, 1978. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-03 / 53. szám

1 *m rr

A jovo ápolónői

# Elsősegély, aztán szerepcsere (bal oldali kép). Óvatosan kell megfordítani az ágyon a beteget, akit egyébként most az egyik osztálytársuk „alakít” (jobb oldali kép).

A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál

I anácskozíak

a szocialista brigád vezetők

Az egészségügyi szakmunkásképzés bázisai ma már a megye több városában működű szakközépiskolák — nyilatkozta a minap lapunkban dr. Szabó István megyei tőorvos. Ezek közé az iskolák közé tartozik a miskolci intézet is, melyet az idei tanév kezdetekor adtak át.

Háromszáz fiatal ismerkedik falai közölt a szép, de nehéz gyógyító munkával. Jóllehet, vadonatúj az iskola, az idén már érettségizői is lesznek, mert két második, ugyanennyi harmadik és negyedik osztályt átvettek a 2. számú ipari szakközépiskolától. ahol korábban hasonló képzés folyt.

Jó kapcsolata van az iskolának a Semmelweis Kórházzal. Tizenegy kórházi orvos segíti — óraadóként — a tanító, nevelő munkát. A két felső osztály tanulói a gyakorlati foglalkozásokat is a kórházban tartják.

Négy év után, általános ápolói és általános asszisztensi képesítést kapnak a diákok. További tíz hónap tanulással azonban huszonkét más egészségügyi szakma valamelyikére szakosodhatnak.

A gyerekek 60—70 százaléka vidéki, kollégista, vagy bejáró. Kérdés, mennyien maradnak majd közülük városunkban az érettségi után. A betöltetlen státusok többségét ugyanis a miskolci kórházakban tartják nyilván.

Riportunk az első évfolyam gyakorlati óráján készült.

B. D.

Megyénk legnagyobb építőipari vállalatára jelentős feladatok megoldása vár ebben az esztendőben — de az V. ötéves terv további éveiben is — mind a lakásépítésben, mind a kapcsolódó létesítmények kivitelezésében. E nagy munkában a vállalat vezotői elsősorban a szocialista brigádokra, a brigádtagok kezdeményező, alkotókészségére számítanak. S hogy nem csalatkoznak bennük, arra bizonyíték a vállalat elmúlt évi eredménye: hosszú évek után először, túlteljesíte.lték lakás- építési tervüket.

Egyebek között erről is szó volt tegnap a BÁEV tanácstermében, ahol a vállalat szocialista brigádveze- töi tartották szokásos évi tanácskozásukat. Vachter Mihály, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte a vállalat 331 szocialista kollektíváját, s valamennyi dolgozóját képviselő 120 brigádvezetőt. majd Petrasovszky István, a BÁÉV műázaki igazgatóhelyettese tájékoztatta a jelenlevőket az építőipari vállalat elmúlt évi eredményeiről s az idei tervekről.

A szocialista brigádvezetők ezt követően a vállalat módosított munkaversenyszabályzatát vitatták meg.

Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a minőség javítása érdekében rendeletben szabályozta a premizálási feltételeket, s ennek, valamint a különböző megváltozott rendeleteknek megfelelően módosították a mun- kaverseny-szabályzatot a tanácskozás résztvevői. Ugyanakkor megvitatták a vállalati munkaverseny 1978. évi terveit, majd a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a munkaidőalap hatékonyabb felhasználására, az anyag- és energiatakarékosságra kidolgozott vállalati intézkedési tervet.

A vállalati vezetők ezután bejelentették: az elmúlt évi eredmények alapján a Fehér Miklós vezette kőműves vegyesbrigádot a Szakma Kiváló Brigádja címre terjesztették fei, 11 brigádnak adták át a Vállalat Kiváló Brigádja, 4 kollektívának pedig a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja kitüntető címet. A 331 szocialista brigádból mindössze 19 nem szerzett valamilyen elismerést. a többiek a brigádmozgalom különböző fokozatú kitüntetéseiben részesültek.

Megvitatták és elfogadták a Kiváló Vállalat cím megpályázására készült felierjesztést. végül a vállalati munkaverseny-vállalást fogadták el.

Jk Ez még csak műanyag baba és türelmesen viseli a pályázást (Sólymos László feléételei)

Uúsvétra

Sonka, csokoládé

Haragszomrád

Megtörténik, hogy azonos munkahelyen dolgozó munkatársak összekapnak valamin, s nem beszélnek egymással. Sajnos az is előfordul, hogy a vezető sértődik meg, s játssza a haragszomrádot. Többé nem szól munkatársához, keresztülnéz rajta —, ahogy mondani szokás.

Megsértődhet-e egy vezető? Természetellenes volna, ha azt mondanánk, hogy nem. Hiszen ember. Van önérzete. Jogosan vagy jogtalanul sértik meg? Se így, se úgy nem szabadi Kritizálni igen, sértegetni nem. Ebből az alapállásból egészen más a helyzet. Ha egy vezető a kritika miatt sértődik meg, rosszul teszi. Ha bántó a szó — s ez nem tévesztendő össze azzal, ha éle van a szónak! —, nyilvánvalóan nem vezetőként, hanem önérzetes emberként reagál rá. Ilyenkor joga van kikérni magának a hangnemet, vagy ha higgadt természetű, vitatkozzék, s védje a maga igazát.

Bárhogy történjék is azonban, kérdés, van-e joga úgy megsértődni, hogy idegenként kezelje beosztottját? A kérdésre csak egyetlen válasz van: nincs joga rá. hogy ezt tegye. Beosztásánál fogva nem teheti. Mert ő vezet, irányít, márpedig nem történhet ez a megfelelő emberi kapcsolatok nélkül.

Egyik intézményünkben a termelési értekezleten egy dolgozó bizonyos hibákért a nyilvánosság előtt elmarasztalta a munkahelyi vezetőt. S az nem tiltakozott, nem is magyarázkodott. így hát nyilvánvaló volt, hogy a kritizálónak igaza van. S mit kapott az igazmondásáért? Nem. nem retorziót, ettől szerencsére ma már visszaretten minden vezető. Azt kapta, hogy a következő napokban a vezetet a dolgozónak még a köszönését se fogadta. Pedig ebben az, esetben és ott olyanok a körülmények, hogy ha ez a vezető és ez a dolgozó nem működik normálisan együtt — mások látják kárát. A dolgozó kénytelen mindmáig a vezető helyettesével tárgyalni, s vele beszélni meg a problémákat.

Azt mondtuk az imént, alig akad manapság vezető, aki nem retten vissza a retorziótól. Csakhogy a retorzió nem kizárólag visszaütés. A retorzió lehet morális, lelki töltetű is! ,A nem-szólok-hozzád, a haragszom rád mi más, ha nem ilyen?! Ezen a modor, is meg lehet félemlíteni a beosztottat. „Még a pillantásodat is kerülöm azért, hogy tudd, megsértettél, s én most haragszom rád, tehát ehhez tartsd magad ...” Vagyis a beosztott tudatában ott éljen a folytonos rettegés, hogy ez a némaság bosszút liheghet, bármikor kitörhet a vihar.

Nem jó dolog ez. Tilos! A vezetéssel sok minden együtt jár. Még az is, hogy bizonyos dolgokat le kell nyelni. Esetleg apróbb igazságtalanságokat is. A vezetés nem szimpátiakérdés. Törvényszerű követelményei vannak; persze, az már a" i dolog, ki hogyan viselkedik olyankor, amikor valamiért szembekerül a vezetettek A legrosszabb megoldás a haragszomrád. Részben igazat adás annak, akinek a részéről elhangzott a szó — most mindegy, hogy milyen szó —, másrészt retirálást jelent, visszakozzt. de egyben indulatok további gyűrűzését is, ami mindenkor és mindenképpen kihat a környezetre.

De mit tegyen a vezető akkor, ha igaztalanul bántják, sőt megsértik? Téves nézet az, hogy a párt-, a szakszervezet?, az ifjúsági szervezet és a kollektíva csak a dolgozót védi meg a vezetővel szemben. Lehet ez fordítva is: a vezetőt védik meg azzal szemben, aki oktalanul le akarja járatni. Kötelességük megvédeni! Már csak azért is, nehogy a vezető kényszerüljön rá, hogy hatalmánál fogva igazságot szerezzen magának. A vezető minden demokratikus eszközt igénybe vehet, hogy ne érje őt — hangsúlyozom: igaztalan! — sérelem. Csak kettőt nem tehet: hogy visszaél hatalmával, vagy játssza a megsértődöttet.

Mindkettőnek megvan az ellenszere. Az előbbinek a szocialista demokrácia vétójoga. Az utóbbi kissé szubjektív dolog. A vezetőnek legyen a felkészültsége mellett bizonyos vezetői intelligenciája, hogy ennek segítségével intézze el személyes dolgát, és semmiképpen ne rekessze ki abból a kötelékből beosztottját, amelynek munkájáért, sőt magatartásáért is ő az első számú felelős.

CSALA LÁSZLÓ

November eleje óta gyártják a Szerencsi Csokoládé- gyár Diósgyőri Gyáregységé, ben a húsvéti csokoládéfigurákat. Tavaly csaknem 300 tonna húsvéti csokinyuszit, tojást és egyéb alkalmi figurát készítettek. A belkereskedelem összesen 830 tonnát’ igényel, ami — részben a karácsonyi termékek elhúzódott (és túlteljesített) gyártása miatt — keménv feladat elé állítja a gyár 750 dolgozóját, a borsodsziráki és az alsóvadászi csomagolóüzemek, valamint a szerencsi anyaintézet „húsvétosait”. Március közepéig több mint 15 ezer túlórát fognak telje, síteni, így szeretnék megtermelni a vállalt mennyiséget. A belföldi igények kielégítése érdekében a tavalyihoz képest csökkentették az exPalánták, lápkcckával

Az elmúlt évben 250 000 darab tápkockás palántát biztosított a kiskert-gazdálkodási szakcsoportnak a miskolci UNIÓ Áfész perecesi palántanevelő telepe. Az idén körülbelül hasonló mennyiségre számíthatnak Perecesről, a főként Miskolcon tevékenykedő kiskert-gazdálkodási szakcsoportok

portot, így remélhetőleg mindenki kedvére válogathat majd a huszonhétféle húsvéti csokoládéfigurából.

Ma kezdi meg a húsvéti termékek kiszállítását a Bor. sód megyei Húskombinát. Az eredetileg tervezettnél — a belkereskedelem újabb igényei miatt — jóval több húsvéti húsféle kerül megyénk és a főváros boltjaiba. 150 mázsa magyar parasztsonka. 355 mázsa darabolt, füstölt comb. 1271 mázsa füstölt, kötözött sonka. 200 mázsa füstölt tarja és 300 mázsa füstölt csülök jut az üzletekbe: ebből összesen 300

mázsa húsféle Pestre, a többi megyénkbe.

Ahogy

u muzeológus Iái ja

A Muzeológus szemmel külföldön című szabadegyetemi sorozat legközelebbi , előadása ma este 6 órakor kezdődik a TIT Kazinczy Klubjában. Dr. Janó Ákos vetítettképes előadása jugoszláviai élményeiről szól.

„Behívók" a jövő héten

ÖszíöÉíjjal külföldön

Háromszáznyolcvan magyar ösztöndíjas kezdheti meg tanulmányait szeptemberben az európai szocialista országok egyetemein és főiskoláin. Az ősszel meghirdetett pályázatok iránt ismét nagy volt az érdeklődés, mintegy 1200-an küldték el jelentkezési lapjukat. A január végén megtartott felvételi vizsgán 650-en értek el jó eredményt. Számukra március végén lesznek az úgynevezett felvételi beszélgetések. A sikertelenül pályázók mór megkapták az értesítést, a felvételi beszélgetésekre pedig a „behívókat” a jövő héttől postázza az Ok. tatási Minisztérium.

Tatus

Későn kaptam a szomorú hírt: Tatus meghalt. Volt neki rendes, tisztességes neve, de én azt nem tudom.

— Milyen ember volt?

Külsőben úgy festett, mint holmi ágról- szakadt. Nyűtt ruhákban járt. Maga volt az élő igénytelenség. Vándorló ősei nomád természete szerint élt. Évtizedek óta például egy elhagyott, öreg kemencében lakott. Ügy élte az életét, mint az évelő növény: télen tetszhalálba dermedt, tavasszal kivirult. Szerette a természetet, minden időben az erdőt, a mezőt járta. És nemcsak szerette, de ismerte és értette is a természetet. Ezért tudott olyan tökéletesen idomulni a rendjéhez, hogy szinte eggyé olvadt vele.

Szolgának szegődött a természethez: földhöz, állathoz, növényhez. S ennek a boldog szolgaságnak egyetlen bére volt: a léte. Beszélni tudott a fákkal, az állatokkal.

Barangolásaira engem is mindig hívott. Hívott, tartsak vele, valami csudálatosai mutat majd. Egy csudálatos völgyet, amely akkorácska, hogy a kölyökszél is egyetlen iramodással végigfutja; nem túl hosszút és nem túl szélest, ahol az ég sem tűnik oly ijesztő magasnak, s ha az ember kitárná a kezét, tán átérné az egész völgykatlant. Abban a csudálatos szurdokban kötésig ér, buján tenyészik a fű, a virág és van egy szelíd vízfolyás, hová inni járnak a vadak, ahol fürdőző borzot is meglesett már. Ide invitált folyton, kérve, vigyem a puskát is. No, nem vadat ejteni, csak szeretne legalább egyet a levegőbe durrantani, mivel valamikor szenvedélyes orvvadász volt. Sajnálom, hogy csak ígérgettem, de nem tartottam vele soha.

Különben kovács volt a mestersége, s Jwt kérték, csinálja meg ezt vagy azt a munkát valami műemlékhez, fogta a szerszámait, szívesen dolgozott. És gyakran kérték, jó fizetséget kapott utána, amit fillérre beosztott. Sokat beszéltem neki, szedegesse össze az éveket, mikor és hol dolgozott, hiszen nyugdíjat kaphatna. Nem érdekelte ez a dolog. Inkább öreg fővel munkát vállalt. Korcs kutyájával éjjeliőrnek szegődött. Először nem, akarták felfogadni. Szegényes, nyűtt öltözéke riasztó volt azoknak, akik nem ismerték. Aztán munkahelyén nagyon megszerették. Az irodába is behívogatták, feketét főztek neki és kérték, hogy meséljen. 0 pedig mesélt és mindig csudálatos dolgokról. Értett a csillagászathoz, sőt, az okkultizmus dolgaiban is igen járatos volt. Mikor lakhelyén, az öreg ég kiégett kemencében szétnéztek halála után, meglepődve tapasztalták, milyen értékes könyvekkel lakott együtt.

Azt mesélik, hogy barangolása közben, az erdőt-mezőt járva érte utol a halál. Több nap után a város fölötti erdő szélében, vadászok találtak rá. Egy mohos tölgy tövére borulva hunyta le a szemét. Mondják, hogy mosoly merevedett az arcára. Biztosan arra a csudálatos völgyre gondolhatott, ahová mindig engem is hívott, arra a csudálatos völgyre, amely tán a valóságban nem is létezett.

pataki: DEZSŐ